A Szoptatás Művészete: Igény Szerinti Táplálás és Tippek

A szoptatás az újszülöttkori gondoskodás egyik legfontosabb és legmeghittebb része, mely nem csupán táplálékot, hanem biztonságot és megnyugvást is nyújt a babának. A szakértők nemzetközileg egyetértenek abban, hogy a baba egészséges fejlődéséhez az anyatejjel való táplálkozás járul hozzá a leginkább. Az anyatej élő immunanyagot tartalmaz, amely segíti a csecsemő védekezőrendszerét, illetve tartalmaz minden szükséges tápanyagot, amire egy babának szüksége van. A szoptatásnak ugyanis valójában kettős célja van: táplálkozás és a megnyugvás. Etetés során nem csak táplálékot adunk gyermekünknek, hanem nyugalmat és biztonságot is. A csecsemőben a szoptatás aktusa közben cserélődnek ki a baba kellemetlen érzései a kellemesen édes tej ízével.

Jó még a szülés előtt tájékozódni arról, hogy a szoptatás nem egyszerű feladat, és többnyire nem is sikerül minden első próbálkozásra. Viszont az ritka, hogy valaki egyáltalán ne legyen képes a szoptatásra - a siker sokszor csak apróságokon múlik. A szoptatásra úgy készülhetünk fel a legjobban, ha már a várandósság alatt tájékozódunk, és minél több ismeretet felhalmozunk. Sokan készülnek a terhességükre és a szülésükre tanfolyamok, könyvek, fogadott szakemberek segítségével, de a szülés utáni időkre kevesen gondolnak. Így hatalmas csalódásként élhetik meg, ha nem megy olyan egyszerűen az anyatejes táplálás, mint ahogy elképzelték. Rengeteg tévhit kering a kismamák között és sajnos az újszülött osztályon a legritkább esetben kapják meg a megfelelő tájékoztatást a frissen szült anyák a csecsemős nővérektől. Pedig ha elmondanák nekik hogyan működnek az újszülöttek, sokkal nyugodtabban és türelmesebben élnék meg az első napokat.

A Szoptatás Megkezdése: Az Első Órák és Napok

A baba születése utáni első pár óra és az első napok nagyon fontosak a szoptatás megkezdésének szempontjából. Ekkor indul meg a tejtermelés, és teszed először a babádat a melledre. Ideális esetben szülés után nem viszik el az újszülöttet, hanem rögtön az anya hasára, mellkasára teszik. A kisbabákban az első egy-két órában a legerősebb az úgynevezett szopó reflex, így ezt mindenképp ki kell használni és hagyni kell, hogy a baba találja meg a mellet. A szoptatási kapcsolathoz a legjobb kezdet, ha a babát meztelenül a mama mellkasára helyezik rögtön a születése után, és hagyják, hogy a kicsi magától rátaláljon a mellre.

Az újszülöttet figyelve az anya korai éhségjeleket vehet észre, mint a kezek szájba vétele, száj nyalogatása, nyelv nyújtogatása, fej emelgetése, keresgélés. Érdemes az újszülöttet már az első éhségjelek megjelenésekor mellre tenni, ekkor még türelmesebb anya és baba is, könyebb a megfelelő szopizási pozíciót felvenni, gyakorolni. Ha nem megy neki, akkor óvatosan magunkhoz húzzuk őt és az alsó ajkához érintjük a mellbimbót. Ha nagyra nyitotta a száját, akkor jó eséllyel rá tud csatlakozni a bimbóudvarra. Fontos tudni, hogy ha sikerül ügyesen mellre tapadni az újszülöttnek, akkor a szoptatás egészségesen nem fájdalmas az anya számára.

A Kolosztrum jelentősége

Az anyamell a szülés után közvetlenül sem üres: kolosztrumot, azaz előtejet tartalmaz. Az előtej, másnéven kolosztrum az a tápanyagban gazdag anyatej, ami a szülés után követlenül termelődik. Fontos, hogy az újszülött a lehető leghamarabb hozzájusson ehhez a tápanyagban gazdag, immunerősítő anyatejhez. A baba születése utáni első pár napban először kolosztrumot termelsz. Ez egy sűrű, sárgás színű tej, mely könnyen emészthető. A kolosztrum gazdag immunanyagokban (más néven antitestekben vagy immunoglobulinokban). Az a néhány korty, amit az újszülött elfogyaszt belőle, olyan, mintha valami tökéletes védőoltásban részesülne. A kisbaba bélnyálkahártyáját bevonják az anyatej immunanyagai, s védettséget biztosítanak minden olyan kórokozóval szemben, amely ellen az anya ellenanyagokat termel. Többek közt ezért sem szükséges szájkendőbe bújni és mellet fertőtleníteni a szoptatások előtt. Az előtej összetétele egyébként folyamatosan változik.

