Egy frontális ütközéshez hasonló hatása van az egy éven aluli gyermekre, ha valaki megrázza. A kisbaba még nem tudja megtartani a fejét, az ide-oda billeg erős gyorsulásokkal, lassulásokkal, miközben az agy csúszkál a koponyán belül. Néhány másodperc is elég ahhoz, hogy a kemény agyhártya alatt elszakadjanak az erek, vérömlenyek keletkezzenek és súlyosan károsodjon a baba agya.
A megrázott csecsemő szindróma (Shaken Baby Syndrome vagy SBS) a leggyakoribb bántalmazási mód, amely a 3 év alatti korosztályt éri. Súlyos, maradandó sérüléseket okozhat, sőt akár halálhoz is vezethet. A szindróma mögött többféle szándékos vagy véletlen ok is állhat.
Azért gyakoribb egyéves kor alattiaknál, mert amikor a baba még nem tudja megtartani a fejét, az egy ilyen esemény alatt előre-hátra billeg, miközben az agy csúszkál a koponyán belül. Néhány másodperc alatt az agyhártya alatt elszakadhatnak az erek, vérömlenyek keletkezhetnek és súlyosan károsodhat a baba agya.
A csecsemők feje arányosan nagyobb, mint a felnőtteké, a nyakizmaik viszont még jóval gyengébbek, ereik fejletlenebbek, így könnyen elszakadhatnak. A rázás következtében az agyállomány elmozdul, a vénák és az idegszálak megnyúlhatnak, elszakadhatnak, de az agyvelő, a csigolyák és a gerincvelő is sérülhet.
Norman Guthkelch brit idegsebész 1971-ben publikált tanulmányában a következőképpen részletezi a sérülések leírását: „A gyermek testéhez képest, arányaiban nagy feje és a nyaki izmok kezdeti gyengesége idézi elő, a hátra, majd előre csapódó mozdulattal a gyermek rendkívül sebezhetővé válik.” A rázás következtében beálló túlfeszített állapot, amely túllép a nyak normál mozgástartományán, akár maradandó sérüléseket is eredményezhet.
A rázás után aluszékonyság, ingerlékenység, etetési nehézség, hányás, sápadtság, görcs, kóma, vakság, halál jelentkezhet. Az enyhe megrázást követő mikroagyvérzések lehet, hogy azonnal nem is okoznak tünetet, azonban a későbbiekben megjelenhetnek tanulási vagy beilleszkedési nehézségek formájában. Ha a rázkódás erőteljesebben érintette, az érintett gyermeknél hányás, nyugtalanság jelentkezhet, de előfordulhat az is, hogy túlságosan letargiás, nem mozog, fáradékonnyá, aluszékonnyá, illetve nehezen etethetővé válik. Ezt követően fokozatosan egyre súlyosabb tudatzavar alakulhat ki, görcsrohamok léphetnek fel, végül kómába eshet.
Az első rögtön észrevehető tünet, a retina bevérzése mellett elszíneződött bőr, légzési nehézség, de akár eszméletvesztés is előfordul. Súlyosabb szimptómák: koponyaűri vérzés, hematómák, oxigénhiány és részleges bénulás - sőt a kóma.
A Shaken Baby Szindróma, azaz megrázott gyermek szindróma általában semmiféle látható sérüléssel, töréssel nem jár, ezért ritkán gyanakszanak bántalmazásra. Az MR vizsgálat eredménye az agyhártya alatti kétoldali vérzéseket és az agyödémát állapítja meg, míg a szemfenékvizsgálat világosan mutatja, hogy a retina erei is bevéreztek. A szindróma jellegzetes elváltozásokat okoz az agyban, de legtöbbször a védőnő, illetve a gyermekorvos sem tudja feltétlenül, mi okozhatja a tüneteket. Általában ugyanis semmilyen látható sérüléssel nem jár - illetve ha van még tapintható kutacsa a gyereknek, az ilyenkor megduzzadhat, megfeszülhet. A szindrómára pusztán az agyhártya alatti kétoldali vérzések, az agyödéma és a retina bevérzett erei utalnak.
Dr. Rudas Gábor, a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont igazgatója évente mintegy öt hasonló esettel találkozik, de ez szerinte csak a jéghegy csúcsa. „Ha valaki egyszer megrázta a gyermekét, általában megteszi többször is. A vérömleny nem feltétlenül okoz azonnali klinikai tüneteket, a felnőttek gyakran nem is sejtik, milyen súlyos sérülést okoztak a babának. Az egy évesnél fiatalabb csecsemők között a bántalmazás a második leggyakoribb halálok, a baba rázása pedig a 0-3 éves korú gyermekeket érintő leggyakoribb bántalmazási forma. Általában a szülők - vagy a gondozók - idegességükben, tehetetlenségükben kontrollt vesztve rázzák meg a vigasztalhatatlanul síró kisbabát anélkül, hogy tisztában lennének a következményekkel, de előfordul olyan eset is, hogy durva játéktól, levegőbe dobálástól szenved agykárosodást a gyermek.
