Az anyatej kétségtelenül a legmegfelelőbb táplálék a gyermekek számára, összetétele a csecsemő igényeihez alkalmazkodik. Mára már köztudott, hogy számos jótékony mentális és egészségügyi hatása is van, mind a gyermek, mind az anya számára, mint például a szülés utáni depresszió megelőzése, csökkentése, a méh regenerációja szülés után vagy a rák kockázatának csökkentése. Ezeken túl számos előnye van pszichológiai szempontból is az anya és a gyermek számára egyaránt.
Míg a szoptatás táplálkozási és egészségügyi előnyei jól ismertek, egyre több vizsgálat bizonyítja számos pozitív pszichológiai hatását. A szoptatás a terhesség negyedik trimeszterének is szokták nevezni, mivel a szülést követő normális élettani állapot. A következőkben néhány kutatás eredménye olvasható arról, hogy a laktáció a gyermekek agyi, kognitív és társadalmi-érzelmi fejlődését befolyásolja, az anyáknál pedig olyan kihatások olvashatók, amelyek szerint a szoptatás hatással van a hangulatra, az affektusokra, a stresszre és az anyai gondoskodásra.
A szoptatás előnyei a csecsemő számára
Immunvédelem és egészség
Az anyatej élő immunanyagokat tartalmaz, amelyek segítik a csecsemő fejletlen védekezőrendszerét. Az anyatej immunanyagai aszerint változnak, illetve módosulnak, hogy az anya környezetében milyen kórokozók és fertőzések fordulnak elő. Ha például náthás lesz, az ellenanyagok rövid időn belül megjelennek a tejében is. Ennek köszönhető, hogy a szoptatott csecsemő vagy el sem kapja, vagy enyhe formában vészeli át a betegséget. Az anyatej élő immunanyagokat tartalmaz, amelyek az édesanya környezetében lévő kórokozóktól védik is a gyermeket. Az anyuka betegsége során az ő szervezete által termelt immunanyagok az anyatej elfogyasztásával kerülnek a csecsemők szervezetébe, így bizonyos fokú védelmet nyújthatnak az adott fertőzés ellen.
- Az anyatej laktoferrin nevű fehérjéje megköti a vasat, így a szaporodásukhoz vasat igénylő kórokozók (pl. kóli, sztafilokokkusz, sztreptokokkusz) nem tudnak elszaporodni. Ez a laktoferrin a kolosztrumban található meg a legnagyobb koncentrátumban, de az első év során végig jelen van az anyatejben. Közvetlen antibiotikus hatása van olyan baktériumokra, mint staphylococcus és E.
- Az anyatej tartalmaz lizozimet is (egy hatásos emésztő enzimet), harmincszor többet, mint a tápszerekben megtalálható mennyiség. Érdekes módon, míg más anyagok az anyatejben attól függően találhatók meg, hogy az anyuka jól táplált vagy sem, a lizozim mennyisége változatlan, ezzel is mutatva, hogy mennyire fontos összetevő.
- Az anyatej speciálisan hozzájárul a laktobacillus mennyiségének növeléséhez, ami egy hasznos baktérium, mivel gátolni tudja számos fertőzést okozó, Gram-negatív bacillus és parazita szaporodását.
Valójában szembetűnő különbség van az anyatejjel, illetve a tápszerrel táplált csecsemők bélrendszerében található baktériumok között. A szoptatott kisbabák kevesebb fertőzést kapnak el korai életszakaszukban. Főként kevesebb hányás-hasmenés, mellkasi fertőzés és fülészeti fertőzés éri őket, mint a nem szoptatott kisbabákat. Ennek a fő oka, hogy az antitesteket és más fehérjéket az anya szervezete az anyatejen keresztül a kisbabának továbbítja. A szoptatás az allergiás megbetegedések kockázatát is csökkenti.
A szoptatás védelmet jelent allergiák kialakulásával szemben és jelentősen védi a babákat légzőszervi és bélrendszeri fertőzésekkel szemben. Kimutatták, hogy a szoptatás csökkenti a fülfertőzések előfordulását és megvéd az újbóli kialakulásától. A légzőszervi megbetegedések jóval gyakoribbak a tápszerrel táplált gyermekeknél. A szoptatással tápanyagban gazdag, könnyen emészthető táplálékhoz jut a beteg gyermek, még akkor is, amikor nincs étvágya más ételekhez. Amikor a gyerek beteg, vagy hasmenése van, az anyatej segít megelőzni a kiszáradást. Az anyatej gyulladáscsökkentő és antimikrobás összetevői arra is alkalmassá teszik, hogy alkalmanként orrcseppnek, szemcseppnek használjuk.