Tejbelövellés és súlygyarapodás

Az újszülöttek megszületés után vesztenek a születési súlyukból, melyet az első 2 hétben vissza kell nyerniük. Az első napokban meg sem kottyan neki, ha az első napokban csökken a súlya, 7-10% súlyvesztés is teljesen normális. Minél több inger éri a mellet a baba részéről, annál többet fog termelni, ezt pedig gyakori szoptatással tudjátok elérni. A tejbelövellés rendszerint a 2. és 4. nap között történik meg (néha a 6-7. napon, de koraszülött babák esetében a 10-14. napig nem). Ekkor változik át a tej kolosztrumból érett anyatejjé. A mellek forróvá, nagyobbá válnak és megtelnek. A tej mennyisége megnövekszik.

Néha ezt a folyamatot a belső mirigyek duzzanata kíséri, ami a mellet megkeményíti és fájdalmassá teszi. A tejleadó reflex - melyet ugyanaz a hormon, az oxitocin vált ki, mint a méhösszehúzódásokat vagy az orgazmust - kezdetben igen fájdalmas lehet. Ennek többek közt az is oka, hogy a szoptatások alatt a méhösszehúzódások erőteljesen jelentkeznek, az első napokban ilyenkor a vérzés is fokozódik. Minél hamarabb kezd el szopni a kisbaba, minél gyakrabban mellre teszik, annál hamarabb bekövetkezik az úgynevezett tejbelövellés. Az addig puha tapintású mellek megduzzadnak, feszesek és kemények lesznek. Ha a kisbaba szopni kezd, a keményedés hirtelen robbanásszerű érzéssé fokozódik, a mellbimbók megkeményednek és kiemelkednek, a tej pedig több csatornán át spriccelni kezd.

Az első napokban túl a szülés okozta stresszen, a helyzetet sokszor nehezítheti az, hogy az édesanya és babája elkülönítve vannak, kórházi szabályokhoz kell alkalmazkodniuk. Az anya melletti elhelyezés járványügyi szempontból lényegesen biztonságosabb, mint az újszülöttosztály, ahol egy légtérben több kisbabát is elhelyeznek. Fontos tudni, hogy az újszülött még nem érez éhséget az első napokban, hiszen az anyaméhben folyamatosan kapta az enni-innivalót. Gyomra sárgabarack méretűre tágul és gyorsan ki is ürül, ezért van szükség a gyakori etetésre. Az első hetekben a kisbaba szopásának hatására prolaktin termelődik, s minél magasabb a koncentrációja, annál több tej képződik. A prolaktinszint a szopás során az első korty után fél órával, illetve az éjszakai órákban a legmagasabb, ezért több okból is vétek kihagyni az éjszakai szoptatást. Egyrészt reggelig túltelítődhetnek a mellek, s könnyen tejpangás alakulhat ki, másrészt a tejtermelődés rendszeres, gyakori szoptatással fokozható leginkább.

Igény Szerinti Szoptatás: Gyakoriság és Időtartam

Ma az igény szerinti szoptatást részesítjük előnyben. Ez annyit jelent, hogy amikor a baba jelezi, hogy éhes, akkor megszoptatjuk. Azt gondolnánk mi sem egyszerűbb ennél, azonban ez a fajta táplálás nagy önbizalmat igényel, de még ennél is több bizalmat a gyermek felé. Ilyenkor elengedhetetlen a hit magamban, hogy képes vagyok felismerni a gyermekem jelzéseit, továbbá az abba vetett bizalom, hogy a kisbabám tudja mikor kell ennie, és mikor nem. Érdemes odafigyelni arra, hogy a szoptatás a baba igénye szerint történjen. Ehhez arra van szükség, hogy az anyuka figyelje a korai éhség jeleit: cuppogás, tátogás, ajkak nyalogatása, kezét a szájához veszi, fej forgatása, nyelv nyújtogatása. Ha a kicsi ebben a fázisban nem kap enni, akkor a kései éhség szakaszába lép, amikor nyűgös lesz, és sírni fog. Ha ebbe a fázisba lép a kicsi, akkor előbb meg kell nyugtatni, hogy szoptatásra kerülhessen a sor.