Egy kanadai felmérés szerint a babák ötöde belehalt a gyakran csak néhány másodperces rázásba, a túlélők több, mint fele idegrendszeri károsodást szenvedett, 65 százalékuk látássérülést. Minden ötödik baba belehal, a túlélők több mint fele pedig idegrendszeri károsodást vagy látássérülést szenved.
A szakértők a prevencióra, az ismeretátadásra helyezik a hangsúlyt: SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM RÁZHATÓ MEG AZ ÚJSZÜLÖTT! A vigasztalhatatlan sírás megnyugtatására sem! Soha. E cikk szerzőinek célja nem a pánikkeltés, hiszen minden gyakorló szülő, nagyszülő és kistestvérét karba-ölbe vevő nagytestvér tudja: az újszülött fejét meg kell támasztani az ujjainkkal, tenyerünkkel. Az ilyen evidenciák mellett azonban méltatlanul kevés szó esik a megrázás veszélyeiről, elkerülésének fontosságáról, ezért minden fórumon fel kell hívnunk a figyelmet a problémára.
Jó, ha minden szülő, gondozó megérti, hogy a csecsemő csak és kizárólag a sírás eszközével képes kommunikálni. A sírásnak sok fajtája van, érdemes kiismerni, hogy adott gyermeknél melyik mit jelent. Emellett hasznos olyan technikákat elsajátítani, amelyekkel megnyugtathatjuk a babát. A hordozásnak számos előnye van, többek között az, hogy megnyugtatja a babát, miközri a kezeket. Fontos, hogy figyeljünk magunkra. Ha úgy érzi, hogy kimerült, dühös, az összeomlás szélén áll (és ez mindenkivel előfordul, ne érezzen bűntudatot!): tegye a babát az ágyába vagy bízza egy közeli hozzátartozóra.
A cumisüveg-ciciztetés mellett, helyett a vigasztalhatatlanul síró baba esetében is gyakran használatos praktika az arcára fújás, csikizés - néhány szülőnél pedig a „megrázás” is. Utóbbi talán sokak számára meghökkentőnek tűnik, ezért említsünk egy példát! Japánban a túlnépesedés következtében sokan élnek társasházakban, s a családok rettegnek attól, hogy síró kisbabájuk zavarja a szomszédokat. Egy 2009-es felmérés során Barr és munkatársai már a csecsemő születése utáni első két hónapban megfigyelték a rendszertelen sírás következtében kialakuló szülői frusztrációt, félelmet.
dr. Gerő Tamás ügyvéd a megrázott baba szindrómarol nyilatkozik a Tényekben.
Ha tüneteket észlel vagy bizonytalan, hívja a sürgősségi szolgálatot a 15-ös vagy 112-es számon. Szülőnek lenni állandó aggodalom, ahol mindannyian sok kétségen és kérdésen megyünk keresztül: nem ringattam túl erősen? Nem rázkódik túlságosan a baba a babakocsiban? A megrázott csecsemő szindróma mozgása előre-hátra irányuló, erőszakos és ismétlődő. De mindig jó feltenni a kérdést, hogy elkerüljük a túlkapásokat! Tudjuk, hogy egy síró babával szemben gyorsan tehetetlenné válhatunk: alváshiány, szorongás, értetlenség..
A megrázott csecsemő szindróma akkor fordul elő, amikor egy csecsemőt vagy kisgyermeket erőszakosan és szándékosan ráz meg a gondozója. A mozdulatok erőszakosak, a baba fejét előre-hátra rázzák. A babát a hónalja alatt vagy a mellkasánál fogva tartják anélkül, hogy a fejét megtámasztanák. Mi a következmény? Az agya nekiütődik a koponyacsontjainak. Egyértelmű, hogy SOHA nem szabad megrázni a babát. Néha a következmények azonnal jelentkeznek, de nem mindig! Nem mindig láthatók fizikailag a megrázott csecsemő tünetei.
| Tünetek | Későbbi következmények |
|---|---|
| Hányás, letargia, nyugtalanság | Tanulási és beilleszkedési nehézségek |
| Túlzott aluszékonyság, fáradékonyság | Idegrendszeri károsodás |
| Nehéz etetés | Látássérülés |
| Tudatzavar, görcsrohamok, kóma | Maradandó agykárosodás, halál |
| Kidomborodó, feszülő kutacs | Életveszélyes állapot |
| Retina bevérzése | Látásvesztés |
A szülőnek lenni állandó aggodalom, ahol mindannyian sok kétségen és kérdésen megyünk keresztül: nem ringattam túl erősen? Nem rázkódik túlságosan a baba a babakocsiban? A megrázott csecsemő szindróma mozgása előre-hátra irányuló, erőszakos és ismétlődő. De mindig jó feltenni a kérdést, hogy elkerüljük a túlkapásokat! Tudjuk, hogy egy síró babával szemben gyorsan tehetetlenné válhatunk: alváshiány, szorongás, értetlenség..
tags: #pillanatra #megrazkodik #csecsemo