Visszerek a terhesség alatt és a szülés után: átfogó útmutató

Terhesség során számtalan változás következik be a női testben, és sajnos előfordulhatnak olyanok is, melyek zavaró esztétikai gondot jelentenek. Ilyenek például a visszerek, mely sok kismama életét megkeserítik. A női test igen jelentős külső és belső átalakuláson megy keresztül várandósság alatt, hiszen ezek révén jön létre a magzat fejlődéséhez megfelelő környezet. A fizikai és hormonális változások sora azonban gyakran kellemetlen „mellékhatásokkal” is jár, ilyen például a kitüremkedő, kacskaringós visszerek megjelenése. Habár a terhességi visszerek esztétikailag zavarók, fájdalmasak lehetnek és viszkethetnek, a babát és a mamát jellemzően nem veszélyeztetik, és gyakran maguktól elmúlnak a szülés utáni hónapokban. Sőt: odafigyeléssel a visszerek megelőzhetőek, tüneteik csökkenthetőek!

Mi az a visszér és miért alakul ki?

A visszérbetegség vagy visszértágulat (varicositas) az, amit a köznyelvben „visszeresség” vagy még rövidebben „visszér” néven szoktunk emlegetni. Ezek a megnevezések igazából helytelenek, hiszen visszerei nemtől, kortól függetlenül mindenkinek vannak, csak nem mindenkinek betegek. A vénák a keringési rendszer részei, és a vért a testedből a szívedbe szállítják. A vénák belsejében található szelepek segítenek a vér megfelelő irányú áramlásában. A visszér megnevezés alatt nemcsak a lábakon látható, kék ereket értjük, hanem a mélyebben fekvő érhálózatot is, amelynek tágulata gyakran olyan tünetek okoz - például lábdagadás, nehézláb érzés, éjszakai lábgörcsök - melyek kapcsán sokan nem gondolnak a vénák betegségének lehetőségére.

Visszérbetegség akkor alakul ki, amikor a visszerekben bizonyos okból - pl. kevés mozgás, elhízás, életkor, genetikai adottságok - tartósan megnövekszik a nyomás, a visszerek falai elgyengülnek, a billentyűk nem zárnak rendesen, és ez a visszerekben a vér pangásához vezet. Az erek ettől kitágulnak, kanyargóssá válnak és a vérkeringés lelassul ezeken a szakaszokon. Amikor a vér visszafolyik a felületi rendszerbe, az erek kitágulnak, a lábon láthatóvá válnak a kékeslilás, göcsörtös erek. A vénákon belül elhelyezkedő, nyomást csökkentő billentyűk rossz záródása illetve elégtelensége okozza.

A visszérbetegség típusai

A visszérbetegségnek különböző típusai vannak:

• A klasszikus visszértágulat a lábszár, néha a térd és a comb belső részén jelenik meg, ceruza vastag, kidudorodó, kacskaringós értágulat formájában. Ritkább esetekben a vádlin is kialakulhat.
• A retikuláris visszértágulatok a lábszár és a comb külső és hátsó felszínén jelennek meg. A bőrön keresztül áttűnő kettő-négy milliméter széles, kékes színű értágulatok. Általában nem emelkednek ki a bőr felszínéből és ritkán okoznak panaszt.
• A seprűvénák (hajszálér tágulatok) egy milliméternél vékonyabb, piros, szerteágazó kis értágulatok. A láb bármelyik részén megjelenhetnek.

Ez a három visszérbetegség-típus külön-külön vagy együttesen is megjelenhet.

Miért olyan gyakori a visszértágulat terhesség alatt?

