Amikor egy újszülött megérkezik a családba, minden apró részletre fokozott figyelemmel tekintünk. A szülők szeme mindent észrevesz, és természetes, hogy a legkisebb eltérés is aggodalmat válthat ki. Különösen igaz ez, ha a baba testén valamilyen váratlan jelenségre figyelnek fel, például egy apró, tapintható csomóra a mellében.
Az újszülöttkori mellmirigy duzzanat, orvosi nevén neonatális emlőduzzanat vagy neonatális masztitisz (bár ez utóbbi inkább a gyulladásos formára utal), egy meglepően gyakori jelenség, amely mind fiú, mind lány babáknál előfordulhat. Az újszülöttek mellében gyakran tapintható ki kemény csomó, duzzanat. Előfordulhat csak az egyik mellnél, de akár mindkettőben is. Tapintásra puha, rugalmas, és az esetek döntő többségében nem okoz fájdalmat a babának.
Miért duzzadhat meg a baba mellbimbója?
Az újszülött mellbimbóduzzanatának leggyakoribb oka az anyai hormonok hatása, amelyek a terhesség alatt átjutnak a placentán keresztül a baba szervezetébe. Terhesség alatt megnő az ösztrogén hormon szintje, amely átjuthat a magzathoz is. A hormon hatása a születés után is fennmaradhat, ez okozza a baba mellének duzzanatát. Az anyai megnövekedett prolaktin hormon, amely lehetővé teszi a tejtermelést, szintén átjuthat a babába, ez okozhatja a baba mellében a csomókat. Ez a folyamat teljesen természetes, és a babák többségénél néhány nap vagy hét alatt magától megszűnik.
A prolaktin hormon hatására még az is előfordulhat, hogy az újszülött az előtejhez hasonló kevés tejet is termel, ezt boszorkánytejnek nevezzük. Ez a folyadék valójában az anyai prolaktin hormon hatására termelődő, nagyon kis mennyiségű tej. Teljesen ártalmatlan, és éppúgy az anyai hormonok kivonódásának eredménye, mint maga a duzzanat. A „boszorkánytej” elnevezés a régmúlt időkből származik, amikor még nem értették a jelenség fiziológiai hátterét. Akkoriban sokan mágikus vagy babonás jelentőséget tulajdonítottak neki. A népi hiedelmekkel ellentétben a „boszorkánytej” nem jelez betegséget, nem utal a baba jövőbeli termékenységére vagy bármilyen más különleges tulajdonságára.
Gyakori jelenség és lefolyása
Tanulmányok szerint a jelenség igen gyakori: a csecsemők közel 70 százalékánál tapasztalható bizonyos mértékű mellnagyobbodás. Az újszülöttkori mellmirigy duzzanat általában az újszülött életének első napjaiban, vagy az első két-három héten belül válik észrevehetővé. A duzzanat általában néhány napon, vagy legfeljebb néhány héten belül magától, spontán módon eltűnik. Ritkán tarthat akár egy-két hónapig is, de ez sem ad okot aggodalomra, amennyiben nincsenek egyéb kísérő tünetek.
Az emlőrák korai felismerése
Mit tehetnek a szülők otthon?
A legfontosabb tanács, amit orvosok és védőnők is adnak, hogy NE nyomkodjuk, NE masszírozzuk, és NE próbáljuk meg kisajtolni a folyadékot a baba melléből! A mechanikai ingerlés, a nyomkodás ugyanis megsértheti a finom emlőszöveteket, és utat nyithat a baktériumoknak, fertőzést okozhatunk. A boszorkánytejjel ne csináljunk semmit, ne akarjuk kinyomni a baba melléből. Esetleg nedves, puha textillel letörölhetjük, de ennél többet ne tegyünk.
