A magzatburok és a szülés előtti magzatvíz elvesztése: Minden, amit tudni kell

A terhesség során a magzatot körülölelő magzatvíz és a magzatburok létfontosságú szerepet játszik a baba fejlődésében és védelmében. A magzatburok egy vékony, két rétegből álló hártya (amnion és chorion), amely egy zárt, steril környezetet biztosít a magzat számára. A magzatvíz, melynek mennyisége a terhesség folyamán fokozatosan nő (a 12. héten 60 ml, a szülés idejére 1000-1500 ml), állandó hőmérsékletet biztosít, lehetővé teszi a szabad magzatmozgást, és védelmet nyújt a külső behatásokkal szemben.

Normál szülés esetén a burok a méhszáj teljes kinyílásakor reped meg, ekkor folyik el a magzatvíz. Azonban előfordulhat, hogy a burok idő előtt megreped, ami számos aggályt vet fel az anya és a magzat egészségére vonatkozóan.

Spontán burokrepedés és annak típusai

A szülés beindulhat úgy, hogy először a burok reped meg és elfolyik a magzatvíz, és csak ezt követi a fájások kialakulása. Gyakran azonban előbb jelentkeznek a fájások, és csak később, spontán módon reped meg a magzatburok, néha csak közvetlenül a magzat születése előtt.

Ha a burok a fájások megindulása előtt reped meg, idő előtti burokrepedésről beszélünk. Ennek jelei és következményei a repedés helyétől függően változhatnak:

• Centrális burokrepedés: Ez akkor történik, ha a burok a méhszáj vetületében reped meg. Eredménye hirtelen, bőséges magzatvízfolyás, amely könnyen felismerhető. Később a folyás csökken, de állandó marad. Ha a magzati koponya azonnal lezárja a medence bemenetét, az utószivárgás minimális lehet.
• Magas burokrepedés: Amikor a burok a belső méhszáj feletti területen reped meg. Ilyenkor kevés, esetleg szakaszos magzatvízcsorgást észlelhetünk. Ha ez idő előtt történik, van esély a magas buroknyílás letapadására, és a terhesség tovább viselhető.
• Ventil burokrepedés: Ilyenkor a burkokon egy kisebb nyílás keletkezik, mely képes bezáródni és csak nagyobb nyomásra, vagy mozgásra ereszt magzatvizet. A kismama ilyenkor bizonytalan abban, hogy folyik-e a magzatvíz vagy nem. Néha be is záródik, és a terhesség tovább viselhető.

Hogyan ismerjük fel a magzatvíz folyását?

Ha bőséges, vízszerű folyás jelenik meg, akkor szinte minden kismama észreveszi, hogy elfolyt a magzatvize. Néha ez olyan mértékű, hogy nagy tócsa képződik a várandós alatt, vagy szinte bokáig magzatvizes lesz. Ez egyértelmű helyzet. Ilyenkor azonnal kórházba kell menni.

Sajnos időnként nem egyértelmű, hogy folyik-e a magzatvíz. Ilyen esetben csak egy kevéssel bővebb, vízszerű hüvelyváladékot lehet észlelni. Gyakran a magzatvíz folyással összekeverhető izzadságtól vagy kevés vizelettől nedves betét, vagy bővebb hüvelyi folyás.

Fontos különbségek:

• Visszatarthatóság: A szivárgó magzatvíz nem visszatartható, míg a vizelet általában igen.
• Szag: A vizelet jellegzetes, erőteljesen ammónia szagával ellentétben a magzatvíz inkább neutrális, édeskés illatú.
• Szín: A magzatvíz általában áttetsző, halványsárga, szalmaszínű.

A magzatvíz folyásának diagnosztizálása

Ha bárkiben felmerül a magzatvíz folyás gyanúja, a nőgyógyászati ügyeleten ezt különböző vizsgálatok során ki tudják zárni, vagy megerősíteni:

