A várandósság alatt a „fő feladat” a baba megtartása a méhben, ahol minden feltétel adott a biztonságos éréshez és növekedéshez. Ennek megfelelően a méhnyak hosszú és zárva van, nyákdugóval biztosítva a fertőzések elleni védelmet. A szülés megindulását a megrepedt magzatburokból elfolyó magzatvíz és/vagy a ritmikus méhösszehúzódások jelzik. A szülés általában fokozatosan indul be, a tényleges vajúdást megelőzően néhány nappal már enyhe jósló fájások jelentkeznek. A szülés tényleges megindulását attól számítják, amikor rendszeressé válnak a méhösszehúzódások, és elkezd rövidülni, ill. tágulni a méhnyak.
A szülés egy nő életében a legcsodálatosabb esemény és rendkívül meghatározó élmény, hiszen azt, akit eddig a szíve alatt nevelgetett, most a kezébe foghatja, s a kapcsolatuk egy új dimenzióba kerül. A magzat méhben eltöltött ideje nagyjából 40 hét, de normálisnak tekinthető 37 és 42 gesztációs hét is. A valóságban a babák 5 %-a érkezik a kiírt időpontra. Már a várandósság vége felé sok kismama tapasztal félelmet, feszültséget is a szülés közeledtével. Ez teljesen természetes jelenség, amin sokat segíthet, ha megfelelően tájékozódsz arról, hogy mire számíthatsz. Bár a test önmagától, természetes folyamatként készül fel a szülésre, a lelki felkészülés érdekében érdemes minél több információt szerezni a témában. Azok a kismamák, akik előre megismerik a szülés menetét, általában jobban képesek ellazulni a szülés alatt. Márpedig az ellazulás sokat segíthet abban, hogy minden könnyebben, rendben menjen.
A szülés szakaszai
A szülés három szakaszból áll. Az elsőben a méhnyak elsimul és tágul, a másodikban a magzat megszületik (a két elsőt nevezik munkaszakasznak), a harmadikban kiürül a méhlepény (lepényi szak).
1. A tágulási (vajúdási) szakasz
Ez a szakasz a rendszeres fájások megindulásától a méhnyak teljes kitágulásáig (10 cm) tart. Az első babánál ez általában 10-15 óra. Ilyenkor lehet alkalmazni a különböző vajúdási testhelyzeteket, masszázsformákat, relaxációt, lazító légzéseket. A szülés első szakasza a vajúdás. Ilyenkor tágul ki a méhszáj, majd megreped a magzatburok, és elfolyik a magzatvíz. A szakasz időtartama egyénenként eltérő. Első szülésnél általában hosszabb ez a folyamat, míg második vagy többedik szülésnél gyakran rövidebb.
Az állaga, tapintata a vizsgáló ujj számára kemény (tapintsd meg az orrod), a szülés megindulásának időpontjára azonban felpuhul (tapintsd meg az ajkaidat), hogy a baba feje a méhösszehúzódások alkalmával nekifeszülve könnyebben kitágítsa azt. Képzeld el, hogy egy kötött garbó pulóvert szeretnél felvenni. Amikor a kötés rugalmas, könnyen felveszed. Sok nő ezt a szakaszt szinte észre sem veszi: a méhnyak elkezd megrövidülni, a méhszáj megnyílni (3-4 cm-re), a baba feje a medence bemenethez illeszkedni. Enyhe, tompa fájdalom, alhasi húzó érzés, derékfájdalom, hátfájás, esetleg véres-nyákos folyás hívhatja fel a figyelmet a szülés megindulására.
Vannak, akiknél a méhösszehúzódások közötti szünetek klasszikus folyamatot mutatnak: 30 perc, 20 perc, 15 perc, 10 perc és így tovább, de vannak, akik rögtön „begyorsítanak”, s 5-6 perces, erőteljes összehúzódásokkal kezdenek. A méhösszehúzódások a látencia szakaszban általában még nem hosszúak: 20-40 másodpercig tartanak, s nem fájdalmasak. Előfordulhat émelygés, hányinger, hasmenés, mely a prosztaglandin nevű hormon működését jelzi.
A szociális szak elnevezés az anya viselkedésére utal: kommunikatív, telefonál a rokonoknak, ismerősöknek, ahol van már nagyobb gyermek, annak elhelyezését szervezi. Hétköznapi elfoglaltságait, otthoni teendőit folytatja akár a méhösszehúzódások alatt is, vagy csak arra a néhány másodpercre áll le, amíg az tart. Még egyszer ellenőrzi a kórházi csomag tartalmát, fontos „utasításokat” adhat a családtagoknak arra az időre, amíg a kórházban lesz. Várakozással teli izgalom, öröm lehetnek a kisbaba megérkezésével kapcsolatos érzések.
