A lombikprogram (IVF) egy összetett folyamat, amely sok érzelmi és fizikai kihívással jár. Ahhoz, hogy a kezelés a lehető legsikeresebb legyen, elengedhetetlen a részletes kivizsgálás, amelynek fontos részét képezik a bakteriális fertőzések felderítésére irányuló vizsgálatok. A nem diagnosztizált vagy kezeletlen fertőzések jelentősen befolyásolhatják a beültetés sikerességét és a terhesség kimenetelét.
Miért fontosak a bakteriális vizsgálatok a lombikprogram előtt?
A méhnyálkahártya egészsége alapvető fontosságú az embrió sikeres beágyazódásához. A méh nem steril közeg, hanem egy összetett mikrobiális rendszer, amelyben a jótékony és potenciálisan kórokozó baktériumok egyensúlya kulcsfontosságú. Ha a bakteriális egyensúly felborul, gyulladás alakulhat ki (endometritis), ami gátolja az embrió megtapadását. A vizsgálatok célja ezen eltérések azonosítása és kezelése a lombikprogram megkezdése előtt.
Kismedencei gyulladások és meddőség
A kismedencei gyulladások, különösen a petevezetékek gyulladása (salpingitis), jelentősen akadályozhatják a fogantatást, mivel a megtermékenyített petesejt nem tud azon keresztül eljutni a méhbe. A cervix (méhnyak) gyulladásos folyamatai is viszonylag gyakoriak. Kórokozók alapján specifikus és nem specifikus cervicitis különíthető el. Specifikus infekció a Trichomonas vaginalis, a candida és a Mycoplasma okozta cervicitis. A nem specifikus cervicitist endogén vaginális aerob és anaerob baktériumok idézik elő.
- Chlamydia trachomatis: A Chlamydia trachomatis baktériumra történő szűrés kiemelten fontos, mivel ez a fertőzés nagyrészt tünetmentesen zajlik, mégis súlyos szövődményekhez, például idült kismedencei fájdalomhoz, meddőséghez, méhen kívüli terhességhez és a méh belhártyájának gyulladásához (endometritis) vezethet.
- Neisseria gonorrhoeae: Akut esetben elsősorban urethritist okoz, később a cervix gyulladását, majd krónikus szakban salpingitist, a kismedence gyulladását.
- Vaginitis (colpitis): Az egyik leggyakoribb hüvelybántalom, amely szinte mindig fertőzés következménye.
A méhnyak gyulladására (cervicitis) nagyobb arányban a tünetmentesség jellemző, gyakran a rutin nőgyógyászati vizsgálat is negatív eredményt hoz. Tünetek esetén nyákos-gennyes hüvelyi folyás és a méhnyak vérzékenysége jellemző. Laboratóriumi diagnosztikája és kezelése megoldott, hiszen a fertőzés felismerése célzott mikrobiológiai vizsgálatokkal, a kórokozó direkt kimutatásával, illetve a fertőzést követően a vérben megjelenő ellenanyagok mérésével lehetséges.
Az Endometrium receptivitás és Méhüregi mikrobiom vizsgálat
A sikertelen beültetések során átesett pácienseknek megoldást jelenthet az Endometrium receptivitás teszt és Méhüregi mikrobiom vizsgálat. A technológia fejlődésével a teszt már több országban és laborszolgáltatónál is elérhetővé vált.
Endometrium receptivitás teszt (ERA/BioER)
A lombikeljárások során gyakran találkozunk azzal a problémával, hogy bár a megtermékenyült embriók teljesen egészségesnek tűnnek, a beágyazódás mégsem sikerül. Ilyenkor első lépésként érdemes utánajárni, hogy tényleg a megfelelő időpontban történt-e a beültetés. Az Endometrium receptivitás teszt (ERA) segítségével meghatározható az implantációs ablak, vagyis az az időpont, amikor fagyasztott embrió transzfer ciklus esetén a nyálkahártya optimálisan befogadóvá válik. Ez bizonyos esetekben a várt időszakhoz képest eltolódhat, ami a lombikprogram sikertelenségét okozhatja. A kutatások szerint létezik egy körülbelül 24 órán át tartó „implantációs (beültetési) ablak”, amely a ciklus azon napját jelöli, amikor a méhnyálkahártya alkalmassá válik az embrió befogadására. A nők többségénél az implantációs ablak a várt időpontban lesz, azaz a peteérést követő 5. napon. Azonban az implantációs zavarral küzdő nők egy részénél ez az időablak eltolódhat. Ezekben az esetekben jelenthet megoldást a BioER teszt, amellyel meghatározható, hogy esetlegesen az implantációs ablak a számítotthoz képest korábbra vagy későbbre esik.