1. pH (kémhatás) mérés: A hüvely normál pH értéke savas, 4 körül van. Hüvelyi baktériumflóra felborulása (dysbacteriosis) vagy magzatvíz a hüvely vegyhatását lúgos irányba tolja el. Ilyenkor a pH érték 7 vagy 7 feletti.
2. Hüvelyi AFP: Az AFP (alfa-fötoprotein) egy magzati eredetű fehérje, mely a magzatvízben nagyon magas koncentrációban halmozódik fel. Álló burok mellett a hüvelyben alig kimutatható mennyiségben van jelen. Burokrepedés esetén a hüvelyi AFP koncentráció ugrásszerűen megemelkedik, mely laboratóriumi módszerekkel mérhető.
3. Arborizációs teszt: Hüvelyváladék vékony kenet készítése után a tárgylemezt szobahőmérsékleten hagyják megszáradni. Száradás közben a hüvelyváladék csomókba, kötegekbe tömörül. Amennyiben magzatvíz is van a váladékban, a magas fehérje és ásványi só tartalma miatt a kenetben faágra, jégvirágra emlékeztető rajzolat is látható. Egyetlen ilyen rajzolatú rész is elegendő a diagnózishoz.
4. AFI (amnion fluid index) - magzatvíz index: A méh négy quadránsában mért magzatvíz zseb összege centiméterben, mely nem tartalmaz semmilyen magzati elemet (pl. végtag, köldökzsinór). 6 cm alatt és 16 cm felett kóros. Értékelése nem exakt, kissé szubjektív mérése miatt.

Mi válthatja ki a magzatburok idő előtti megrepedését?

A koraszülés leggyakoribb mechanizmusa, az esetek 65%-ában így indul meg a koraszülés folyamata. Az esetek 80%-ában fertőzés és gyulladás miatt reped meg a burok. De vannak különleges esetek is, amikor a burok gyengesége vezet a magzatburok kirepedéséhez, pl. kollagénbetegségek, méhen belüli műtétek okozta hegek, vagy az elhúzódó terhesség miatti elöregedés.

Minden olyan esetben, amikor a méhen belüli nyomást nem bírja elviselni a magzatburok, szintén megrepedhet (pl. ikerterhesség, kóros magzatvízmennyiség (polyhydramnion), méhfejlődési rendellenességek). A leggyakoribb okok:

• Fertőzések és gyulladások: A méhnyakcsatorna és a hüvely fertőzöttsége átterjedhet a belső méhszájon a burok alsó pólusára és csökkentheti annak szilárdságát. Ilyen lehetnek a szexuális úton terjedő betegségek (pl. Chlamydia, Gonorrhea, Mycoplasma, Ureaplasma), vagy a hüvelyi bakteriális dysbacteriosis. Nagyon fontos, hogy időben észleljük és kezeljük a szervezetben zajló fertőzéseket és a hüvelyi gyulladást, mert ezzel lehet a legjobban megelőzni a koraszülést. Egyes kórokozók esetén a férjet/partnert is kezelni kell egyidőben, különben ún. ping-pong fertőzés alakul ki. A terhesség utolsó heteiben a nőgyógyászok a terhesgondozás kötelező részeként leveszik a Streptococcus szűrést, amelynek jelentősége az újszülöttkori fertőzésekben van.
• Méhszáj és nyakcsatorna zárási elégtelensége: Ez lehet veleszületett, de erőltetett műszeres feltágítás következménye is okozhatja, például terhesség megszakítás után.
• Túlfeszített méhtágulás: Kóros magzatvizesség (hyramnion) vagy ikerterhesség esetén is előfordulhat.

Milyen jelei vannak a koraszüléshez vezető fertőzésnek?

• Hüvelyi ultrahangvizsgálattal észlelhető üledék, ún. sludge (sár).
• Laboratóriumi eltérések: CRP emelkedés, fehérvérsejtszám emelkedés, magas procalcitonin szint.

A magzatvíz színének jelentősége

A magzatvíz színe fontos diagnosztikai információval szolgál:

1. Tiszta, halványsárga, szalmaszínű: Ez a legideálisabb állapot. A tiszta folyadék azt jelzi, hogy a magzat jól érzi magát, és nem mutatja a stressz jeleit.
2. Zöldes vagy barna (meconiumos): A meconium a magzat első széklete. Normál esetben ezt csak a születés után üríti ki. Ha a magzat stresszes állapotba kerül (például oxigénhiány miatt), a stressz hatására ellazulhat a végbélzáró izom, és a meconium a magzatvízbe kerül. A legnagyobb kockázat az, hogy a magzat a szülés alatt vagy közvetlenül utána belélegzi ezt a szennyezett folyadékot (Meconium Aspirációs Szindróma, MAS), ami súlyos légzési problémákat okozhat. Ekkor azonnal a kórházba kell menni.
3. Véres: Egy kis mennyiségű vér a magzatvízben a méhszáj tágulása miatt normális lehet. Azonban ha nagy mennyiségű friss vért észlelnek, az a placenta problémájára (pl. placenta leválás) utalhat, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel, mivel mind az anya, mind a baba élete veszélyben lehet.

