A szülés előtti magzatmozgás és a közeledő születés jelei

Elérkeztünk az utolsó hónapba! A várandósság alatt, amikor az édesanyák arról beszélnek, hogy szerintük mikor fog a babájuk megszületni, a legtöbb nő 1-2 héttel korábbi dátumot mond, mint amit a szakemberek kiszámoltak. Legritkább, hogy valaki azt mondaná: én biztosan később szülök, mint ahogy az a kiskönyvbe be van írva. Többedszer szülők között vannak, akik minden babájukat 2-3 héttel előbb szülik, és vannak, akik rendszeresen 7-10 nappal a kiírt idő után foghatják kézbe kisbabájukat. A szülés várható idejének kiszámítása az ún. lelet (lehetőleg 5-6. hét vagy 280 nap). A babák mindössze 4-5%-a érkezik a kiírt napon. A betöltött 37. és 42. hét között bármikor megindulhat a szülés, és ez teljesen természetes.

A szülés megindulásának elmélete és hormonális háttere

A szülés megindulásával kapcsolatosan több elmélet létezik, s a legvalószínűbb, hogy ezek finom összehangolódása az, ami végül is beindítja a folyamatot. A szülési folyamat beindításának „főszereplő” hormonjai az oxytocin és a prosztaglandin. Az oxytocin (mely a ritmusos méhösszehúzódásokat és a tejleadó reflexet is szabályozza) egyre hatékonyabban hat a várandósság alatt a sárgatesthormon (progeszteron) által „védett”, s lazán tartott méhizomzatra. A sárgatesthormont a méhlepény termeli, ennek mennyisége a várandósság végén lecsökken. Ezzel szemben az ösztrogén nevezetű hormon mennyisége növekszik. Ennek hatására a méhizomzatban lévő „oxytocin-érzékelők” száma megnő, ezáltal a méh izomzatának összehúzódó képessége fokozódik.

A prosztaglandinok (melyek a menstruáció megjöttekor is működnek) a méhizomzat összehúzódását eredményezik, s felpuhítják a méhnyakat. A várandósság utolsó napjaiban a méhfal feszülése növekszik, mely a prosztaglandinok kiáramlását növelve a méh ingerlékenységét fokozzák. A magzatban termelődő hormonok (ACTH és kortizol) szintén fontos beindítói a folyamatnak. A méhtevékenység beindulásakor az egyre mélyebbre kerülő magzati koponya nyomja a belső méhszájnál elhelyezkedő idegvégződéseket, s ez is a szülési folyamatot szabályozó hormonok termelődését váltja ki.

Carole Mendelson vezető szerző és munkatársai egy újabb lépést tettek meg azon az úton, amelyen a kutatók tisztázni szeretnék, melyek azok az okok, amelyek következtében megindul a szülés, ember esetében normálisan 40 hét terhesség után, illetve melyek azok a tényezők, amelyek koraszülést váltanak ki (a 37. hét előtt). Az elmúlt évtizedben kiderült, hogy a szülés megindulásáért a gyulladásos reakció beindulása felelős, aminek során megnő az amnionfolyadékban a gyulladásos citokinek mennyisége, neutrofilek és makrofágok infiltrálják a myometriumot, a cervixet és a fetális membránokat, továbbá lecsökken a progeszteronreceptor-funkció. Jelen munkájukban Carole Mendelson és munkatársai azt tűzték ki célul, hogy megállapítsák, mi az a szignál, ami a szülést elindító gyulladásos választ beindítja. Egérmodellen vizsgálódva rájöttek, hogy a szülés beindulásáért két olyan protein a felelős, amelyek a magzat tüdejében termelődnek: a szteroidreceptor-koaktivátor 1 és -2 (SRC-1 és SRC-2) által szabályozott felületaktív komponensek (surfactant protein A/SP-A és a vérlemezke-aktiváló faktor/PAF). Mint Mendelson kifejti, vizsgálatuk meggyőző bizonyítékkal szolgál arra nézvést, hogy a magzat szabályozza saját megszületésének idejét; a biokémikus hozzáteszi: ha megértjük azokat a faktorokat és útvonalakat, amelyek elindítják a szülést a 40. terhességi hét környékén, közelebb jutunk ahhoz is, hogy meg tudjuk előzni a koraszüléseket.

