A székrekedés megszűntetése kisgyereknél

A székrekedés vagy szorulás gyakori probléma gyermekkorban, a becslések szerint az iskolás gyermekek 1,5-7,5%-t érinti. Ez egy meglehetősen gyakori probléma minden korosztályú gyermekeknél, különösen a szobatisztaságra szoktatás időszakában. A székrekedés nem életveszélyes állapot, de ez egy nagyon komoly szociális és lélektani probléma lehet, ami hosszú éveken keresztül megkeserítheti az egész család életét. A szorulás tüneteit sokszor nem is ismerik fel. Ha viszont ezeket korán felismerik, és helyesen kezelik, akkor könnyen és gyorsan lehet rajta segíteni.

A székrekedés felismerése gyermekkorban

A gyermek érzi a székelési ingert, de még erőlködéssel sem sikerül kipréselnie magából a bélsarat. A székrekedésre a sírásból vagy a vécéhasználat utáni panaszokból következtethetsz. A kisbabáknál minderre nehezebben derül fény, mert a székletürítési gyakoriság tág határok között mozog, de azt mondhatjuk, hogy ha a csecsemőnek hetente kevesebb, mint háromszor van széklete, szorulással küzd. A gyermekek székletürítési szokásai, akárcsak a felnőtteknél, változóak. Ezért néha nehéz megmondani, hogy gyermeke valóban székrekedéses-e. Az egyik gyermek két-három napig is eltarthat széklet nélkül, és még mindig nem székrekedt, míg egy másiknak viszonylag gyakori a széklete, de nehézségei vannak a székletürítéssel. Előfordulhat, hogy a gyermek székrekedése észrevétlen marad, ha naponta csak kis mennyiségű székletet ürít, miközben a vastagbelében székletfelhalmozódás alakul ki.

A székrekedéssel járó panaszok:

• Ha gyermekednek a szokásosnál kevesebb vagy szárazabb és keményebb a széklete,
• Túlzottan erőlködik,
• Kemény a hasa,
• Fáj a hasa,
• Puffadt a hasa és sokszor bűzös szelek távoznak,
• Esetleg vért is látsz a produktumban.

Nagyobb gyermekeknél a széklet ’csordogál’ és beszennyezi a fehérneműt. A kicsi a fájdalmas székletürítés miatt általában nem akar székletet üríteni, inkább bent tartogatja. Hasa fájdalmas, puffadt, sokszor bűzös szelek távoznak. Nem egyszer a széklet csordogál, a fehérneműt beszennyezi. A székelés fájdalmas, a kicsi sírdogálva, le-leguggolva próbál segíteni magán. A kicsi végbélnyílása az erőlködéstől berepedhet, úgynevezett fissura alakul ki rajta, mely nagyon lassan gyógyul, a további székrekedések fenntartják, sőt tovább súlyosbíthatják a repedést, így egy ördögi kör alakul ki. A repedés vérzése miatt a széklet tetején olykor vér található. Későbbi életkorokban a tartós erőlködés következtében aranyér alakulhat ki, sőt a végbél előeshet a végbélnyíláson keresztül. A gyermek sokszor sápadt, szemei karikásak.

A székrekedés okai

A székrekedés kiváltó oka egyaránt lehet testi és lelki eredetű. A székrekedésnek lehetnek szervi vagy funkcionális okai. Az organikus azt jelenti, hogy azonosítható oka van, például vastagbélbetegség, neurológiai probléma, alulműködő pajzsmirigy, ételallergia és más ritka egészségügyi problémák. Szerencsére a legtöbb székrekedés funkcionális, ami azt jelenti, hogy nincs azonosítható betegség. Funkcionális okok esetén a székrekedés továbbra is problémát jelent, de általában nincs mögöttes jelentős egészségügyi ok, ami miatt aggódni kellene. Észrevették, hogy a székrekedés általában akkor alakul ki, ha megváltozik az étrendjük, a napirendjük, a szobatisztaságra szoktatásuk, vagy betegség áll fenn.

