A szondatáplálás egy alternatív módja az evésnek, különösen akkor válik indokolttá, ha a gyermek bármilyen okból nem tud elegendő tápanyagot magához venni a hagyományos úton, vagy az iható tápszerek fogyasztása is akadályba ütközik. A szondatáplálás során a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot egy eszköz (szonda) segítségével juttatjuk be a gyomorba vagy a bélrendszerbe. Ez a mesterséges táplálási mód áll legközelebb a természetes evéshez és emésztéshez.
A szondatáplálást, az alapproblémától függően, alkalmazhatjuk a gyomorba vagy akár a vékonybélbe is. Fontos azonban, hogy a táplálék bejutási helyének megfelelő módozatú táplálék beadást válasszuk. Minden szülőben felmerül a kérdés, hogy mit fog kapni a gyermek a szondába. A táplálék bejutási helyének megfelelően kell kiválasztani az összetételű táplálékot, legyen az összetett, bontatlan vagy akár előemésztett táplálék formájában. Vannak esetek, amikor csak a speciális szonda tápszer jön szóba.
Ha a „hagyományos” ételeket turmixoljuk le, mivel ezeket legalább kétszeresére kell hígítani, hogy a szondán keresztül beadható legyen, ezzel az étel energia- és tápanyagtartalma felére csökken. Tehát vagy 2-3-szor akkora mennyiséget kell elfogyasztania a gyermeknek, mint amit megszokott, ami hányást és hasmenést okozhat. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, és lehetséges, hogy a gyermek kiegészítésként kap tápszert.
Vannak esetek, mikor alkalomszerű, átmeneti szondázás, eszközlevezetés szükséges (pl. műtét, kemoterápia), van mikor folytonos, tartós szondaviselés tanácsolt. A szondatáplálás során a táplálék lejuttatására különböző műanyag eszközöket használhatunk, melyek közül ma már sok szövetbarát, így a tubusok akár 6 héten keresztül is egy pozícióban tarthatók. A szonda nem akadályozza a gyermeket a mozgásban, sportolásban, sőt, egyes típusokkal úszni is lehet. Ezt érdemes a kezelőorvossal egyeztetni.
A hasfalon keresztül beültetett szondával a hason fekvés esetleg eleinte kényelmetlenebb lehet a gyermek számára. Fontos, hogy a szondatáplált gyermeknek biztosítsunk pozitív élményeket az orális ingerléssel, mivel a szondatáplálással az evés orális örömeit elveszítik. Az orális stimuláció segíti a tápanyagok emésztését és felszívódását. Vizsgálatok igazolták, hogy még a súlyos nyelésproblémával küzdő gyermekeknél is jó hatással lehet, ha rendszeresen pár apró csepp folyadékot, ízt juttatunk a szájukba. Ennek hatására a gyermekek sokszor a nyálukat is könnyebben nyelik.
Ha biztonságos a szájon át történő táplálékfelvétel, ennek fejlesztésével is foglalkozni kell. Ha a gyermek szondatáplálásra szorul, akkor is biztosítanunk kell számára a megfelelő szociális, emocionális, kommunikációs környezetet. A gyermeknek legyen lehetősége megtapogatni, felfedezni a szondáját, vagy akár részt is tud venni az etetésben. Legyen lehetősége az asztalhoz ülni, ha szeretne, amíg mások esznek.
A koraszülött babák táplálási kihívásai
Miért olyan nehéz „jól etetni” egy babát a koraszülött intenzív osztályon? Az etetési gyakorlatok és ajánlások eltérőek lehetnek, és nincs egységes irányelv mindenhol. Méhen belül a magzat már 11-13 hetes korban szopja a mutatóujját, és sokszor közelít a szájához. Érzi az édesanya magzatvizében lévő egyedi ízeket, amelyeket akkor kezd el beszívni, amikor az orrnyílások már nyitottak, illetve le is nyeli a magzatvizet. Az időre született babák megszületéskor készen állnak az evésre és az anyatej emésztésére. Nem sokkal a születésüket követően már képesek megtalálni a mellbimbót és szájukba venni azt.
Egyáltalán nem meglepő, hogy a koraszülött babák szülei gyakran számolnak be etetési problémákról. Gyakran találkozunk averzív táplálkozási magatartással, ami nagyon aggasztó lehet a szülők és a gyermekek számára egyaránt. Koraszülött babáknál érettségüktől függően, amíg ez a mozdulatsor nem teljes, segíteni kell őket a táplálásban.
A koraszülöttek gyomra apró; 28 hetesen a térfogata kevesebb, mint 2 ml, míg az időre született babáknál ez már 6 ml. Az, hogy milyen mennyiséget tudnak elfogyasztani, attól függ, hogy milyen gyorsan ürül ki a gyomruk, ami probléma lehet egy koraszülött babánál, akinek az emésztőrendszere még éretlen, emésztése pedig lassú. A bélrendszerben rengeteg neuron található, amivel az agyhoz kapcsolódik, és fogékonnyá válik a stresszre is.