Agyi és kognitív fejlődés
A kutatások azt mutatják, hogy a szoptatás pozitívan befolyásolja a gyermekek agyi és kognitív fejlődését. Például a hosszabb szoptatási időszak összefügg a magasabb intelligenciával, jobb oktatási eredményekkel és nagyobb jövedelemmel felnőttkorban. A szoptatás kognitív fejlődésre gyakorolt hatásainak hátterében számos mechanizmus áll. Az egyik lehetséges mechanizmus bizonyos tápanyagokkal, például a hosszú láncú, többszörösen telítetlen zsírsavakkal (LC-PUFA) függhet össze. Ezek fontos építőelemek az idegrendszer fejlődésében, amelyek az emberi tejben jelen vannak, de a tápszerben általában hiányoznak. A szoptatást tartják a 4. trimeszternek az agy növekedésének és fejlődésének szempontjából.
Az anyatejben magas a zsírtartalom és azoknak a zsírsavaknak a mennyisége, amelyek az agy fejlődése szempontjából szükségesek. Néhány friss, az NICHD (National Institute of Children Health and Human Development) által támogatott kutatás szerint az anyatej fontos és nélkülözhetetlen zsírsavakat tartalmaz, amelyek kulcsfontosságú energiaforrások és építőkövek, és amelyek segítik a csecsemő agyának fejlődését. A szoptatott csecsemőknek magasabb lesz az IQ-ja, és jobb az agyi és idegrendszeri fejlődése; a 8, 12 és 18 éves korosztálynál 10-12 pontos IQ előnyt figyeltek meg.
A humán laktáció területén készült eddigi legnagyobb randomizált vizsgálatában (1996 és 1997 között), a fehéroroszországi szülőotthonok és klinikák véletlenszerű elosztással részesültek vagy nem részesültek a Bababarát Kórház Kezdeményezés szoptatást támogató kampányában. 13889 csecsemőt követtek nyomon 2002 és 2005 között. Közülük, akik azokban a szülőotthonokban vagy klinikákban születtek, amelyek részt vettek a szoptatást támogató kampányban, az IQ-juk 2,9-7,5 ponttal volt magasabb (ami lényegesen magasabb).
Egy tanulmány szerint a gyermekkori intelligencia teszteken a szoptatott gyermekek jobban teljesítettek a cumisüveggel táplált gyermekekkel szemben. Jelentős bizonyítékok utalnak arra, hogy a szoptatott csecsemőknél felnőve kisebb gyakorisággal alakulnak ki pszichológiai, viselkedési vagy tanulási zavarok.
Szociális és érzelmi fejlődés
Az emberi anyatejben található, és a szoptatás során a szopás, az érintés és a melegség révén felszabaduló oxitocin elősegíti a csecsemő szocio-emocionális működését azáltal, hogy fokozza a pozitív tendenciákat (közeledés), és csökkenti a negatív tendenciákat (visszahúzódás és szorongás). Ez valószínűleg hozzájárul a jobb szociális fejlődéshez és az antiszociális és atipikus szociális viselkedés csökkenéséhez. A szopás nyugtató hatású, amivel szorongató helyzetben a gyereket érzelmi biztonságba lehet ringatni. Az anya és gyermeke közötti bensőséges kötelék megerősítését is szolgálja.
Nagyon jó dolog, hogy az utóbbi időben a szakemberek is kiemelik a szoptatás fontosságát. Tényleg különleges kapcsolat ez gyermek és édesanya között. Nem csak a táplálás öröme kapcsolódik hozzá, hanem a gondoskodásnak más tényezői is: érzelmi melegséget, biztonságérzetet, szeretet kap ezáltal a kicsi. Ezek mind nagyon szükségesek ahhoz, hogy egy erős kötődés, pozitív kapcsolat alakuljon ki édesanya és gyermek között. A testi érintkezés, a kölcsönös öröm érzése egyre jobban erősíti ezt a kapcsot.
A szoptatás előnyei az anya számára
Testsúlycsökkenés és alakformálás
A szoptatás egyik nagy előnye, hogy segít lebontani azt a zsírt, ami a terhesség során halmozódik fel a női szervezetben. A szoptatáshoz napi 480 extra kalória szükséges, és számos tanulmány bizonyítja, hogy a szoptatás hozzájárul ahhoz, hogy a kismama hamarabb visszanyerje szülés után az alakját. A pittsuburghi egyetem kutatói azt tapasztalták, hogy az általuk vizsgált, szülés után nem szoptató nők derékbősége átlagosan mintegy 7.5 cm-rel volt nagyobb, mint a szoptató nőké.