Életmódbeli okok:

• Táplálkozás: A leggyakoribb ok a rostszegény táplálkozás. Ekkor a gyermek nem fogyaszt elegendő aszalt gyümölcsöt, gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyest, teljes kiőrlésű gabonaféleséget, zabpelyhet. Vannak a székletet megkeményítő táplálékok, például a rizs vagy a főtt répa, de a főbűnösök a magas cukortartalmú ételek: csokoládé, sütemény, kakaó, egyéb édesség. A finomított gabona, például a fehér kenyér mely a rost hiánya miatt okozhat bajt, helyettük célszerű pl teljes kiőrlésű verziót választani. A zsíros ételek, melyekben alig van rost hozzájárulhatnak a székrekedéshez. A tejtermékek még egy olyan kategória, amely székrekedést okozhat egyes gyermekeknél.
• Folyadékbevitel: A szorulást elégtelen folyadékbevitel is okozhatja. Gyakori ivás: sokszor a normál mennyiségnél jóval kevesebbet isznak a gyerekek, ami önmagában a széklet beszáradásához vezet. Fontos, hogy elegendő mennyiségű folyadékot igyon gyermekünk. Egy 10 kg körüli gyereknek körülbelül egy liter folyadékot kellene innia, egy 15 kg-osnak mintegy 1,5 litert. Ez a szám soknak tűnik, sok gyermek nem is iszik meg ennyi folyadékot, azonban már azzal is segítünk a bajon, ha arra rá tudjuk venni gyermekünket, hogy a szokásos mennyiségnél napi 2-3 pohárral többet igyon. A tehéntej napi maximális adagja 1 éves kor után legyen kb. 5 dl.
• Mozgásszegény életmód: A szorulásos gyerekek általában nem mozognak eleget. Bátorítsa gyermekét a fizikai aktivitásra. Vidd ki a kicsit a játszótérre, menjetek kirándulni, de akár valamilyen táncos vagy sportfoglalkozásra is beírathatod. Mozgás hatására a bélműködés is beindul.
• Étkezési rend: Elképzelhető az is, hogy a gyerek többet eszik az étkezések között, mint az étkezések alkalmával, ami megintcsak székelési nehézségekhez vezet. Ez esetben vigyél nagyobb rendszert a napjaiba, azaz ragaszkodj ahhoz, hogy csak az étkezések alkalmával egyen.

Pszichés és szociális okok:

• Szobatisztaságra nevelés: A túl korai vagy helytelen módszerrel - kényszerítéssel, siettetéssel, netán büntetéssel - történő szobatisztaságra nevelés a bili-, illetve vécéhasználat elutasítását eredményezheti. Elejét veheted a bajnak, ha csemetédet akkor kezded szobatisztaságra nevelni, amikor már láthatóan készen áll rá. A mai, modern étrend rengeteg feldolgozott ételt tartalmaz. Kevés rostot, gyümölcsöt, zöldséget.
• Stressz és trauma: Nemritkán idegesség, stressz, trauma áll a székrekedés hátterében. Ilyen lehet egy családi haláleset, egy költözés, esetleg egy új csoport- vagy osztálytárs érkezése. Máskor a székrekedésnek pszichés okai vannak, a gyermek szándékosan tartja vissza a székletet. Az erőltetett szobatisztaságra nevelés a gyermek fejlődését megzavarhatja, és székrekedést eredményezhet. Nem egyszer azonban éppen az óvodai beszoktatás után alakul ki székrekedés, amikor a kicsi szégyelli magát társai előtt és mintegy hazahordja a dolgait, aztán otthon sem sikerül mindig eredményre jutni, így a székrekedés kezd kialakulni. A pszichés tényező lehet szorongás, amennyiben idegen helyen nem történik székletürítés. Lehet viselkedészavar tünete, amely stresszhatás következményeként alakulhat. Kisebb testvér születése esetén nem jelent problémát a pelenkára visszaszokás, amennyiben az átmeneti. Ilyenkor biztosítaniuk kell gyermeküket szeretetükről.
• Iskolai környezet: Iskoláskor a székrekedés oka lehet az iskola szokatlan mellékhelyisége (nem tiszta vagy nem elég privát), mivel hajlamosak visszatartani a székletet, még akkor is, ha sürgős a székletürítés.
• Fájdalom és félelem: A popsi kipirosodása, gyulladása is lehet oka a székrekedésnek, a fájdalomtól való félelem miatt visszatarthatja a székelést. Ha fájdalommal találkoznak székelés közben a gyermekek, reagálhatnak rá székrekedéssel.

