Az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok számára kiemelten fontos lehet tisztában lenniük a szüléssel és gyermekgondozással kapcsolatos helyi szabályozásokkal, különösen akkor, ha szezonális munkavállalásról van szó. Ez a cikk részletesen ismerteti a várandósság alatti és a szülést követő időszak anyagi és munkajogi vonatkozásait.
Mi a Wochengeld és kinek jár?
A Wochengeld a terhességi-gyermekágyi segély, azaz az egészségbiztosító által fizetett ellátás a kismamák számára. A Wochengeld kifizetése az illetékes egészségbiztosító által történik külön kérelemre.
Alapvetően a Wochengeld-et az úgynevezett védett időszak (Schutzfrist) alatt folyósítják. Védett időszaknak nevezik a szülés várható időpontját megelőző 8 hetet, a szülés napját, illetve a szülést követő 8 hetet. Császármetszés, koraszülés, vagy ikerszülés esetén a Wochengeld a szülést követő 12 hétig jár. Ha a gyermek a szülés előzetesen számított várható időpontjánál később jön a világra, akkor azzal az időtartammal meghosszabbodik a Wochengeld folyósításának ideje. Ebben az esetben a szülést követő Wochengeld ideje nem változik. Természetesen, ha a szülés hamarabb történik, akkor ennek megfelelően a szülést megelőző Wochengeld ideje lerövidül.
Az osztrák GYES-ben vagy osztrák munkanélküli ellátásban (Arbeitslosengeld, Notstandshilfe) részesülők esetében pedig a Wochengeld a fizetett ellátás 180 %-át teszi ki.
Amennyiben valaki önkéntes biztosítási járulékot fizet, a napi Wochengeld összege 9,30 €. Ezt mindig meg kell igényelni, szükség van Arbeits-und Entgeltbestätigung-ra a munkaadótól, ami rögzíti a munkaviszony hosszát, a munkabér magasságát.
A Wochengeld-et az illetékes egészségbiztosító számítja ki a munkavállalók és a szellemi szabadfoglalkozásúak esetében (havi bérezés esetén) 3 hónapra, (heti bérezés esetén) 13 hétre visszamenőleg az anya átlagbére alapján. A csekély mértékben foglalkoztatottak részére (ha a fentebb leírt feltételek fennállnak) napi 8,00 eurós összeggel (érvényes 2011-re) számolnak.
Abban az esetben nem jogosult az anya Wochengeldre, ha az előző szülésből gyesen van és a gyes ideje alatt esik teherbe a következő gyermekkel.
A Wochengeld igényléséhez szükségesek az alábbi dokumentumok:
- jövedelemigazolás a Wochengeld-hez (=Arbeits- und Entgeltbestätigung für das Wochengeld - 1. oldala a munkáltató által kitöltve)
- a szülés várható időponját tartalmazó orvosi igazolás (=Arbeits- und Entgeltbestätigung für das Wochengeld - 2. oldala osztrák orvos által kitöltve)
Anyasági védelem Ausztriában
Munkavállalóként Önt is megilleti az anyasági védelem, azaz a Mutterschutz a munkaidejére, a munkahelyén eltöltött idejére és állampolgárságára való tekintet nélkül. 8 héttel a szülés várható időpontja előtt a kismamának már nem szabad dolgoznia. A „Mutterschutz” időszaka a szülés utáni 8 hétben is tart, ekkor sem dolgozhat a friss anyuka. Koraszülés, ikrek születése esetén, illetve császármetszés esetén ez az időszak a szülés után 12 hétig tart. Ez alatt az idő alatt a kismamának a betegbiztosító ún.„Wochengeld”-et (terhességi gyermekágyi segély) folyósít.
A terhesség során, amíg a kismama dolgozik, nehézséget jelenthet az orvoslátogatás és ezáltal a soron következő terhesgondozáson belüli vizsgálaton való megjelenés. Amennyiben nem lehetséges vagy nem elvárható Öntől a vizsgálatok munkaidőn kívüli elvégeztetése (mert pl.: az orvosok rendelési ideje nem teszi ezt lehetővé), úgy lehetősége van munkaidőben orvoshoz menni, a munkáltató ez esetben köteles arra az időtartamra is kifizetni a munkabérét.