Méhüregi mikrobiom vizsgálat (MicroVE, EMMA+ALICE teszt)
Az Endometrium receptivitás teszt kiegészíthető Méhüregi mikrobiom vizsgálattal is. Utóbbi célja, hogy kimutassa a méhnyálkahártya esetleges gyulladását okozó kórokozókat és azt, hogy jelen vannak-e azok a baktériumok, amelyek kifejezetten előnyösek a várandósság létrejötte szempontjából. Ahhoz, hogy egy élet megfoganjon, hihetetlen sok tényezőnek kell rendelkezésre állnia, a méhüreg állapota csak egy ezek közül. Ha a baktérium egyensúly felborul, az komoly nehézségeket okozhat, éppen ezért fontos, hogy meggyőződjünk róla, ideális körülmények várják-e az embriót. A Méhüregi mikrobiom vizsgálat eredményei a terhesség sikerességének valószínűségét mutatják meg a befogadó környezet fényében, ami nagyon fontos információkkal szolgál a kezelőorvosok számára, akik szükség esetén a megfelelő kezelést rendelhetik el a beültetés előtt és a siker érdekében.
A Komplex Endometriális Microbiom (MicroVE) vizsgálat, másnéven EMMA+ALICE teszt egyrészt az endometriális mintában jelenlévő Lactobacillus sp. nemzetséghez tartozó baktériumfajok relatív gyakoriságát vizsgálja; másrészt kimutatja az endometrium esetleges krónikus gyulladásáért felelős 16 leggyakoribb patogén baktérium jelenlétét is. A biológiai mintából izolált DNS-ből újgenerációs szekvenálási eljárással (Next Generation Sequencing, NGS), a bakteriális genom 16S riboszómális RNS génjének hipervariábilis régióit szekvenálják meg. Az eredményeket bioinformatikai módszerekkel elemzik.
Mi számít egészséges méhflórának a beágyazódás szempontjából?
Ha a méhflóra több mint 90%-a Lactobacillus típusú baktériumból áll, az jelentősen növeli a sikeres beültetés esélyét. Amennyiben ezek aránya alacsony, és helyette káros baktériumok - például Gardnerella, Prevotella vagy Escherichia coli - dominálnak, gyulladás és kedvezőtlen méhkörnyezet alakulhat ki.
Kinek ajánlott az EMMA teszt elvégzése?
Azoknak a nőknek, akiknél több sikertelen embrióbeültetés történt, de a hagyományos vizsgálatok nem mutattak ki egyértelmű okot.
A vizsgálat menete
A módszer a molekuláris genetika eszközeit hívja segítségül. A teszt elvégzéséhez endometrium biopsziára, azaz méhnyálkahártya mintavételre van szükség. A katéteres beavatkozás nem jár erős fájdalommal, kis kellemetlenséget érezhet a páciens. A mintavétel Budapesten történik, a LilyMed rendelőjében. A két vizsgálat (ERA és MicroVE) egyetlen mintavétel segítségével megoldható, az eredmény pedig 2 héten belül elérhetővé válik.
- A komplex endometriális mikrobiom, azaz MicroVE vizsgálat mintavétele a ciklus 15.-25. napja között javasolt.
- Az Endometriális Receptivitás vizsgálat, azaz BioER mintavétele vagy természetes ciklusban az LH csúcs utáni hetedik napon (LH+7); vagy a hCG adagolás utáni hetedik napon (hCG+7) történik, progeszteron készítmény szedése esetén az első dózis utáni ötödik napon (P+5).
A mintavételes ciklus általában egy beültetési ciklussal azonos, mely protokollt előzetesen egyeztetni kell az IVF központtal, hiszen az eredmény birtokában a beültetést ugyanezen protokoll alapján javasolt elvégezni. A teszt elvégzésnek ciklusában a 10. napon ultrahang vizsgálatot kell végezni, a mintavételt végző intézetben, annak ellenőrzésére, hogy minden rendben halad-e. Az Endometriális Receptivitás vizsgálat és a MicroVE vizsgálat egyszerre is elvégezhető.