A visszértágulat különböző források szerint a terhes nők 30-50%-át érintheti. Ráadásul a probléma kialakulásának esélye minden újabb terhességgel tovább növekszik. Alapvetően 3 oka van annak, hogy a visszérbetegség kockázata várandósan nagyobb:

• Terhesség alatt a női szervezetben jelentősen, átlagosan 50%-kal több vér kering, hogy a magzat megfelelően tudjon növekedni.
• A növekvő méh és magzat, illetve a gyarapodó testsúly is extra nyomást helyez az erekre.
• A terhességi hormonok a vénák falát puhábbá teszik, ettől pedig az erek nehezebben tudják ellátni a feladatukat.

A terhesség alatt megnövekszik a progeszteron hormon szintje, ami lazábbá és rugalmasabbá teszi a vénák falát, így azok könnyebben tágulnak. A progeszteron hormon magasabb szintje ellazítja az érfalakat, ami csökkenti azok tónusát és rugalmasságát, így vezetve a visszér terhesség alatt megjelenő tüneteihez. Emellett a növekvő méh nyomást gyakorol a kismedencei vénákra, akadályozva ezzel a vér visszaáramlását az alsó végtagokból a szív felé. A baba által a medence ereire gyakorolt nyomás akadályozza a vér áramlását a medencei régióban és a lábakban, megnehezítve a vérnek a gravitáció ellenében történő visszaáramlását a szív felé. Továbbá, a terhesség alatt a vér térfogata is növekszik, ami további terhelést jelent a vénás rendszerre. A nagyobb melegben, jobban kitágulnak az erek és fokozódnak a panaszok. Az alsó végtagok vénáinak a vért a gravitáció ellenében kell a szív felé szállítaniuk. A terhesség alatt ezek a természetes folyamatok még nehezebbé válnak a fent említett tényezők miatt.

A visszerek jellemző elhelyezkedése terhesség alatt

A visszér terhesség alatt leggyakrabban a lábakon jelenik meg, de gyakori helye még a bokák és a külső nemi szervek (vulva) is. Az aranyér, amely a végbélben vagy a végbélnyílás környékén előforduló visszér, szintén gyakori a terhesség alatt. A pókvénák a varikózus vénákkal együtt előfordulhatnak.

A visszerek tünetei terhesség alatt

A visszér terhesség alatt különböző tüneteket okozhat, amelyek az enyhétől a súlyosabb panaszokig terjedhetnek. A visszerek sokszor tünetmentesek, mindössze esztétikailag zavaróak. Ha panaszokat okoznak, akkor azok a fájdalom, a feszülés érzése és a fáradt, nehéz láb. A tünetek estére fokozódnak, különösen egész napos állást vagy ülést követően.

• Nehéz érzés a lábakban: A visszér terhesség alatt gyakran okoz nehézségérzetet a lábakban.
• Viszketés a vénák körül: A visszér terhesség alatt viszketést okozhat a kitágult vénák körül.
• Lábgörcsök: A visszér terhesség alatt megjelenő gyakori tünete a lábgörcsök, különösen éjszaka.
• Fájdalom, lüktetés vagy érzékenység az alsó lábakban: A visszér terhesség alatt fájdalmat, lüktetést vagy érzékenységet okozhat az alsó végtagokban.
• Duzzanat (ödéma) a lábakban és a bokában: A visszér terhesség alatt előforduló gyakori tünete a lábak és bokák duzzanata, amit ödémának nevezünk.
• Aranyér: A visszér terhesség alatt nemcsak a lábakon, hanem a végbélnyílás környékén is jelentkezhet, aranyér formájában. Az aranyér fájdalmat és viszketést okozhat, és a székletürítés közbeni megerőltetés vérzést eredményezhet.

Kockázati tényezők és megelőzés

A visszér terhesség alatt számos tényező miatt alakulhat ki, amelyek növelik a kockázatot. A hormonális változások és a növekvő baba súlya mellett más tényezők is hozzájárulhatnak a visszér terhesség alatt történő kialakulásához.

