Egyre szaporodik hazánkban azon népzenei hanghordozók száma, amelyek - eredeti népzenei felvételekkel vagy feldolgozásokkal - egy-egy terület zenei emlékeit teszik közkinccsé. Sárospatakon, a Művelődés Háza 2005-ben már adott ki egy ilyen lemezt, „Tisza szélén lakom” címmel, bodrogközi népzenei feldolgozásokkal.
A zemplén-abaúji Hegyköz egy olyan területe hazánknak, ahol bár jelentős énekes - igaz, nagyon kevés hangszeres - gyűjtés készült, tánchagyománya és népzenei hagyományai nincsenek a köztudatban. Érdekes viszont, hogy sokáig őrizték - számos településen őrzik ma is - dalaikat, szokásaikat az ott élő emberek.
A kutatás menete és eredményei
Az intézmény munkatársai és a Szeredás zenekar tagjai első lépésként a publikált felvételek és kották összegyűjtésével próbálták bővíteni addigi ismereteiket. Ezt követően indult el Kálmán Péter zenekarvezető és a cikk írója kutatásokat végezni több hegyközi településen.
Mikóházán, Pálházán, Füzéren, Pusztafaluban énekes gyűjtéseket végeztek, s örömmel tapasztalták, hogy milyen élő a népdalkincs, milyen kedvvel énekelnek az itt élő asszonyok és férfiak, s mennyire örülnek annak, hogy van, akit még ezek a régi dalok érdekelnek.
A lemez eredetileg tervezett anyagát ennek a kutatásnak a tapasztalatai alapján bővítették ki úgy, hogy a mikóházi asszonyok és férfiak, valamint a pusztafalusi és füzéri asszonyok énekeit nem feldolgozva, hanem az eredeti énekesekkel vették lemezre. Ezek az énekes blokkok főleg a lakodalmi és a lakodalomhoz is kapcsolódó karikázó hagyományok anyagából álltak össze.
Nem csak a gazdasági elit alkalmazkodik Magyarhoz, Donald Trump egy pillanat alatt ejtette Orbánt
Bár e területen jelentős a szlovák és ruszin eredetű lakosság, s az ő kultúrájuk is nyomon követhető, e lemezen a magyar népzenei anyagot dolgozták fel. A hegyközi nemzetiségek népzenéjének feldolgozása egy újabb lépés lehet a későbbiekben ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk az itteni hagyományos kultúráról.
Vőfélyek és lakodalmi szokások
A kutatás folyamán több vőfélyt is felkerestek, akikkel a lakodalom menetének pontos feltérképezését és a régi vőfélyszövegek válogatását végezték. Az énekes hagyományhoz kapcsolódóan itt is azt tartották értékesebbnek, ha feldolgozás helyett a vőfélyekkel veszik fel a szövegeket.
Az egyik lakodalmi nóta a „Lassan kocsis, hogy a kocsi ne rázzon...” címet viseli, melyet a Szeredás együttes, Dezsőházi Tamás, Kulcsár Annamária, Varga Eszter, Darmos István és Sajószegi Gábor ad elő. Az előadásmódot hegedű, hegedű, brácsa, cimbalom, bőgő és ének jellemzi, műfaját tekintve asztali nóta, mars.
A zenei közreműködők és a Szeredás zenekar
A hangszeres anyagok feldolgozását a Szeredás zenekar tagjai - Kálmán Péter prímás, Rőmer Judit brácsás, Csurgó Dezső cimbalmos és Erményi Tamás bőgős - végezték el.
Sajnos nincsenek már olyan zenekarok, akiket még megszólaltathattak volna, de néhány blokkban az együttes tagjai mellett közreműködnek olyan cigányzenészek is - brácsán Mundér Gusztáv, bőgőn Horváth Aladár, cimbalmon Pochlotka Andor -, akik számos bált, lakodalmat muzsikáltak régebben a hegyközi településeken.
A verbunk, lassú- és friss csárdás mellett Kálmán Péter összeállított egy lakodalmi vonulós ugrós blokkot is. A feldolgozott népdalkincsben számos jó ugrós dallamot lehetett találni, s e zenei jelenség egykori létére is utalnak töredékes adatok. A zenekari összeállítások a hangszeres gyűjtések, valamint az énekes anyag feldolgozása alapján készültek el.
Munkájuk során feltérképezték azt, hogy kik muzsikáltak a XX. században e területen, milyen zenészcsaládokban öröklődött tovább a hegyközi muzsika. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeit is igyekeztek majd közzé tenni, hiszen fontosnak tartják ezen kiváló zenészek emlékét megőrizni, akkor is, ha hangfelvételeket velük a kutatók nem készítettek.
A „Hegyközi lakodalmas” című lemezt Kálmán Péter szerkesztette, a kiadó a Művelődés Háza (Sárospatak), a kiadás éve 2007. A lemez a Művelődés Háza és a zenekar együttműködésében készült el, 2007. első negyedévében. A hangfelvétel Sárospatakon készült 2007-ben.