Az idő előtti burokrepedés lehetséges szövődményei és teendők

Ha a burok megnyílik, a hüvely felől a baktériumok, gombák, egysejtűek inváziója indulhat meg a magzat felé. Egy idő után a méhen belüli tér fertőződése és gyulladásos folyamat alakul ki és megbetegszik a kismama és a magzat egyaránt (pl. chorioamnionitis). Az idő előtti burokrepedés fő veszélye a hüvely felől felszálló fertőzés esélye.

Magzatvíz nélkül a magzat nem képes megfelelően fejlődni. Magzatvíz hiányában az olyan, belső üreggel rendelkező szervek, mint a belek, vagy a tüdő, nem tudnak tovább fejlődni, és a születés után működésük elégtelenné válik (tüdő hypoplasia). Magzatvíz teljes hiánya esetén a méh és a burok szinte rátapad a magzatra, végtagjait, arcát elnyomva deformálja. Az ilyen deformált arcot Potter arcnak nevezzük. Jellemző a nyomott orr, deformált fej.

Teendők korai burokrepedés esetén

Korai burokrepedésnél a teendők a magzat érettségétől függnek:

• Érett magzat esetén: Legfeljebb hat órás várakozás indokolt a szülés megindításáig. Idő előtti burokrepedés esetén indokolt antibiotikum profilaxis adása.
• Éretlen magzat esetén (24-36. hét között): Van, ahol ugyanígy járnak el, tekintet nélkül a magzat érettségére, de van olyan intézmény, ahol gondos ellenőrzés mellett a várakozó álláspontot képviselik a kissúlyú magzat tüdőérésének javítása érdekében. Ekkor fokozott ellenőrzés szükséges az esetleges fertőzés elkerülése érdekében, melynek kialakulása esetén a szülést mesterségesen indítják meg, vagy azonnal császármetszést hajtanak végre.

A várakozás feltételei

• Négyóránkénti anyai hőmérséklet- és pulzusmérés.
• Naponta fehérvérsejt számolás.
• Nyakcsatorna váladék és magzatvíz bakteriális tenyésztése.
• Napi ultrahangos vizsgálat.
• Van, ahol megelőző antibiotikus kezelést is adnak, legkésőbb a szülés beindításakor.

Köldökzsinór előesés

Ez egy nagyon ritka, de potenciálisan életveszélyes szövődmény, amely spontán vagy orvosi burokrepesztés esetén is előfordulhat. Akkor következik be, ha a magzati fej nem rögzült kellőképpen a medence bemenetén, vagy a burokrepesztést követően magzatvíz nyerése céljából kibillentik. Ilyenkor a kiömlő magzatvíz a köldökzsinórt magával sodorhatja, majd a magzati fej azt rányomhatja a csontos medencére, így a működését károsítja. Ez azonnal látszik a magzati szívműködést regisztráló görbén, és azonnali beavatkozást, legtöbb esetben császármetszést igényel. Ezt a nagyon ritka szövődményt a gondos fizikális vizsgálat segít elkerülni. Javasolt azoknak a kismamáknak, akiknek az otthonukban megreped a magzatburok, de a fájások még nem jelentkeznek, oldalt fekve utazni a kórházig.

Orvosi beavatkozások a magzatburokkal kapcsolatban

Amikor elérkezik a várva várt nap, és a szülés beindul, minden kismama azt reméli, hogy a folyamat a lehető legtermészetesebben, beavatkozások nélkül zajlik majd. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a baba és az anya biztonsága érdekében szükségessé válik az orvosi segítség. Az egyik leggyakoribb beavatkozás, amivel a szülőszobán találkozhatunk, a magzatburok átszúrása, vagy orvosi nevén az amniotómia, illetve a burokseprés.

