A várandósság kilenc hónapja alatt a női szervezet grandiózus változásokon megy keresztül, melyek célja az egészséges utód kihordása, biztonságban tartása. Megkoronázván ezt a relatíve hosszú időtartamot érkezik el a szülés folyamata, mely gyakorlatilag emberfeletti erőt, energiát és a biológiai folyamatok tökéletes szinkronját megkövetelve teszi lehetővé, hogy az addig az anyaméh által óvott és nevelt magzat világra jöhessen. Mindezek tükrében érthető tehát, hogy a női szervezetnek, a testnek időre van szüksége ahhoz, hogy ezen változások zöme visszaalakulhasson, s hogy terhelhetősége ismét a régi, a várandósság előtti legyen.
Sokan vannak, akik úgy vélik, hogy kilenc hónap kellett a szervezetnek az újszülött „felneveléséhez”, hát kilenc hónap kell ahhoz is, hogy a dolgok visszaálljanak a régi kerékvágásba. Mások úgy gondolják, hogy ennél jóval kevesebb, megint mások pedig azt, hogy ennél jóval több időre van szükség. A terhesség és az anyává válás teljesen megváltoztatja a nőket - és ezt nyugodtan lehet szó szerint érteni. A testben létrejött elváltozások nagyrészt regenerálódnak, de vannak dolgok, amik maradandóak.
A kelés (furunkulus) meghatározása és okai
A kelés (furunkulus) olyan, a szőrtüszőre és a bőr mélyebb rétegeire is kiterjedő, duzzadt, gennyes bőrgyulladás, amely valamely baktérium által okozott fertőzés következtében jön létre. Legtöbbször a Staphylococcus aureus baktérium áll a háttérben. Becslések szerint ezt a kórokozót az emberek közel negyede-harmada hordozza akár tünetmentesen a bőrén, elsősorban az orrlyukakban, továbbá a hónaljban és az intim területeken.
Furunkulus testszerte bárhol létrejöhet a szőrtüszőkből, de legtöbbször az arc, a tarkó, a hónalj, a combok és a fenék területe érintett. Kelések máskülönben teljesen egészséges és jó higiéniájú embereknél is megjelenhetnek, ugyanakkor valamelyest gyakrabban fordulnak elő legyengült immunrendszer mellett. Így tehát magasabb a kockázat olyan betegségek esetén, mint a cukorbetegség, elhízás, egyes krónikus fertőzések és rosszindulatú kórképek.
A kelés kialakulását legtöbbször kisebb, például borotválkozáskor ejtett bőrsérülés előzi meg, amely lehetővé teszi, hogy a bőr felületén jelen lévő baktériumok behatoljanak a bőrbe. A nem megfelelően végzett tisztálkodás, illetve annak hiánya is kedvez a kelések létrejöttének. Hajlamosító tényezők lehetnek egyes betegségek is (pl. cukorbetegség, az immunrendszer megbetegedései, krónikus veseelégtelenség). A szervezet védekezőképességét csökkentheti a daganatellenes kezelés során alkalmazott kemoterápia és számos egyéb gyógyszer is, amely következtében a bőrbe jutó baktériumok könnyebben elszaporodhatnak, és gennyes bőrgyulladást okozhatnak.
A kelés tünetei
Az eleinte apró, vöröslő elváltozás átmérője néhány óra vagy nap alatt növekedve akár az öt centimétert is meghaladhatja, miközben gennyes váladék gyülemlik fel a belsejében. A kitüremkedő kelés körül lévő bőr is pirosas-lilás elszíneződést mutathat. A fehéres-sárgás csúcs idővel kifakad, a váladék pedig elszivárog. A furunkulus ezt követően néhány héten belül magától gyógyul, helyén viszont apró heg maradhat vissza.
Egyidejűleg több furunkulus is kialakulhat egyetlen nagy, összefüggő elváltozást formálva. Ezt karbunkulusnak nevezzük, amely mélyebb és súlyosabb fertőzés nyomán lép fel, illetve amelynek gyógyulását követően nagyobb valószínűséggel marad hátra látható heg a bőrön. A kelés vörös, duzzadt, érzékeny és fájdalmas bőrterület a szőrtüsző körül és a bőr mélyebb rétegeiben, amely néhány nap alatt gennyel telítődik. Furunkulus esetén a szőrtüsző elhal, így általában heggel gyógyul. A gennyes bőrgyulladást duzzanat, bőrpír, meleg tapintat, fájdalom, ritka esetben láz is kísérheti.
