A vesék alapvető szerepet játszanak szervezetünk egyensúlyának fenntartásában és egészséges működésében. Várandósság idején fokozódik a vese terhelése, ami miatt elengedhetetlen, hogy egészségesen működjenek. Az elmúlt évtizedek orvostechnológiai és terápiás fejlődése alapjaiban változtatta meg a vesebetegséggel küzdő terhes nők kilátásait, ám bizonyos kockázatokkal továbbra is számolni kell.
Vesebetegség és terhesség: kockázatok és kezelés
A fogamzás előtt is súlyos veseelégtelenséggel küzdő nők esetében kisebb a valószínűsége a zavartalan és komplikációmentes várandóságnak, különösen akkor, ha a szérum kreatininszint meghaladja a 270 µmol/l-t, vagy a karbamidszint 10,5 mmol/l fölött van. Az elégtelen veseműködés a magzatra is kedvezőtlenül hat: megnövekedhet a méhen belüli növekedési zavar (IUGR), a lepény-elégtelenség vagy akár a halvaszülés kockázata.
A súlyosabb állapotú várandósokat - különösen a 28. terhességi hét után - kórházi megfigyelés alá helyezik. Ennek célja az ágynyugalom biztosítása, az intenzív vérnyomáskontroll és a magzati állapot folyamatos ellenőrzése. A terhességi szövődmények - mint a preeklampszia, a méhlepény-elégtelenség vagy a magzati növekedési zavar - gyakorisága miatt a szülés általában a kiírt időpont előtt szükségessé válik. Ennek pontos időpontját gyakran a magzat tüdőérettségét vizsgáló amniocentézis segít meghatározni.
Preeclampsia és szövődményei
A preeclampsia kizárólag terhesség alatt jelentkezik. Diagnózist magas vérnyomás és vizeletben megfigyelhető fehérje együttes jelenlétekor lehet alkotni, amely a terhesség 20. hete után jelentkezik. A preeclampsiát toxémiának is nevezhetik, és gyakran csak terhességi magasvérnyomásként észleljük.
Súlyos preeclampsia tünetei: fejfájás, homályos látás, nem bírja elviselni a nagy fényt, fáradtság, hányinger/hányás, kis mennyiségű vizelet, fájdalom a has jobb oldalán felül, légszomj, sérülékenység.
A kezelés attól függ, mennyire áll már közel a szüléshez. A preeclampsia megakadályozhatja, hogy a placenta elegendő vérhez jusson. Ha ez megtörténik, a magzat kevesebb oxigénhez és tápanyaghoz jut. Jelenleg nincs biztos módszer a preeclampsia elkerülésére. A magas vérnyomást okozó tényezők közül néhány szabályozható, némelyek nem. Orvosa javasolhatja gyógyszer vagy egyéb kiegészítő termékek fogyasztását.
A preeclampsia súlyos szövődményei:
- Eclampsia: eszméletvesztést és rángógörcsöket okoz a kismamánál. Szerencsére ez ritka, csak a kezeletlen esetekben fordul elő.
- HELLP-szindróma (hemolízis, megemelkedett májenzimek, és alacsony vérlemezke-mennyiség): A betegség általában a terhesség végén jelentkezik, és a vörösvérsejtek feloldódását, a véralvadást és a kismama májfunkcióját befolyásolja. A terhesség azonnali befejezését jelenti.
A veseműködés változásai terhesség alatt
A kialakult állapotok többsége a szülést követő 1-2 hónapban maradéktalanul rendeződik. Ilyenkor a vesék hossza kissé (1-2 cm-rel) növekszik; a felső húgyutak tágulnak, ez a terhesség első felében jobb oldalon gyakoribb, a vizeletürítési inger is gyakrabban jelentkezik.
Az észlelhető eltérések oka lehet hormonális eredetű: a megnövekedett progeszteron szint simaizom-ellazulást okoz, a hólyagnyak fellazultabb, vérbő állapotba kerül, illetve mechanikus okok. Utóbbi esetben a megnagyobbodott méh a vesevezetéket összenyomja, vagy a méhet ellátó erek a vesevezetéket főleg a jobb oldalon összenyomhatják, vagy a szigmabél elősegítheti a méh jobbra dőlését, ezáltal a jobb oldali vesevezeték ürülésének akadályozását. Terhességben fokozódik a vese működése is, de a napi ürített vizelet mennyisége nem változik. Terhesség alatt időszakosan cukorürítés jelentkezhet, melyet nem feltétlenül kell kórosnak tekinteni, de fokozottabb ellenőrzés ekkor is szükséges!
Gyakori húgyúti problémák terhesség alatt
A méh növekedésével a hólyag előretolódik és összenyomódik. Emiatt már a korai terhességben is jelentkezhet gyakoribb vizelési késztetés. Ezt elősegíti a hólyag fokozott erezettsége, a hólyagnyak fellazultabb állapota is. Kóros esetben a tágult varicosus vénák megrepedhetnek, és fájdalom nélküli, ijesztő vérvizelést okozhatnak.
A terhesség során előforduló húgyúti problémák és tüneteik:
- Tünetmentes baktériumürítés a vizeletben: A terhesnek panaszt nem okoz, bakteriológiai vizsgálattal kimutatható. A terhesek 2-10 százalékánál fordul elő, de cukorürítéskor háromszor gyakoribb. A kezeletlen esetek 30 százalékában vesemedence-gyulladás alakulhat ki.