Szervi okok:

• Gyógyszerek mellékhatása: Bizonyos gyógyszerek szedése (például vaskészítmények) is székrekedést eredményezhet, így orvosunktól mindig érdemes tájékozódni a kapott gyógyszer mellékhatásáról.
• Betegségek: A székrekedések hátterében időnként szervi eltérések állnak. A különböző bélfejlődési rendellenességeknek, a bélbeidegzési zavarral járó betegségeknek gyakori tünete a székrekedés. Ez utóbbihoz tartozik a Hirschsprung-kór nevezetű betegség, melyre már általában csecsemőkorban fény derül. A székrekedés hátterében állhat még egyéb bélfejlődési rendellenesség, enyhe bélforgási zavarok, melyek egy része műtéti beavatkozást tesz szükségessé, míg más részük nem. A székrekedés hátterében hormonális okok is állhatnak, például a pajzsmirigy alulműködése.

Mit tehetünk a székrekedés ellen?

A székrekedést a kiváltó októl függően többféleképpen orvosolhatod. Kellő odafigyeléssel megelőzhető és kezelhető. Már a fenti praktikák révén is viszonylag gyorsan - néhány napon, esetleg héten belül - érdemi javulás érhető el, ám adódhat olyan helyzet, ami azonnali kezelést igényel.

Étrendi és életmódbeli változtatások:

• Rostban gazdag étrend: Rostokban gazdag étrend bevezetése: A növényi rostok jellegzetessége, hogy valójában számunkra emészthetetlen anyagok (csak a bélben élő baktériumok képesek egy részüket lebontani), azonban sok vizet képesek felvenni, megduzzadnak, és ezzel ingerlik a bélfalat. Nagyobb gyermekeknél a főzelékek bevezetése: borsó, bab, karalábé, káposztafélék, spenót, sóska, rendszeres adása enyhítheti a panaszokat. Hasznos rost dús élelmiszerek még a búzacsíra, búzakorpa, szilva, szőlő, must, teljes kiőrlésű péksütemények. Rostbevitel növelése minden esetben (akár funkcionális, akár organikus), bár ellentmondásosak a kutatások ebben. Súlyos székrekedésnél főleg kevés a bizonyíték. Ne egyoldalúan gondolkozz, az étrend tartalmazzon az összes élelmiszercsoportból alapanyagokat.
• Megfelelő folyadékbevitel: Fontos a kielégítő testmozgás. Sokszor már a has masszírozása, törzs csavarása is elősegíti a széklet távozását. Figyelj rá, hogy gyakran kínálj vizet a gyerkőcnek és finoman bátorítsd, hogy igya meg.
• Rendszeres mozgás: Kisbabáknál a lábak mozgatása - bicikliztetés, óvatosan a pocak nyomkodása - segíti a bélmozgás beindulását, de rásegíthetünk erre egy kis hastáji masszázzsal is.
• Étkezési rend kialakítása: Vigyél nagyobb rendszert a napjaiba, azaz ragaszkodj ahhoz, hogy csak az étkezések alkalmával egyen.

Viselkedési stratégiák és segítő módszerek:

• Béltréning: Fontos lenne egy olyan béltréning rutin bevezetése, amelynek során a gyermek minden étkezés után 5-10 percig a WC-n ül. Fontos, hogy ezt következetesen tegyük a helyes viselkedési szokások ösztönzése érdekében. Dicsérje gyermekét a próbálkozásért.
• Nyugodt körülmények: Biztosíts nyugodt körülményeket.
• Lábtámasz: Amikor a WC-re ül a gyermek (ha ez nem bili), ne lógjon a lába.
• Külső segítség: Segíteni tudja a kakilást, ha vaselinnel rendszeresen, de a kakilás előtt mindenképp bekenjük a popsi-lukat, hogy megelőzzük a fájdalmas felrepedést. Hasznos segítség lehet, ha a már bilire szokott babákat a főétkezések után 2-3 percre bilire ültetjük. Sok esetben a picik annyira el vannak foglalva a világ felfedezésével, hogy nincs idejük kakilni, ez a módszer viszont erre jó alkalmat kínál. Adjunk a kezükbe arra a pár percre úgynevezett „bilizős játékot”, ami lefoglalja őket, de ezzel csak ekkor játsszanak. Totyogósoknál előfordul, hogy szívesen pisilnek már bilibe, de a kakiláshoz pelust kérnek.

