A babavállalás egy csodálatos élmény, azonban a dystoniával (neurológiai mozgászavar) élő nők számára a szülés utáni időszak váratlan kihívásokat tartogathat. Sok nő tapasztal változást a dystonia tüneteiben a terhesség alatt és után. Egyes esetekben a dystonia javulhat a terhesség végén vagy röviddel a szülés után. Azonban a szoptatás, és az ezzel járó hormonális változások átmeneti visszaesést vagy súlyosbodást okozhatnak a dystonia tüneteiben bizonyos nőknél.
A kutatók úgy vélik, hogy a prolaktin hormon, amely a szoptatás alatt megemelkedik, megzavarhatja az egyensúlyt a dopamin (egy, a mozgáshoz nélkülözhetetlen agyi kémiai anyag) szintjével, ami a tünetek fellángolásához vezethet.
A dystonia egy mozgászavar, amelyet akaratlan izom-összehúzódások jellemeznek, amelyek csavaró mozgásokat vagy rendellenes testtartást eredményeznek. A test különböző részeit érintheti; például a nyaki dystonia a nyaki izmokat érinti, ami a fej irányíthatatlan billenését vagy elfordulását okozza. A dystonia az idegrendszerből ered, gyakran az idegrendszerben fellépő működési zavarokkal, különösen a bazális ganglionokban, egy mély agyi régióban, amely segít a mozgás irányításában. A dystoniában szenvedő emberek izomgörcsöket, remegést vagy görcsöket tapasztalhatnak, és a tünetek az enyhétől a rokkantságig terjedhetnek.
A szoptatás után az anya hormonszintje jelentős változásokon megy keresztül. A szülés utáni két legfontosabb hormon az oxitocin (ami segíti a tej lefolyását és a kötődést) és a prolaktin (ami serkenti a tejtermelést). Amikor a baba szopik, az kiváltja a prolaktin felszabadulását az agyalapi mirigyből. A prolaktin nélkülözhetetlen a szoptatáshoz, de a prolaktin és a dopamin, egy fontos neurotranszmitter közötti kapcsolat különösen fontos a dystonia szempontjából.
A dopamin normális esetben visszafogja a prolaktin termelést. A szoptatás alatt a prolaktin megugrik és hatékonyan csökkenti a dopamin aktivitását egy visszacsatolási hurok részeként. Miért fontos ez a dystonia esetében? A dopamin nem csak a hangulatról és a jutalomról szól; a dopamin kritikus szerepet játszik a motoros kontrollban. A bazális ganglionok dopamint használnak az izommozgás szabályozására. A dopamin jelátvitel zavara számos mozgásszervi rendellenességhez kapcsolódik. A Parkinson-kór például a dopamin elvesztése miatt alakul ki, ami merevséghez és lelassult mozgáshoz vezet, míg bizonyos gyógyszer okozta rendellenességek a dopaminreceptorok blokkolásából erednek. Bár a dystonia okai változóak, a dopaminszint vagy a receptorok rendellenes működése szerepet játszik a dystonikus tünetek kialakulásában.
Nem minden dystoniás nőnél fordul elő visszaesés a szoptatás alatt, de vannak dokumentált esetek. Az egyik esetleírás egy nyaki dystoniában szenvedő nőt írt le, akinek a tünetei teljesen megszűntek három nappal a szülés után, hogy aztán újra előbukkanjanak, amikor megérett a tej, és elkezdett szoptatni. Amikor öt napig szüneteltette a szoptatást, a tünetei jelentősen javultak. Ez az idővonal erősen arra utal, hogy a szoptatás volt a kiváltó ok - a prolaktin a szülés után 2-5 nappal emelkedik, ami egybeesik a dystonia fellángolásával.
A klinikusok még a "dystonia gravidarum" kifejezést is használják a terhesség alatt kialakuló dystonia esetében, amely gyakran a szülés után megoldódik. A szoptatás azonban megnehezítheti a gyógyulást. A terhesség magas ösztrogén- és progeszteronszintje néha csökkentheti a dystonia tüneteit, de a szülés után ezek a hormonok lezuhannak, és a prolaktin emelkedett marad.
A jó hír az, hogy ezek a visszaesések általában ideiglenesek. Ha egyszer elválasztja a csecsemőt és a prolaktinszint normalizálódik, a dopamin jelátvitel stabilizálódik és a dystonia tünetei jellemzően remisszióba lépnek. Klinikai megfigyelések és esetleírások azt mutatják, hogy a szoptatás abbahagyása után néhány nappal vagy héttel az anyák gyakran visszatérnek a terhesség előtti alapszintre.
