A szülés utáni csecsemőgyilkosság kutatása Magyarországon

A Kohorsz'18 - Magyar Születési Kohorszvizsgálat egy nagyszabású, 2018. január 1-jén indult kutatás, amelynek fő célja, hogy átfogó képet alkosson a magyarországi gyermekek felnevelésének körülményeiről.

A KSH Népességtudományi Kutatóintézet által, európai uniós projekt keretében végzett vizsgálatba 9000 gyermeket vontak be, akik 2018. április 1-je és 2019. március 31. között születtek. A kutatók terve, hogy amennyiben forrásaik lehetővé teszik, 25 éven át követik a gyermekek mindennapi életét, és éves jelentéseket készítenek. Hasonló kohorsz- vagy nemzedékkutatások már léteznek, az első ilyen 1958-ban indult Nagy-Britanniában, és még ma is tart.

A magyar kutatás különlegessége, hogy országos méretű, és az adatgyűjtés már a várandósság alatt elkezdődött, amit védőnők végeztek. Az első kérdőívet a kismamák terhességük hetedik hónapjában kapták meg, majd a szülés utáni hatodik hónapban keresték fel őket újra. Ebből a folyamatból készült el a "Csecsemőkor Magyarországon" című jelentés.

A jelentésből kiderül, hogy hol és milyen módon születtek a gyermekek, milyen költségekkel jártak a szülések, hogyan alakult a szülők kapcsolata a baba születése után, ki végzi a házimunka nagyobb részét, hol alszanak a kicsik, mit esznek, és hányszor ébrednek fel éjszaka.

A szülés körülményei és költségei

A reprezentatív vizsgálatban részt vevő édesanyák döntő többsége (97,6 százalék) állami kórházban szült. Az apa jelenléte gyakoribb volt, ha kevesebb gyermekük volt a párnak és házasságban éltek.

A szülés Magyarországon erősen a kórházhoz kötődik, mindössze 55 nő (0,7 százalék) volt, aki szülés után nem maradt bent az intézményben egyetlen éjszakát sem. Akik bent maradtak, átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek kórházban a szülés előtt és 4 éjszakát szülés után.

szülészeti osztály kórházban

Sok a császármetszés, drága az orvosi ellátás

A féléves gyermekeket nevelő anyák beszámolói alapján a várandóssághoz kapcsolódó kiadások (várandósgondozás, vizsgálatok, gyógyszerek, vitaminok), a szüléshez kapcsolódó költségek (szüléslevezetés, kórházi tartózkodás, extra szolgáltatások) és a szülésig megvásárolt babafelszerelések átlagosan jelentős összeget tettek ki.

A kutatás szerint 2018-19-ben egy magyar családnak a várandósság átlagosan 126 ezer forintos kiadással járt, a babafelszerelések beszerzése további 180 ezer forintot emésztett fel. A szüléssel kapcsolatos költségek átlagosan 108 ezer forintot tettek ki azok körében, akik fizettek érte.

A várandósok 60 százalékát legalább részben magánpraxisban dolgozó nőgyógyászok gondozásában részesültek. A kizárólag állami, tb-alapú ellátást igénybe vevőknél a várandósgondozás átlagosan 50 ezer forintos egészségügyi kiadással járt. A magánkórházi szülések átlagköltsége lényegesen magasabb volt, elérte a 534 ezer forintot, míg az állami kórházban történő szülések átlagosan 98 ezer forintos költséggel jártak.

Ami a császármetszések arányát illeti, míg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 10-15 százalék közötti arányt javasol, Magyarországon a 2018-2019-ben szült nők 42,9 százaléka szült császármetszéssel. Az anyai életkor befolyásolja a császármetszések előfordulását: a 35 év felett szülő nők fele, a 40 év felettiek 54,7 százaléka, míg a 25 év alattiaknak kevesebb mint harmada szült császármetszéssel.

A vajúdási és kitolási testhelyzet szabad megválasztása is korlátozott volt: a nők mindössze 29,5 százaléka választhatta meg szabadon a testhelyzetét. Majdnem 40 százalékuk semmilyen formában nem dönthetett a vajúdásról és a szülésről, jellemzően kistelepüléseken éltek, alapfokú végzettséggel és 20 év alattiak voltak.

A szülés az anyák kétharmada számára pozitív élményt jelentett. Negyedük vélekedett úgy, hogy bár a szülés megfelelő volt, mást szeretett volna, míg minden tizedik szülő nő számára rossz élményt jelentett.