Diagnózis és otthoni kezelés
Rendszerint a klinikai kép és a beteg által elmondott panaszok alapján az orvosok könnyen fel tudják állítani a furunkulus diagnózisát. Visszatérő, avagy az elsődleges kezelésre nem reagáló kelések esetén viszont szükség lehet mintavételre a váladékból a fertőzést kiváltó kórokozó laboratóriumi meghatározására. A kialakulás hátterében többféle baktérium is állhat, ezen kórokozók ellenállóvá válhatnak egyes antibiotikumok hatásával szemben.
Ha csupán egy-egy kisebb furunkulus jelenik meg a bőrön, az sok esetben házilag is kezelhető. Fontos azonban, hogy a keléseket tilos nyomkodni, kiszúrni! Ehelyett úgy segíthetjük elő a kifakadást, ha naponta több alkalommal tiszta ruhát meleg vízbe áztatunk, majd óvatosan rányomjuk az érintett bőrfelületre nagyjából tíz percig. Előzőleg minden esetben mossunk alaposan kezet, ha pedig elkezd ürülni a váladék a furunkulusból, tisztítsuk le antibakteriális szappannal az érintett bőrfelületet. Ruháinkat, a törölközőket és ágyneműket szintén mossuk ilyenkor gyakrabban és magas hőfokon. Ne piszkáljuk a kelést!
Mikor forduljunk orvoshoz?
Feltétlenül keressük fel háziorvosunkat vagy bőrgyógyászt, amennyiben egyidejűleg több kelés is megjelent bőrünkön, vagy ha a kelés az arcon alakult ki, akár a látást is befolyásolva. Szintén kérjük szakember segítségét gyorsan romló vagy rendkívül fájdalmas furunkulussal, akárcsak akkor, ha láz társul mellé, az otthoni kezelés ellenére is növekszik, vagy nem gyógyul két héten belül sem.
Amennyiben a bőr felületéről kiemelkedő fájdalmas, duzzadt és/vagy gennyes csomót észlel az arcán, tarkóján, nyakán, mellkasán, hátán vagy valamelyik hajlatában, forduljon orvoshoz, így a hegképződés esélyét csökkentheti.
Orvosi kezelés és megelőzés
Az orvos szükség esetén dönthet úgy, hogy felmetszi és kitisztítja a furunkulust, de akár sebészi beavatkozást is javasolhat. Az be nem érett kelést - amelyben még nem jelent meg genny - a háziorvos vagy a bőrgyógyász szakorvos fertőtleníti, és antibakteriális hatású gyógykenőccsel keni be. A gyógyulás meleg párakötés alkalmazásával is elősegíthető.
A már gennyel telt furunkulust helyi érzéstelenítő beadását követően felmetszik, és eltávolítják belőle a gennyet, illetve az érintett szőrszálat, majd gyógyszerrel átitatott gézcsíkot helyezhetnek a megnyitott kelésbe, amelyet egy-két nap elteltével eltávolítanak. Súlyosabb esetben sebészeti beavatkozásra is szükség lehet, amely során a kitisztítást követően vékony elvezető csövet (dréncsövet) helyeznek a furunkulusba annak érdekében, hogy rajta keresztül szabadon távozhasson a felgyülemlett genny és sebváladék. Egyes esetekben antibiotikum adása is szükséges lehet. Nem szabad házilag kinyomni a gennyet a kelésből, mert a fertőzés szétterjedhet a környező szövetekbe!
Lehetséges szövődmények
Ritka szövődményként a furunkulusokban elszaporodó baktériumok bejuthatnak a nyirok- vagy vérkeringésbe, nyirokér- és nyirokcsomó-gyulladást, illetve vérmérgezést (szepszis) eredményezve. Sőt, a fertőzés átterjedhet más szervekre is, különösen legyengült immunrendszer mellett. Arcon megjelenő kelések esetén fennáll az agyhártyagyulladás és az agyi vérrögképződés kockázata.