Bár a duzzanatot nem szabad piszkálni, a baba általános higiéniájára továbbra is ügyelni kell. A mindennapos fürdetés során óvatosan mossuk le a területet is, de ne dörzsöljük, és ne használjunk irritáló szereket. Öltöztetéskor és pelenkázáskor legyünk óvatosak, hogy ne sértsük meg véletlenül. Ügyeljünk arra, hogy a baba ruhája ne legyen túl szoros a mellkasán, és ne dörzsölje a duzzanatot. Folyamatosan figyeljük a duzzanatot és a baba általános állapotát. A baba környezetének tisztán tartása, a megfelelő hőmérséklet és páratartalom biztosítása mind hozzájárul az egészséges fejlődéshez.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Bár az újszülöttkori mellmirigy duzzanat az esetek túlnyomó többségében ártalmatlan, vannak bizonyos jelek, amelyek felhívhatják a figyelmet arra, hogy nem egyszerű élettani jelenségről van szó, hanem esetleg fertőzés vagy más probléma alakult ki. Azonnal forduljon gyermekorvoshoz, ha:
- a duzzanat piros, meleg tapintású, fájdalmas (a baba sír érintésre),
- ha láz kíséri,
- gennyes váladék ürül belőle,
- vagy ha a baba általános állapota romlik (pl. kevesebbet eszik, aluszékonyabb).
Ezek a tünetek újszülöttkori masztitiszre (emlőgyulladásra) utalhatnak, amely bakteriális fertőzés következménye. A masztitisz antibiotikumos kezelést igényel, és súlyosabb esetben tályogképződéshez vezethet, ami sebészeti beavatkozást tehet szükségessé. A gyermekorvos alapos fizikális vizsgálatot végez. Megtapintja a duzzanatot, ellenőrzi a bőr színét, hőmérsékletét, és figyelembe veszi a baba általános állapotát. Ritka esetekben, ha a gyermekorvosnak kétségei vannak, vagy ha a tünetek nem egyértelműek, további vizsgálatokat is elrendelhet. Vérvételre (gyulladásos paraméterek ellenőrzésére) vagy a váladék bakteriológiai vizsgálatára csak akkor kerül sor, ha felmerül a fertőzés gyanúja.
Egyéb mellfejlődési rendellenességek gyermek- és serdülőkorban
Mind lányok, mind fiúk esetében, bármely életkorban előfordulhatnak emlő elváltozások, rendellenességek. Ezek jelenthetnek szimmetriában, vagy méretben létrejött eltéréseket, lehetnek egy-, vagy kétoldaliak. Fontos információ a gyermek neme, életkora. A legtöbb eltérés előfordulási gyakorisága függ a gyermek korától.
Izolált korai telarche
Az emlőbimbó kiemelkedése optimális esetben a lányoknál 7-8 éves korban kezdődhet meg, korai telarche esetében ez sokkal korábban 2-4 éves korban jelentkezik. A kisgyermekeknél általában úgy nevezett izolált korai telarche tapasztalható, ami azt jelenti, hogy a pubertásnak semmilyen egyéb jele nem tapasztalható. Az elszigetelt korai thelarche általában az anyai hormonok miatt következik be, esetleg túlzott ösztrogén érzékenység miatt. Ha az anya terhesség alatt bizonyos gyógyszereket szed, az a hormonok szintjének megugrását okozhatja.
Mell aszimmetria
A nők 90%-ának nem egyforma a két melle. Ez jellemzően kamaszkorban a legszembeötlőbb, majd tinédzser kor végére az esetek többségében alig észrevehető fokúra kiegyenlítődik a két mell közötti eltérés. Önmagában az aszimmetria nem egy egzakt diagnózis (tüneti, nem kóroki), vagyis magában foglalja a normál alaki variációkat és a kóros eltéréseket is. Ide tartoznak a sérülés, vagy műtét utáni, vagy a daganatok miatti eltérések is. A legtöbb esetnek nincs ismert kiváltó kóroka, de sokszor társul elhízáshoz, vagy egyéb mellkasi alaki eltéréshez (pl. scoliosis). Ha az aszimmetria jelentős, lelki problémát is okozhat, és sebészeti korrekció válhat szükségessé.
Macromastia (óriásmell)
Jóindulatú túlnövekedés mind a mirigyállományban, mind a zsírszövetben. Lelki negatív hatásán túl okozhat hát-, váll, nyaki fájdalmat, sportaktivitás zavarát, ruházkodási nehézségeket. Indokolt esetben a műtéti technika (emlő megkisebbítés/reductio) a súlyosság mértékétől függ, egyénre szabott.
Gynecomastia (férfi mellnagyobbodás)
Túlsúlyos kamasz fiúkban jellemző a mellek zsírállományi felszaporodása. Lehet egyoldali, vagy kétoldali, változó súlyosságú. Itt is a súlyosság mértékétől függ a szükséges helyreállító műtét - amennyiben ez indokolt.