A szülés közeledtének jelei

Na jó, akkor most már remekül tudjuk az elméletet, de melyek is azok a tünetek, amelyeket a kismama és a környezete tapasztal? Mikor lehet még otthon maradni, mikor tanácsos elindulni a kórházba vagy értesíteni a bábát, szülésznőt? Senki sem tudhatja, hogy a szülés mikor fog beindulni, pontosan hogyan és mennyi ideig fog tartani. Jó tudni, hogy mire számíthatunk, és mely idő előtti tünetek nem jelentik azt, hogy a következő órákban szülés várható.

A magzat leszállása

A szülés megindulása előtti körülbelül 10-14. napon a baba befordul a méhnyak irányába és leereszkedik a medencébe. Ez a folyamat megváltoztatja a kismama hasának formáját, mivel a méh is lejjebb ereszkedik. „Lejjebb szállt a hasad”: szokták mondani a rokonok, ismerősök. Valóban a méh felső része (fundus) leszáll: a magzat elölfekvő része (többnyire a feje) leszáll a kismedencébe, először szülőknél 2-4 héttel a szülés előtt, többedszer szülőknél rövidebb idővel előtte vagy már a vajúdás idején. Ez a helyzetbeli változás együtt járhat egy fokozódó medencenyomással, a szeméremcsont, a gáttájék és a hát diszkomfort érzetével. Gyakoriak a méhszájnál vagy a hüvelyben érezhető nyilalló „szúrások”, melyek a baba feje által nyomott medencefenéki izomzatból indulnak ki. A baba fejének hólyagra gyakorolt nyomása miatt gyakran kell WC-re menni, legtöbbször azonban csak pár cseppet tud pisilni a kismama. A baba elmozdulásától a leendő anyuka rekeszizma kissé felszabadul a nyomás alól, az addig nehezített légzés ezáltal szabadabbá válik, így könnyebben viseli a baba súlyát.

Braxton Hicks-összehúzódások (jóslófájások)

A várandósság alatti méhizom összehúzódások, az un. Braxton-Hicks féle izom-összehúzódások egyre érezhetővé vagy éppen kellemetlenné válnak, és tévesen vajúdásnak minősülhetnek. Ezekre az összehúzódásokra jellemző, hogy a méhben a nyomás fokozatosan erősödik, de mindig kisebb, mint a valódi, szülési folyamatot előrevivő, hatékony izom-összehúzódások. A tetőpontot elérve, kb. 20 másodperc után ugyanolyan gyorsan eltűnnek, mint ahogyan jöttek. Nincs bennük rendszer, nem fájdalmasak, pihenésre megszűnnek. A várandósok általában keményedésként élik meg, vagy sokszor azt gondolják, hogy a baba feszült neki a méh oldalának. Úgy is felfoghatjuk, hogy ezek a méh gyakorlatai az előtte álló feladatra. A terhesség utolsó heteiben a nők izgatottan várják a szülésre figyelmeztető jósló fájások tüneteit. Nem csoda, már áhítottan várják a kisded érkezését. A hosszan elhúzódó terhesség miatt már óriási a fáradtsági szint, ami nagy megerőltetést jelent a szervezet számára, és sok kellemetlenséggel jár, különösen a harmadik trimeszter végén. A szülés időpontjához közeledve minden leendő anyuka megtapasztalhatja a jóslófájásokat, amelyek különböznek az igaziaktól, inkább a menstruációs fájdalomhoz hasonlíthatók. Ilyenkor segíthet, ha a kismama beül egy kád meleg vízbe, az ugyanis segíthet az összehúzódások enyhülésében.

A Braxton Hicks-összehúzódás és a valódi szülési fájdalom közötti fő különbség az, hogy az előbbinél véletlenszerű időközönként jelentkeznek a görcsök, és a mindennapi tevékenységek által kiválthatók, míg a szülési fájdalmak világos mintázatot követnek, és idővel fokozódnak, függetlenül attól, mit csinál a nő. Már 2-4 héttel a várható szülés előtt megjelenhetnek. Nem okozhatnak gondot, ha gyakoriságuk nem haladja meg a 10 percenként mért maximum egy összehúzódást. A jósló fájások esetén fellépő méhösszehúzódások több óráig is eltarthatnak, majd egyszerűen elmúlnak. Pontosan olyanok, mint egy téves riasztás.