Egyéb fontos vizsgálatok a lombikprogram előtt
A bakteriális vizsgálatok mellett számos egyéb vizsgálat is elengedhetetlen a lombikprogram sikeréhez:
Hematológiai vizsgálatok
A meddőség hátterében különböző hematológiai okok, így a vérképző- és a nyirokszervek eltérései, problémái is megtalálhatóak. A gyakori vetélések, illetve a meddőség esetében felmerül olyan hematológiai betegségek gyanúja, mint például az immunrendszert befolyásoló, fokozott véralvadási zavar. Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy immunhematológiai kórkép, amely egy autoimmun folyamatnak a része, illetve maga a terhesség is kiválthatja. Sajnos egyik oka lehet a meddőségnek is, de időben felismerve, majd megfelelő kezelés mellett létrejöhet a terhesség, kontrolláltan, figyelve az alvadásgátlásra. Befolyásoló tényező a nő életkora, tehát 40 év felett megváltozik a szervezet immunháztartása, hematológiája, és ez meddőséghez is vezethet. Ezért van szükség a hematológiai kivizsgálásra.
Egy sima vérvétel történik, genetikai, trombofília, trombofília-immunológiai és az antifoszfolipid szindróma (APS) szűrés is a része a vizsgálatnak. A trombofília genetikai hajlam a trombózis kialakulására. Trombus, azaz vérrög kialakulásának alapja a genetika, de egy gyulladásos folyamat, illetve antibiotikumos vagy más gyógyszeres kezelés is beindíthatja a fokozott vérrög-képződést. Sőt, egy sérülés vagy baleset, de akár egy hosszú repülőút következtében is kialakulhat vérrög. Arra is fókuszálni kell, amikor nem tökéletesen bontja ezeket a vérrögöket a szervezet. Az eredményt 10-15 munkanap múlva kapja kézhez a páciens, s utána mindent részletesen átbeszélünk.
A véralvadási rendszer vizsgálata igen fontos a mesterséges megtermékenyítés előtt, mert feladatunk a méhlepény ereinek nyitva tartása, azok trombózisának elkerülése. Ehhez azonban az úgynevezett inhibitor-panel minden tagját (FII20210A, MTHFR, AT-III, PC, PS stb.) vizsgálni kell.
A lombik program során a leendő anyukának nagyobb dózisú hormonpótlásban szükséges részesülnie, hogy minél több petesejtet lehessen kinyerni a petesejtleszívás során. A lombik során használt sok hormonpótlás - akárcsak a hormonális fogamzásgátlók - azonban nagyban megnöveli a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia rizikóját, ezért előtte mindenképp trombofília szűrés indokolt, hiszen a vérrögök mind a baba, mind a kismama életét veszélyeztetik. A maximális biztonság érdekében teljes körű trombofília szűrésre lenne szükség. A V Faktor Leiden-mutáció sem nagyon gyakori genetikai probléma, ám ezen kívül több olyan állapot is fennállhat, melyek lényegesen megnövelik a trombózis kialakulásának kockázatát. Ilyen például az MTHFR mutáció, a Protein S/C alacsony szintje és a kevés antithrombin. Mivel a lombik program során használt hormonpótlás már eleve megnöveli a trombózis rizikóját, ezért a beavatkozás előtt mindenképp érdemes teljes körű trombofília szűrést végeztetni, hiszen ha valamilyen genetikai hajlam is fennáll, úgy hatványozódik a vérrögök kialakulásának esélye.
Mi a teendő trombofília esetén?
Maga a szűrés vérvétel útján történik, és ha igazolódik genetikai mutáció megléte, úgy a továbbiakról a szakorvos dönt, aki figyelembe veszi a trombofília súlyosságát, valamint a beteg egészségi állapotát, egyéb betegségeit. Kevésbé súlyos genetikai mutációnál elég a megfelelő életmód, a túlsúly leadása, a bő folyadékfogyasztás, a rendszeres testmozgás, valamint visszerek esetén a kompressziós harisnya viselése. Amennyiben az orvos úgy ítéli meg, LMWH injekció javasolt profilaktikus dózisban, ami csökkenti a trombózis kialakulásának kockázatát. Vannak esetek, amikor erre már a hormonpótlás megkezdésekor szükség van, ám az is lehet, hogy csak a pozitív terhességi teszt után kell alkalmazni a profilaxist.