Micromastia (mell alulfejlettség)
A mell normálhoz viszonyított méretbeli elmaradása, ha a fejletlenséget a mirigyszövet hiánya okozza. Lehet akár szindróma részjelensége. Az emlő állományának pótlása különböző technikákkal történhet (pl. saját szövet, expander beültetés), gyermekkorban implantátumok beültetése alapvetően ellenjavallt.
Poland-szindróma
Igen ritka, öröklődő betegség. Egyoldali részleges vagy teljes mell izomzat hiánnyal, azonos oldali emlő hiánnyal vagy alulfejlettséggel, borda, mellkasfali deformitással és azonos oldali végtag eltéréssel járó tünetegyüttes. Műtéti korrekciója nehéz, gyakorlott szakember gárdát kíván. Az esetek többségében többlépcsős beavatkozásra van szükség. Először a mell anatómiai alapját képező nagy mellizmot kell pótolni - például a széles hátizom hónaljon keresztüli átforgatásával és a bordákhoz történő rögzítésével -, amit expander implantátum beültetése szokott követni. Ezt a szövettágítót aztán fokozatosan a kívánt méretre lehet növelni, végül a töltő szelepeket eltávolítani. Enyhébb eseteknél elképzelhető, hogy zsírátültetéssel kombinált implantátumos mellnagyobbítással is elérhető a kívánt cél.
Tubuláris emlő
A tubuláris emlő olyan deformitást jelent, amit a tudomány mai állása szerint genetikai és környezeti tényezők egyaránt befolyásolnak, ám a pontos kiváltó oka egyelőre ismeretlen. Többféle megjelenése van, lehet egy, vagy kétoldali is. Ez a forma nagyban eltér korunk szépségideáljától, de szerencsére többféle technikával is széppé lehet tenni.
Vizsgálati módszerek és kezelés
Ritka esetekben a fertőzések és rendellenességek is okozhatnak a csecsemő mellében elváltozásokat, csomókat vagy duzzanatot, ilyenek lehetnek endokrin eredetű rendellenességek, ritkán központi idegrendszeri vagy genetikai rendellenességek is állhatnak a háttérben. Bizonyos fertőzések is okozhatnak mellduzzanatot a babánál, a Staphylococcus és a Streptococcus baktériumok állhatnak a háttérben. Veleszületett deformitások is okozhatnak mellbimbó eltéréseket vagy mell megnagyobbodást. Gyermekkorban különösen fontos a sugárterhelés csökkentése! Így a röntgen alapú mammográfia csak extrém ritkán jön szóba. Elsődleges képalkotó vizsgálat az ultrahang (felnőttekben is alapvetően 35-40 év fölött történik klasszikus Rtg mammográfia, fiatalabb hölgyek esetén ultrahang alapú a vizsgálat). Akut/sürgős esetben (tályog, trauma) egy általános lágyrész ultrahang vizsgálat elegendő. Amennyiben krónikus/idült emlő eltérést („csomó, göb, gumilabda”) tapintunk, centrumban javasolt annak kivizsgálása, „mammográfiás ultrahang” vizsgálat elvégzése.
A kamaszok emlő daganatai közül a fibroadenomák a leggyakoribbak, legtöbbször a külső-felső negyedben alakulnak ki. Mivel ösztrogén érzékenyek, így pubertásban, vagy terhesség alatt gyorsan nőhetnek, panaszt okozhatnak. Az ellátás során alapvető a gondos anamnézis és fizikális vizsgálat. A mammográfiás ultrahang vizsgálat során az eltérés mérete, minősége és esetlegesen többszörös eltérés esetén a számuk is jól ábrázolható. Fontos, hogy az ultrahang vizsgálatot ebben gyakorlott vizsgáló végezze! 3-5cm nagyságú eltérés esetén 3 havonta szükséges radiológiai kontroll, amennyiben 1 év alatt nem tűnik el vagy nő/panaszt okoz, mintavétel után műtéti eltávolítás javasolt. Az 5cm-nél nagyobb eltérés mindenképpen műtéti indikáció, természetesen biopsia után végezhető el a műtét. Amennyiben rosszindulatú eltérés lehetősége felmerül a biopsia során, mindenképpen emlő daganat ellátásában jártas centrumban javasolt a beteg ellátása! A betegek sebészeti és radiológiai követése legalább 1 éven át indokolt!