A visszér kialakulásának rizikófaktorai

• Genetika: A genetikai hajlam jelentős tényező a visszér terhesség alatt történő kialakulásában. Ha a családodban, például édesanyádnál vagy nagymamádnál voltak visszerek terhesség alatt, akkor nagyobb valószínűséggel alakul ki nálad is. A többszöri terhesség növeli a tartós visszér-betegség esélyét, amely ráadásul genetikailag öröklődik.
• Súly: A túlsúly vagy elhízás növeli a visszér terhesség alatt történő kialakulásának kockázatát. A túlsúly extra nyomást gyakorol az alsó végtagok vénáira, ami megnehezíti a vér visszaáramlását a szív felé. Ez fokozza a vénák tágulásának esélyét és a visszér kialakulását.
• Diéta és életmód: Az étrend jelentős szerepet játszhat a visszér terhesség alatt kialakulásában. A túl sok nátrium fogyasztása vízvisszatartást eredményezhet, ami növeli a vénákra nehezedő nyomást és elősegíti a visszerek kialakulását. Ezenkívül a kevés rost vagy víz fogyasztása székrekedéshez vezethet, ami szintén növeli a visszerek és az aranyér kialakulásának kockázatát.
• Fogamzásgátló tabletták szedése: A hormonális fogamzásgátlók szedése szintén hajlamosító tényező lehet.

Megelőzési és enyhítési tippek terhesség alatt

Sajnos nincs olyan módszer, amellyel 100%-ban megelőzhető lenne az alsó végtagokon vagy bárhol máshol megjelenő terhességi visszértágulat kialakulása. A táplálkozásnak és életmódnak azonban egyértelműen fontos szerepe van a visszértágulat kockázatának csökkentésében és a kellemetlen tünetek, például a fájdalom, görcs és viszketés kezelésében is.

Ezek a tippek a megelőzésben, illetve a már kialakult visszértágulatok kezelésében is hatékony segítséget nyújthatnak:

• Mozogj rendszeresen. A testmozgás serkenti a vérkeringést, nagyon jót tesz a szív- és érrendszernek, neked és a babádnak is. Végezz legalább heti 150 perc közepes intenzitású aerob jellegű testmozgást (pl. tempós séta).
• Figyelj a testsúlyodra. Normál induló testsúly (18,5-24,9 közötti BMI) esetén a terhesség teljes ideje alatt 11,5-16 kg az ideális súlygyarapodás. Túlsúly (25-29,9 közötti BMI) esetén 7-11,5 kg, míg elhízottság (30 feletti BMI) esetén 5-9 kg.
• Növeld a rostfogyasztásodat, ez ugyanis segít elkerülni a székrekedést és így a vénákra helyeződő extra nyomást. Figyelj oda az egészséges, zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, sovány fehérjében és egészséges zsírokban gazdag étkezésre.
• Fogyassz sok folyadékot. Naponta ajánlott kb. 3 liter folyadékot innod, lehetőleg tiszta vagy természetesen ízesített vizet. A megfelelő folyadékbevitel segít fenntartani az egészséges vérkeringést.
• Ne ülj vagy állj sokat egyszerre. Ha sokat ülsz, akkor igyekezz minél gyakrabban felállni, sétálni, nyújtani egy kicsit. Ha sokat állsz, járkálsz, akkor ennek a fordítottjára ügyelj.
• Emeld magasba a lábaidat. Amikor csak teheted, polcold fel a lábaidat, minél hosszabb időre, lehetőleg a szíveddel egy magasságba vagy magasabbra. Ülőmunka esetén használj lábtámaszt, állómunka esetén fogj egy sámlit és a lábaidat rendszeresen váltogatva helyezd rá az egyik talpad.
• Viselj lapos talpú cipőket. A magas sarkú cipők a vádli izomzatát összehúzott helyzetben tartják, így kevesebb vér áramlik vissza a szívhez, a vér pangani kezd a vádliban, ez pedig a vénabillentyűk meghibásodásához és végül visszerekhez vezet.
• Kerüld a derék- vagy ágyéktájon szűk ruhákat, szűk öveket, farmerokat és zoknikat. Ha túlságosan szűk ruhákat veszel fel, azzal akadályozod a megfelelő vérkeringést és extra nyomást helyezel az erekre. Ez a vér pangásához, visszértágulathoz vezethet.
• Viselj kompressziós harisnyát és alsóneműt. Ezek speciálisan azzal a céllal készültek, hogy fokozzák a vérkeringést és megelőzzék a véráramlás lassulását és a vérpangást.
• Aludj a bal oldaladon. Ez azért hasznos, mert a tested legnagyobb visszere, a vena cava, a jobb oldaladon található. Ha a bal oldaladon alszol, azzal csökkented a vena cava-ra helyeződő nyomást, elősegíted a jobb vérkeringést és csökkented a vérpangás és visszértágulat esélyét.
• Aludj felpolcolt lábakkal. Tegyél párnát a lábaid alá, hogy kb. 8-10 cm-rel magasabban legyenek. Ez elősegíti, hogy a vér felfelé, a szíved felé folyjon, és ne gyűljön össze az alsó végtagok vénáiban.