Amniotómia (burokrepesztés)

Az amniotómia lényegében a magzatburok mesterséges megrepesztését jelenti. A beavatkozás célja kettős lehet: egyrészt a szülés indítása, különösen, ha a méhszáj már kellően érett, másrészt a szülés gyorsítása. Amikor a burok megreped, a magzatvíz elfolyik, ezáltal a magzat feje közvetlenül a méhnyakra nehezedik. Ez a nyomás stimulálja a méhszájat, és természetes oxitocin felszabadulását idézi elő, ami erősebb és hatékonyabb méhösszehúzódásokat eredményez.

Mikor van szükség amniotómiára?

Az orvosok számos okból dönthetnek az amniotómia mellett. Ezek az okok mindig a magzat és az anya aktuális állapotához, valamint a szülési folyamat dinamikájához igazodnak:

1. Szülés indítása: Ha a terhesség túlhordás miatt (általában a 41. vagy 42. hét után), anyai egészségügyi problémák (pl. terhességi magas vérnyomás, cukorbetegség), vagy magzati problémák (pl. elmaradt növekedés) miatt indokolt. Az amniotómia akkor a leghatékonyabb az indukció során, ha a méhszáj már viszonylag érett (Bishop-pontszám alapján). Ha a méhszáj még zárt és kemény, a burokrepesztés önmagában nem valószínű, hogy elegendő lesz, ekkor gyakran kombinálják oxitocin infúzióval.
2. Szülés gyorsítása: Ez a leggyakoribb ok. Előfordul, hogy a szülés beindul, a méhszáj tágul, de a folyamat lelassul, vagy megáll (diszfunkcionális szülés). Ha a tágulás órák óta stagnál, vagy a méhszáj tágulása a normál görbénél lassabb, az orvosok gyakran beavatkozásra szánják el magukat. A burokrepesztés ilyenkor egyfajta „lökést” ad a folyamatnak. A szülés elhúzódása nemcsak fárasztó, hanem növeli a fertőzés kockázatát is, különösen, ha a szülési folyamat már régóta tart.
3. Magzati állapot diagnosztizálása: Bizonyos esetekben elengedhetetlen, hogy az orvosok pontos képet kapjanak a magzat állapotáról. A magzatvíz elfolyása után lehetőség nyílik a magzati skalp pH-mérésre vagy a magzati vérvételre. Bár ez utóbbi eljárások már ritkábbak, a burokrepesztés után az orvosok közvetlenül hozzáférhetnek a magzat fejéhez, és egy apró mintát vehetnek a fejbőrről. Ez a minta segít eldönteni, hogy a magzat oxigénhiányos állapotban van-e, és szükséges-e sürgős beavatkozás (pl. császármetszés).
4. Kóros magzatvíz azonosítása: Ha a magzatvíz elfolyik, annak színe és állaga fontos diagnosztikai információval szolgál.
5. Ikerterhesség: Ikerterhesség esetén, miután az első baba megszületett, az orvos gyakran elvégzi a második baba burokrepesztését (ha az még intakt). Ez segít a második baba szülésének gyorsításában és a megfelelő beilleszkedés biztosításában.
6. Magzat helyzetének korrekciója: Bizonyos ritka esetekben, amikor a magzat helyzete nem megfelelő, és az orvosnak belső forgatást kell végrehajtania, a burokrepesztés segítheti a beavatkozást.

Hogyan zajlik az amniotómia és fájdalmas-e?

A burokrepesztés egy viszonylag egyszerű és gyors eljárás, amelyet a szülőszobán végeznek, általában a hüvelyi vizsgálat részeként. Először is, az orvosnak győződnie kell arról, hogy a méhszáj megfelelően tágult, általában legalább 2-3 cm-re, és a magzat feje megfelelően beilleszkedett a medencébe.

Az orvos steril kesztyűt visel, és bevezet egy speciális eszközt a hüvelybe. Ez az eszköz általában egy hosszú, vékony, műanyag kampó (amnihook), amelynek a vége lekerekített, de van egy apró éle, amivel a burok átszakítható. A burok átszúrása nem okoz fájdalmat az anyának, mivel a burokban nincsenek idegvégződések. Amint a burok átszakad, a magzatvíz elfolyik. Ez lehet lassú szivárgás vagy hirtelen, nagyobb mennyiségű folyadék távozása. Az orvos eközben gondosan megfigyeli a magzatvíz színét és mennyiségét.