Az igény szerinti szoptatás is körülbelül 2-3 óránkénti etetést jelent. A babák étkezés szempontjából is rendkívül különbözőek. Van, amelyikük 10 -12-szer is eszik egy nap, míg mások csak 6-8 alkalommal kívánják a tejet. Körülbelül napi 8 alkalom aktív szoptatás, ami legalább 20 percig tart, megfelelő a kicsi táplálásához. Az aktív szopizás jeleit is tudjuk a babán figyelni, el kell különíteni az apró, gyors, “nyammogó” mozgásokat, melyek az emlő stimulálására irányulnak, attól a lassabb, és intenzívebb mozgástól, ami valóban az anyatej nyelését jelzi. Szintén arra utaló jel lehet, hogy a baba elegendő tejhez jut, hogy szopizás közben ellazult testtartást vesz fel, tejcseppek jelennek meg a szája sarkában, a megfelelő ideig tartó, hatékony szopizás után elégedett, elengedi a mellet, és elalszik. Szoptatás közben az anya észlelheti tej csepegését a másik mellből, a szoptatást kísérheti szomjúságérzet, kellemes, ellazult érzés és álmosság is. Annyiszor szoptass, ahányszor úgy érzed, a baba szeretné; ne foglalkozz azzal, hogy mennyi idő telt el az előző szoptatás óta.

Egy szoptatás időtartama

Jó, ha tudjuk, hogy a babák az első 5 percben kiszívják az elfogyasztandó tej 85%-át. Ezért átlagosan 20 perces szoptatásokat szoktunk javasolni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy stopperórával a kezünkben üljünk a karosszékben, és figyeljük a másodperceket, ha letelt az idő, akkor rángassuk le a mellünkről a babát. Lesz olyan, amikor a baba tovább kíván a mellen lenni és lesz olyan is, amikor hamarabb befejezi. Nem ártunk vele, ha olykor hagyjuk az úgynevezett komfort-szopást, amikor csak cumizik a baba a mellen. Hagyjuk a csecsemőt időnként megpihenni emlővel a szájában. Amikor a csecsemő elégedett és jóllakott, akkor abbahagyja a szopást, és magától elengedi a mellbimbót. A szoptatásnál először az úgynevezett elsőtej ürül, amely elsősorban szomjoltó, később kezd el termelődni a táplálóbb hátsótej. A babának tehát legalább húsz perc kell ahhoz, hogy hátsótejet is kapjon, ezért legalább ennyi ideig hagyd szopni az első mellből, a másikból viszont akár korlátlan ideig.

Mindezt csak azért jegyezzük meg, mert az első időszakban a babák nagyon sokat sírnak és nem mindig tudják megkülönböztetni, hogy azért fáj-e a hasuk, mert éhesek, vagy azért mert túl sokat ettek, avagy túl sok levegőt nyeltek a szopizás ideje alatt. Ezért, ha tudjuk azt, hogy fél órája a kisbabánk degeszre ette magát, akkor valószínűsíthetjük, hogy nem azért sír, mert éhes, még akkor sem, ha veszetten kap a cici után! Ha a hasfájásra ráetetünk, akkor csak tovább rontunk a helyzeten. A legtöbb esetben két órának illő eltelni az étkezések között. Jegyezzük meg azt is, hogy a csecsemőt anyatejjel SOHA nem lehet túltáplálni.

Éjszakai szoptatás

Táplálás céljából éjszaka nem kell felébreszteni a csecsemőt, ha magától nem ébred fel. Ha mégis felsír, akkor az éjjeli szoptatásnak sose kerítsünk túl nagy feneket. Legjobb, ha félhomályban, csendben etetünk. Ilyenkor ne cseréljünk pelenkát, hacsak ez nem feltétlenül szükséges. Jó, ha a baba ágya közel van a miénkhez, így könnyen kivehetjük a kiságyból, és akár magunk mellé helyezhetjük az éjszakai szoptatáshoz. Ellenben, ha napközben szunyókál a baba, és 4 óra is eltelt már a legutóbbi szoptatás óta, akkor mindenképpen ébresszük fel és etessük meg a kicsit.