A terhesség során felhalmozódó zsírréteg főként zsigeri zsír, mely a szervek körül helyezkedik el, és növeli a szívbetegségek és egyéb típusú megbetegedések kockázatát. Az általuk vizsgált 45-58 év közötti nők esetén a nem szoptatóknál 28%-kal több volt a zsigeri zsír, mint azoknál, akik annak idején következetesen szoptattak. A szoptató nők, úgy tűnik, jobban mozgósítják ezeket az új zsírraktárakat. Ráadásul azoknál, akiknek nem sikerül leadni a terhességi extra kilókat, a későbbi terhességek során nő a különböző szövődmények, valamint a metabolikus szindróma és cukorbetegség kockázata.
Mentális egészség és stresszcsökkentés
A laktáció során felszabaduló oxitocin hormon segít csökkenteni a stresszt és javítja a hangulatot. Ez a hormon kulcsszerepet játszik az anya-gyermek kötődés erősítésében is. A szoptatás során felszabaduló oxitocin ugyanis segít az újdonsült anyának megbirkózni a szülővé válással járó stresszel. A gyakori szoptatás által felszabaduló hormon segít a későbbiekben is a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásában és a stresszel való megbirkózásban.
A szoptatás anyai mentális egészségre gyakorolt hatásai még jórészt ismeretlenek. Annyi azonban bizonyos, hogy a szoptatás az anya és gyermeke közötti bensőséges kötelék megerősítését is szolgálja, a már említett stresszcsökkentésen túl. Egy, az USA-ban végzett áttekintő tanulmány eredményei szerint, mely 55 korábbi vizsgálatot analizált, a szoptatás pozitívan hat az anya lelki egészségére abban az esetben, ha szoptatási nehézségek nem állnak fenn. Egyértelműen látszik, hogy a szoptatás csökkenti a szülés utáni depresszió kockázatát.
A szoptató anyukák meglehetősen ritkán küzdenek alvásproblémákkal - a szoptatás nemcsak a babát, a mamát is elálmosítja. Az oxitocinnak itt is nagy szerepe van: természetes módon segíti az alvást, miközben ellensúlyozza a kortizol nevű stresszhormon hatását.
Krónikus betegségek kockázatának csökkentése
A legújabb kutatások szerint, ha az anya szülés után nem szoptat, azzal növeli a mellrák, a petefészekrák, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint számos egyéb súlyos egészségügyi probléma kialakulásának kockázatát. A megnövekedett kockázat mögötti pontos mechanizmusok még nem teljesen ismertek, de a kutatók úgy vélik, ha az anya nem vesz részt azokban a folyamatokban, melyre a test a terhesség során felkészül, azzal a szervezet számos fontos rendszerét megzavarja, melynek hatásai még hosszú évtizedekkel a gyermek elválasztása után is tartanak.
Rák kockázatának csökkentése
A szoptatás talán legismertebb hatása az anyai szervezetre, hogy segít csökkenteni a mell- és petefészekrák kialakulásának kockázatát. Egy új kutatási eredmény szerint minden szoptatással töltött egy év 4.3%-kal csökkenti a mellrák kockázatát, azoknál a nőknél pedig, akiknek a családjában öröklődik a betegségre való hajlam, a szoptatás 60%-kal csökkenti a kockázatot. A petefészekrák 18 hónapnyi szoptatás után másfélszer kevesebbszer fordul elő, mint azoknál, akik nem szoptattak. A szoptatás védő hatása a betegséggel szemben még erősebb, ha az anya a legutolsó gyermekét is szoptatta.
Cukorbetegség megelőzése
Maga a terhesség csökkenti a glükóztoleranciát és növelheti az inzulinrezisztenciát, így a terhességi cukorbetegség kockázatát. Kutatások szerint azonban minél többet szoptat egy nő a termékeny évei alatt, annál kevésbé valószínű, hogy 2-es típusú diabéteszben szenvedjen később. A terhességi cukorbetegségben szenvedő nőknél fokozott a kockázata a diabétesz későbbi kialakulásának. Ám a legújabb kutatások szerint azoknál, akik legalább 9 hónapig szoptatnak, ez a megnövekedett kockázat jelentősen csökken.
Szív- és érrendszeri egészség
A szoptatás hozzájárul a kardiovaszkuláris rendszer egészségéhez is! Posztmenopauzális nők vizsgálatánál azt tapasztalták, hogy azoknál a nőknél, akik korábban több mint 12 hónapon át szoptattak, 10%-kal kisebb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. A stroke, szívinfarktus és egyéb kardiovaszkuláris problémák kockázata jelentősen magasabb azoknál, akik nem szoptattak, mint azoknál, akik legalább 3 hónapon át anyatejjel táplálták gyermeküket!