Hormonális vizsgálatok
A női meddőség egyik nagy csoportjába a hormonális problémák tartoznak. A probléma jellege abból adódik, hogy a peteérés nem megy végbe, így a megtermékenyülés sem lehetséges. Illetve ha a női ciklus nem megfelelő, nincs peteérés, vagy ha a ciklus második felében nem tud beágyazódni a megtermékenyült petesejt.
- Az agy ovulációt szabályozó területének rendellenes működése. Eredményeképpen alacsony a luteinizáló hormon (LH) és a follikulus stimuláló hormon (FSH) szint. A hormonális rendszer nagyon kisfokú eltérése is befolyásolja az ovulációt.
- A prolactin hormon serkenti az anyatej termelődését. Ha nem áll fenn terhesség vagy szoptatás, a magas prolactin szint befolyásolja az ovulációt. Egyfelől a hipofízis daganatos megbetegedését jelezheti a prolactin szint megemelkedése, másfelől bizonyos gyógyszerek és stressz helyzetek is emelkedést okozhatnak.
- A policisztás ovárium szindrómában a szervezet túl sok petesejtet és androgén hormont termel, befolyásolva az ovulációt. Ez esetben a tüszők nem érnek meg, hanem folyadékkal megtelve cisztává alakulnak. A menstruációs ciklus felborul, így a tüszőrepedés ritkán következik be. A hormonális egyensúly helyreállítása után a fogamzó képesség visszaállhat. Petefészek ciszták előfordulhatnak kisebb számban is, ezek egy része azonban magától felszívódik. A peteérés elmaradása mellett sok esetben a cukor- és zsíranyagcsere zavara is fennáll, a betegek nemegyszer túlsúlyosak.
- Normál esetben a menstruáció elmaradása 45-55 év között következik be. Abban az esetben, ha a petefészek korán kimerül, a menopauza 40 éves kor előtt is bekövetkezhet.
A női meddőséggel kapcsolatos hormonvizsgálatok csomag a teherbeeséshez szükséges hormonális hátteret vizsgálja a ciklus 3. napján, valamint a progeszteron vizsgálata esetében a ciklus 21. napján. Vizsgált hormonok: AMH, FSH, LH, tesztoszteron, prolaktin, ösztradiol, progeszteron.
Mechanikai akadályok vizsgálata
A női meddőség másik nagy csoportjába olyan betegségek tartoznak, amelyek mechanikus úton teszik lehetetlenné a megtermékenyülést vagy a beágyazódást.
- Petevezetékek károsodása: Elsősorban gyulladásos megbetegedés eredményezi (salpingitis). A petevezeték károsodása jelentősen akadályt képezhet a fogantatás szempontjából, mivel a megtermékenyített petesejt nem tud azon keresztül eljutni a méhbe.
- Endometriózis: Akkor beszélünk, ha a méhszövet a méhen kívül beágyazódik, és növekedésnek indul, befolyásolva a petefészkek, a méh és a petevezeték működését. Ezek a beágyazódott szövetek rendesen reagálnak a hormonális ciklusra, növekednek, majd minden hónapban nyálkahártyájuk vérzés kíséretében lelökődik, párhuzamosan a méh nyálkahártyájával. Ez a folyamat hegesedéshez, gyulladáshoz vezethet.
- Fibroidok: A méh falában kialakuló jóindulatú daganatok, amelyek nagyon gyakran alakulnak ki 30 éves kor felett.
- Kismedencei összenövések: Valamilyen nagy mennyiségű hegszövetet nevezünk, amely a kismedencei szervek körül alakul ki. Elsődlegesen kismedencei gyulladás, vakbélgyulladás, hasüregi vagy kismedencei műtét után fordulnak elő.
A méhtükrözés vagy más néven hiszteroszkópia, ami a legmodernebb minimál invazív eljárások közé sorolt beavatkozás, melynek legújabb változatával a hüvely, a nyakcsatorna, a méhüreg és a petevezeték egyes eltérései vizsgálhatók, ezzel egy időben gyógyíthatók fájdalom és káros hatások nélkül (pl. altatószerek, röntgensugárzás).