Szoptatási Testhelyzetek és Technika

Nem csak egy szoptatási testhelyzet létezik. Érdemes többet is kipróbálni, hogy a kismama megtalálja a számára és a kicsi részére legkényelmesebbet. Néhány a legismertebbek közül: bölcsőtartás, keresztezett bölcsőtartás, oldalt és hason fekvő szoptatás. A szoptatást elősegítheti továbbá egy szoptatós párna is, ami mind az anyukának, mind a kicsinek könnyebbséget jelenthet. A szoptató anya testhelyzete szinte bármilyen lehet, két szempontnak azonban feltétlenül meg kell valósulnia: a testhelyzet legyen az anya számára olyan kényelmes, hogy akár egy óra hosszat is zsibbadás nélkül elidőzhessen benne, a baba pedig a fent leírt módon helyezkedjen el, és a bimbót minél jobban kapja be. A szoptatáshoz helyezkedj el kényelmesen, akár ülve, akár fekve, az előző azért célszerűbb, mert így jobban látod a kicsi száját. Támaszd meg magad párnákkal, testhelyzeted legyen laza. A babát úgy tartsd, hogy ne kelljen a fejét elfordítania ahhoz, hogy szophasson. A keresőreflex jóvoltából automatikusan kinyitja a száját.

A kisbaba mellre tételekor helyezd el úgy a babát, hogy a mellbimbód az orra felé mutasson. A feje kissé hátrabillen. A mellbimbód a baba alsó ajkához ér. Mikor a száját szélesre nyitotta, gyorsan, de gyengéden húzd a babát a melledre. A mellbimbónak és a bimbóudvar nagy részének a baba szájában kell lennie. Segíthetsz a babádnak többet bekapni a mellszövetből, ha gyengéden a szájába tolod a melledet a hüvelykujjaddal. Hasznos lehet, ha váltogatod a szoptatási testhelyzeteket, ugyanis mivel így a kicsi szája a bimbó és a bimbóudvar különböző részeire gyakorol nyomást, a mell nem sebesedik ki. Császármetszés után a fekveszoptatás különösen hasznos lehet. A baba háta mögé tegyél egy párnát, hogy megtámaszd. Ágy szélén görnyedezve, vagy fekve, nem megfelelően alátámasztott karral szoptatni egyet jelent a görcsökkel és a zsibbadással. Kísérletezzen mindenki bátran, hogy neki mi a legkényelmesebb. A fekve szoptatás ellen szól kezdetben, hogy így igencsak körülményes a böfiztetés, a nagyétkű babákat viszont szoptatás közben is meg kell egyszer-kétszer böfiztetni.

Gyakori Kihívások és Megoldások

Fájdalom és sebesedés

Ha erős fájdalmat tapasztalsz a szoptatás elején, az azt jelenti, hogy a babád nem jó testhelyzetben van. A szoptatás nem fájdalmas! Amennyiben az anya melle mégis fáj az első pár alkalom után is, utána kell járni a problémának, mert lehet, hogy komolyabb probléma húzódik a háttérben. Elképzelhető, hogy a megfelelő technikát nem sikerült még elsajátítani, és ez okoz fájdalmat. A szopás azonban igen erős igénybevételt jelent a mellbimbóknak, s előfordulhat, hogy kezdetben apró súrlódások, parányi sebek keletkeznek rajta. Ezek akár vérezhetnek is, s olyan fájdalmat okozhatnak, hogy még a leggyengédebb érintés is elviselhetetlenné válik. Viszont a mellbimbó kisebesedhet a szoptatás következtében. Ezt fontos kezelni, és erre célra számos kenőcs és krém érhető el a piacon.

