A hónapokig tartó várakozás után a kisbabád végre megérkezett. Ez egy izgalmas időszak, amely során szülőként sok mindent meg kell szokni, beleértve az anya testének változásait a szülés után. A gyermekágyas időszak az anya és gyermek összeszokásának első meghatározó ideje. A szülés utáni 6-8 hetes időszakot szakemberek körében gyermekágyas időszaknak hívják. Ez a kifejezés arra az időszakra utal, amely során a tested fokozatosan visszanyeri a terhesség előtti állapotát. A szülést követő első hetet korai gyermekágynak, a másodiktól a hatodik hétig tartó időszakot pedig késői gyermekágynak nevezzük.
Az Első Érintés és az "Aranyóra"
Nagyon nagy ajándék, amikor van anyatej bőséggel, de épp akkora kihívást tud jelenteni az is, ha túl sok a tej. A legjobb, ha a baba közvetlenül a születés után a mama pocakjára kerül, ezt nevezzük aranyórának (ami körülbelül 2 órán át tart). Ilyenkor a baba és az édesanya is egy kicsit megnyihal, és az édesanya testének melege segíti a baba külvilághoz való alkalmazkodását. A szülés-születés több óráig tartó folyamata után megérkezik a kisbaba. A legtöbb kicsi ilyenkor sírással jelzi: itt vagyok, megszülettem. Ha ezután rögtön az édesanya hasára kerül bőr-bőr kontaktusba, gyorsan megnyugszik, nem sír tovább. A babák legtöbbje ilyenkor elcsendesült, éber tudatállapotba kerül. Teste nagyrészt mozdulatlan, az édesanyja testéhez simul, és tágra nyitott szemekkel nézelődni kezd. Az édesapa jelenléte is nagyon fontos. Császármetszés esetén, amíg az édesanya még a műtőben van, addig az édesapa mellkasán is lehetőség van az aranyóra megkezdésére.
Az Újszülött Viselkedése és a Mellre Kúszás
Kit néz, mit keres? Elsősorban az édesanyját és a hozzá való kapcsolódást. Ez a szülés utáni éber állapot egészen különleges, mert sokáig, akár 1-2 óráig is eltarthat. Az életének első heteiben is lesznek ilyen éberen töltött időszakok, de ilyen hosszú ideig és egybefüggően aligha. Az ébrenlét első 30-50 perce általában azzal telik, hogy a kisbaba pihen, nyugodtan nézi édesanyja, édesapja arcát, és csak egy keveset mocorog. Ezt egy aktívabb időszak követi. Az újszülött egyre élénkebbé válik, száját nyitogatja, édesanyja bőrét nyalogatja és határozott mozdulatokkal, rúgásokkal felfelé mozdul. Kevéssé ismert, hogy a baba megszületése után képes önállóan az édesanyja hasáról feljebb, a mellekig kúszni, megtalálni az mellbimbót, majd az anyamellre tapadva szopni. Ezt a folyamatot nevezzük mellre kúszásnak. Mindennek feltétele, hogy a baba és az édesanyja is jól vannak; a vajúdás alatt nem kaptak gyógyszereket, és nem voltak erőteljes beavatkozások; sem a baba, sem az anya bőre nincs lemosva; illetve a baba ellátása (fürösztése, súlymérése, öltöztetése) a későbbiekre marad, és a bőrkontaktusuk megszakítás nélküli. Ha ebben az érzékeny első 1-2 órában zavartalanul tud együtt lenni az édesanya és kisbabája, akkor a mellre kúszás megvalósulhat. Dúlaként ugyanakkor volt szerencsém olyan kisbabákat is látni, akiket bár rövid időre elvittek, azután mégis csak segítség nélkül, egyedül megtalálták a mellbimbót és ügyesen szopni kezdtek.