Visszerek a szülés után: mikor múlnak el és mikor keressünk orvost?

Az első jó hír: a terhességi visszértágulatok az esetek túlnyomó többségében sem a babára, sem az anyára nem jelentenek kockázatot. A második jó hír: a legtöbb nőnél a visszértágulat szülés után elkezd visszahúzódni és kb. 3-4 hónap alatt, de legkésőbb egy éven belül teljesen eltűnik. Amennyiben korábban nem voltak jelen, a szülés után néhány hónappal a visszerek gyakran visszahúzódnak.

Ha a visszértágulat mégis megmarad (ez többes terhesség esetén gyakoribb), akkor érdemes felkeresni egy érspecialistát, aki segít megoldani a problémát. Ha a szülés után néhány hónappal sem múlnak el a visszerek, érdemes orvoshoz fordulni a szövődmények elkerülése végett.

Mikor szükséges orvoshoz fordulni?

Amint terhességed alatt észreveszed a visszértágulatot, azonnal kérj időpontot az orvosodtól. Ha az alábbiakat tapasztalod, akkor is feltétlenül minél előbb fordulj orvoshoz:

• Lábak és boka duzzanata
• Lábszárfájdalom
• Bőrpanaszok, pirosodás, nyomásérzékenység
• A visszértágulat hirtelen súlyosbodása
• Gáttáji, szeméremtáji visszértágulat

Lehetséges szövődmények

A visszérbetegség nem csupán esztétikai probléma, súlyosabb szövődményeket is okozhat, különösen kezeletlenül.

• Mélyvénás trombózis: A terhesség sajnos már önmagában is fokozza a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázatát, hát még akkor, ha az illető visszeres. A visszeresség a mélyvénában kialakuló vérrög (mélyvénás trombózis) fokozott kockázatával járhat. A kanyargós visszerekben a vér áramlása lassul, könnyen betrombotizál. Súlyosabb esetben a visszértágulat mélyvénás trombózist is okozhat.
• Visszérgyulladás: Visszértágulat esetén gyakori szövődmény. Ekkor az erek fájdalmasak, a felettük lévő bőr pirossá és meleggé válik. Gyulladáscsökkentővel, speciális krémekkel, hűtőborogatással enyhíthetőek a panaszok.
• Fekély: Amennyiben a visszerek a szülést követően sem húzódnak vissza, érdemes szakemberhez fordulni, ugyanis a hanyagságnak akár fekély is lehet a következménye.

A trombózis kockázatának becslésében olyan tényezőket vesznek figyelembe az orvosok, mint a visszértágulat súlyossága, egyéb betegségek, testsúly, genetikai tényezők, stb. Ha szükséges, akkor várandósság esetén véralvadásgátló injekciókat alkalmaznak, mivel a szájon át szedhető gyógyszerek átjuthatnak a méhlepényen és károsíthatják a magzatot.