A méhnyak változásai és a nyákdugó távozása

Az utolsó hónapban a hormonális változásokkal együtt a méhnyak felpuhulásában, elsimulásában, megnyílásában van szerepük. A méhnyak megnyílása egy belső jel, ami csak egy hüvelyi vizsgálat alkalmával látható. A várandósság alatt a méhnyak puhább tapintású (a fülcimpa állagához hasonlatos), mint normál állapotában. Szülésnél a méhnyak még puhábbá válik, olyan lesz, mint a vaj. Erről a kismama onnan szerezhet tudomást, hogy távozik a nyákdugó. Ez a vajúdás egyik első jele, amely a szülés előtti hetekben már megjelenhet. Ez annak a jele, hogy a szervezet már készül a folyamat beindulására és a baba születésére. Ilyenkor a nyákdugó vastag nyálkaként látható a fehérneműn, mennyisége változó. Ez egy kissé véres, nyákos váladék a hüvelyből, melynek sűrűbb állaga különbözteti meg a hüvelyfolyástól vagy magzatvíz elfolyásától. A méhszáj felpuhulásával és megnyílásával az addig védőszerepet betöltő nyákdugó kicsúszik. Ez a tojásfehérje állagához hasonló vagy néha annál sűrűbb átlátszó, esetenként sárgás, rózsaszínes, vagy kicsit barnás-véres zselés váladék. Mennyisége változó: lehet, hogy egyszerre egy nagyobb adag távozik és olyan is van, amikor napokig ürül, és persze az is előfordul, hogy valaki „nem találkozik” a nyákdugójával. Erőteljesebbé válhat a hüvelyi folyás is, részben a medence vérátáramlásának fokozódásából (készülve a szülésre), részben a nyakcsatorna megnyílásából adódóan. Ez természetes, amennyiben nem társul hozzá kellemetlen, égő, viszkető érzés. A nyákdugó eltávozását követően a szülés beindulhat néhány órán belül, de az is lehet, hogy napok, sőt egy-két hét is eltelik.

Gyomor-bélrendszeri tünetek

A szülés megindulása előtti napokban gyakoriak a gyomor-bélrendszeri tünetek. Előfordulhat émelygés, étvágytalanság (ezzel összefüggésben akár súlycsökkenés is) vagy éppen falánkság. Gyakran indul a szülés azzal, hogy a várandós anya többszöri, gyakori székletet ürít. Ez a prosztaglandin nevű hormon „mellékhatása”, mely nemcsak a méhnyak felpuhulását és méhizom összehúzódásokat, hanem fokozott bélműködést is okoz, hasonlóan, mint a menstruáció kezdő napjain. Sokszor a hasmenés után rövid időn belül beindulnak a rendszeres összehúzódások, mivel a vastagbél izomműködése áttevődik a méhizomzatra. Néha a vajúdást szokatlan tünetei előzik meg, mint például hányás vagy hasmenés. Ezek a valódi szülés teljesen normális jelei. Előfordulhat hátfájás és megnövekedett nyomás a húgyhólyagban, ami fokozott számú WC-látogatást tehet szükségessé. Ha azonban kétségeid adódnának, mindig érdemes orvoshoz fordulni.