A terhesség alatt nő a koleszterinszint, és a nem szoptató anyáknál kb. 3 hónappal tovább tart a triglicerid értékeknek a terhesség előtti szintre való visszaállása, mint a szoptató anyáknál. A szoptató kismamáknak emellett magasabb a HDL-, az úgynevezett jó koleszterin szintjük a szoptatás alatt. A szoptatás hosszú távú szívvédő hatása a vérnyomás értékeinek vizsgálatánál is megmutatkozik. A vérnyomás szignifikánsan magasabb azoknál a nőknél, akik nem szoptattak. Kutatók szerint a posztmenopauzális magas vérnyomásos esetek jelentős része megelőzhető lenne, ha a nők legalább 12 hónapon át szoptatnának a termékeny éveik alatt.
Mivel a fent említett kutatási eredményeknél a BMI-értékektől függetlenül jelentős volt a kardiovaszkuláris megbetegedés kockázata a nem szoptató nők esetén, a kutatók szerint a szoptatás nemcsak a zsigeri zsírok csökkentésével járul hozzá a szív egészségéhez, de a hormonális változásoknak is vannak ilyen irányú pozitív hatásai.
Csontritkulás kockázatának csökkentése
A szoptatás jótékony hatással van a kismama csontozatára, csökkenti a törések és a csontritkulás kockázatát - ennek az a magyarázata, hogy a szoptatás közben felszabaduló oxitocin segíti a csontok ásványi anyagokkal történő újratöltését.
A szoptatás nehézségei és a segítségnyújtás
Sok esetben adódhatnak problémák, mint például ha érzékeny vagy sebes a mellbimbó, begyullad a mell, előfordulhat gombás fertőzés vagy szájpenész, mellgyulladás. Ezek a jelenségek gyakran kialakulhatnak. Ilyenkor javasolt, hogy minden felmerülő probléma esetén kérjen tanácsot elsősorban a védőnőjétől, háziorvosától vagy más, szoptatásban jártas egészségügyi szakembertől, aki az Ön speciális problémájának megfelelően tud tanácsot adni.
A laktációs szaktanácsadó például olyan specialista, aki a szoptató anya és a szoptatott csecsemő különleges igényeit szem előtt tartva megelőzi, felismeri, illetve segít megoldani a laktációval, anyatejes táplálással kapcsolatos problémákat, és feladatköre kiterjed a gyermekvárás, csecsemőgondozás és családgondozás területére is.
Fontos, hogy a kismamák már szülés előtt halljanak azokról a problémákról, amik esetleg felmerülhetnek, hogy felkészülhessenek azokra. A szoptatási szokásokat minden esetben egyedileg kell kialakítani, ahogyan az a kisbabának és a kismamának a legmegfelelőbb.
Alternatívák, ha a szoptatás nem lehetséges
Azonban néhány esetben nem megoldható az anyatejes táplálás. Ennek ellenére a társadalom negatív megítélése és a tápszerekkel kapcsolatos tévhitek miatt sok anyuka nem mer segítséget kérni, ha nem tud megfelelően szoptatni. Ugyan a szoptatott babák az anyatejjel élő immunanyagokat szívnak magukba, nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a tápszerek is tartalmaznak a baba szükségletének megfelelő mennyiségben ásványi anyagokat és vitaminokat, többek között D-vitamint is, mely hozzájárul immunrendszerük egészséges működéséhez.
Ha bármilyen okból nem biztosítható a baba számára a kellő mennyiségű anyatej, átmeneti ideig vagy hosszú távon mindenképpen kiegészítő módszert kell alkalmazni, különben a baba nem fog megfelelően fejlődni, és éhezni fog. A korszerű és az életkori igényeknek megfelelően kifejlesztett tápszerek ugyan nem helyettesítik az anyatejet, de megfelelő alternatívát jelenthetnek, hiszen nagyon hasonló összetétellel rendelkeznek. A tehéntejjel ellentétben nem terhelik a baba szervezetét, és a hatályos rendeleteknek megfelelően mindent tartalmaznak, amely a kicsi fejlődéséhez szükséges.
Tápszeres táplálás mellett is megvalósulhat teljes mértékben az igény szerinti táplálás és válaszkész gondoskodás, biztosítva a kötődés megfelelő kialakulását. Mindazok, akik nem szoptatnak ugyanolyan eséllyel indulnak a gyerekkel való kapcsolat kialakításában. Csodálatos lehetőség a szoptatás, de még csodálatosabb dolog a csecsemő, aki már nagyon korán érzékeli a körülötte levő érzelmeket. Így a közelséggel, biztonságérzettel ki tudják alakítani a biztonságos, szerető kötődést. A legfontosabb, hogy ne a bűntudat, a félelmek, a bizalmatlanság vezesse Önöket, hanem az ösztönös érzésük, a szeretetük gyermekeik iránt.