Mikor és hogyan kezdjük el a hozzátáplálást?

A hozzátáplálás megkezdése nagy mérföldkő a baba életében. Hirtelen új, korábban ismeretlen ízekkel, illatokkal és ételtextúrákkal bővül étrendjük. A témából egy részletes összefoglalóval próbálunk segíteni, ami nem a szokásokra, tekintélyre, saját véleményre, hanem a legmodernebb nyugat-európai és amerikai orvosszakmai ajánlásokra épül.

A hozzátáplálás lépései, fejlődési jelek

Mikor van itt az ideje a hozzátáplálásnak?

Az egészséges, jól fejlődő gyermek hozzátáplálásának optimális kezdete a 6 hónapos életkor (legkésőbb a gyermek 26 hetes életkora). Az Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozási Társaság (ESPGHAN) 2017-es ajánlása alapján a csecsemők hozzátáplálását nem javasolja a 4. hónap (17 hetes kor) előtt elkezdeni, de azt is megemlíti, hogy ne halasztódjon el a 6. hónap (26. hét) után. Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. Ha a baba nem lakik jól az anyatejjel, vagy ennek hiányában a tápszerrel, a hozzátáplálást a gyermek fejlettségétől függően a védőnő vagy a gyermekorvos tanácsa alapján kezdje meg. Koraszülött babák (betöltött 37 hetes kor előtt született) hozzátáplálása egyedi lehet, ezért a babát kezelő orvossal/orvosokkal konzultálj a megkezdés előtt.

Mikor kezdjük a hozzátáplálást diagram

Fejlődési jelek, melyek a hozzátáplálás megkezdésére utalnak:

A fejlődési jelekből lehet leginkább biztosra venni, hogy gyermeked készen áll a hozzátáplálásra. Ezek az időre született gyermekeknél kb. 5-6 hónapos korra alakulnak ki:

  • Segítséggel ülni képes (félig fekvő helyzetben a félrenyelés esélye nagyobb).
  • A baba nyakizomzata kellőképpen erős, biztosan tartja a fejét.
  • Tárgyakért nyúl, megfogja és a szájába teszi őket.
  • Rágó mozdulatokat végez.
  • Nézi, ahogy esztek és láthatólag szívesen megkóstolná az ennivalótokat.
  • Kinyitja a száját, amikor másokat enni, inni lát, tányér és evőeszközök után nyúl, a kis öklét a szájába rakja.

A túl kései hozzátáplálás (6 hónap túli kezdés) növelheti a vérnyomást, csökkentheti a testmagasságot, a BMI-t, és a nagyon kései (8 hónap túli kezdés) szintén az életkori magasságot csökkentheti.

A hozzátáplálás céljai

  1. Egészség, allergiaprevenció: A gyakori táplálékallergénekkel való találkozás a megfelelő időben, mennyiségben csökkenti a későbbi allergia, atópiás dermatitis kialakulásának esélyét.
  2. Fejlődés: Új készségek, képességek elsajátítása, mint a nyelés, rágás, kanalazás, falatok megfogása és szájba tétele.
  3. Minőségi kiegészítése az anyatejnek/tápszernek: 6 hónapos kor után önmagában ezek már nem nyújtanak elég tápanyagot egy kisbaba táplálására.

Szükséges-e táplálékkiegészítőkre hagyatkoznunk? | Varun Valentine | TEDxJohnLyonSchool

Hozzátáplálási módszerek

Kanalas / Pürés hozzátáplálás

A legtöbb gyermeket püré állagú ételekkel kínáljuk. A püréktől, melyek fokozatosan egyre darabosabbak lesznek, 8-9 hónapos korra eljuthatunk a kézzel ehető falatkákig. Először egy összetevős, majd kettő, aztán törekedjünk arra, minél hamarabb, hogy tápanyagban dús ételeket adjunk.

BLW (Baby-Led Weaning)

Ez egy alternatív hozzátáplálási módszer, mely nem pürésített, hanem egyből darabos ételekkel kezdődik. A legfontosabb, hogy a babára hagyatkozunk az etetésben, és őt is bevonjuk az étkezésbe, ha mi magunk eszünk. A "finger food" opciót alkalmazva a kisbabád már a kezdetektől gyakorolhatja és elsajátíthatja a rágást a falatka lenyelése előtt. Fontos, hogy az étel darabolásának módszere megfelelő legyen: hosszú, vékony pálcika alakúra kell vágni, körülbelül olyan méretűre, mint a kis- vagy a mutatóujjunk.