Orvosi segítség és gyógyszeres kezelés:

Már a fenti praktikák révén is viszonylag gyorsan - néhány napon, esetleg héten belül - érdemi javulás érhető el, ám adódhat olyan helyzet, ami azonnali kezelést igényel. Ha mindent megtettünk és ezek ellenére is székrekedése van gyermekünknek, akkor érdemes felkeresni gyermekorvosunkat. Ha az elvégzett vizsgálatok valamilyen betegséget igazoltak, akkor azt gyógyszeresen, illetve műtétileg kell megoldani. Szerencsére ezek igen ritkán fordulnak elő. Ha szervi okot nem találnak a háttérben, akkor drogériákban kapható korpatablettát vagy étkezési korpát lehet a gyermeknek adni. Egyes esetben székletlágyító kúpokra illetve székletlazító szirupok adására lehet szükség, a felrepedt végbél pedig kenőcsökkel kezelhető. Hashajtó készítményt semmiképpen se adjunk orvos megkérdezése nélkül! Sajnos a hashajtókhoz a szervezet egy idő után hozzászokik és már nem fogja hatását kifejteni. Csecsemőknek nem javasolt gyakran kúpot adni, mert a székelési reflex kialakulásában meggátolja a gyermeket. Időnként a nagyon székrekedéses gyermek esetében szükség lehet beöntésre, természetesen kórházi környezetben. Egyes, különösen szorongó gyermek esetében pszichológus segítségét kell kérni.

Makacs székrekedés esetén: a gyermekorvossal való konzultációt követően beöntés, olajak, hashajtó kúpok (Glicerines kúp) adása átmenetileg könnyíthetnek a kisgyermeken, enyhíthetik a fájdalmas székeléstől való félelmét is.

A trisós beöntés vagy a paraffinolajat tartalmazó hashajtók hasmenés előidézésével könnyítenek a kicsin.

A székletlágyítók nem okoznak függőséget, és szükség esetén akár 6 hónaptól 1 évig is alkalmazni kell őket.

A szülőknek türelmesnek kell lenniük gyermekükkel, és székelési szokásaikkal, és rá kell venniük őket, hogy szánjanak elég időt erre.

Dr. Somló Pál gyermekorvos kiemelte, hogy az tanulmányban említett hashajtós módszer előtt/mellett fontos kipróbálni a rostos ételek bevitelét, illetve a természetes eredetű bélmozgatókat. Eredményre vezethetnek a gyümölcsök, zöldségek, joghurtok, kefírek, szilva, Tamarin lekvár, stb.

Fontos, hogy ha funkcionális székrekedés gyanúja merül fel, különös figyelmet kell szentelni a pszichoszociális vagy környezeti tényezőknek, amelyek befolyásolhatják a gyermek bélműködését. Jó ötlet, ha ilyenkor egy tüneti naplót készítesz. Ez azt jelenti, hogy kb. egy hétig írod, mikor mit eszik, iszik a gyermek, mikor és milyet székel, van-e bármilyen egyéb tényező (pl. ovi váltás, költözés, utazás stb.). Ennek kiértékelésében segít a dietetikus, van-e étrendi hiba, illetve más tényező, ami ezt a helyzetet okozhatja. Az is segít, hogy ha visszagondolsz: mikor fordult elő először, mi történt akkor? Véletlenül nem akkor volt a közösségbe szoktatás? Egy új helyzet? Szobatisztaságra nevelés kezdése?

Aszalt szilva: szuperül lazítja a székletet, csak 4-5 éves kor alatt könnyen félrenyelhető. Akkor nem, ha beáztatod és leturmixolod, és így adod hozzá a gyermeked ételéhez (pl. 1 éves kor felett egy kis gyümölcslé (kb. 120-240 ml/nap) a víz mellé, főleg szilvalé/almalé/körtelé (nem cukrozott, hanem 100%-os).

Alapvető, hogy ne forszírozd és kényszerítsd, szégyenítsd meg gyermekedet emiatt sem. Eljön a maga ideje.

tags: #szorulas #megszuntetese #kisgyereknel