Amennyiben a baktériumok továbbterjednek a kelésből a környező szövetekbe, a bőr mélyebb rétegeit érintő heveny fertőzést, ún. cellulitiszt okozhatnak. Ennek a folyamatnak további súlyos szövődménye lehet a gangréna, a fertőzés bőr alatti szövetekre történő átterjedése.
Megelőzés
A kelések megelőzését a helyes személyi higiéné szolgálja legfőképpen. Ez magában foglalja az ágynemű és a törölköző legalább hetente történő cserélését és magas hőfokon történő mosását is. A fertőzés továbbadása saját törölköző használatával és a közösségi fürdők látogatásának mellőzésével kerülhető el. Ezenkívül érdemes törekedni az egészséges testsúly megőrzésére, mert elhízás esetén a furunkulusokat okozó baktériumok a bőrredőkben is könnyen megtelepedhetnek.
A szülés utáni regeneráció és a kelés kockázata
Közvetlenül szülés után nem sokkal a magzat világrajövetelét követően leválik és megszületik a méhlepény is, az elvágott köldökzsinórral pedig végleg megszakad a fizikai kapcsolat anya és gyermeke között. Az ezt követő hormonális és biokémiai folyamatok többségükben azt a célt szolgálják, hogy a frissen szült édesanya minél hamarabb „erőre kapjon”, hogy képes legyen újszülöttjét ellátni, s tejével minél tovább táplálni őt.
Egyrészt beindulnak azok a „gyógyító” mechanizmusok, melyek célja, hogy a szülés traumái (sebek, véraláfutások, zúzódások stb.) minél hamarabb gyógyulhassanak, másrészt beindul a tejelválasztás, harmadrészt pedig a várandósság alatt létrejött elváltozások (pl. tápcsatornai-emésztési, hormonális, légző rendszeri, keringési) fokozatos „visszaállása” kezdődik.
Éppen ezért a frissen szült/császározott édesanyák meghatározott időt szigorú felügyelet alatt töltenek: itt folyamatosan figyelik, hogy a méh természetes összehúzódása megkezdődött-e, képes-e a kismama a spontán vizeletürítésre, ellenőrzik a testhőt, hogy nem kezdődik-e valamilyen fertőzéses folyamat. Ezt az időt szigorú ágyban fekvéssel töltik az édesanyák, legtöbb esetben már újszülött csecsemőjük társaságában.
Az első napok és a gyermekágy időszaka
Az őrzőből kikerülve az úgynevezett gyermekágyas osztályra kerülnek, ahol továbbra is rendszeres megfigyelés alatt állnak. Itt azonban már elkezdődik a csecsemőápolás rutinjába való beletanulás, természetesen csak a lehetséges fizikai határokon belül. A szülési sérülések még fájnak, a méh továbbra is húzódik össze felé, amely időnként igen erős görcsös alhasi fájdalommal jár (főként szoptatás közben, mert ilyenkor szabadul fel a női szervezetben az oxitocin nevű hormon, amely a szoptatásban kifejtett jótékony hatása mellett a méhösszehúzódásért is felelős).
A hüvelyből folyamatosan ürül a lochia. A véres-nyálkás váladék mennyiségének, minőségének ellenőrzése a napi nőgyógyászati vizit szerves részét képezi, hiszen ez ad elsősorban információt arról, hogy hol tart a méh üregének gyógyulása, tisztulása, s fenyeget-e bármilyen méhűri fertőzés. A rendszeres napi higiéné, zuhanyzások, WC-zés után a gátseb tisztántartása, elengedhetetlen a fertőzések megelőzése és a fizikális jóllét érzésének fenntartásában.
Célszerű ilyenkor bőséges, változatos táplálékokat fogyasztani, az sem éppen baj, ha a családtagok naponta változatos „menüvel” érkeznek látogatóba, hiszen eleve rengeteg energia szükséges a szülés utáni felépüléshez, illetve a tejbelövelléshez, az újszülött táplálásához. A bőséges folyadékfogyasztás szintén nagyon fontos: napi 3-4 liter, lehetőleg szénsavmentes ásványvíz, gyümölcslevek a legideálisabbak.
