Vitaminok és gyógynövények a gyermekek immunrendszerének támogatására

A betegségekkel szembeni ellenállóképesség fokozásában kiemelkedő szerepe van a természetes eredetű anyagoknak és vitaminoknak. Az emberi szervezetnek minden életkorban eltérő mennyiségű vitaminra van szüksége, annak érdekében, hogy rendesen tudjon működni. A táplálás célja a csecsemő és gyermek egészséges növekedésének és fejlődésének biztosítása minőségileg és mennyiségileg az életkornak megfelelő táplálék biztosításával. Az optimális táplálás fontos szerepet játszik a megfelelő súlygyarapodásban, az immunrendszer érésében, a mozgás fejlődésében, az értelmi és érzelmi élet alakulásában.

A vitaminok szerepe a gyermekkorban

Az újszülöttek jó esetben elegendő vitaminhoz jutnak az anyatejnek köszönhetően, amennyiben az anyuka vitamindúsan étkezik. Azonban fontos megemlíteni, hogy egy csecsemő szervezete sokkal több vitamint igényel egy felnőttével szemben. Egy babának körülbelül negyvenszer több D-vitaminra, négyszer több A-vitaminra, négyszer több C-vitaminra, hatszor több vasra, ötször több kalciumra és négyszer több jódra van szüksége.

A csecsemő és gyermekkor különösen hajlamosít vitaminhiányra. Önmagában az anyatejes táplálással számos vitaminhoz jut a baba, de az anyatej összetétele a szoptatás előrehaladtával változik. A kolosztrumnak még magas az A-, E- és K-vitamin tartalma, azonban később egyre csökken a mennyiség.

Zsírban oldódó vitaminok

A-vitamin: Az A-vitamint az 1920-as években antiinfektív, azaz fertőzésellenes vitaminként is emlegették, és az elnevezés nem volt alaptalan, hiszen az A-vitamin több ponton is befolyásolja az immunrendszer működését. Az A-vitamin előanyagai, a számos zöldségben és gyümölcsben megtalálható karotinoidok is kedvező hatással van az immunrendszer működésére. Az A-vitamin fontos a látásban, szöveti differenciálódásban, hiányában szürkületi vakság, túladagolása esetén hányás léphet fel. A terhesség hónapjaiban nem szabad túl sokat magadhoz venned belőle. Eredeti formájában jobb, ha lemondasz az A-vitaminban gazdag májról ebben az időszakban, viszont májkonzervet vagy -pástétomot bátran ehetsz továbbra is. A-vitamin forrásai: halolaj, tejtermékek, hús, máj, karotinoidok: sárga zöldségek és gyümölcsök.

D-vitamin: A D-vitamin fontos szabályozó szerepet tölt be az immunválasz kialakításában és valamennyi immunsejtre hatással van. Míg a fertőzésekkel szembeni, természetes, veleszületett immunválaszt fokozza, addig a később kialakult immunválaszban résztvevő sejtek (T- és B-limfociták) osztódását gátolja. A D-vitamin számos ponton gátolja a kóros immunválaszt, ezért megfelelő vitaminbevitel csökkentheti az egyes autoimmunbetegségek kialakulásának a kockázatát. A D-vitamin a kalciummal együtt a csontokért felel. A babavárás hónapjaiban napi 10 mikrogramm D-vitamin fogyasztása ajánlott. D-vitaminnal kombinálva ugyanis könnyebben dolgozza fel a szervezet a kálciumot. A D-vitamin alig választódik ki az anyatejbe, így két hetes kortól kezdve gondoskodni kell a D-vitamin pótlásról azoknál az újszülötteknél, akiknél az anyatejes táplálás fedezi a bevitel több mint 50 %-át. A tápszerben benne van a D-vitamin! Az anyatej tartalmaz D-vitamint, de csak elenyésző mennyiségben, így ugyancsak 2 hetes kortól kezdve, megelőzendő a csontrendszeri problémákat, napi 400 - 500 NE D-vitamin adása szükséges 1 éves korig, illetve ezt követően a téli hónapokban. A vitamint a szervezet is képes előállítani, ehhez azonban márciustól októberig, naponta 15-20 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő direkt napsugárzás lenne szükséges.