Immunológiai vizsgálatok
A női eredetű meddőség hátterében az esetek egy részében immunológiai eredet állhat. Immunológiai ok lehet a pár férfi és női tagjának összeférhetetlensége (alloimmun ok). Az NK sejtek (NK=natural killer cells), az úgynevezett természetes ölő sejtek, melyek a daganatok kialakulásának megakadályozásában játszanak elengedhetetlenül fontos szerepet. A vizsgálat elvégzése azon páciensek számára ajánlott, akik már több alkalommal is elvetéltek, látszólag minden előzmény illetve ok nélkül.
Általános egészségi állapot felmérése
Nemcsak az ivarszervek, de testünk egyéb betegségei is nehezíthetik a gyermekvállalást. Ha egy nőnek a kórtörténetében előfordul epilepszia, cukorbetegség, magas vérnyomás, máj- vagy vese-rendellenesség, szív- és érrendszeri megbetegedés, ízületi gyulladás, akkor a teherbe esés nehezített. A késői ivaréréssel járó, illetve a menstruáció elmaradását okozó betegségek, pl. a Cushing kór, Addison kór, diabetes, vitaminhiányok, vashiány, fertőzések, a HIV/AIDS betegség szintén befolyásolhatják a nők fogamzóképességét. Egyes daganatok, például a női húgyivarszervi daganatok, gyakran súlyos meddőséget okoznak. Mind a sugár-, mind a kemoterápia befolyásolhatja a nők szaporodási képességét. Bizonyos gyógyszerek hosszabb távú szedése eredményeképp meddőség alakulhat ki.
A petefészkek funkcionális vizsgálata: a ciklus 2-4. napja között (FSH, LH, ösztradiol, prolaktin, TSH) és/vagy ciklustól függetlenül anti-Müller hormon (AMH) és/vagy antralis folliculus-szám (AFC) ultrahangos meghatározása. Méhnyakrákszűrés (cytológia). Emlő ultrahang (40 év alatt), mammográfia (40 év felett). Szerológiai vizsgálat: a pár mindkét tagjánál egy éven belül hepatitis B, C, RPR (szifilisz), illetve HIV-szűrés, rubeola-szűrés és a pár nőtagjánál vércsoportvizsgálat. Belgyógyászati kivizsgálás krónikus belgyógyászati probléma fennállása esetén, mely a teherbeesést, terhességet befolyásolhatja, valamint a petesejtleszíváshoz szükséges minimális kivizsgálás, egy hónapon belüli vérkép vizsgálat végzése javasolt.
Spermiumvizsgálat
A spermiumvizsgálathoz megfelelő mintagyűjtő edényre van szükség, melyet intézetünkben vagy gyógyszertárban lehet beszerezni. A vizsgálatok előtt 3-5 nap önmegtartóztatás szükséges, se több, se kevesebb.
Az életmód szerepe a lombikprogram sikerességében
A termékenységet, egészséges terhességet segítő lépések ugyanolyan fontosak (ha nem fontosabbak) lombikbébi-kezelés esetén is. Ide tartozik a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a káros szokások (dohányzás, túlzott koffeinbevitel, alkohol, drog) elhagyása.
Érdemes külön hangsúlyt fektetni a sperma minőségét és mennyiségét, a petesejt minőséget javító tápanyagokra. Férfiaknak kiemelt figyelmet érdemes fordítania a cink, a szelén, az E-vitamin és az antioxidánsok (Q10 koenzim, astaxanthin) megfelelő bevitelére. Nőknek mindenképp érdemes a C-, D- és E-vitamin, a folát, a cink és a szelén pótlására figyelni (egy jól összeállított terhesvitaminban megtalálható mind). Emellett a petesejt minőséget és a lombikbébi-kezelés sikerét támogathatja még a Q10 koenzim, a mio-inozitol, az N-acetil-cisztein, és az alfa-liponsav.
A meddőségi kezelések sikere számos tényezőn múlhat, az azonban biztos, hogy egyes vizsgálatok jelentős segítséget nyújthatnak a folyamat során.
tags: #bakteriologiai #vizsgalat #lombik #elott