A szülést követő első 6 hét hivatalos neve a gyermekágy. Nem is írhatnánk le ennél pontosabban, hogy mi is ilyenkor az újdonsült édesanyák feladata: pihenni, amennyit lehet, és gondozni az újszülöttet. A diétával, testedzéssel azonban még várni kell: legalább ezt a 6 hetet meg kell adni a várandósságban, szülésben megfáradt testnek a pihenésre, a regenerálódás megkezdésére.
Sebgyógyulás
A gátsebek, császáros hegek tovább gyógyulnak: a külső varratokat, kapcsokat rendszerint a hazabocsájtás előtt eltávolítják, a belsők pedig az idő múlásával fokozatosan felszívódnak. Az első időkben a sebek fájdalma, húzódása szinte folyamatos, később azonban ez enyhülni fog, s a gyermekágy végére rendszerint panaszmentessé válnak. Amíg azonban be nem gyógyulnak, az érintett területekre fokozottan kell ügyelni, mind higiéniai, mind fizikai terhelés céljából. A sebkezeléshez szükséges módszerekről a hazabocsájtás előtt érdemes a szülészorvostól tájékozódni.
Továbbra is tart a hüvelyből történő véres váladék ürülése, amely nem más, mint a méh üregét belülről bélelő nyálkahártya lelökődése s eltávozása. Normál esetben a véres-nyákos váladék mennyisége folyamatosan csökken, színe lassan feltisztul, és nagy átlagban a gyermekágyi időszak végére (6 hét) meg is szűnik. Ezekben a hetekben történik meg a hasüregi szervek visszarendeződése, amelyek a terhesség végére a hatalmas méretűvé nőtt méh miatt eredeti helyükről kimozdultak, összenyomódtak. Éppen ezért a has kímélete kiemelten fontos, sem a hasizomgyakorlatok, sem a nehéz tárgyak emelgetése nem célszerű.
Egyéb szülés utáni változások és problémák
A terhesség és az anyává válás teljesen megváltoztatja a nőket. Semmi sem lesz ugyanolyan, mint azelőtt. A szerencsésebb alkatúak, akik rugalmasabb, edzettebb szövetekkel rendelkeznek, gyorsan regenerálódnak, másoknál ez a folyamat lassabban következik be. Nézzük meg részletesebben, milyen változásokra számíthatunk:
- Lábméret változás: A súlygyarapodás és a hormonok miatt a lábfejjel kapcsolatos változásokat főként a lábfejre nehezedő többletsúly okozza, amely a lábboltozat süllyedéséhez és a csontok szétterüléséhez vezethet.
- Súlytöbblet: A szülés utáni hónapokban nem minden kismamának sikerül megszabadulnia a súlytöbblettől, sőt, a kutatások szerint minden negyedik nő a szülés utáni években újabb felesleget szed fel magára.
- Hüvelyi változások: A szülést követően nem meglepő, hogy a hüvely is változáson megy keresztül, sok esetben nem csökken vissza az eredeti méretére, a nők többségének tágabb marad a hüvelye, mint korábban volt. A megnyúlt medencefenék-izmok miatt az orgazmushoz kapcsolódó összehúzódások lehetnek gyengébbek, mint korábban.
- Vizeletvesztés (inkontinencia): Gyakori probléma az akaratlan vizeletvesztés, a hüvelyi szülés ugyanis gyengítheti a medencefenéki izomzatot. Az inkontinencia nagyrészt egy éven belül megszűnik, de a maradandó inkontinencia gyakori jelenség.
- Fogvesztés: Egy 2008-as tanulmány bizonyította, hogy minél több gyermeket szült egy nő, az évek előrehaladtával annál több fogát vesztette el.
- Mell változások: A női mellek meglehetősen látványos változásokon mennek keresztül a terhesség alatt és után. A tejtermelés hatására a mirigyállomány megduzzad, a szoptatás után pedig a zsírszövet és a kötőszövet aránya eltolódhat. Nem csak a méret, sok esetben a forma is teljesen átalakul. A szoptatás során a tej áramlása megnyújthatja a bőrt és a többi szövetet, és emiatt a mell megereszkedhet, üresnek, kilapultnak tűnhet.
- Haj változások: Sokan tapasztalják, hogy a hajuk világosabb és sűrűbb lesz a terhesség alatt, ez pedig a hormonoknak tudható be.