Ne mossuk a mellbimbót és környékét sem szappannal, sem fertőtlenítő szerrel. Ez ugyanis eltávolítja a Montgomery mirigyek természetes puhán tartó és gyógyító balzsamát. Ne csomagoljuk a melleket a teljes gyógyulásig melltartóba, a szoptatós betétek használatát is kerüljük, mert a sebek beleragadhatnak, és a megfelelő szellőzés sem biztosított. Kerüljük a bimbóvédő használatát! Ne használjunk hámosító kenőcsöt! A csecsemőnek nem árt, ha sebes mellbimbóból szopik. Nem kell megijedni, ha bukásnál egy kis véres tej jön a szájából. Azzal sokkal nagyobbat ártanánk, ha a sebes mellből nem szoptatnánk, mert így azon az oldalon erőteljesen csökkenne a tejtermelődés, és tejpangás is kialakulhat. Gyakorlott szoptatási tanácsadó segítségével vizsgáljuk felül, jól helyeztük-e mellre a babát. Emellett vannak bimbóvédők is, ezek is segíthetnek a problémán. Amennyiben ezt a megoldást választjuk, lehetőleg pillangó alakút keressünk, hogy a kicsi orra érintkezzen az anya bőrével, és érezze az illatát. Mielőtt leveszed a babát a melledről, meg kell szakítanod a vákuumot. Ezt úgy teheted meg, ha az egyik ujjadat finoman a szája sarka és a melled közé tolod. Ha valamilyen oknál fogva mi vettük le a babát a mellről, akkor legközelebb mindig azt a mellet ajánljuk fel a kicsinek, amelyikről leválasztottuk, hogy a zsírosabb tejhez is hozzájusson. Amennyiben a baba maga fejezte be a szopást, úgy természetesen következő alkalommal a másik mellünkből szoptassunk.

Túl aluszékony baba

Ha az édesanya azt tapasztalja, hogy újszülöttje nagyon hamar elalszik a szopizás közben, ezáltal aktív szopizás nem tud megvalósulni, akkor érdemes ébresztési technikákkal megpróbálni az újszülöttet szopizásra rávenni. Bevált ébresztési technikák például, ha az újszülött arcát, nyakát ujjunkkal megsimogatjuk, vagy a gerinc melletti területet finoman dörzsöljük, talpakat vakarjuk. Ha ezek nem hatnak, akkor vegye le a mellről, pelenkázza át, büfiztesse, vagy öltöztesse át. Ennek hatására várható, hogy az újszülött felélénkül. Ha azonban az újszülött rendszeresen alszik el a szopizás korai fázisában, ezáltal nem jutva elég tápanyaghoz, javasolt ébresztési technikát alkalmazni, azzal ösztönözve a kicsit az evésre.

Erős tejleadó reflex vagy túl sok tej

Nagy ajándék, amikor van anyatej bőséggel, de épp akkora kihívást tud jelenteni az is, ha túl sok a tej. Ha túl sok a tej, akkor sokszor túltelítődik, feszül a mell; pang az anyatej, ami hajlamosít mellgyulladás kialakulására. Ilyen esetben javasolt az igény szerinti szoptatás mellett megkönnyebbülésig fejni, esetleg feszülő mellre hűvös borogatást alkalmazni. Kihívást továbbá az jelenthet, amikor együtt jár a bőséges tejhozam erős tejleadó reflexszel, ami olyan erős tej áramlatot okoz, amit nehéz az újszülöttnek elfogyasztania. Ilyenkor azt tapasztalja az anya, hogy a kicsi köhög, fuldoklik, elengedi a mellet, miközben spriccel a tej a mellből. Ez nagyon meg tudja nehezíteni a szopizásokat, akár odáig fajulhat, hogy az újszülött elutasítja a mellet.

Ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy a szopizási pozíció a lehető legideálisabban megvalósulhasson, olyan pozíciókat érdemes megpróbálni, ahol a baba magasabban helyezkedik el, mint az anya, így a gravitáció is a javára dolgozik. Érdemes gyakran mellre tenni a babát, már korai éhségjelekre, mikor még nincs annyira túltelődve a mell és a kicsinek is van türelme az evéshez. Megoldást jelenthet, ha anya leveszi pár pillanatra a gyermeket a ciciről, amikor észleli az erős tejleadó reflex megindulását, és felitatja a spriccelő tejet, majd az áramlás enyhülésével veszi mellre ismét gyermekét. Előfejés is segíthet az erős tej áramlaton, azonban ez hosszútávon a tejszaporítás irányába hat. Érdemes gyakrabban tartani büfi szüneteket a kicsinek.