A munkáltatót miharabb javasolt tájékoztatni a terhességről, főként abban az esetben, ha olyan munkát végez (nehéz tárgyak emelése, folyamatos állómunka stb.), amelyeket a várandósság ideje alatt nem vagy csak korlátozottan szabad végezni. A terhesség bejelentése után a munkavállaló felmondás ellen védelmet kap. Amennyiben a munkáltatója kéri, köteles orvosi igazolást felmutatni terhességéről. A terhesség bejelentésének halasztása nem képezheti későbbi elbocsátás alapját.
Várandós anyukák a várandósság „kezdetétől” felmondás elleni/alóli védelmet (Kündigungsschutz) élveznek, amely a szülés után még 4 hónapig védi őket az elbocsátástól. Próbaidő alatt nem él a felmondás elleni védelem a munkavállaló részére!
A munkahely további megtartása érdekében a munkáltató a munkavállalóval egy ún. Karenzvereinbarung-ot (megállapodás várakozási időről) köt írásos formában, amely időszak alatt a munkáltató köteles megőrizni a munkahelyét. A „Karenz” (várakozási idő) lejárta után még 4 hétig nem mondhat fel a munkáltató a munkavállalónak, azonban ennek letelte után nem köteles tovább fenntartani a helyét. A „Karenz” időszaka azonban maximum a gyermek 2. születésnapját megelőző napig tarthat. Amennyiben a munkavállaló közben ismét várandós lesz, a Karenz időszaka is meghosszabbodik, illetve ismét életbe lép a felmondás elleni védelem és az anyasági védelem, valamint ismét Karenzvereinbarung megkötése történik a munkáltatóval.
A terhes nők és a szoptató anyák valamint gyermekeik egészségét a munkaviszonnyal összefüggésben speciális szabályok védik, amelyek végrehajtása a munkáltatói jogokat gyakorló személy kötelezettsége. Ennek feltétele azonban, hogy a terhességet és a szülés várható időpontját a munkáltatóval közöljék.
A munkáltató miután a munkavállaló tájékoztatta terhességéről köteles ezt a tényt az illetékes munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségnek írásban bejelenteni. A formai kötöttség nélküli bejelentésben közölni kell a terhes nő nevét, életkorát, tevékenységét és munkakörét, valamint a szülés várható időpontját. A bejelentésről a munkavállaló másolatot kap és az üzemorvost is tájékoztatni kell.
A munkavállaló munkaidő alatt is igénybe veheti az előírt terhesgondozást, amennyiben ez munkaidőn kívül nem lehetséges vagy nem elvárható. A munkavállalónak ezen távollét idejére is jár a munkabére.
A munkáltató olyan munkahelyeken, ahol nők dolgoznak függetlenül attól, hogy foglalkoztat-e terhes nőt vagy szoptató anyát köteles feltárni azokat a veszélyeket, amelyek terhes vagy szoptató anyákat érinthetnek. Részletesebb tájékoztatást az Anyasági védelem című brosúrában talál, amely a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségen (Arbeitsinspektorat) szerezhető be.
Foglalkoztatási korlátozások és tilalmak szülés előtt:
- Súlykorlátozás emelésnél: rendszeresen max. 5 kg, esetenként max. 10 kg.
- Súlykorlátozás húzás/tolás vonatkozásában: rendszeresen max. 8 kg, esetenként max. 15 kg.
- Állómunka: ülőhelyet kell biztosítani, hogy a munkavállaló időnként pihenhessen; a nő a terhesség 20. hetétől max. napi 4 órát dolgozhat állva.
- Foglalkozási megbetegedés veszélyével járó munka (pl. zaj).
- Egészséget veszélyeztető anyagokkal való munkavégzés (pl. por, gáz, gőz, sugárzás, biológiai anyagok).
- A lábat nagymértékben igénybe vevő gépeken való munkavégzés (pl. lábműködtetésű prés).
- Szállítóeszközökön való munkavégzés (pl. taxi, targonca).
- Teljesítménybér: a terhesség 20. hetétől kezdve tilos.
- Fokozott balesetveszéllyel járó munka (pl. létrán való munkavégzés).
- Állandó üléssel járó tevékenység (ha nincs lehetőség rövid megszakításokra).
- Káros mértékű meleg, hideg, vagy nedvesség hatása alatt történő munkavégzés.