BLISS (Baby-Led Introduction of SolidS)

Nagyon hasonló a BLW módszerhez, azonban hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a hozzátáplálást magas vas-, cink- és kalóriatartalmú ételek adásával kell kezdeni.

Sok szülő az igény szerinti hozzátáplálást részesíti előnyben, míg mások a két megközelítést vegyesen alkalmazzák. Nincs helyes vagy helytelen módszer, rá kell jönnünk, melyik működik jobban számunkra és kisbabánk számára.

A hozzátáplálás lépései

  1. Lelki felkészülés: El kell fogadni, hogy lesznek könnyed és nehezebb napok is.
  2. Megfelelő időpont kiválasztása: Akkor kezdjük, amikor a baba nem farkaséhes, de nem is jóllakott. A reggeli utáni, de még az ebéd előtti időpont tűnik a legalkalmasabbnak.
  3. Étkezési környezet kialakítása: Etetőszék, vagy ölben való etetés, fontos az egyenes testhelyzet.
  4. Első ételek kiválasztása: Kezdetben gyengéd rosttartalmú zöldségek (sárgarépa, cukkini, fiatal zöldbab, brokkoli) vagy puha gyümölcsök (alma, banán, körte) ajánlottak. Hazánkban a legkevésbé ártalmatlan indulásnak az alma és a krumpli, de mindkettő foghatja a székletet, ezért ha ezt tapasztalod, érdemes kipróbálni az őszibarackot.
  5. Ételek elkészítése: Alaposan megmosott, meghámozott, nagy darabokra vágott zöldségeket és gyümölcsöket pároljuk puhára, majd pürésítsük.
  6. Fokozatosság: Napi egy étkezéssel kezdjünk, egyféle alapanyagot, 3-4 napos szünetekkel vezetve be.
  7. Anyatej/tápszer folytatása: Az első életévben az anyatej vagy tápszer marad a fő táplálék.
  8. Higiénia: Ügyeljünk az ételkészítés higiéniájára, hogy elkerüljük az ételfertőzéseket.
  9. Folyadékbevitel: A hozzátáplálás során adhatunk babavizet vagy felforralt, lehűtött csapvizet, itatópohárból.

Mit és mikor adjunk a babának?

Rendkívül elterjedtek és népszerűek a különböző hozzátáplálási táblázatok, de ezeknek tudományos ajánlások nem sok értelmet tulajdonítanak. A legfontosabb, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek.

A legnépszerűbb első falatok (európai felmérés alapján):

21% alma
14% banán
6% zabkása
5% körte
4% édesburgonya
2% krumpli
33% egyéb ennivaló

Hozzátáplálási táblázat 6 hónapos kortól:

Ételcsoport Ajánlott ételek 6 hónapos kortól Megjegyzés
Zöldségek Brokkoli, paszternák, paprika, zöldborsó, karfiol, spenót, zöldbab, tök, spárga, káposzta, sárgarépa, avokádó, sütőtök, cukkini Főzd meg vagy párold puhára, majd vágd rudakra vagy turmixold le. Fontos a változatosság, próbálj kevésbé édes zöldségekkel is kínálni.
Gyümölcsök Banán, áfonya (félbe vágva), kivi, narancs, alma, málna, nektarin, körte, eper, ananász, papaya, görögdinnye, barack, szilva, mangó Csak puha és érett gyümölcsöket válassz, apróra zúzott vagy pépesített formában. Kemény gyümölcsöket főzd meg. Alaposan mosd meg, távolítsd el a magokat és a kemény héjat.
Keményítőben gazdag ételek Burgonya, édesburgonya, rizs, őrölt rizs, tészta, zabkása, zab, kukoricaliszt, quinoa, kenyér, pirított kenyér, lepénykenyér/pita A burgonyát, tésztát és rizst főzve kínáld. A burgonyát törd össze vagy pépesítsd, vagy vágd rudakra. A gabonafélék anyatejjel vagy tápszerrel is keverhetők.
Fehérjékben gazdag ételek Csirkehús, pulykahús, marhahús, bárányhús, disznóhús, hal (csont nélkül), tojás (fehérje is), lencse, bab, tofu, zöldborsó, csicseriborsó Fontosak az aminosav-források. Számos más fontos tápanyagot (vasat, cinket) is tartalmaznak. Tojást ellenőrzött forrásból szerezz be, és alaposan főzd meg.
Tejtermékek Pasztőrözött tejtermékek (görög joghurt, túró) Natúr, teljes zsírtartalmú joghurttal kínáld, édesítőszer vagy aromák nélkül. Teljes zsírtartalmú tehéntej vagy kecsketej ételek hozzávalójaként használható, de önmagában 12 hónapos korig nem ajánlott.