Egy újszülött gondozása a dystonia kezelése mellett kihívást jelenthet. Ha megérti, hogy a szoptatás alatti magas prolaktinszint elnyomhatja a dopamint - és átmenetileg súlyosbíthatja a dystoniát -, az segíthet magabiztosabban átvészelni ezt az időszakot.
A pihenés és az alvás előtérbe helyezése: A fáradtság súlyosbíthatja a dystoniát. Étkezzen jól és maradjon hidratált: A fehérjében, teljes kiőrlésű gabonafélékben, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag, kiegyensúlyozott étrend támogatja az izmok és az idegek egészségét. Stresszkezelés: Az olyan technikák, mint a mély légzés, a meditáció vagy a meleg fürdő csökkenthetik a feszültséget. Kövesse az orvosi tanácsokat: Soha ne állítsa be a dystonia gyógyszereit neurológusával való konzultáció nélkül.
Az ösztrogéndominancia és a szoptatás
A szoptatás a világ egyik legtermészetesebb dolga, ám sokszor kemény küzdelmeket és nehézségeket rejt magában. A női test számára egyaránt hatalmas változás elkezdeni és abbahagyni ezt a folyamatot. A szoptatás befejezése teljesen logikus módon produkálhat pszichés tüneteket, hiszen a hormonrendszer működése nagyon erősen összefügg a pszichés állapotunkkal is. A szoptatással is termelődő oxitocinról tudományosan bizonyított, hogy az agyban is vannak receptorai, így jutalmazó funkciókat indít be, amely a jóllét, a boldogság érzését eredményezi. Nagyon különleges hormon ez a testben, amely megtanítja, hogy a társas kapcsolatok jók, és érdemes bízni a másikban, mert az örömet okoz.
Az ösztrogén dominancia olyan állapot, amikor a szervezetben a progeszteron szintje alacsonyabb az ösztrogén szintjénél, ami a hormonális egyensúly felborulásához vezethet. Az ösztrogén egy csoportja a nemi hormonoknak, amelyeket főleg a petefészkek termelnek nőkben, de kisebb mennyiségben a férfiakban is előfordulnak. Az ösztrogéneknek számos fontos szerepe van a testben. Segítenek a menstruációs ciklus szabályozásában, támogatják a petefészkek és az emlőmirigyek fejlődését, valamint fontosak az oszteoporózis (időskori csontritkulás) megelőzésében.
Az ösztrogén dominancia kialakulását számos tényező befolyásolhatja, beleértve az életmódbeli tényezőket, a környezeti tényezőket, az egészségügyi állapotot és a gyógyszereket. A modern életvitel - a rendszertelen étkezés, a magas cukor- és finomított szénhidrát-fogyasztás, az elhízás, vagy éppen a tartós ülőmunka - mind hozzájárulhatnak az ösztrogéndominancia kialakulásához. A nem megfelelő testmozgás, az alvászavarok, valamint a környezetünkben előforduló szintetikus kemikáliák, peszticidek, műanyagokból kioldódó vegyületek (BPA, ftalátok stb.) kvázi hormonutánzóként viselkednek, megzavarják a szervezet hormonális szabályozását.
Az ösztrogén dominancia számos tünetet okozhat, beleértve az emlőfeszülést, a menstruációs zavarokat, az érzékeny és fájdalmas melleket, a hangulatingadozásokat, a szorongást, az álmosságot és a fejfájást. A tünetek a hormonális egyensúlyhiány súlyosságától és az ösztrogén szintjének magasságától függően változhatnak.
A mama szervezetét igénybe veszi ez az időszak. Jó immunrendszerre van szüksége minden anyának, különben állandó fáradtság érzet alakulhat ki. A szoptatás folyamata segít visszahúzni a méhet az eredeti méretére, csökkenti a szülés utáni vérzést, segíti visszanyerni a szülés előtti testsúlyt, valamint csökkenti a mellrák esélyét.
A szülés után drámai módon lecsökken az ösztrogén és progeszteron hormon szintje, ez a csökkenés váltja ki az agyalapi mirigyben a prolaktin kiválasztódását. A prolaktin nevű hormon hatására a tejtermelő sejtek tejet választanak ki az emlőben. A prolaktin termelődését viszont a csecsemő szopása serkenti azáltal, hogy stimulálja a mellbimbóban levő idegvégződéseket és ezek üzenetet küldenek az édesanya agyába. Az agy veszi ezeket az üzeneteket és prolaktint választ ki.