- Olyan munka, amelynek során a dolgozónak gyakran kell erősen nyújtózkodnia vagy nagyot hajolnia.
- Olyan munka, amelynek során a test erős rázkódásnak van kitéve.
- Fokozott pszichikai terhelés.
- Nagymértékben zavaró szaghatás.
- Dohányfüst elleni védelem, ha a leendő anya maga nem dohányzik.
- Föld alatti bányászati tevékenység.
Foglalkoztatási korlátozások és tilalmak szülés után:
- A szülést követő 8 héten belül a női munkavállaló nem foglalkoztatható. Ez az időtartam koraszülés, ikerszülés, vagy császármetszés esetén 12 hétre meghosszabbodik. Amennyiben a szülés előtti teljes foglalkoztatási tilalom egy korábbi szülés miatt lerövidül, úgy a védett időszak a szülést követően ugyanennyivel, de maximum 16 hétre meghosszabbodik.
- Amennyiben a munkavállaló a munkát a védett időszak leteltét követően újra felveszi, úgy a szülést követő 12 héten keresztül az 1., 2., 3., 4. és 7. pontban írt korlátozások és tilalmak érvényesek.
- Ha az anya a gyermeket szoptatja, úgy a fenti korlátozások és tilalmak a szoptatás teljes időszakára vonatkoznak!
Éjszakai munka: Terhes nő és szoptató anya a 20:00-6:00 óra közötti időszakban nem foglalkoztatható. Meghatározott feltételek mellett a közlekedésben, a kulturális területen, az egészségügyben és a több műszakban dolgozók kivételt képeznek (22:00/23:00 óráig).
Vasár- és ünnepnapokon történő munkavégzés: Terhes nők és szoptató anyák vasár- és ünnepnapokon nem foglalkoztathatóak. Kivételt képeznek a folyamatos műszakban, a vendéglátóiparban, a kulturális területen, a mikrovállalkozásoknál és a valamely munkanapon zárva tartó munkáltatónál foglalkoztatottak.
Túlóra: A napi munkaidő nem haladhatja meg a 9 órát, a heti munkaidő pedig a 40 órát.
Pihenési lehetőség: A terhes nők és szoptós anyák számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy munkaidő alatt lefekhessenek pihenni. Ez a munkavállaló számára nem jelenthet munkabérkiesést.
Munkabér továbbfolyósítása: Amennyiben a munka jellege a foglalkoztatási tilalom miatt megváltozik, vagy a munkaidő emiatt lerövidül vagy egyáltalán nincs lehetőség a munkáltatónál történő foglalkoztatásra, úgy a munkavállalót a változás bekövetkeztét megelőző 13 hét átlagbérének megfelelő munkabér illeti meg.
Munkavégzés alóli felmentés: A munkavállaló felmenthető bármilyen munkavégzés alól, amennyiben az anya vagy a gyermek életét vagy testi épségét vetélés veszélye, ikerterhesség, súlyos szív-, tüdő, vese ill. egyéb betegség, vagy korábbi vetélés miatt veszély fenyegeti. A munkavégzés alóli felmentésre vonatkozó igazolást csak tisztiorvos vagy a munkavédelmi és munkaügyi felügyelet orvosa állíthatja ki, a vonatkozó orvosi leletek alapján.
Felmondási védelem: A munkavállaló munkaviszonya a terhesség bejelentésétől a szülést követő 4 hónapig, gyermekgondozási szabadság igénybe vétele vagy részmunkaidős foglalkoztatás esetén - annak megszűnését követő 4 héten belül nem szüntethető meg rendes felmondással a munkáltató részéről. A munkaviszonynak a munkáltató részéről történő azonnali hatályú megszüntetése (Entlassung) csak meghatározott okokból és úgyszintén csak a munkaügyi és szociális bíróság jóváhagyásával lehetséges. Határozott idejű munkaviszony esetében: Amennyiben a határozott időtartamot a munka jellege nem indokolja vagy az nem jogszabály által került meghatározásra, úgy a terhes nőt a szülési szabadság kezdetéig vagy munkavégzés alóli felmentéséig tovább kell foglalkoztatni.