Aggodalom a tej mennyisége miatt

Ez a leggyakoribb problémakör, amivel szoptatási tanácsadóhoz fordulnak az anyák, sokszor igen összetett kérdés. Számos oka lehet annak, hogy egy Édesanya úgy érzi, nincs elég teje gyermeke számára. A tejtermelés legtöbbször, - megfelelő gyakoriságú és hatékonyságú szoptatás mellett - képes alkalmazkodni az igényekhez. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a tejtermelés fő mozgatórugója a mellek kiürítése, amely azt az “üzenetet küldi” a szervezet számára, hogy további termelésre van szükség. Sokszor merül fel a kérdés: Egy csecsemőnek milyen mennyiségű anyatejet kell egy szopizás alkalmával elfogyasztania? - ezt nehéz lenne grammra pontosan megmondani. Az egyes szoptatásokat mérni és önmagában értékelni - más adatok nélkül - nem érdemes, ennek alapján nem megítélhető, elég-e a tej. Ami azonban kiválóan jelezheti ezt nekünk: a gyermek hosszútávú súlygyarapodása. Ha egy csecsemő jól gyarapszik, súlya megfelelően növekszik, fejlődése az életkorának megfelelően halad, akkor eleget szopizik.

Az első hónapokban az anyatejjel táplált babák többsége gyorsan gyarapszik. Az anyatejes csecsemők esetében gyakran látunk szárnyaló súlygyarapodást, akár már 2-3 hónapos kor körül is megduplázhatják születési súlyukat. Ez mindenképpen nagy örömre ad okot, semmiképp sem javasolt emiatt korlátozni a bevitelt. A születési súly megduplázódását követően a csecsemők súlygyarapodásának üteme lelassul. Ha egy csecsemő súlyfejlődése jelentősen elmarad a szokványostól, gondolhatunk arra, hogy nem jut elég táplálékhoz. A szoptatások gyakoriságának növelése pozitívan hat a tejtermelésre, érdemes lehet tehát több szoptatási alkalmat beiktatni. Fejéssel hasonlóan tejszaporító hatást lehet elérni, melynek segítésére ma már számos kézi és elektromos eszköz áll rendelkezésre. Lehet fejni akár szoptatás után vagy külön beiktatni két szoptatás között egy-egy fejést. A lefejt anyatejet el lehet tenni későbbi időkre, nagyon jó lesz majd pürék készítéséhez. Ha a csecsemő nem szopja ki az összes tejet, a maradékot mindig ki kell fejnünk. A lefejt anyatej odaadásához jó módszer lehet a szoptanit készülék alkalmazása, mely amellett, hogy plusz anyatejet biztosít a baba számára, a szopizással további inger éri a melleket, és ezáltal növelheti a tejtermelést.

A kezdeti időszakban, és tulajdonképpen az első hónapokban is lehetőleg kerülni kell, hogy a baba cumisüvegből kapjon enni. Vannak csecsemők, akiket megzavar az eltérő szopási technika, s ezért fokozatosan elfordulnak a szopástól. A zavarodott baba szoptatáskor sír, hátrafeszíti magát, kapkodja a fejét. Érdekes módon más csecsemőknek sokszor az sem okoz problémát, ha több hetes üveges táplálás után kezdhetik csak meg a szopást. Tápszert kérnek végső kétségbeesésükben. Ezt sajnos még sok helyen odaadják első szóra - hogy a szülő lenyugodjon. Hiszen lám, a kiegészítés után abbamaradt a sírás! Csakhogy ennek nem az az oka, hogy éhes volt a gyermek, hanem a tápszer egy nagyon sűrű táplálék, az emésztése elveszi a csecsemő minden energiáját - ezért hamar álomba merül utána. Körülbelül, mintha megennél egy jó nagy tányér marhapörköltet krumplival és kenyérrel. Cserébe cumizavart okozhat az arra hajlamos babáknál és megnehezítheti a szoptatásra tanítását az újszülöttnek. Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor muszáj tápszerhez nyúlni, ez esetben nagylyukú cumisüveg helyett próbáld kanállal, pohárból, fecskendőből vagy más szoptatásbarát módon adagolni a táplálékot. Ha nincs ilyenre lehetőséged, akkor se ess kétségbe, mert 1. vannak „elronthatatlan” gyerekek, akik cumisüveg után is ügyesen tudnak szopizni, 2. kitartással és türelemmel a legtöbb gyermek képes átállni a kizárólagos szoptatásra. Amennyiben a gyermekorvos úgy ítéli meg, hogy a csecsemőnek tápszeres pótlásra van szüksége, érdemes szoptatásbarát eszközöket használni (pl. kiskanalazás, pohárból itatás, vagy a fent nevezett szoptanít készülék).

Növekedési ugrások

A táplálkozásban megfigyelhetőek lesznek növekedési ugrások. Érdemes rá felkészülni, hogy a kisbaba táplálkozásában lesznek olyan hullámok, amikor hirtelen nagyobb lesz az étvágya.