Hogyan találja meg a baba az anyamellet? Segítségére van a tájékozódásban az ízlelése és a szaglása. Az anyamell bimbóudvarán lévő mirigyek olyan anyagot termelnek, melynek illata a baba által jól ismert magzatvíz illatához hasonlóak. Emiatt is fontos, hogy ne mossák le az anyamellet, mielőtt az újszülött odakerülne. A kicsi a kezét is előszeretettel nyalogatja a mellre kúszás közben, hiszen érzi rajta a magzatvíz édeskés ízét és illatát. Az újszülött kis távolságra jól lát. Látja édesanyja arcát, és jól látja a bimbóudvar és a mellbimbó sötét színét is. Ez utóbbiak mintegy céltáblaként szolgálnak a tájékozódásban. Édesanyja hangja, szívdobogása is arra készteti a babát, hogy elinduljon felfelé, a mellek irányába. Mindkettő megnyugtató, ismerős és vonzó hang a számára.
Hogyan zajlik a mellre kúszás? A mellre kúszás folyamata általában hasonló forgatókönyv szerint történik az újszülött babáknál: A kisbaba megszületése után hangosan vagy halkabban sír, nyöszörög. Ezután az anya hasára kerülve megnyugszik, a sírása abbamarad. Nem sokkal ezt követően ébredezni kezd, kisebb fej- és vállmozgásokat végez. 30-50 perc elteltével aktívvá válik, fejét emelgeti, szagolgatja és nyalogatja édesanyja bőrét. Ezt követően nekilódul, talpait édesanyja hasának támasztja és felfelé löki magát (ez az ún. Bauer-féle reflex). Kezeit, anyja bőrét nyalogatva kicsit újra megpihen. Rátalál a mellbimbóra, és nyalogatni kezdi. A mellbimbót bekapva szopni kezd. A szülés és a fárasztó út után megérkezve szopás közben elpilled, megnyugszik és elalszik.
A Szoptatás Kezdete és a Gyermekágyas Időszak
A szoptatási szempontból talán a legkritikusabb időszak a baba születése utáni első 2 hét. Az újszülöttek megszületés után vesztenek a születési súlyukból, melyet az első 2 hétben vissza kell nyerniük. Az első napokban túl a szülés okozta stresszen, a helyzetet sokszor nehezítheti az, hogy az édesanya és babája elkülönítve vannak, kórházi szabályokhoz kell alkalmazkodniuk. Az újszülöttet figyelve az anya korai éhségjeleket vehet észre, mint a kezek szájba vétele, száj nyalogatása, nyelv nyújtogatása, fej emelgetése, keresgélés. Érdemes az újszülöttet már az első éhségjelek megjelenésekor mellre tenni, ekkor még türelmesebb anya és baba is, könyebb a megfelelő szopizási pozíciót felvenni, gyakorolni. Fontos tudni, hogy ha sikerül ügyesen mellre tapadni az újszülöttnek, akkor a szoptatás egészségesen nem fájdalmas az anya számára.
Az aktív szopizás jeleit is tudjuk a babán figyelni, el kell különíteni az apró, gyors, “nyammogó” mozgásokat, melyek az emlő stimulálására irányulnak, attól a lassabb, és intenzívebb mozgástól, ami valóban az anyatej nyelését jelzi. Szintén arra utaló jel lehet, hogy a baba elegendő tejhez jut, hogy szopizás közben ellazult testtartást vesz fel, tejcseppek jelennek meg a szája sarkában, a megfelelő ideig tartó, hatékony szopizás után elégedett, elengedi a mellet, és elalszik. Szoptatás közben az anya észlelheti tej csepegését a másik mellből, a szoptatást kísérheti szomjúságérzet, kellemes, ellazult érzés és álmosság is. Egy szopizás lehet csak pár perces vagy akár tarthat hosszasan is, történhet egy mellből vagy igényelheti az újszülött mindkét mellet.
Sok nő érzi úgy, hogy semmi mást nem csinál az első hetekben, csak szoptat. Könnyítsd meg az első heteket magatoknak. Ha magadon hordozod a baba, és éjszaka melletted vagy a közeledben alszik, könnyebben tudsz mozogni a lakásban, és jobban tudsz aludni éjszaka. Kérd meg a családot és a barátokat, hogy segítsenek a főzésben és a házimunkában.