Kezelési lehetőségek a szülés után

Ha a visszerek nem múlnak el maguktól a szülés után, beszélhet a kezelőorvosával a kezelési lehetőségekről. A visszér terhesség után számos kezelési mód létezik, amelyek célja a tünetek enyhítése és a vénás keringés javítása. A kezelési lehetőségek között szerepelnek az életmódbeli változtatások, a kompressziós harisnyák használata, és szükség esetén orvosi beavatkozások.

Műtéti és minimálisan invazív beavatkozások

A combon és a lábszáron lévő tágult, felületes, nagyobb visszerek eltávolítására számos műtéti eljárás ismeretes. A klasszikus műtéti megoldás mellett egyre több tapasztalat áll rendelkezésre a lézeres és rádiófrekvenciás kezelésekkel is.

• Rádiófrekvenciás kezelés: Rádiófrekvenciás készülékkel igazán jó eredményeket lehet elérni, méghozzá minimális fájdalommal, vágás és altatás nélkül. A beavatkozás során a tágult vénába katétert vezetünk egészen a lágyékhajlatig és rádiófrekvenciás hullámok segítségével elzárjuk az eret, így nincs szükség a drasztikus, sok szövődménnyel járó kihúzásra. Az eljárás szinte fájdalommentes és bármely testrészen elvégezhető, beleértve az arcot, és a nehezen elérhető a térdet és bokát is.
• Lézeres kezelés: A lézeres kezelés a visszérgyógyászat legfrissebb technikai vívmánya a hajszálerek eltüntetésére. Az injekciózáshoz képest kevésbé fájdalmas, gyorsabb a gyógyulás, nem igényel fáslizást és nem jár kis bőr alatti bevérzésekkel. A lézersugár áthalad a bőrön, és “válogat”: csak a piros és kék erecskéket károsítja, amik a kezelés következtében elzáródnak.
• Szkleroterápia (injekciózás): Az injekciózás a kisebb visszerek, de főleg a retikuláris és seprűvénák kezelésére alkalmazott gyógymód. Injekciózáskor egy olyan anyagot (gyógyszert) juttatunk be az érbe, ami az érfal hegesedését, zsugorodását indítja el, maradandóan elzárva a kezelt érszakaszt. Általában több kezelésre van szükség a cél eléréséhez. A tűszúrások helyén kis bevérzések- kék foltok jelennek meg, amik egy-két hét alatt nyomtalanul felszívódnak. A beavatkozás után egy ideig rugalmas fáslit vagy gyógyharisnyát kell viselni.
• Klasszikus műtét: Műtétre a nagyobb visszerek esetében van szükség. A műtét helyi érzéstelenítésben történik, de a beteg kérésére lehet altatásban vagy gerincközeli érzéstelenítésben is végezni. A beavatkozást követő egy órás pihenés és megfigyelés után saját lábán távozhat a beteg. Otthonában sincs szükség fekvésre, első naptól kezdve járhat-kelhet. Mindössze annyi kényelmetlenséggel kell számolni, hogy utána legfeljebb négy hétig fáslizni kell a lábat. Egy új eljárásnak köszönhetően a sebek gyakorlatilag nyomtalanul gyógyulnak. Ez azért lehetséges, mert a visszerek eltávolítása 2-3 milliméteres metszéseken keresztül történik. Ezeken a kis nyílásokon keresztül húzzuk ki a megvastagodott visszereket. Egy ilyen kis sebet még összevarrni sem szükséges. A kihúzott erek semmiféle hiányt nem okoznak, mert a felületi rendszer a vérnek csak körülbelül tizenöt százalékát szállítja.

Homeopátiás szerek

Számtalan gyógynövény segít a visszérkezelésben. A kenőcsök, fürdők mellett a homeopátia is kínál megoldást. Az alábbiakban néhány gyakran alkalmazott homeopátiás szer és azok jellemzői láthatók:

tags: #szules #utani #visszer