Végkielégítés: A munkaviszonynak a munkavállaló részéről kilépés útján történő megszüntetését (Austritt während Karenz) a munkavállalónak legkésőbb a gyermekgondozási szabadság vagy a részmunkaidős foglalkoztatás vége előtt 3 hónappal közölnie kell, ha a munkavállaló a megszerzett végkielégítési igényjogosultságával élni kíván. Amennyiben kérdése van a végkielégítés, a terhességi-gyermekágyi segély, a szabadságigény, a szülési szabadság, a részmunkaidős foglalkoztatás vonatkozásában vagy a munkáltató részéről történő rendes felmondás ill. a munkaviszonynak azonnali hatályú megszüntetése esetén, abban az esetben kérjük, forduljon az illetékes érdekképviseleti szervhez.
A Mutter-Kind-Pass és az orvosi vizsgálatok
A Mutter-Kind-Pass hivatott szavatolni az anya és a születendő gyermek, majd a későbbiekben az újszülött biztonságát egészségügyi szempontból. A Mutter-Kind-Pass-ban szereplő előírt vizsgálatokat nőgyógyász végzi, akit az édesanya szabadon választhat ki. A vizsgálatok magyarországi életvitelszerű tartózkodás esetén akár párhuzamosan is elvégeztethetőek Ausztriában és Magyarországon.
Az osztrák munkáltatók a terhesség megállapításáról szoktak kérni egy egyszeri osztrák nőgyógyász által kiállított igazolást, abban az esetben, ha anyuka dolgozik kint. (Természetesen ezt a munkáltatóval kell megbeszélni, hogy nála milyen feltételek vannak.) A terhesség alatti kötelező vizsgálatokat már magyar nőgyógyász is végezheti, a ÖGK a GYES igényléshez elfogadja ezeket is. Fontos, hogy mind az 5 kötelező vizsgálat fel legyen vezetve a Várandósgondozási kiskönyvben, orvosi aláírással és jól látható pecséttel ellátva.
A GYES igénybevételének egyik feltétele, hogy legalább 5 kötelező vizsgálaton kell megjelenjetek. Ausztriában nincs választott szülész orvos. A terhesség ideje alatt a nőgyógyászhoz jártok vizsgálatokra, szülni pedig a választott kórházban fogtok, ahol épp az ügyeletes orvos fogja a szülést levezetni. Ennek előnye is van, nincs hálapénz, meg se próbálkozzatok vele, mert itt sértésnek számít (ha mindenképpen szeretnétek hálátokat kifejezni, vigyetek ajándékcsomagot). A szülés előtt két hónappal érdemes kórházat választanotok és bejelentkeznetek, hogy biztosan legyen helyetek.
Az osztályos ápolás egy kórházban vagy szülőotthonban, a szüléssel kapcsolatban 10 napig, erre a 10 napra költségtérítést sem kell fizetnie.
Osztrák GYES (Kinderbetreuungsgeld)
A Wochengeld lejárta utáni naptól kezdve jár az édesanyának a Kinderbetreuungsgeld (GYES) juttatás. Azok az édesanyák, akik Wochengeldben nem részesülnek, mert a párjuk dolgozik Ausztriában, nekik a GYES juttatás a gyermek születésének napjától jár.
A GYES azoknak jár, akik aktív munkaviszonnyal rendelkeznek Ausztriában. Minden esetben a gyermek édesanyja az igénylő fél, akkor is, ha a gyermek édesapja az, aki ausztriai munkavállaló. Abban az esetben, ha édesanya a kint dolgozó, akinek a szülést megelőző 182 napban folyamatos volt az osztrák munkaviszonya, akkor a GYES igény beadása előtt szükséges a Karenzvereinbarung szerződés megkötés is a munkáltatóval. Függ még az osztrák családi pótlék meglététől, tehát csak abban az esetben jogosult valaki a GYES ellátásra, ha az osztrák családi pótlékot is megítélték már részére.
A teljes osztrák GYES összege 12.366,25 €. Ezt (akárcsak Magyarországon) napi díjban állapítja meg a ÖGK. Ez a napi összeg függ az igényelt időszak hosszától, hiszen 365-851 napra igényelhető az osztrák GYES.
Az ausztriai GYES-t is van lehetőség visszamenőleg igényelni, de csak az igény beadásától 6 hónapra visszamenőleg veszi ezt figyelembe a ÖGK. Ebben az esetben arányosítja a 12.366,25 € összeget. Ezért nagyon fontos odafigyelni arra, hogy a gyermek születését követően fél éven belül be kell adni az igényt a juttatásra, hogy ne veszítsenek az összegből.