- Hólyaghurut: A terhesek 1 százalékánál alakul ki, és gyakori, parancsoló vizelési ingereket, alhasi fájdalmat, diszkomfort érzést okoz. Társulhat hozzá a vizelet zavarossága, piros, véres színe. "Szaga" lehet a vizeletnek.
- Akut vesemedence-gyulladás: A terhesek mintegy két százalékánál alakul ki, és fokozott veszélyeztető tényezőt jelent mind az anyára, mind a magzatra nézve. Típusos tünetei a láz, a vesetájék érzékenysége (általában egyoldali és gyakrabban jelentkező), hányinger, hányás, valamint a gyakori vizelési inger, a vizelési szokás megváltozása. Jellemző a vizeletben levő genny, és baktériumürítés.
- Húgyúti kövesség: Terhességben nem gyakoribb, mint máskor. Aránylag gyakrabban kerül kő felismerésre a terhesség második, harmadik harmadában. Terhesség során jelen vannak kőképződést elősegítő (fokozottabb kalciumürítés), valamint gátló (megnövekedett citrát és magnézium kiválasztódás) tényezők is.
Húgyúti fertőzések terhesség alatt: okok és megelőzés
Diagnosztika és kezelés
Az ok kimutatásához elengedhetetlen az ultrahangvizsgálat, vizeletvizsgálat, tenyésztés. Gyulladásos folyamat fennállása esetén a kezelés megkezdésekor széles spektrumú - általában az anyára veszélyt nem jelentő antibiotikum terápia. Ezt a minél hamarabb elvégzendő mikrobiológiai tenyésztés, antibiotikum érzékenység meghatározásának birtokában szükség szerint lehet módosítani.
Akut vesemedence-gyulladás fennállása általában kórházi, injekciós, infúziós kezelést tesz szükségessé. Az antibiotikus kezelést ki kell egészíteni lázcsillapítással, fájdalomcsillapítással, diétával, valamint megfelelő folyadékbevitellel. Kövességnél, de gyakran akut vesemedence-gyulladáskor is sokszor a vizeletfolyás akadályát kell megoldani. Ezt legkönnyebben hólyagtükrözés útján felvezetett vesevezeték-katéterrel, hosszabb időre állandósítható katéterrel tudjuk megszüntetni. Ha a vesevezeték-tehermentesítő katéter nem állandósítható, a vesébe oldalról behelyezett csövet alkalmazunk.
A magzati vese fejlődése és vizsgálata
A szülők, testvérek számára igen nagy örömet és boldogságot jelent, amikor megtudják, hogy hamarosan egy kisbabával szaporodik a család létszáma. Ennek során az alapos vizsgálatokkal a magzat számos szervét lehet vizsgálni, a testméretekről, az egyes szervek hosszáról, átmérőjéről, sőt gyakran a működéséről is fontos adatokat tudunk nyerni.
Az első ultrahang vizsgálat a 12. hét körül, a második a 18. hét tájékán történik, majd ezután még mintegy 3 alkalommal ellenőrzi a szülész ultrahanggal a baba állapotát, életfunkcióit. Ezek során természetesen a veséket és a húgyutakat is vizsgálni kell. A vesék és a húgyhólyag korán felismerhető és könnyen észlelhető az is, ha azokon eltérés mutatkozik. Az aggódó kismamák ezért már a szülés előtt gyakran fordulnak kérdéseikkel a gyermekurológushoz. Főként azt szeretnék megtudni, hogy mi a baj oka, természete, milyen kockázatokkal jár, és hogyan orvosolható ez az állapot.
A vese és a húgyutak kialakulása
A vese telepe - melyből majd a méhen belüli életben fokozatosan fejlődik ki a működőképes vese - már igen korán, az 5. terhességi héten megjelenik. Nem a szokványos helyen, hanem annál sokkal lejjebb, a baba leendő húgyhólyagjának közelében található a vesetelep, és a magzat növekedésével fokozatosan kerül egyre magasabb helyre. Vérellátását is mindig azokból az erekből kapja, melyek ugyanazon magasságban kötik össze a fő verőérrel.
A magzati húgyhólyag jobb és bal oldalán egy „bimbó” formájában indul növekedésnek a két húgyvezeték, és ezek hamarosan elérve a vese telepet, kapcsolódnak ahhoz. A vesetelep és a húgyvezeték kölcsönösen gerjeszti egymás továbbfejlődését: kialakul a vesén belüli csatornák hálózata, a vizelet elvezető rendszer, és ezzel párhuzamosan megindul a vizelet termelése a kisbaba szervezetében. Már a terhesség 14. hetében van vizelete a babának és van hólyag működése is!
A vizeletet a magzatvízbe üríti - a pisilés tehát már 6 hónappal a szülés előtt megkezdődik, és mindennapossá válik. Kevéssé ismert, hogy a magzat vizelete alkotja a magzatvíz nagy részét, melyet aztán a baba lenyel. Így a magzatvíz „körforgásban” vesz részt. Ha tehát a veséket a méhen belüli életben súlyos ártalom éri, az a magzatvíz csökkenéséhez vezet.
Veleszületett vese rendellenességek
Ha az egyik vese nem fejlődik ki (veleszületett egyoldali vese hiány), vagy az egyik vese telepéből cisztás, szőlőfürtre hasonlító, elfajult szövet (multicisztás vese) lesz, az egyén egész életen át egy vesével fog élni. Az egyoldali vese hiány semmilyen hátrányt nem jelent majd a gyermeknek a veseműködés szempontjából, hiszen a két vese négyszeres „túlbiztosítást” jelent a természet részéről: egy egészséges ember vese állománya 4 emberben lenne képes a feladatot ellátni.