A burokrepesztést követően az orvos vagy a szülésznő azonnal ellenőrzi a magzati szívhangokat. Ez kritikus lépés, mivel a burokrepesztés ritka, de súlyos szövődménye lehet a köldökzsinór-előesés. Ha minden rendben van, a szülésznő általában megkéri az anyát, hogy sétáljon vagy váltson pozíciót. A magzatvíz elfolyása után a méhösszehúzódások általában 30-60 percen belül felerősödnek. Maga a vizsgálat kellemetlen lehet, hiszen alaposan körbe kell járni a méhszájat, meg kell vizsgálni, hogy a baba melyik része van elöl a burokrepesztés előtt. Ezután várni kell egy fájást is, ami önmagában se egy szuper érzés, és még a repesztés után ellenőrzésre van szükség a szövődmények kizárása érdekében.

Az amniotómia előnyei és kockázatai

Az amniotómia hatékony és gyors beavatkozás lehet, de fontos mérlegelni az előnyöket és a kockázatokat:

Előnyök:

• Szülés időtartamának csökkenése: A burokrepesztés és az azt követő oxitocin adagolás együttesen nagymértékben lerövidítheti a szülés aktív szakaszát.
• Hatékonyabb összehúzódások: A magzatvíz elfolyása után a magzat feje jobban ráfekszik a méhnyakra, ami erősebb reflexet vált ki a méhben, és erősebb, hatékonyabb fájásokat eredményez.
• Magzati állapot monitorozása: Lehetővé teszi a magzatvíz színének megfigyelését, és szükség esetén magzati fejbőr elektróda (FSE) felhelyezését.

Kockázatok és hátrányok:

• Köldökzsinór-előesés: Ez a legkomolyabb, bár ritka szövődmény. Ha a burokrepesztés előtt a magzat feje nem illeszkedett be megfelelően a medencébe, a hirtelen elfolyó magzatvíz magával sodorhatja a köldökzsinórt a méhszájon keresztül.
• Felszálló fertőzés: Amíg a magzatburok intakt, addig egy steril védőgátat képez a külvilág és a magzat között. Amint a burok megreped, ez a védelem megszűnik. Minél több idő telik el a burokrepesztés és a szülés között, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a baktériumok feljutnak a méhbe, ami chorioamnionitis (méhen belüli fertőzés) kialakulásához vezethet.
• Köldökzsinór kompresszió: A magzatvíz párnázó funkciót lát el. Amikor ez a párna eltűnik, a méh összehúzódásai sokkal közvetlenebbül hatnak a magzatra. Előfordulhat, hogy a köldökzsinór rövid időre összenyomódik az összehúzódások alatt, ami átmeneti szívritmus lassulást (decelerációt) okozhat.
• Fokozott fájdalom: Sok anya beszámol arról, hogy a burokrepesztés után az összehúzódások hirtelen sokkal intenzívebbé és fájdalmasabbá válnak.

Mikor nem javasolt az amniotómia?

Vannak olyan klinikai helyzetek, amikor a magzatburok átszúrása szigorúan ellenjavallt, mivel a beavatkozás súlyos veszélyt jelenthet az anyára vagy a magzatra:

• Beilleszkedési rendellenesség: Ha a magzat feje vagy más testrésze (pl. far) nem illeszkedett be megfelelően a medencébe, a burokrepesztés azonnali köldökzsinór-előesést okozhat.
• Vasa previa (előreeső erek): Ez egy ritka, de életveszélyes állapot, amikor a magzat köldökzsinór erei a méhszájon futnak át a burok alatt. A burokrepesztés megsértheti ezeket az ereket, rendkívül súlyos vérzést okozva.
• Placenta previa (mélyen fekvő méhlepény): Ha a méhlepény részben vagy teljesen fedi a méhszájat, a burokrepesztés súlyos vérzést okozhat.
• Harántfekvés: Amikor a magzat harántfekvésben van, a hüvelyi szülés ellenjavallt, így a burokrepesztés sem jöhet szóba.

Az amniotómia és a szülés modern szemlélete

A Világegészségügyi Szervezet (WHO) és számos nemzetközi szülészeti társaság ajánlása szerint az amniotómiát nem szabad rutinszerűen alkalmazni a szülés gyorsítására, ha a szülés normális ütemben halad. Az Evidence Based Medicine (EBM) arra ösztönzi az orvosokat, hogy minimalizálják a beavatkozásokat, és csak akkor alkalmazzák a burokrepesztést, ha klinikai indikáció áll fenn (pl. a szülés megállása, gyanú a magzati distresszre).