Az osztrák GYES elbírálási ideje változó, de általánosságban elmondható, hogy 6 és 12 hónap között érkezik meg a Kinderbetreuungsgeld határozat. Kivételes esetekben, ahol az anyuka dolgozik Ausztriában és kérdéses a Karenz időszak utáni újbóli munkavállalása megvárhatják a 2 évet is mire utalnak.
Kétszülős GYES: 2017.03.01 után született gyermekeknél már van lehetőség kétszülős GYES-t igényelni. Erre akkor jogosultak, ha apa Ausztriában vagy Magyarországon megkeresett jövedelme nem haladja meg az 1049 €-t (“netto”/hónap). Ilyenkor az igénylő anyának minimum 456 napra kell kérnie a juttatást és maximum 1063 napig (a gyermek születésétől számítva). Ez esetben az apa minimum 91 napra maximum 212 napra igényelheti a járandóságot. Így a közösen igényelt GYES összesen az apa részére: 3.083,03 € plusz az anya 12.366,25 €, tehát a mindkettőjükre jutó összeg 15.449,28 €. Az apukának járó GYES időszak alatt az édesapának nem kell otthon maradnia gyermekével, csak ez idő alatt nem kereshet többet a fent említett havi összegnél.
Visszafizetés: Sajnos előfordulhat, hogy a ÖGK a kiutalt GYES összeg egy részét vagy akár teljes egészét is visszakérheti, ha az igénylő fél a Kinderbetreuungsgeld egy adott feltételét megszegi. Ide értendő a Scheinkarenz. Amennyiben az édesapa Ausztriában folytatja munkatevékenységét, úgy az édesanyára szóló GYES határozatot nem vonják vissza.
Az osztrák GYES igénylésének folyamata:
- Gyermek születése után 6 hónapon belül be kell nyújtani a GYES igényt.
- Az igény áll egy igénylő lapból, a hozzá tartozó mellékletekből, közös állandó lakcím igazolásból és a két állam közötti kommunikációra rendszeresített nyomtatványból.
- Az igénylés benyújtását követően az osztrák egészségpénztár folyamatosan tartja a kapcsolatot az igénylővel és családjával. Kiegészítéseket a folyamat során többször kérhet és általában kér is. Ez teljesen természetes.
- A ÖGK-t a gyermek fejlődéséről, státuszvizsgálatról rendszeresen informálni kell.
- Ahogy minden országban, így Ausztriában és Magyarországon is folyamatosan változhatnak jogszabályok, melyekhez mindig igazítani kell az igényt.
- Előfordulhat, hogy olyan dolgot kérnek az igénylőtől, melyet korábban nem kértek.
- A GYES igénylés nehézsége az, hogy rengeteg magyarországi információra is szüksége van az osztrákoknak abban az esetben, ha a gyermek életvitelszerűen nem Ausztriában, hanem Magyarországon él. Az átfutási idő ezeknél az ügyeknél emiatt meghosszabbodhat.
Szezonmunkások és az ausztriai munkavállalás tudnivalói
Az álláskeresők többsége először szezonális munkahelyet talál Ausztriában - ilyen esetben általában kb. 4-6 hónapra, határozott időre köttetik a munkaszerződés.
Az osztrák szezonális munkavállalás során a magyar határhoz közelebb található tartományokban (Burgenland, Alsó-Ausztria) általában alacsonyabb bért kapnak ugyanazért az elvégzett munkáért, mint például Tirolban. Tirol, Salzburg és Vorarlberg tartományokban jellemzően magasabbak a bérek, és általában itt keresik a legtöbb vendégmunkást a betöltetlen álláshelyekre. Ezeken a területeken, az átlagfizetés 900-2000 euró plusz az esetleges borravaló, munkakörtől függően - azonban vegyük figyelembe hogy itt a saját megélhetésünk is drágább lesz valamivel. Tirolban a téli szezon is előbb kezdődhet, és hosszabb ideig tarthat.