A Kohorsz ’18 adatai szerint a mintába került gyermekek átlagosan 38,8 hétre születtek meg, 7,6 százalékuk volt koraszülött. Az újszülöttek átlagos testsúlya 3270 gramm, hossza pedig 51,5 centiméter volt.

császármetszés statisztika

Apák, nagyszülők és az anyagiak

A gyermekek szüleinek családi állapota alapján elmondható, hogy nagyon kevesen vállalnak babát egyedül. A babák féléves korában az édesanyák 57 százaléka a házastársával élt együtt, 39 százaléka az élettársával; a gyermeküket egyedül nevelők aránya 4 százalék volt.

A nagyszülők szerepe csökkenőben van: a féléves kisgyermekek 13 százaléka él egy háztartásban legalább egy nagyszülővel. A gyermekek felének (50,9 százalékának) négy nagyszülője él, és döntő többségük (95,6 százalék) legalább havonta találkozik valamelyikkel, 41,4 százalékuk pedig naponta.

A jövedelmi helyzetet tekintve a kisgyermeket nevelő családok mindössze 5,4 százaléka tartozik az "igen kedvező" kategóriába. A szokásos kiadásokat könnyen fedezők aránya 27,6 százalék, a viszonylag könnyen fedezők aránya 38 százalék. A családok negyede (23 százaléka) kisebb nehézségek árán tudja fenntartani magát, míg 5,7 százalékuknak jelentős nehézséget okoz a háztartási kiadások fedezése.

Ki végzi a házimunkát és a gyermekgondozást?

A kutatás megerősíti, hogy a háztartási feladatok nagyobb része továbbra is a nőkre hárul, és ez a terhelés a szülés után tovább nő. A főzés, mosogatás és takarítás döntően női munkának számít. A bevásárlás, szabadidős programok szervezése és a család anyagi ügyeinek figyelemmel kísérése megoszlik a szülők között, míg a javítás-szerelés jellemzően "férfimunka".

A gyermekgondozási feladatok közül az etetés és az éjszakai megnyugtatás alapvetően az anyához kötődik. A babák 67,8 százalékát mindig, további 11,7 százalékát többnyire az anya nyugtatja meg éjszaka. Az etetés 61,5 százalékban kizárólag, további 20,4 százalékban többnyire az anya dolga, ami féléves korban a szoptatással is magyarázható. Az altatás, öltöztetés és pelenkázás is többnyire az anyákhoz kötődik, míg a ringatás, sétáltatás és a mesélés-éneklés megosztott feladatok. Az apák jellemzően csak a babák fürdetését végzik önállóan.

anya és apuka gondoskodik a csecsemőről

Anyai szorongás és szülés utáni problémák

A kismamák több mint 10 százaléka az idő nagyobb részében idegesnek, szorongónak vagy feszültnek érezte magát, 5 százalékuk szüntelenül aggodalmaskodott. Összességében az anyák 9,6 százaléka mutathat jelentős szorongásos tüneteket.

A szülő nők csaknem fele panaszkodott valamilyen problémára a szülést követően. A leggyakoribbak a szoptatással kapcsolatos gondok voltak (35 százalék). Minden huszadik anyát érintett a vizelettartási, gátsebészeti vagy császármetszés sebészeti probléma. Számos anya panaszkodott aranyérre, derék- és hátfájdalmakra, szétnyílt hasizomra, hólyagproblémákra, vérzésre és magas vérnyomásra, valamint pszichés problémákra.

A féléves gyermeket nevelő anyák 24 százaléka dohányzott, közülük minden ötödik a gyermek jelenlétében is rágyújtott. Az alkoholfogyasztás tekintetében az anyák 75,3 százaléka volt absztinens.

Alvási szokások és szoptatás

A magyar anyák átlagosan 6,7 órát tudnak aludni éjszakánként, 2,5 felébredéssel. Csupán minden tizedik anya tudja végigaludni az éjszakát, míg 11,8 százalékuk legalább ötször felkel.

A csecsemők átlagosan 3,4 órát alszanak napközben és 9,1 órát éjszakánként. A csecsemők 44,7 százaléka hat hónapos koráig nem aludta át az éjszakákat.

A babák alvóhelyét illetően a többség (56,6 százalék) nem engedi be a gyermeket a szülői ágyba, 26,9 százalékukkal viszont mindig együtt alszik a kicsi.

A magyar gyermekek 54,1 százaléka azonnal ölbe kerül, ha sírni kezd.

A gyermekek 63 százaléka használ cumit, a féléves csecsemők nagy többségét pedig naponta fürdetik.

A szoptatással kapcsolatban a kismamák 98 százaléka tervezte, hogy szoptatni fogja gyermekét, és ez a baba érkezésekor meg is valósult (94,2 százalék). Fél év alatt azonban a féléves babák alig több mint fele szopik.