A táplálás és annak fontossága nagyon gyakran háttérbe szorul az ellátás során, és nem mindig magyarázzák el a szülőknek a táplálás menetét és annak kivitelezését. Koraszülött babáknál nagyjából előrelátható, hogy mikorra következnek be az egyes érési szakaszok. A szoptatáshoz vezető út első fázisa a gyakori bőrkontaktus és kengurugondozás, majd kb. 32-33 hetesen a non-nutritív szopás.
A szondás etetés kényelmesebbé tétele
A szondás etetés a baba egyik első étkezési élménye, így szeretnénk, ha ezt kényelmesebbé tehetnénk. Először is gondoljuk át, melyik a legmegfelelőbb méretű szonda; egy vékonyabb kényelmesebb lehet és le tudja lassítani a táplálék folyását. A levezetési technika is módosítható a kellemesebb élmény érdekében. Lehetőség szerint ajánljunk fel valamit, amit szophat, és helyezzük a babát az oldalára. Mind a szondás, mind pedig a cumisüvegből etetést ütemezni kell a kényelmes emésztés érdekében.
Amennyiben a babát szondán keresztül tápláljuk az ágyban, tartsuk a kezünket a babán, hogy érezzük, hogyan reagál. Figyeljük a testi feszültséget és a légzést, és annak megfelelően változtassuk az adagolási sebességet, szünetet tartva, amikor a diszkomfort jeleit mutatja. A PIC/NIC-en a babák számos kellemetlen érzékszervi tapasztalatot kapnak, és nem jutnak kellemes élményekhez. A száj és az orr szárazak lehetnek, és számos invazív beavatkozásnak vannak kitéve, mint az intubáció, leszívás, gyomorszonda behelyezése, maszkok, ragtapaszok alkalmazása.
Előfordul, hogy a gyomor záróizma nem tud rendesen bezáródni az etetőszonda miatt, és a kellemetlen ízű bukás is gyakori probléma. A szondatáplálás azt is jelenti, hogy nem érezhetik az anyatej édes és ismerős ízét. Ehelyett sokkal fontosabb lenne minden etetéssel kapcsolatos információ átadása az inkubátor mellett mind írásos anyagok formájában, mind a szakszemélyzet megfelelő kommunikációja által.
Rendszeres bőrkontaktus, kengurumódszer: A bőr-bőr kontaktus számos kellemes érzékszervi tapasztalatot biztosít, mint az édesanya bőrének illata, és visszaadja a magzatvízből tapasztalt ismerős ízeket is. Az anya bőre sima, meleg taktilis élményt ad, és ebben a pozícióban a baba meg tudja találni a mellet, amikor készen áll rá. Ideális esetben a szülők etetik először cumisüvegből a babát. Ha támogatjuk az anyákat abban, hogy ők lehessenek az elsők, akik ilyen módon táplálják gyermeküket, az azt a fontos üzenetet jelenti számukra, hogy a baba az övék. Ez egy fontos mérföldkő a baba életében, amit nem szeretnénk elvenni az édesanyától.
Fontos tudnivalók a szondatáplálásról
Fontos, hogy a szülők értsék, milyen ütemben várjuk a baba állapotjavulását, melyek egymásból következő változásokat hoznak. A koraszülöttségből adódó apnoe a 32. hét előtt nagyon jellemző. A gyomorszondáról szoptatásra vagy cumisüvegből etetésre történő átállás szintén a baba érettségének, fejlődési ütemének függvénye.
Fontos, hogy a szülők elég időt tölthessenek gyermekükkel, hogy felismerjék a baba jelzéseit, igényeit, amelyhez a személyzet segítsége elengedhetetlen. Ahhoz, hogy lássuk, a baba képes az orális táplálásra, léteznek különböző felmérő-kiértékelő skálák, amelyek segítik nemcsak a személyzetet, hanem a szülőket is. Ezzel tudjuk elkerülni az olyan konfliktusokat, amelyek a baba állapotából történő különbségek miatt jönnek létre, mint pl.: a nővérnél jól eszik a baba, az édesanyánál kevésbé.
10 trükk, hogy 2 perc alatt el tudj aludni
Az összehangolt, erős szopó mozgás idővel elfáradhat. Nem tud mellre tapadni. Az anyatej: az édesanya lefejt teje, nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy az anyatej több, mint táplálék! Donor anyatej: más, donáció irányába leszűrt, egészséges édesanya lefejt teje, amelyet az anyatejgyűjtő állomáson ellenőriznek, így biztonságos, megfelelő tápértékű.
A koraszülött babák agyi és idegrendszeri éréséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen az igény szerinti táplálás. Ehhez szükséges extra kalóriák adása nemcsak a PIC-en, hanem a hazaadást követően is annak érdekében, hogy felzárkózhasson a baba növekedésben és idegrendszeri érés szintjén is kortársaihoz.