E-vitamin: Az E-vitamin szintén hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez, valamint fokozza a szervezet oltásokra adott immunválaszát. Erős antioxidáns hatása révén védi a sejtalkotókat, és A-vitaminnal, illetve karotinoidokkal együtt alkalmazva mérsékli azok oxidációját. Az E-vitamin kifejleszés hagyományosan 8 különböző vegyületet takar, melyek közül vitaminhiány megelőzésére az α-tokoferolt használják. Mivel az E-vitamin, az A-, D- és K-vitaminokhoz hasonlóan zsírban oldódó vitamin, ezért túladagolható és a maximálisan ajánlott beviteli értéket - amennyiben az orvos másképp nem rendeli - be kell tartani. A nagy dózisú E-vitamin-fogyasztás (>400 mg) csökkenti a sugárterápia hatékonyságát. Hiányában izomgyengeség jelentkezhet.

K-vitamin: A K-vitamin a véralvadásban játszik fontos szerepet, hiánya esetén vérzés lehetséges. Az újszülött babáknak megszületésük követően szükségük van K vitamin adására, hogy megelőzzük vele a korai (1-7. nap) és késői (8. nap utáni) vérzést. A baba a K vitamint a méhlepényen keresztül kapja az anyától, de sajnos azon csak kis hatékonysággal jut át a vitamin. Az anyatejben szintén alacsony a K vitamin koncentráció, így az újszülött nem jut elég vitaminhoz élete első időszakában. A K vitamin természetes tápanyagokban is jelen van, és a bélbaktériumok is termelik. A Konakion ampullában érdemes először ellenőrizni, hogy az összes folyadék a lenti részben legyen, ne a fenti, nyak felettiben, mielőtt letörjük a tetejét. Ha fent van, le kell rázogatni. Az ampullán egy pötty jelzi, hol kell az ampullát megnyomni, hogy a teteje könnyen letörjön. Ha nem a felfestett pöttynél nyomjuk meg, az ampulla akár több darabra is törhet, sérülést okozva. 6 hónapos kor után a K vitamint adagolást nem kell folytatni, mert a vérzékenység veszélye nem áll fenn tovább.

Vízben oldódó vitaminok

B-vitaminok: A B6-vitamin (piridoxál, piridoxamin és piridoxol) nélkülözhetetlen az aminosavszintézishez, ezért hiányában az immunvédekezés egyik legfontosabb eleme, az antitestképződés szenved zavart. Mind a B6-vitamin-hiány, mind a folsavhiány az immunválaszban kulcsfontosságú sejtek (limfociták, fagociták) működésének károsodásához vezet. B12-vitaminhiány esetén (ami különösképp vegetáriánus és vegán étrend esetén alakul ki) a nem specifikus immunválasz is sérül, károsodik egyes fehérvérsejtek (pl. fagociták) működése. A B1-vitamin (tiamin) szerepe a szénhidrát anyagcserében van, hiányában beri-beri lép fel. A B2-vitamin (riboflavin) szintén a szénhidrát anyagcserében fontos, hiánya nyelv- és szájgyulladást okoz. A B3-vitamin (niacin) jelentős a DNS szintézisben, elégtelen fogyasztása bőrbetegségeket von maga után. A B5-vitamin (pantoténsav) a koenzim A része, hiánya során izomgyengeség jelentkezhet. A B6-vitamin (piridoxin) a glikogén, zsír és hormon anyagcsere szereplője, hiánya esetén csecsemőkori görcsök, bőrgyulladás lehetséges. A B12-vitamin (kobalamin) a vörösvértestek érésében és a központi idegrendszer anyagcseréjében szerepel, hiánya hasmenést, gyengeséget, anorexiát okoz. A folsav a DNS szintézisben kiemelt szerepet érdemel, hiányos bevitel esetén velőcsőzáródási rendellenesség a következmény. A biotin a zsír és szénhidrát anyagcserében fontos.