Magzatvíz elfolyása

A magzatvíz elfolyása egyértelmű jele annak, hogy hamarosan megindul a szülés. Amikor a magzatburok megreped, és elfolyik a magzatvíz, ideje elindulni a kórházba. Nem kell azonban rohanni, ha a méhösszehúzódások még nem túl intenzívek. Ha a hüvelyből hirtelen nagyobb mennyiségű folyadék távozik, az valószínűleg a magzatvíz elfolyását jelenti. Ennek színe lehet vérrel festett, de leginkább kókusztejhez hasonló, áttetsző, fehéres folyadék. Ne húzzuk az időt már fürdéssel vagy csomagolással, a kórházi tartózkodáshoz szükséges dolgokat majd a hozzátartozók utólag behozzák. Ilyen esetben mielőbb ellenőrizni kell a magzat elhelyezkedését, mert rosszul beilleszkedve súlyos komplikáció léphet fel. A magzatvíz elfolyásának nincs előjele, gyakran pukkanást érez, vagy néha még hall is nő, amikor a burok megreped. A magzatburokban nincsenek idegek, tehát sem a babának (akinek a „tartozéka” a burok), sem a mamának nem fáj. Attól függően, hogy a burok melyik részén képződik a nyílás, több-kevesebb melegvíz csorgását érezheti a kismama. Amennyiben a méhszáj területén reped meg a burok, és a baba feje még nem tömíti azt, nagyobb mennyiségű vízre kell számítani: inkontinencia betétek vagy néha törölközők is kevesek a folyó víz felfogására. Ha úgynevezett magas burokrepedés van, kisebb adagokban, de folyamatosan benedvesedik a fehérnemű és a betétek. Ilyenkor nem a méhszáj területén, hanem feljebb történik a burokrepedés, és a burok és a méhfal között lassan, kisebb adagokban szivárog a víz a hüvely felé. A magzatvíz csorgása - szemben a vizelettel - nem visszatartható, bár a várandósság végén néha enyhébb fokú inkontinens tünetekkel is találkozhat a szülés előtt álló asszony. A magzatvíznek viszont édeskés illata van, átlátszó vagy fehéresen opaleszkáló lehet. Néha előfordul, hogy a magzatvíz zöldes színű. Ez azt jelenti, hogy a baba méhen belül magzatszurkot (székletet) ürített. Ez egy jelzés, hogy már nem érzi magát olyan tökéletesen jól és éppen ideje a kibújásnak. A magzatburok megrepedése azt jelenti, hogy az addig védett, steril üreg, amiben a baba van, megnyílt a külvilág felé. Ilyenkor nem szabad kádba ülni és szeretkezni, fokozottan ügyelni kell a higiéniára, gyakran kell tisztálkodni és betétet cserélni. Kórházi szülés esetén be kell menni az intézetbe.

Amennyiben a magzatvíz helyett vér jelentkezik, vagy a magzatvíz nem a leírt rózsaszínes-fehéres árnyalatú, hanem inkább zöldes, azonnal orvosi vizsgálat kell, mivel ezek hátterében súlyos problémák lehetnek, ezért ilyenkor érdemes inkább mentővel menni a kórházba. Ha a magzatvíz zöldes színű, valószínű, hogy a magzat béltartalma került a magzatvízbe. Ez akkor történik, amikor méhen belül egy átmeneti oxigénhiányos periódus alakul ki, és a magzat ürítő reflexe beindul.

Valódi szülési fájások

A szülések legtöbbje a méhtevékenység rendszereződésével indul be. Kezdetben a menstruációs görcsökhöz hasonlatosak, majd egyre erősebbek és gyakoribbak lesznek. Vannak, akiknél klasszikusan az egyre rövidebb szünetekkel érkeznek a kontrakciók: 30-20-15, majd 10-8-5-3 percesek lesznek. És vannak, akiknél rögtön 10 perc alatti időközzel indulnak. Az első hullámok még csak 20-30 másodpercig tartanak, majd ahogyan a közöttük lévő időtartam csökken, ezzel egyidőben a kontrakciók hossza 50-60 másodpercesre, erőteljesebbre változik. Az „igazi fájásokra” az jellemző, hogy rendszeresek, erősödő, sűrűsödő tendenciát mutatnak, testhelyzet változtatásra sem csökkennek, egy jó kis melegvizes kádazás sem ritkítja őket. A méhösszehúzódásokkal járó érzés nemcsak az alhas területén tapasztalható, hanem átterjed a hátra, derékba, combba sugárzik. A méhszáj tágulásával, s az ott lévő pici hajszálerek megrepedésével együtt kevés élénkpiros vérzés is jelentkezhet. Ez azonban nem lehet több egy gyengébb menstruációnyi betétnél.

Az „igazi fájások” és a jóslófájások közötti különbségek:

• Jósló fájások: már hetekkel a szülés előtt jelentkezhetnek, de nem annyira erősek és nem rendszeresek.
• Szülési fájások: rendszeresen jelentkeznek, az egész hasra kiterjednek és nem enyhülnek pozíció változtatásakor. Eleinte 20-25 másodpercig tartanak, majd hosszabbá és intenzívebbé válnak - a tágulási szakasz vége felé már 30-35 másodpercig is eltart egy fájás.

A babamozgás gyakoriságának csökkenése

A szülők szívesen figyelik babájuk mozgását, és aggódnak, ha a mozgás gyakorisága csökken. Közvetlenül a születés előtt a baba mozgása kevésbé erőteljes. A babának már tényleg nincs sok helye. Ha azonban aggódsz, érdemes orvoshoz, szülésznőhöz fordulni. Te is számolhatod babád napközbeni mozgását. Tíz különálló mozdulat 12 óra alatt teljesen normális eredmény.