Az Anya Táplálkozása és Hidratálása

Nem mindegy, hogy a szoptató anyuka mit fogyaszt. A táplálkozásnál oda kell figyelni arra, hogy olyat ne fogyasszon, amitől a kicsi közérzete rossz lehet. Például a káposzta puffasztja a kicsit is. Eddig azt sem sikerült tudományos eszközökkel bizonyítani, hogy a puffasztó ételek fogyasztása a babánál is görcsöket okozna, bár számos anya megfigyelései ezt látszanak bizonyítani. Továbbá a rendszeres és megfelelő mennyiségű folyadék bevitelére is figyelni kell. Lehetőleg csak vizet fogyasszon, de a koffeines, cukros üdítők mindenképpen kerülendők. Ha az anya már a szülés előtt is egészségesen táplálkozott, nyugodtan hagyatkozhat természetes étvágyára, vagyis ehet, ihat, amennyit kíván. Pusztán az elfogyasztott italmennyiség hatására nem nő az anyatej mennyisége. Nem igaz az összefüggés, hogy minél többet iszik valaki, annál több teje lesz. Sőt, éppen ellenkezőleg, ha valaki túlissza magát, az visszafogja a tejelválasztást. Ahogy korábbi cikkünkben írtunk róla már a terhességet megelőzően, majd a terhesség alatt és után egyaránt fontos a vitaminok pótlása. A kicsi az anyatejjel együtt kapja meg a fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat. Az édesanya szervezetének tehát rendelkeznie kell két embernek elegendő vitaminmennyiséggel ahhoz, hogy egészséges maradjon ő is, és a kicsi is.

Szoptatás Csecsemőkor Után és Elválasztás

A WHO javaslata alapján a csecsemőt legalább 6 hónapos koráig érdemes szoptatni. Ekkor a kicsinek még nincs szüksége másmilyen táplálékra. Amíg a baba számára táplálék az anyatej, nem igazán eszik mást, addig mindenképpen szoptassunk! Nem sietsz sehová, semmi nem történik, ha 7-8 hónaposan még csak 1-1 falatot fogad el a baba és 1 éves korig inkább csak kóstolgat. Egyáltalán nem gond, ha még 3 évesen is szopizik néha a kisgyerek, el fogja hagyni. Maga a szopizásra való ösztön 6 éves korig megvan a gyerekekben. Tévedés az az állítás, hogy 1 éves kor után az anyatejben már nincs semmi. Az anyatej nagyon értékes 1 éves kor után is, az immunanyagok, amik a kicsit sok betegségtől megvédik és számos későbbi betegség kialakulásának a kockázatát csökkentik. Ha esetleg úgy alakult, hogy tápszerrel kell pótolnod, ameddig egy csepp anyatejed is van, szoptass, az a kicsi is sokat számít.

Az elválasztás egy folyamat. A kicsi egyre ritkábban kéri a cicit, míg végül egy napon már nem kéri többet. Lehet olyan helyzet, hogy már neked nem jó a szoptatás. Elsőként ilyenkor próbáld meg tőle elvenni a melled (a kisujjadat a baba ajka és a mellbimbó közé nyomva megszüntetheted a vákuumot, finoman kiveheted a melledet a baba szájából és határozottan mondhatod „nem szabad”, néhány alkalom után a baba rájön, mikor csinálod ezt, mi a gond). Vannak helyzetek, amikben sokan elkezdik a leszoktatást, pedig valójában még nincs itt az ideje. Például, amikor a kicsi bölcsibe megy, testvére születik vagy éjszaka gyakran ébred és mindenki azt mondja, ez a szoptatás miatt van. Ha szükséges elválasztanod, akkor fontos tudnod, hogy azt kedvesen, finoman lehet megtenni. Ha az elalváshoz kell a cici, ott is ugyanezt lehet tenni. Összebújni, mesét olvasni vagy fejből mesélni, dédelgetni, de következetesen nem adni a cicit. Vedd úgy, hogy az elválasztás időszaka átmeneti időszak, ami alatt a kicsi több dédelgetést igényel, több összebújást, mert ez táplálja a biztonságérzetét. Minél inkább erőlteted, annál inkább fog ragaszkodni hozzá. Valójában az elválasztásért nem kell semmit tenned, magától is bekövetkezik, amikor mindketten felkészültetek rá.