A szoptatás abbahagyásának legfőbb oka az elégtelen tejmennyiség, a nehézkes szoptatási technikák, valamint az anya vagy a gyermek betegsége volt. Kényelmi szempontok elenyésző arányban merültek fel.

Gyermekbetegségek és kórházi kezelések

Bár az anyák gyermekeiket általában jó egészséggel jellemzik, a konkrét betegségek előfordulása gyakoribb. A leggyakrabban említett a megkésett mozgásfejlődés (5,3 százalék) és az ekcéma (5,1 százalék). Ritkábban fordulnak elő csípőproblémák, csípőficam és ételallergia.

A születés miatti kórházi tartózkodást nem számítva, minden hetedik (13,3 százalék) csecsemő volt már kórházban. A kórházi kezelések okai között szerepelnek vírusfertőzések, magas láz, asztmarohamok, légúti problémák, hasmenés, hányás, kiszáradás, sárgaság, tüdőgyulladás, táplálási-súlygyarapodási problémák, illetve sérülések, balesetek.

A balesetek leggyakoribb oka az ágyról való leesés, de a babakocsiból, hintából, pihenőszékből is könnyen kifordulhatnak a gyermekek.

gyermekorvosi vizsgálat

A csecsemőgyilkosság mint társadalmi probléma

A csecsemőgyilkosság, vagyis az újszülött megölése, súlyos társadalmi és jogi probléma. Magyarországon évente 6-8 ilyen esetet regisztrálnak a hatóságok, de szakértők szerint a tényleges szám ennek akár tízszerese is lehet, mivel sok eset felderítetlen marad.

Hirtelen csecsemőhalál szindróma, okai és megelőzése

A jogi megítélés változott az idők során: a Csemegi-kódex 1878-ban külön tényállásként kezelte a csecsemőgyilkosságot, enyhébb büntetéssel. A szocialista büntetőjog idején szigorodott a megítélés, és az emberölés alapeseteként kezelték. A jelenlegi magyar Btk.-ban már nem létezik az "újszülött megölése" nevű külön bűncselekmény, a cselekményt az emberölés súlyosabban minősülő esetei közé sorolják.

A büntetőjog igyekszik empátiával viszonyulni a csecsemőgyilkos anyákhoz, figyelembe véve a szülés okozta beszűkült tudatállapotot, valamint a szociális és pszichiátriai körülményeket.

A csecsemőgyilkosságok hátterében gyakran mentális betegség, szociális kilátástalanság és pszichológiai teher kombinációja áll. Gyakori motiváció a párkapcsolati konfliktus, drámai függés, cserbenhagyás okozta nyomás, vagy súlyos konfliktusok az anya saját családjával.

A szülés után hetekkel elkövetett eseteknél a terhesség utáni depresszió vagy súlyos fizikai, mentális kimerültség is lehet az ok. Az esetek mögött gyakran valamilyen kilátástalan helyzet megoldására tett kísérlet rejlik.

Néhány eset:

  • 2022-ben Komlón egy 28 éves édesanya vízbe fojtotta két hónapos gyermekét.
  • 2018-ban Somogy megyében, Lengyeltótiban egy anya és csecsemője holtan találták, feltételezhetően az anya öngyilkosságot követett el a gyermek megölése után.
  • 2021-ben Tarnazsadányban egy anya a földeken szülte meg gyermekét, majd elrejtette és magára hagyta, a gyermek az ellátás hiánya miatt vesztette életét.
  • 2018-ban Nógrádban egy anya feldarabolta újszülött gyermekét és a patakba dobta a testet.
  • 2016-ban Komárom Esztergom vármegyében egy anyát ítéltek el, aki 12 évig titkolta, hogy végzett kisbabájával.
  • 2013-ban Komárom Esztergom vármegyében egy tatai anya megfojtotta babáját és szemeteskonténerek közé rejtette.
  • 2019 tavaszán Máriabesnyő közelében egy nő titokban hozta világra gyermekét a mezőn és magára hagyta.
  • 2021. október 10-én egy fonyódi buszmegállóban találtak egy újszülött kislányt, akit paplanba csomagolva hagytak a hidegben.

csecsemőgyilkosság helyszín

A terhesgondozás és a szülés közbeni, utáni orvosi szűrések elsősorban a fizikai állapotra fókuszálnak, míg a lelki gondozásra kevésbé fordítanak figyelmet a magyar rendszerben. A védőnő az, aki a legtöbbet foglalkozik az anya lelkével, de a védőnői hálózat leterheltsége és a magas esetszámok akadályozzák a megfelelő ellátást.

tags: #szules #utani #csecsemogyilkossag