C-vitamin: A C-vitamin (l-aszkorbinsav) nélkülözhetetlen az emberi szervezet egészséges működéséhez, kiemelkedő szerepe van az immunrendszer megfelelő működésében, és erős redukálószerként részt vesz az oxidációs folyamatokban. Ennek ellenére elmondható, hogy a C-vitamin bevitellel összefüggésbe hozott jótékony hatások egy része túlzó és tudományosan nem bizonyított. A C-vitamin adagolása az életkornak előírt mennyiségben biztonságos és akár egész évben folytatható. A konyhai műveletek során az aszkorbinsav 10-90%-a is tönkre mehet, emiatt a C-vitaminban gazdag ételek nyersen vagy párolva fogyasztása előnyösebb. A tárolással is rapidan csökken a vitamin mennyisége, például a kelkáposzta két nap alatt elveszti C-vitamin tartalmának 95%-át. Kiváló antioxidáns, nagymértékben hozzájárul a szövetek egészséges növekedéséhez és regenerálásához, az immunrendszer és neuroendokrin rendszer megfelelő működéséhez, emellett gyulladásgátló hatású és enyhíti az allergiás tüneteket. Fokozott fizikai megterhelés, gyulladásos, lázas esetben, terhességben és szoptatáskor emelkedik a szervezet igénye. Vízoldékony vitamin, a felesleg a vesén keresztül távozik a szervezetből. Tartós, nagy dózisú C-vitamin adagolás egyéni hajlam esetén összefüggésbe hozható vesekő képződéssel, de normál adagban még tartós adagolás sem eredményez problémát.

Gyógynövények az immunrendszer erősítésére

A betegségekkel szembeni ellenállóképesség fokozásában kiemelkedő szerepe van a természetes eredetű anyagoknak és vitaminoknak. Az alábbiakban azokat a növényeket mutatjuk be, amelyekből az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vonatkozó értékelése alapján növényi gyógyszer illetve hagyományos növényi gyógyszer is készülhet.

Egészen kisgyermekkorban nem ajánlott beavatkozni az immunrendszer természetes működésébe növényi szerekkel, és bár mint azt látni fogjuk egyik növény sem javasolható 6 éves kor alatt, a későbbi életkorokban ezeknek a növényeknek jó hasznát vehetjük.

Kasvirág fajok

A kasvirág fajokkal végzett vizsgálatok során kiderült, hogy hatóanyagaik több ponton is befolyásolják az immunrendszer működését, emellett antibakteriális, gyulladáscsökkentő és sebgyógyító hatással is rendelkeznek. A fajokból előállított készítmények - a terápia kiegészítőiként - jótékony hatásúak lehetnek megfázásos, illetve krónikus felső légúti és húgyúti betegségek kezelésében. Az időben megkezdett kezelés jelentősen lerövidíti az akut betegségek időtartamát. Humán vizsgálatokra és a hagyományos alkalmazásra támaszkodva három kasvirág fajból, a bíbor kasvirág föld feletti részéből és gyökeréből, a halvány kasvirág gyökeréből, és a keskeny levelű kasvirág gyökeréből készülhet olyan kivonat, vagy préslé, amiből aztán gyógyszert lehet előállítani. Az európai hatóság (EMA) ajánlása alapján a kasvirág fajokból készült gyógyszereket a betegség kezdetén kell elkezdeni alkalmazni és maximum 10 napig használhatók. Fontos kiemelni, hogy a hosszú időn át alkalmazott kasvirág készítmények betegségmegelőző hatása nem igazolt. Klinikai vizsgálatok hiányában egyik növény sem ajánlható 12 éves kor alatt, továbbá használatuk ellenjavallt immunszupresszív terápia alatt, valamit autoimmun és krónikus progresszív betegségek (pl. HIV, sclerosis multiplex) esetén.

Dél-afrikai muskátli

A dél-afrikai muskátli szintén igazolt immunstimuláló és antibakteriális hatással rendelkezik, és alkalmazható akut légúti betegségek tüneteinek enyhítésére és a gyógyulás elősegítésére. A növényből hagyományos növényi gyógyszer, illetve étrend-kiegészítő is készülhet. Hagyományos növényi gyógyszerként a megfázás tüneteinek enyhítésére, maximum 7 napig alkalmazható. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által készített és elfogadott monográfiák alapján mind a kasvirág fajokból, mind a dél-afrikai muskátliból készülhet gyógyszer, de mint láttuk, ezek csak 12, illetve 6 éves kortól használhatók.

Vitaminhiányok gyermekeknél és felnőtteknél

Még a fejlődő országokban is gyakori probléma a vitaminhiány, ezért érdemes egyeztetni a házi gyermekorvossal a vitaminpótlás szükségességéről. Bár sok gyümölcsben és zöldségben megtalálható, mégis gyakori probléma C-vitamin hiány. Gyermekek esetén előfordulhat hiány folsavból és B12-vitaminból is. Az USÁ-ban serdülők körében gyakori az A-vitamin-hiány, de majd az összes vitamin és ásványi anyag esetén jelentős azok hányada, akik jóval az ajánlott mennyiség alatt visznek be. Törökországban riasztó mértékű hiányt írtak le B-vitaminokból, valamint A-, E-, C-vitamin esetén. Világszerte az egyik legáltalánosabb a D-vitaminhiány.