A Szoptatás Támogatása

A gyakori testi kontaktus elmélyíti az érzelmi kötődést a baba és a mama között, a szoptatásnak pedig az éhség csillapításán kívül nyugtató, elaltató hatása is van a picire. A mama közelsége megnyugtató a csecsemő számára, így az a legjobb, ha minél több időt töltenek együtt, hogy az anya is megtanulhassa felismerni a pici jelzéseit. A gyermekágyas időszak az anya és gyermek összeszokásának első meghatározó ideje. Az igény szerinti szoptatás mellett ilyenkor áll be fokozatosan a kereslet-kínálat elve alapján a szükséges tejmennyiség. Ilyenkor átmenetileg előfordulhat, hogy kevesebb vagy pont, hogy több anyatej termelődik, mint amire az újszülöttnek igénye van. A tejmennyiség szépen fokozatosan tovább alakul és illeszkedik a gyermek igényeihez. Az első babánál és az első hetekben nagyon fontos, hogy kedvezően alakuljanak a feltételek, hiszen egy gyakran síró, vagy éppen túlságosan aluszékony kisbaba nagyon elbizonytalanítja a mamát. Akkor sem szabad azonban elkeseredni, ha nem alakulnak optimálisan a körülmények, vagy legalábbis nem úgy, ahogyan elképzeltük. Előfordulhat, hogy a szoptatásra csak jókora késéssel kerül sor; ha a baba beteg vagy koraszülött, hosszú hetekig nem vihetjük haza. Megeshet, hogy a választott kórház nem felel meg elvárásainknak, nincs rooming-in, vagy ha van is, éjszakára elviszik a csecsemőket. Ilyenkor kérhetjük a csecsemős nővért, hogy hozza ki szopni, ha felébred éjjel és sír. Sok múlik azon, hogy a kismama tisztában van-e a jogaival, tudja-e hogy kérheti az együttes elhelyezést, mert az egészségügyi törvény lehetővé teszi.

A puding próbája az evés: vessük össze, ki meddig szoptatja gyermekét, milyen problémái voltak, kinek az útmutatásait követte. Egyik olvasónk is ezt tette, amikor kikérdezte édesanyját, őt milyen rendszer szerint szoptatta ezelőtt huszonöt évvel. Akkoriban igen nagy hangsúlyt fektettek a fejésre, viszont meghatározott időközökben szoptattak, és már pár hetes korban megkezdték a gyümölcsök és főzelékfélék bevezetését. Éjszaka sem volt szabad mellre tenni a babát. Abban az időben összességében igen rövid ideig tartott a szoptatási időszak, a kizárólagos anyatejes táplálás pedig csupán néhány hétig. Sokan úgy gondolják, hogy mellbimbójukat már a várandósság alatt érdemes edzeni, durva frottírtörülközôvel dörzsölgetni. Ez a módszer nem szokott eredményesnek bizonyulni, mert a szopás egészen másfajta igénybevételt jelent. Inkább arra érdemes törekedni, hogy a szülés pillanatától kezdve olyan gyakran tegyük mellre a babát, amilyen gyakran csak lehetséges.

Az alábbi példa jól szemlélteti a partneri támogatás fontosságát a szoptatásban:

Képzelje el, hogy este fáradtan megy haza a munkából. A gyerek ordít, a felesége még mindig hálóingben van, a mosatlan edény hegyekben áll, a levegőben odaégett étel szaga terjeng. Felesége zokog, és elpanaszolja, hogy nincs már teje, mindennek vége. Ön először is átöleli a feleségét, és elkezdi vigasztalni. Ezután a kisbaba megnyugtatása következik. Kellemes zenét tesz fel, hoz a feleségének egy kis innivalót, masszírozza hátát, mert az olyan jó feszültségoldó. Gyorsan elmosogat, összedob valami ennivalót, és megiszik a feleségével egy pohár pezsgőt. Ön ugyanis pontosan érzi, hogy feleségének támogatásra, szeretetre van szüksége ahhoz, hogy teje szabadon folyhasson. Vannak jó napok és rossz napok. A gyakori testi kontaktus elmélyíti az érzelmi kötődést a baba és a mama között, a szoptatásnak pedig az éhség csillapításán kívül nyugtató, elaltató hatása is van a picire. A mama közelsége megnyugtató a csecsemő számára, így az a legjobb, ha minél több időt töltenek együtt, hogy az anya is megtanulhassa felismerni a pici jelzéseit.

tags: #szoptatasi #ido #masfel #ora