Az anya fizikai állapota nagyban meghatározza, milyen ütemben és mértékben tud a szervezet regenerálódni a szülést követően. A terhesség ideje alatt ideális súlygyarapodás könnyebb, nagyobb pedig nehezebb felépülést vetít előre. Minél többet hízunk, annál nehezebb visszafordítani a folyamatot, gondoljunk például a „bőrrepedésekre”, amelyeket szinte lehetetlen eltüntetni. A szülés lefolyása szintén kulcstényező a regenerációban. Tervezett császármetszésből vagy egyszerű hüvelyi szülésből hamarabb fel lehet épülni: előbbinél a hasfal, utóbbinál a medencefenék izomzata terhelődik. Sürgősségi császármetszésnél már más a helyzet. Azt is figyelembe kell venni, hogy mennyi ideig tartott a szülés, rövid vagy hosszú vajúdás kísérte-e. Történt-e gátmetszés vagy -repedés, és milyen irányban? Nincs teljes regenerálódás, a testi és lelki regeneráció együttesen lezajlása nélkül. A gyermekvállalás nagy döntés életünkben. Tudatosan tervezett babavárást követően is feleszmélhetünk, hogy életünk egy jól ismert szakasza lezárult. Egy újszülött amellett, hogy nagy öröm, rengeteg teendővel és felelősséggel jár, ami szintén lelki teherként hárulhat az anyára. A lelki regeneráció fontos része, hogy a fáradtságot, levertséget ne hagyjuk elfajulni. Ki kell törni a rosszkedvből, nehogy gyermekágyi depresszióvá alakuljon. Az ideális súlygyarapodás 8-9 kilogramm egy átlagos testalkatú nő esetében, ezt érdemes tartani. A gyors testi regeneráció általában 6-8 hét alatt lezajlik, rutinszerű hüvelyi szülést követően. A regenerálódást nehezíti, hogy a kisbaba folyamatosan kalciumot von el az anyuka szervezetétől. A medencefenék izomzata teljesen már nem fog visszaállni a szülés előtti állapotra, de intimtornával jól karbantartható, melyet már szülés előtt is tanácsos gyakorolni.
Minden újdonsült anyát meg kell, hogy vizsgáljon szülésznő vagy orvos a szülés utáni első 7-10 napban. A lakhelyedtől függően a védőnő és a gyermekorvos vagy az otthonodban keres fel, vagy be kell mennetek a rendelőbe. A vizsgálat során alaposan megvizsgálják a babát, hogy biztosan minden rendben van-e. Az orvos leellenőrzi, hogy a méhed megfelelően húzódik-e vissza és a varratok szépen gyógyulnak-e. Az orvos továbbá általános kérdéseket tesz fel a vérveszteségről, a vizelet- és székletürítésről és megállapítja, hogy általában véve egészségesnek és elégedettnek látszol-e. A védőnő megméri a baba súlyát és megbeszéli veled az etetés körül felmerült esetleges problémákat, a szoptatás és a cumisüvegből táplálás lehetőségét. Ellenőrzi, nincs-e sárgaságnak vagy fertőzésnek jele, és elvégzi az ekkor szokásos rutinvizsgálatokat.
Szülész-nőgyógyász + gyermekorvos megosztása Szülés után: Mire számíthat az anya és a baba a születés utáni első 24 órában?
Szoptatási Kihívások és Megoldások
Ha az édesanya azt tapasztalja, hogy újszülöttje nagyon hamar elalszik a szopizás közben, ezáltal aktív szopizás nem tud megvalósulni, akkor érdemes ébresztési technikákkal megpróbálni az újszülöttet szopizásra rávenni. Bevált ébresztési technikák például, ha az újszülött arcát, nyakát ujjunkkal megsimogatjuk, vagy a gerinc melletti területet finoman dörzsöljük, talpakat vakarjuk. Ha ezek nem hatnak, akkor vegye le a mellről, pelenkázza át, büfiztesse, vagy öltöztesse át. Ennek hatására várható, hogy az újszülött felélénkül.
A tejtermelés legtöbbször - megfelelő gyakoriságú és hatékonyságú szoptatás mellett - képes alkalmazkodni az igényekhez. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a tejtermelés fő mozgatórugója a mellek kiürítése, amely azt az “üzenetet küldi” a szervezet számára, hogy további termelésre van szükség. Sokszor merül fel a kérdés: Egy csecsemőnek milyen mennyiségű anyatejet kell egy szopizás alkalmával elfogyasztania? - ezt nehéz lenne grammra pontosan megmondani. Az egyes szoptatásokat mérni és önmagában értékelni - más adatok nélkül - nem érdemes, ennek alapján nem megítélhető, elég-e a tej. Ami azonban kiválóan jelezheti ezt nekünk: a gyermek hosszútávú súlygyarapodása. Ha egy csecsemő jól gyarapszik, súlya megfelelően növekszik, fejlődése az életkorának megfelelően halad, akkor eleget szopizik.