Ahogy haladunk előre az időben s a folyamatban, a méhösszehúzódások egyre sűrűbbé és erőteljesebbé válnak. Egy-egy összehúzódás hossza elérheti a 50-60 másodpercet is. Hullámokban követik egymást, s egy-egy kontrakció is jól hasonlítható egy hullámhoz (a CTG gépen, mely a baba szívhangját s a méhösszehúzódásokat hivatott vizsgálni, pont ilyen hullámvonalat láthatunk), fokozatosan erősödnek, csúcspontján a legerősebb, majd jön az oldódási fázis. Ezt 2-5 perces szünet követi, mely a pihenésre ad lehetőséget.
A méhnyak - ha előző fázisban még nem történt volna meg - teljesen megrövidül, elsimul, a méhszáj 3-4 cm-ről 7-8 cm-re nyílik. A baba feje egyre jobban a medence bemenetébe nyomul, ezzel is segítve a méhszáj megnyílását. A méhszájban lévő hajszálerek megrepedéséből úgynevezett tágulásos vérzést láthatunk. Előfordulhat a magzatburok spontán megrepedése is ebben a szakaszban.
Bár az orvosi tankönyvek a tágulás kívánatos mértékét táblázatokban adják meg (pl: először szülő nők 2 óránként 1-2 cm-t tágulnak, többedszer szülők óránként akár 2-3 cm-t is.), ez rendkívül széles határokat mutat, mivel minden nő a saját ritmusában végzi el ezt a munkát (az angol nyelv találóan labour=munka szóval jelzi a tágulási szakot). Fizikai, testi adottságokon kívül sok múlik a lelki történéseken is. A vajúdás alatt kívánatosan termelődő oxytocin és endorfin a folyamat előrevivői, míg a szorongás, félelem által termelt adrenalin megnehezíti, elnyújtja, esetenként megakasztja a folyamatot. Az anya viselkedésére jellemző, hogy egyre inkább befelé fordul. A légzés a méhösszehúzódások alatt elmélyül, de ha a vajúdó nő megijed a méhösszehúzódások erejétől, előfordul, hogy zihálóvá válik vagy jajgatásba, kiáltozásba megy át.
A tágulási szak vége, a 8 és 10 cm közötti időszak. A méhösszehúzódások egymást követik 1-3 percenként, 60-90 másodpercig tartanak és nagyon erőteljesek. Gyakran a vajúdó nyomási késztetést érez, ahogy a baba feje egyre lejjebb kerül a medencében. Ez a rendkívül intenzív időszak mind az anyát, mind a segítőket próbára teszi. Az addig jóleső segítő technikákat pl. borogatás, masszírozás, elutasítja, ellentmondást nem tűrő utasításokat tesz. Testi szinten a lúdbőrözés, hidegrázás, fázás, hőhullám, izzadás, hányinger, hányás, böfögés, csuklás, légszomj jelentkezhetnek.
Orvosi könyvekben nem olvashatunk erről a szakaszról, azonban azok, akik a természetes szülés-születés hívei és gyakorlói, sokszor találkoznak ezzel a jelenséggel. Amikor a méhszáj elérte a teljes tágulást, a méhösszehúzódások gyakorisága átmenetileg lecsökken, s erejük is alább hagy. Az intenzív munka után anyának és babának is pihenésre van szüksége a következő, nagy erőt igénylő kitolási szakhoz. Még nincs vagy csak nagyon gyenge a nyomási késztetés.
Stages of Labor Nursing | Maternity 4 Stages and their Phases Memory Tricks
2. A kitolási szakasz
A kitolási szakasz a méhszáj teljes kitágulásakor („eltűnésétől”) s egyben a baba fejének a legnagyobb kerületével a csontos medencegyűrűn való átjutásakor kezdődik. Ebben a szakaszban a magzat feje lefelé indul a szülőcsatornában. Mivel a medencecsontok között elhelyezkedő rendelkezésre álló tér nem egy azonos átmérőkből álló cső, ezért a bentről kifelé való utazás közben a babának a feje forgó mozgást is végez a kitolási szakban, melyet természetesen a vállai és a teste is követ. Aktív részese a szülés-születés folyamatának.
A méhizom összehúzódások ismét 1-3 percenként követik egymást, s minden egyes kontrakció a babát lefelé tolja a hüvelybemenet irányába. A nő egyre erőteljesebb székelési ingert érez, s ez legtöbbször ellenállhatatlan nyomási kényszert vált ki. Első szülésnél ez 1-3 órát is eltarthat, míg többedszer szülőknél 10-20 percre is rövidülhet ez a szakasz.
Amikor a baba feje eléri a gátat, belülről domborítani kezdi a medence alap rétegeit. Először csak a méhizom összehúzódások alatt kezd mutatkozni a baba fejtetője a szeméremrésben, a szünetben visszahúzódik. Ez normális jelenség, a gát területén lévő izmoknak ugyanúgy szüksége van a lassú felpuhulásra, megnyílásra, ahogyan ezt „feljebb” a méhszáj esetén is történt. Ahogy a folyamatban haladunk előre, lesz egy olyan pillanat, amikor a baba tarkója a szeméremcsont alatt megtámaszkodik és már szünetben sem húzódik vissza. Ilyenkor már nagyon erős a feszítő, égő érzés az anyának a gátján. Általában a következő összehúzódásnál megszületik a magzat feje, s még egy utolsó forgást végez az anya valamelyik combja felé, ezzel segítve a vállainak a megfelelő medenceátmérőkbe való csúszását.