Mikor induljunk a kórházba?

Természetesen nincs aranyszabály abban a tekintetben, hogy a fent felsorolt jelek közül mindegyiket észlelnie kell egy várandós nőnek. A burokrepedés és/vagy a rendszeres méhtevékenység közül azonban az egyik mindenképpen megtörténik a szülés megindulásakor. Olyan is előfordul, amikor az anya bizonytalan abban, hogy ez már a szülés-e. Ilyenkor bátran beszéljen szülésznőjével, orvosával, vagy menjen be a szülészetre, ahol megvizsgálják és megnyugtató információt kap: minden rendben, baba-mama jól van, de még nem indult be igazán a szülés, haza lehet menni, vagy pedig ott maradnak, mert nemsokára megérkezik a bébi. Általánosságban elmondható, hogy amikor a rendszeres méhtevékenység az ötperces időközt eléri, s már legalább egy-két órája tart, érdemes elindulni a választott intézménybe. A latens fázis vége felé, az aktív fázis elején érdemes elindulni a kórházba. Általánosságban elmondható, hogy az ideális időpont akkor van, amikor a fájások már kb. 10 percenként jelentkeznek.

Felkészülés a szülésre

Bár a test önmagától, természetes folyamatként készül fel a szülésre, a lelki felkészülés érdekében érdemes minél több információt szerezni a témában. Azok a kismamák, akik előre megismerik a szülés menetét, általában jobban képesek ellazulni a szülés alatt. Márpedig az ellazulás sokat segíthet abban, hogy minden könnyebben, rendben menjen. A szülés előtt úgy érdemes táplálkozni, mint egy sportolónak az olimpia előtt: minél egészségesebben, naponta többször keveset, ügyelve a folyadékbevitelre. Az utolsó napokban érezd jól magad, készülj a baba fogadására, és ne azon gondolkodj, mikor indul már el a szülés. Használd ki az utolsó heteket! Ne azon aggódj, mikor jön el az időpont, inkább élvezd ki ezt az időszakot, készülődj, pihend ki magad és ne „csak” várakozással teljenek a napjaid. Ha az egészséged engedi, nyugodtan mozoghatsz, sétálhatsz, csinálhatsz programokat. A közelgő szülés megindulásának időpontjának és tüneteinek ismeretében érdemes előre elkészíteni egy táskát a szükséges kiegészítőkkel, amelyekre a szülés és a kórházi tartózkodás során szükséged lehet. Emlékezned kell a gyermekre vonatkozó dolgokra is. Érdemes utánajárni, hogy mik állnak rendelkezésre a kórházban, és mit érdemes magunkkal vinni.

A kórházi csomag tartalma

Érdemes két részre bontani a kórházi csomagot: egy táska a szülészetre, egy másik pedig arra az időszakra, amikor már megszületett a baba. Íme néhány lényeges dolog, amit érdemes magaddal vinni:

• Dokumentumok: terhességi kártya, legfontosabb vizsgálatok eredményei, személyi igazolvány.
• Kényelmi kellékek: papucs és meleg zokni, zuhanyzáshoz papucs, törölközők, fürdőköpeny, hajgumik.
• Higiéniai termékek: LANSINOH szülés utáni kézi zuhany, AKUKU Prémium eldobható szülés utáni higiéniai bugyi, AKUKU szülés utáni betét, kozmetikumok.
• Táplálkozás és hidratálás: víz és rágcsálnivalók.
• Szoptatáshoz: LANSINOH HPA lanolin bimbóvédő krém, szoptatós melltartó.
• Egyéb: telefontöltő.

Babának szóló kellékek

• Eldobható pelenkák.
• Savanna Tetra Mosható Pelenka.
• Babaruhák - az évszaktól függően ezek lehetnek nadrágok, bodyk vagy rugdalozók, amelyek puha, légies és kényelmes anyagokból készülnek.
• Újszülött takaró - a kétoldalú JUKKI takaró már az élet első napjaitól kezdve körülöleli a babát, és gondoskodik róla, hogy kényelmesen és biztonságban érezze magát.
• Bepanthen Baby védőkrém - megelőzi a pelenkakiütést.

tags: #szules #elotti #magzatmozgas