Gyakori táplálékallergének bevezetése

Az elmúlt években kiegészültek, aktualizálódtak a nemzetközi allergiaprevenciós irányelvek. Eszerint egészséges gyermeknek 1 éves kora előtt megelőzés céljából, kis mennyiséggel, fokozatosan egyaránt bevezetendőek a gyakori táplálékallergének. A baba legelsőként kínált étele ne a gyakori táplálékallergénekből kerüljön ki. Ha a baba nem magas allergiakockázatú, 6 hónapos kor körül kezdjétek el bevezetni az allergéneket. Ezeket kínáld egyenként és kis mennyiségekben ahhoz, hogy észre tudj venni egy esetleges reakciót.

Potenciálisan allergén élelmiszerek 6 hónapos kortól:

  • Tehéntej (csak főtt étel hozzávalójaként)
  • Tojás (alaposan megfőzve, semmiképp sem nyersen vagy lágyan)
  • Glutént tartalmazó ételek (gabona, árpa, rozs)
  • Diófélék és mogyoró (csak zúzott vagy darált formában, krém az ételbe keverve/pasztává őrölve és ételbe keverve)
  • Magvak (csak zúzott vagy darált formában)
  • Szója
  • Tenger gyümölcsei (semmiképp NE legyen nyers vagy alulkészült)
  • Hal

Ha egyszer felkínáltad és a kisbaba jól fogadta, továbbra is maradjon része az étrendjének, ezzel minimálisra csökkented az allergia kialakulásának kockázatát.

Mit ne adjunk a gyermeknek?

  • Tehéntej nagy mennyiségben: Fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, "túlterheli azt", továbbá növeli a vashiány rizikóját. Önállóan 12 hónapos korig nem ajánlott.
  • Édeskömény: Sem tea, sem semmilyen más formában. Esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
  • Gyümölcslé: Túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet. Nem nyújtanak elegendő tápanyagot babádnak.
  • Hozzáadott só és cukor: Kerülendő 1 éves kor alatt. A só károsíthatja a veséket, a cukor pedig megtámadja a tejfogakat és hozzászoktat az édes ízhez.
  • Méz: 1 éves kor előtt veszélyes bevezetni, mivel egy baktérium (C. botulinum) spóráit tartalmazhatja, ami csecsemőbotulizmust okozhat.
  • Könnyen félrenyelhető ételek: Alakjuk miatt az egész szőlőszem, a bébiparadicsom, a virsli, a popcorn, az egész olajos magvak, a nyers alma és a nyers sárgarépa. Fontos a félrenyelés esetén nyújtandó elsősegély ismerete.
  • Nitrátban gazdag zöldségek 4 hónapos kor alatt: Spenót, cékla, zöldbab, tök, répa. 4 hónapos kor után nyugodtan adhatjuk a változatos étkezés részeként, de ügyeljünk a fúrt kutakból származó víz nitráttartalmára.
  • Csöpögésmentes poharak, csőrös itatók, szelepes szívószálas itatók: Nem megfelelő nyelvhelyzet, technika rögzülése.
A tiltott ételek listája

További tanácsok

  • Ne erőltessük az étkezést: Gyermeked feladata eldönteni, hogy az általad kínált ételből szeretne-e enni, és az is, ha már nem kér, jóllakott.
  • Legyünk türelmesek: Van, hogy 1-1 ételt 10 alkalommal kell kínálni, hogy elfogadja.
  • Közös étkezés: Az étkezés a családi asztalnál együtt történjen, felügyelet alatt, jó hangulatban.
  • Higgyünk az ösztöneinknek: Főbb irányvonalak vannak, szigorú hozzátáplálási irányelvek azonban nincsenek, hogy mikor ehet a gyermek körtét vagy gombát.
  • Megfelelő fogápolás: Kiemelt jelentőségű a hozzátáplálás ideje alatt is.
  • Étel hőmérséklete: A sósabb jellegű (nem sós, de pl. húsos-zöldséges menü) legyen meleg, de NE forró. Ami gyümölcs, az lehet szobahőmérsékletű, ami tejtermékes az lehet hűvös (nem jéghideg).

tags: #hany #honapos #kortol #lehet #a #miskarolas