- Bőrelváltozások: A terhesség különféle bőrelváltozásokkal jár, az egyik legismertebb ezek közül a melazma. A terhességi maszk az arcbőrön, a homlokon, az orcákon, az ajkak körül vagy az orr környékén található, barnás színű foltok elnevezése. Bizonyos elváltozások, mint pl. a bőr striái, örökre megmaradnak, bár színük jócskán halványodik a hónapok, évek alatt.
- Libidó: A szülés után egy évbe is telhet, mire a nők libidója normalizálódik.
- Aranyér és visszerek: A kismamák életét az aranyér és a tágult alsó végtagi vénák is megnehezíthetik, mivel a méh nagyobb súlya és nyomása csökkentheti a megfelelő véráramlást, ezzel elősegítve a kellemetlen panaszokat. Az aranyér kellemetlen tüneteit minden negyedik kismama megtapasztalja. A szülés után az aranyeres panaszok sok esetben néhány hét alatt elmúlnak. Műtéti megoldásra szerencsére ritkán van szükség, kenőccsel, kúppal vagy langyos ülőfürdővel általában jól kezelhető a probléma.
- Méh mérete: Normál esetben a női méh körte méretű, de a terhesség alatt eléri egy görögdinnye nagyságát.
- Szétnyílt hasizom: Minden második anyát érint a szétnyílt hasizom problémája. A terhesség során a hasi izmok megnyúlnak, az egyenes hasizmok eltávolodnak egymástól (rectus diasztázis), amely a szülés utáni hasfali gyengeséghez vezet.
- Csípő szélessége: Sokan úgy gondolják, hogy a szélesebb csípőnek az ízületek és szalagok ellazulásáért felelős hormonhoz van köze, de valószínűleg nem ez az ok.
- Gyermekágyi depresszió: Gyakori szülés utáni probléma a gyermekágyi depresszió, mely a nők 10%-át érinti. A szülés és a baba körüli teendők az első hetekben természetesen kimerítőek.
Medencefenék és gátsérülések
A terhesség során a medencefenék izomzata meggyengül, ami kötőszöveti gyengeséggel párosulva megváltozott anatómiai állapotot eredményez. A medencefenéki izmok és szalagok terhelés vagy kötőszöveti gyengeség miatti megnyúlása süllyedéses panaszokat is okozhat. Méhsüllyedésről akkor beszélünk, amikor a méh előre csúszik a hüvelybe, lejjebb kerül, ezáltal idegentest-érzést okoz.
Hüvelyi szülés során nagyon gyakran, az esetek akár 80%-ánál előfordul valamilyen szintű gátsérülés. Ezek legnagyobb része felületes. A gátmetszés maga is gátsérülésnek tekinthető, de azt a szülész kifejezetten a gát védelme érdekében végzi. Ezek a felületes sérülések a szülőszobán ellátásra kerülnek és a későbbiekben semmilyen panaszt nem okoznak sőt, a hegek sokszor alig láthatók. Bizonyos esetekben azonban a mélyebb szövetekre is terjedő szakadás jöhet létre. Ezek oka egyebek mellett a gyors kitolási szak, a nagyobb súlyú újszülött, fogó vagy vákuum használat. Gyakrabban fordulnak elő abban esetben is ha a korábbi szülések során már történt gátsérülés.
Mély gátsérülés esetén a végbél-záró izmok, a medencefeneket támasztó izmok (un. levátor izom) és a hüvelyt a végbéltől elválasztó réteg, az un. rektovaginális szeptum is sérülhetnek. Legsúlyosabb esetben ezek mindegyike sérülhet. Ezt IV. fokú gátsérülésnek nevezzük.
Ha ellátást igénylő gátsérülés történt a seb teljes gyógyulásáig (normális esetben 2 hétig) fontos, hogy:
- Minden vizelés, székletürítés után zuhannyal mossa meg a gátat és a hüvely bemenetet!
- Törölje szárazra pl. gézzel, papírral, frottír törölközővel és tartson a hüvely bemenetben száraz gézt!
- Naponta egyszer ecsetelje a sebet (és nemcsak a környékét) Betadine folyadékkal, esetleg orvosi utasításra Merbrominnal! Kenőcsöt ne használjon!