A szülészeti analgézia (fájdalomérzés hiánya) jelenleg két eljáráson alapul: a gyógyszeres módszer elsősorban a peridurális érzéstelenítésre épül: ez megőrzi a szülő nő öntudatát; jó együttműködést, tehát lélektani felkészítést igényel; a szülészeti pszichoprofilaxis (felkészítés a fájdalommentes szülésre) a terhes nők pszichikai és fizikai oktatására alapul. A szüléstől függően, a szülésznő esetenként azt tanácsolja, hogy ne nyomjunk, csak lélegezzünk (pici apró pihegések) - ezzel szabályozhatjuk a fej megszületésének sebességét, óvhatjuk a gátat a repedéstől. Itt alkalmaznak gátmetszést is, amennyiben szükséges.
3. A lepényi szakasz
A baba után a magzatburok és a méhlepény is megszületik. Ekkor már a fájások viszonylag enyhék, egy tolás általában elegendő. A folyamat eltarthat több percig is. Ebben a szakaszban a kontrakciók folytatódnak, amelynek hatására a lepény leválik a méh faláról. Erős prosztaglandin hatás következményeként a méh öklömnyire összehúzódik, a vérzés megszűnik.
A méhlepényt megszületése után az orvos és a szülésznő gondosan ellenőrzi, hogy ép-e. Ez azért fontos, mert amennyiben láthatóan hiányzik belőle, akkor azt ki kell üríteni a méh üregéből.
A szülést követő időszak
Bár a szülők már nem tekintik a szülés szakaszának a következő két órát, szakmai szempontból még egy szakaszt elkülönítünk: a méhlepény utáni két órát. Ebben a szakaszban ellenőrzik a szülő utak épségét, s szükség szerint ellátását. A szülésznő megfigyeli az anya állapotát (vérnyomás, pulzus), vérzés mennyiségét és a méh összehúzódását. Éppen ezért ebben a „biztonsági” szakaszban még a szülőszobán marad a család.
Az újszülött-anya páros számára nagyon fontos az úgynevezett „aranyóra”, mely a bőrkontaktus és az első mellre-helyezés, szopás és elsődleges kötődés szempontjából vissza nem térő alkalom. A komplikációmentes szülés után a baba azonnal az anya mellkasára helyezhető és kezdődik az oly fontos aranyóra. A kötődés kialakulása miatt nagyon fontos a bőrkontaktus. A köldökzsinórt legtöbbször még nem vágják el ilyenkor - általában addig várnak, amíg megszűnik benne a vérkeringés. A késleltetett (természetes) köldökellátás, tehát a köldökzsinórban megszűnő keringés utáni átvágás már bevett protokoll.
A szülészorvos feltárja a hüvelyt, megnézi a hüvelyfalat, illetve a méhszájat, hogy nincs-e rajta sérülés, amelyet el kell látni. A szülések egy részénél gátmetszés is történik, melyet a szülés után megfelelően össze kell varrni ebben az időszakban.
Az Apgar féle pontozás az újszülött 5 életjelenségének megfigyeléséből áll: szívműködés, légzés, bőrszín, izomtónus és reflex ingerlékenység. Egyperces és ötperces korban történik ez a megfigyeléses vizsgálat, gyakorlatilag a mama pocakján. Mindegyik paraméter 0-1-2 pontot kaphat.
A gyermekágy (post partum - szülés utáni időszak) a szülést követő 6 hétig tart. Jellemzője, hogy a nemi szervek fokozatosan visszatérnek a terhesség előtti állapotukba és megkezdődik a szoptatás.
Stages of Labor Nursing | Maternity 4 Stages and their Phases Memory Tricks
Megcsináltátok! Nagy munka volt! Bár a várandósság vége felé a legtöbb kismama már alig várja, hogy kibújjon a baba, sokan tapasztalnak félelmet, feszültséget is a szülés közeledtével. Ez teljesen természetes jelenség, amin sokat segíthet, ha megfelelően tájékozódsz arról, hogy mire számíthatsz. A cikkből megismerheted a szülés menetét egészen a vajúdástól a kórházban töltött napokig. Bár a test önmagától, természetes folyamatként készül fel a szülésre, a lelki felkészülés érdekében érdemes minél több információt szerezni a témában. Azok a kismamák, akik előre megismerik a szülés menetét, általában jobban képesek ellazulni a szülés alatt. Márpedig az ellazulás sokat segíthet abban, hogy minden könnyebben, rendben menjen.