Az E-card chipkártya alapú igazolvány, amellyel Ausztriában minden társadalombiztosítással rendelkező személynek rendelkeznie kell. A kártyát nem kell külön igényelni, azt a biztosítás megkötésével egyidejűleg automatikusan kiküldik. A kártyán csak a tulajdonos neve, a kártya száma és a biztosítási szám olvasható, de a chipkártya tartalmazza a biztosított azon adatait is, amelyek csak az orvos számára hozzáférhetőek. A kártyát a betegnek minden orvosi vizsgálatra magával kell vinnie. A kártya évi 10 euróba kerül, ezt a díjat a munkaadó fizeti. Ezzel a kártyával jogosult vagy az adott ország egészségügyi ellátására. Fontos, hogy csak olyan szervezetnél - orvos, kórház, rendelő - ingyenes az ellátás, amely az adott ország szerződő szolgáltatója. Az E-card hátoldalán van hely az Európai Egészségbiztosítási Kártyának is - ez minden esetben szerepel a hátlapon, azonban nem vehető igénybe automatikusan!
Az egyik legfontosabb indulás előtti teendő, hogy a helyi munkaügyi központban jelentsd be a külföldi jogviszonyod. Készíttess pár igazolványképet magadról, szükség lehet rá, és itthon olcsóbb is. Váltsd ki az Európai Egészségbiztosítási Kártyát!
A munkaviszony önkéntes megszüntetésénél, vagy a munkavállalónak felróható okból történt megszünésénél a munkanélküli járadékot 4 hétig zárolják, azaz addig nem vehető igénybe. Egy minden esetben juttatott kiegészítő összeg: a kiegészítő összeg segítségével a munkanélküli járadékot minden esetben felemelik az ún. kiegyenlítési pótelőirányzat mértékéig. A munkanélküli járadék iránti igény érvényesítésére a Munkaerőpiaci Szolgálat illetékes regionális kirendeltségén személyesen van lehetőség.
Az EU jogszabályi előírásai nem rögzítenek semmilyen időtartamot arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig kell a magyar munkavállalónak foglalkoztatásban állnia Ausztriában ahhoz, hogy Ausztriában jogosult legyen munkanélküli járadékra (eddig legalább 26 hét belföldi, azaz osztrák foglalkoztatás volt a követelmény). Az EU-s rendelkezések értelmében csupán annyi az előfeltétel, hogy a munkavállalónak a munkanélküliéválás időpontját megelőzően biztosítási időt kellett szereznie Ausztriában. A munkanélküli járadék összege az Ausztriában utoljára szerzett bér összegéhez igazodik, feltéve, hogy a foglalkoztatás legalább 4 hétig tartott.
Figyelem! Azok a munkások, akik nem tanult vagy nem betanított munkát végeznek, csak akkor tekintendőek rokkantnak, ha már semmilyen szabályozott keresőtevénység végzésére nem képesek. 57 éves személyek munkaképtelennek, illetve rokkantnak tekintendők, ha már nem képesek ugyanazt a tevékenységet ellátni, mint amit az utóbbi 15 évben 10 évig végeztek.
Az osztrák törvények nem rendelkeznek a 13. és 14. fizetésről (együtt „Sonderzahlung”). Az „Urlaubsgeld” (13. havi fizetés) és „Weihnachtsgeld” vagy „Weihnachtsremuneration” (14. havi fizetés) viszont régi szokás Ausztriában és ezért a kollektív szerződések nagy része tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket. Aki viszont munkavállalóként olyan munkaadónál dolgozik, akire kollektív szerződés egyáltalán nem érvényes vagy olyan kollektív szerződés vonatkozik rá, ami kivételesen nem ír elő 13. és 14. fizetést, az nem jogosult ezekre. Hogy mikor fizetik ki az Urlaubsgeld-et és a Weihnachtsremuneration-t, megint csak a kollektív szerződés vagy a munkaadó és munkavállaló között megkötött megállapodás szerint dől el. Általában a 13. havi fizetést a júniusi fizetéssel, a 14. havi fizetést a novemberi fizetéssel szokás kifizetni. Mivel ez főleg a szezonálisan dolgozó cégeknél likviditásproblémát okozhat, gyakran előfordulnak olyan egyezmények is, hogy a Sonderzahlung, szóval a 13. + 14. havi fizetés, négy részre osztva, minden negyedév végén kerül kifizetésre.
tags: #szules #terhesseg #ausztriaban #szezonmunkas