A túlzottan korai burokrepesztés növelheti a magzati distressz és a fertőzés kockázatát anélkül, hogy feltétlenül csökkentené a császármetszés arányát. Hazánkban a burokrepesztés továbbra is gyakori beavatkozás, különösen, ha a szülés elhúzódik. A protokollok általában megengedik az amniotómiát, ha a tágulás lelassul, de hangsúlyozottan csak a magzatrész beilleszkedése és a megfelelő méhszáj érettség mellett.

Burokseprés (membrane sweeping)

A burokseprés, vagy burokleválasztás lényege, hogy egy hüvelyi vizsgálat alkalmával az orvos két ujjal benyúl a méhnyakon keresztül a méh üregébe, és a méh alsó részében körkörös mozdulattal az ujjait végighúzza a méhfal belső része és a rátapadó magzatburok között, azért, hogy erre a mechanikai ingerre válaszul beinduljon a vajúdás.

Természetesen a burokseprést csak akkor lehet elvégezni, ha a méhszáj már nyitott annyira, hogy az orvos két ujja átférjen rajta. Ha a méhszáj még zárt, akkor általában a méhnyak masszírozásával, ingerlésével próbálják meg a szülés „gyengéd” beindítását, erre a mechanikai inger prosztaglandin hormon termelését váltja ki, ami beindít(hat)ja a méhnyak érési folyamatát és így a szülést is.

Előnyei és kockázatai

A burokleválasztás ambuláns beavatkozás, vagyis nem kell ezért befeküdni a kórházba. Mivel a burokleválasztás során nincs semmiféle gyógyszeres kezelés, hanem csak a mechanikai inger válthatja ki a vajúdást, ezért a burokseprést gyakran „természetes” vagy „gyengéd” jelzővel illetik.

Azonban a burokseprés elég kellemetlen, fájdalmas beavatkozás lehet, és előfordulhat utána erős, napokig tartó derékfájás, vérezgetés, barnázás. Előfordulhat az is, hogy burokseprés közben az orvos akaratlanul megrepeszti a magzatburkot.

A burokleválasztás csak akkor hoz eredményt, ha a háttérben a tested és a kisbabád szinte már teljesen készen állnak a szülésre és a burokleválasztás csak egy utolsó szikra a szülés láncreakciójának beindításához! Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, akkor a burokleválasztás nem fogja beindítani a szülést!

Fontos tudnivalók és tanácsok kismamáknak

Fontos, hogy a várandós anya tudja, hogy a szülőszobán nem passzív szereplő, hanem aktív döntéshozó. Kérdezzen, tájékozódjon, és győződjön meg arról, hogy a javasolt beavatkozás valóban a legjobb megoldás az adott pillanatban.

• Informált beleegyezés: A modern szülészeti irányelvek hangsúlyozzák a türelmet a szülés aktív szakaszában. Ha a szülés lassú, de a magzat jól van, és nincsenek fertőzésre utaló jelek, sok esetben az orvosok megengedik a hosszabb várakozást.
• Fájdalomcsillapítás: Ha az amniotómia a szülés indításának része, vagy ha a szülés gyorsítása indokolja, az orvosok gyakran javasolják az epidurális érzéstelenítés bevezetését még az eljárás előtt, vagy közvetlenül utána. Az epidurális érzéstelenítés lehetővé teszi, hogy az anya kipihenje magát, miközben a hatékony összehúzódások végzik a munkát.
• Természetes módszerek: A szülésznők gyakran javasolnak természetes módszereket a szülés gyorsítására, mielőtt az orvos az amniotómia mellett döntene.
• Mozgás és testhelyzet: A tágulási szakaszban igénybe veheti a szülőszobában rendelkezésre álló, a vajúdást megkönnyítő eszközöket (bordásfal, labda, kád, zuhanyozó stb.), és meghatározhatja a vajúdás alatti legkényelmesebb testhelyzetet.
• Fertőzések megelőzése: Tartózkodjanak az extrém szexuális viselkedéstől (pl. anális szex). Kerüljék az olyan pózokat, aminél a has megnyomódhat.

tags: #szules #elott #tavozo #magzatburok