Az első hónapokban az anyatejjel táplált babák többsége gyorsan gyarapszik. Az anyatejes csecsemők esetében gyakran látunk szárnyaló súlygyarapodást, akár már 2-3 hónapos kor körül is megduplázhatják születési súlyukat. Ez mindenképpen nagy örömre ad okot, semmiképp sem javasolt emiatt korlátozni a bevitelt. A születési súly megduplázódását követően a csecsemők súlygyarapodásának üteme lelassul. Ha egy csecsemő súlyfejlődése jelentősen elmarad a szokványostól, gondolhatunk arra, hogy nem jut elég táplálékhoz. A szoptatások gyakoriságának növelése pozitívan hat a tejtermelésre, érdemes lehet tehát több szoptatási alkalmat beiktatni. Fejéssel hasonlóan tejszaporító hatást lehet elérni, melynek segítésére ma már számos kézi és elektromos eszköz áll rendelkezésre.
A leggyakoribb problémakör, amivel szoptatási tanácsadóhoz fordulnak az anyák, sokszor igen összetett kérdés. Számos oka lehet annak, hogy egy édesanya úgy érzi, nincs elég teje gyermeke számára. Ha túl sok a tej, akkor sokszor túltelítődik, feszül a mell; pang az anyatej, ami hajlamosít mellgyulladás kialakulására. Ilyen esetben javasolt az igény szerinti szoptatás mellett megkönnyebbülésig fejni, esetleg feszülő mellre hűvös borogatást alkalmazni. Kihívást továbbá az jelenthet, amikor együtt jár a bőséges tejhozam erős tejleadó reflexszel, ami olyan erős tej áramlatot okoz, amit nehéz az újszülöttnek elfogyasztania. Ilyenkor azt tapasztalja az anya, hogy a kicsi köhög, fuldoklik, elengedi a mellet, miközben spriccel a tej a mellből. Ez nagyon meg tudja nehezíteni a szopizásokat, akár odáig fajulhat, hogy az újszülött elutasítja a mellet. Ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy a szopizási pozíció a lehető legideálisabban megvalósulhasson, olyan pozíciókat érdemes megpróbálni, ahol a baba magasabban helyezkedik el, mint az anya, így a gravitáció is a javára dolgozik. Érdemes gyakran mellre tenni a babát, már korai éhségjelekre, mikor még nincs annyira túltelődve a mell és a kicsinek is van türelme az evéshez. Megoldást jelenthet, ha anya leveszi pár pillanatra a gyermeket a ciciről, amikor észleli az erős tejleadó reflex megindulását, és felitatja a spriccelő tejet, majd az áramlás enyhülésével veszi mellre ismét gyermekét. Előfejés is segíthet az erős tej áramlaton, azonban ez hosszútávon a tejszaporítás irányába hat. Érdemes gyakrabban tartani büfi szüneteket a kicsinek.
| Jel | Leírás |
|---|---|
| Súlygyarapodás | Az újszülöttek az első 2 hétben veszítenek súlyukból, amit vissza kell nyerniük. Az anyatejjel táplált babák általában gyorsan gyarapszanak, akár megduplázhatják születési súlyukat 2-3 hónapos korra. |
| Szopizás | Az aktív szopizás jelei: lassabb, intenzívebb mozgás, tejcseppek a szája sarkában, elégedett, ellazult testtartás szopizás után. |
| Pelenkák | A vizeletes és székletes pelenkák száma segít megítélni a megfelelő tejbevitelt. |
| Növekedési ugrások | A 3. és 6. héten, valamint 3 és 6 hónapos korban várható növekedési ugrások, amikor a baba tápanyagigénye megnő, és sűrűbben szeretne szopni. |
A hazabocsátás előtt megtörténik az anyagcsere-szűrővizsgálat (PKU-szűrés), valamint a hallás és a látás vizsgálata. A babák az első kötelező védőoltást, a BCG-t is megkapják.