A gyermekek immunerősítésére szánt készítmények között a klinikai hatásosság és biztonságosság figyelembe vételével előállított termékek közül is javasolt a gyógyszereket előnyben részesíteni. A gyógyszerek ugyanis magasabb biztonságot garantálnak, mint az étrend-kiegészítők, amelyeknek a nyilvántartásba vételi folyamata nem biztosítja a nem megfelelő minőségű termékek kiszűrését.

Sok más országban eleve nem adnak ilyen sokáig K vitamint. Legkésőbb 6 hónapos korban a hozzátáplálást meg kell kezdeni, és annak gyors felépítésére kell törekedni. Nem csak a K vitamin bevitel, hanem például a vas és más mikrotápanyagok és vitaminok bevitele miatt is.

Sajnos, még akkor is nehéz elegendő folsavhoz és kálciumhoz jutnod, ha egészséges, változatos étrendet követsz a terhességed alatt. A baba növekedéséhez és fejlődéséhez tekintélyes adag kálciumra van szükség. Ezért ajánlott napi 900 mg bevitelét megcéloznod belőle. Ez nagyjából fél liter sovány vagy teljes tejnek, valamint egy joghurtnak vagy pár szelet sajtnak megfelelő mennyiség.

Az emberi szervezetnek minden életkorban eltérő mennyiségű vitaminra van szüksége, annak érdekében, hogy rendesen tudjon működni. A csecsemőtáplálás módjai közül a legideálisabb a kizárólagos szoptatás, melyet a csecsemő 6 hónapos koráig mindenképpen folytatni kell, majd fokozatos hozzátáplálás mellett legalább 12 hónapos korig, igény szerint 2 éves korig ajánlott az anyatejes táplálás. Elégtelen anyatej esetén csecsemőkorban tápszert kell adni, melynek egyszeri mennyisége 150-200-250 ml, a napi etetések száma 5.

Az életkornak megfelelő étrend biztosítása kulcsfontosságú. 0-4 hónapos kor között: anyatej vagy tápszer etetése szükséges. 4-6 hónap: tápszer mellett már adható rizs, vastartalmú cereáliák (búza, árpa, rozs, zab). A glutén tartalmú ételeket 7 hónap előtt fokozatosan mindenképp be kell vezetni, mivel csökkenti a lisztérzékenység, a cukorbetegség kockázatát. 5-7 hónap: zöldségek, főzelékfélék, gyümölcsök minden édesítés, ízesítés nélkül. Ezek bevezetése csökkenti az édességekre való igényt, segít kialakítani a helyes táplálkozási szokásokat. 6-8 hónap: joghurt, túró, tojás sárgája, darabolt hús, száraz kenyér, (fehérje, vitamin, vas bevitel növelése, emellett segíti a rágás tanulását) adása ajánlott. 8-10 hónap: főtt, darabos zöldség, falatméretű hús (baromfi, hal), hetente egyszer hüvelyesek. 9-12 hónap: már próbál önállóan enni. Továbbra is zöldségek, gyümölcsök, búzafélék, kenyér, sajtok fogyaszthatók. 1 éves: már tojásos ételeket is ehet, valamint ihat kakaót. 1 éves kor után: már a család vegyes kosztját fogyaszthatja. 2 éves kor végére: általában önállóan eszik.

A gyermek elégtelen táplálkozása esetén bizonyos tünetek utalhatnak az elégtelen bevitelre. Gyakran a tünetek alapján merül fel egy-egy vitamin hiánya. Az étvágytalanság csecsemő kortól akár iskolás korig terjedő, időszakos probléma. Hátterében gyakran vashiány, vagy B-vitamin hiány bújik meg. Rendszerint vírusbetegségeket követően kezdődik, amikor nem csak a felső légutak, hanem a bélnyálkahártya is sérül, romlik a bélflóra minősége.

Fontos megjegyzés: Jelen írás nem helyettesíti az orvosi, ill. szakemberektől való diagnózist. Nem ad személyre szóló tanácsot, kezelési kiindulási pontot. Amennyiben a gyermeknek tünetei vannak, illetve táplálása, viselkedése problémát okoz, javasoljuk mielőbb szakorvos, szakember személyes felkeresését.

tags: #babaknak #adhato #vitaminok