- A végbélnyílásba ne nyúljon, kúpot csak orvosi javaslatra használjon!
- Igyekezzen a széklet állagát úgy beállítani, hogy puha, de formált legyen! Nem cél a híg széklet és a kemény széklet sem előnyös. Javasolt pl. 1 evőkanál paraffinolaj bevétele reggel. Minimum 2-2,5 l folyadék mellett 1 evőkanál útifű mag héj pl. joghurtba keverve előnyös lehet.
- Antibiotikum szedése alatt és azután legalább 1 hétig probiotikum szedése javasolt (pl. Protexin balance).
- Mihamarabb vegye fel a kapcsolatot a gyógytornász csapatunk valamely tagjával! A sérült szövetek működésének helyreállítását segíti a kontroll mellett végzett, fokozatosan felépített gyógytorna.
- Fokozódó fájdalom, gennyes váladékozás, a seb szétválása, a környezetének duzzanata esetén azonnal jelezze azt a szülést levezető orvosnak!
- A hüvelyből ürülő szél, széklet esetén azonnal jelentkezzen kontrollra szülészorvosánál!
Úgynevezett gátvédelemmel történő szülés során, mindenféle látható külső sérülés nélkül is előfordulhat záróizom-sérülés. Ezek valószínűsége a legfrissebb felmérések szerint akár 20% is lehet!
Ha a szülés után 6 héttel, a seb gyógyulását követően az tapasztalja, hogy:
- nehezebben tudja tartani a szelet vagy nem veszi észre, hogy távozott
- nehéz tartani a híg székletet, nem ér el a toalettig, baleset” történik
- vagy csak azt tapasztalja hogy tisztálkodás után is széklet nyom van az alsóneműn vagy a betéten
- esetleg megváltozik a gát formája, aszimmetrikussá válik a hüvely bemenet vagy gond van a vizelet csepegést észlel. tartásával.
- úgy érzi, hogy “valami lecsúszik, kifordul odalenn”
- nehezen jár, mozgásában korlátozott
Jelezze a panaszait a Kismedence Gyógyászati Központ valamelyik szakemberének! Előfordul, hogy a sértetlen izmok egy ideig kompenzálni tudják a sérült izmot és csak később, az izmok fáradása után jelentkeznek a tünetek. Előfordulnak, hogy minimális panasz hátterében is nagyobb mértékű izom sérülés bújik meg. Olyan is van, hogy a teljesen átszakadt gát mellett sem él meg széklettartási zavart.
Kismedencei rehabilitáció
A kismedence szakszerű vizsgálata kb. 20 perc alatt elvégezhető, nem jár fájdalommal. Speciális ultrahang berendezés különböző vizsgálófejeivel, mindenekelőtt a különleges 3 dimenziós forgó fejjel pontos képet alkothatunk a medencefenéki izmok állapotáról. Fontos a helyzet mielőbbi felmérése, mert felfedezett sérülés esetén az idejekorán elkezdett (vagy folytatott) medencefenék torna és a megfelelő, időben végzett helyreállító műtét a gyógyulás zálogai.
Néhány dolgot nagyon fontos hangsúlyozni:
- A sérülés létrejöttéért senki nem hibáztatható. A szülést segítő kollégák mindent elkövetnek a gátsérülés elkerülése érdekében. Ha létrejön gátsérülés azt legjobb tudásuk szerint ellátják.
- A fedett sérülés felismerése sokszor nem lehetséges a szülőszobán. Ezek diagnózisa speciális ultrahanggal a szülés után hetekkel lehetséges.
- Végbél-záró-Záróizom szakadás esetén spontán javulás nem várható. A panaszok szakszerű kismedence rehabilitációs tornával, biofeedback-kel csökkenthetők, de műtét nélkül idősebb korban visszatérhetnek.
- A felfedezett, panaszt okozó gátsérülés műtéttel korrigálható. A műtét optimális időpontja a szüléstől számított 6-12 hónap.
- Végbélzáró-iIzmot is érintő gátsérülés után hüvelyi szülés a későbbiekben nem javasolt! Fontos a testsúly kontrollja és a sport terhelés mérsékelése.