A tejleadási reflex a „let-down” továbbítja az anyatejet a tejcsatornákban oly módon, hogy az oxitocin nevű hormon hatására összehúzódnak a mellben a sima izmok és ez a tejet a tejöblökbe juttatja. Az oxitocin felszabadulását is maga a szoptatás idézi elő.
A szoptatás alatti hajhullást is szinte minden kismama megtapasztalja, és ennek a hátterében is hormonális változások állnak. A babavárás hónapjaiban rendkívül magas volt az ösztrogénszint az anyai szervezetben, és ennek köszönhetően dús lett a hajkorona. Kevesebb hajszál hullott ki. Szülés után viszont nem termelődik a petefészekben sem ösztrogén, sem progeszteron. Ellenben a mellékvesekéreg termel férfi nemi hormonokat és kortikoszteroidokat, amelyek miatt átmenetileg férfi nemi hormon túlsúly keletkezik az anyai szervezetben, és ezt-egyelőre- nem tudják kompenzálni a női nemi hormonok, ezért léphet fel a szülés utáni időszakban látványos hajveszteség.
A szülés utáni hormonváltozások természetesek, de nem kell, hogy megnehezítsék az új élethelyzetet. Egy dietetikus segíthet abban, hogy az étrended ne csak tápláló, hanem hormonbarát is legyen.
Az ösztrogén dominancia a modern kori nő betegsége, mely egyre csak gyakoribb. Szerteágazó tünetek jellemzőek rá, úgymint fejfájás, fáradtság, hajhullás, puffadás, erős menstruációs vérzés, szabálytalan menstruációs ciklusok, premenstruális szindróma, elhízás, alacsony libidó, szorongás és depresszió. Minél előrebb helyreállítjuk a szervezetben az optimális hormonegyensúlyt, annál jobb, hiszen a hosszú időn keresztül fennálló ösztrogén dominancia meddőséget, endometriózist, PCOS-t, miómát, szívbetegséget, autoimmun betegséget, pajzsmirigy betegségeket, sőt akár daganatokat is okozhat.
A hormonális egyensúly helyreállítása nem gyógyszeres kezeléssel kezdődik, hanem a sejtszintű regeneráció támogatásával. A hormonháztartás egy precízen hangolt rendszer, melynek központi szervei az agyalapi mirigy, a petefészkek és a hipotalamusz. Amennyiben a pajzsmirigy, máj vagy a mellékvese működése megbillen, az könnyedén megbonthatja a hormonok egyensúlyát, és létrejöhet az ösztrogéndominancia.
Az ösztrogéndominancia kezelésében kulcsfontosságú a tudatos, hormonbarát táplálkozás kialakítása. Az étrend jelentősen befolyásolja, hogy a szervezet mennyire képes lebontani a felesleges ösztrogént, illetve mennyiben támogatja a hormonális egyensúlyt. A fizikai aktivitás az egyik leghatékonyabb ösztrogénszint-szabályozó tényező. A rendszeres mozgás nemcsak a testsúly optimalizálását és a zsírsejtek ösztrogéntároló kapacitásának csökkentését segíti, hanem támogatja a stresszhormonok lebontását is.
A gyógynövények évszázadok óta kiemelt szerepet töltenek be a női egészség támogatásában. A fitohormonokat - azaz növényi eredetű, hormonszerű hatóanyagokat - tartalmazó gyógynövények képesek finoman befolyásolni a hormonális egyensúlyt, anélkül, hogy drasztikus mellékhatásokat vagy hosszú távú károsodásokat okoznának. Ezek a növények - például a palástfű, cickafark vagy citromfű - segítik az ösztrogén- és a progeszteron-szint harmonizálását, támogatva ezzel a test természetes önszabályozó folyamatait.
A szoptatás alatti magas prolaktinszint elnyomhatja a dopamint, és átmenetileg súlyosbíthatja a dystoniát. A pihenés, a táplálkozás, a kíméletes testmozgás, a stressz csökkentése és a szoros orvosi felügyelet előtérbe helyezésével támogathatja szervezetét, amíg a hormonok újra egyensúlyba nem kerülnek.
A szoptatás befejezése után az anyák gyakran visszatérnek a terhesség előtti alapszintre, ahogy a prolaktinszint normalizálódik és a dopamin jelátvitel stabilizálódik. A dystonia tünetei jellemzően remisszióba lépnek.
A NŐGYÓGYÁSZ ÉS A MENOPAUZA / Panna, csajok, satöbbi
tags: #szoptatas #utan #osztrogendominancia