A biztonságos etetés alapja a baba megfelelő pozícionálása etetés során. Nagyon türelmesnek kell lennünk az etetéssel kapcsolatos kérdésekben, a szülőknek támogató kommunikációra és reális elvárásokra van szükségük a szakemberektől, legyen az PIC nővér vagy orvos. Az oldalt fekvő pozíció, ahol a fej magasabban van, mint a láb, sokszor a legkényelmesebb testhelyzet a cumisüvegből táplálásra és kifejezetten hasznos az intenzív kezelést igénylő babáknál. Megtámasztja a testüket, és mivel a fej szabadon van, a baba el tud fordulni a cumitól, amikor szükséges, ugyanúgy, ahogy a mell esetében is tenné.
A tej orális bevitele stresszforrás is lehet egy baba számára, ha a gyermek nincs megfelelően pozícionálva, az etetést pedig rosszul ütemezzük. Mindig biztosítsuk, hogy a baba kezei szabadon legyenek, mert ez az önszabályozáshoz rendkívül fontos.
Általános tévhit, hogy a baba akkor megy haza az osztályról, amikor elér egy bizonyos súlyt (pl.: 2 kg) vagy azon a napon, amikor megszületett volna. Nagyon fontos a baba táplálásának és növekedésének utánkövetése mind a gyermekorvos, mind a védőnő segítségével, és amennyiben szükséges, laktációs szaktanácsadó közreműködésével. Erre nemcsak a baba biztonsága érdekében van szükség, hanem a szülői kompetencia megerősítésében, a szülők mentális egészségének érdekében is.
A szondatáplálás típusai és eszközei
A szondatáplálás lehet átmeneti és tartós is. Szondát bevezethetnek az orron, majd a nyelőcsövön keresztül a gyomorba vagy a vékonybélbe (nasogastricus szonda), illetve endoszkópos eszközzel beültethetnek a hasfalon át is a gyomorba vagy a vékonybélbe (PEG, PEJ szonda).
Az otthoni szondatáplálás kezdésekor az otthonápoló bemutatja és megtanítja a családnak az eszközök helyes használatát, tisztítását. Egyik csoportja az eszközöknek, amelyeket átmeneti szondatápláláskor használunk (1-6 hét), az ún. szondák, amelyeket az orron keresztül vezetnek be, végig a nyelőcsövön keresztül. Az eszközök másik csoportja, amelyeket tartós szondatápláláskor használunk (6 hetet meghaladó szondatápláláskor), az ún. tubusok, melyeknek különböző formái léteznek. Button - Egy hasfalra simuló táplálóeszköz, melynek csatlakozóját kizárólag a tápláláskor használjuk.
Fontos, gyakran felmerülő kérdés a következő: milyen hosszú ideig tartson egy szondatáplálás? A szakaszos táplálás során a napnak csak bizonyos szakaszában táplálunk (pl. Fontos, gyakran felmerülő kérdés a következő: milyen módon juttassuk be a speciális élelmiszert a szondába? A pumpa a szondatáplálás legideálisabb eszköze. Könnyen kezelhető, egy kis hátizsákban is hordozható. A gravitációs módszerrel a speciális élelmiszer abból adódóan folyik le a szondán, hogy az a szonda végződésénél magasabban helyezkedik el.
Dietetikusa és orvosa szakértelmére akkor is számíthat, amikor arról kell döntenie, mit adjon be a szondán vagy tubuson keresztül. A házi készítésű ételekkel nem lehet nyomon követni az egyes étkezéssel biztosított tápanyag- és kalóriamennyiséget. A dietetikus vagy az orvos tanácsa alapján sok hozzátartozó kombinálja a szájon át történő etetést a szondatáplálással.
Egyes esetekben az előírt gyógyszerek is beadhatók a szondán keresztül. Ezzel elkerülheti a szájon át beadott gyógyszereknél gyakran előforduló, ízzel és a gyógyszer lenyelésével kapcsolatos problémákat. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy pontosan mikor kell az adott gyógyszert beadni: éhgyomorra vagy étkezés után?
A szondatápszerek fagy- és hőérzékenyek. A tápszer állaga 3 °C alatti tárolás esetén változhat, és több mint 5 hónapig tartó, 30 °C feletti tárolás esetén értékes hatóanyagok vesznek el belőle. Amennyiben a tápszer becsomósodott vagy kicsapódott, akkor már a lejárati idő előtt ki kell dobni a terméket. A felnyitott pack szondatápszert 24 óráig lehet felhasználni. Abban az esetben, ha a táplálások között több mint 4 óra telik el, a tápszert, ill. A termékeket a megbontásig egy zárt kartondobozban javasolt tárolni. Kerülje a tápszerek káros hatásoknak való kitételét, pl. ne helyezze oldószerek, toxikus anyagok, kártevők, magok, penész stb.
Amennyiben kezelőorvosa másképp nem rendeli, kérjük legalább két héttel előbb tájékoztassa Otthonápolóját, mielőtt a tápszer, ill. táplálóeszköz elfogyna.
Gyakori problémák és megoldások
Az alábbiakban összefoglalva találja a leggyakoribb panaszokat, illetve azok kezelhetőségének módját:
- Túl gyorsan és/vagy túl nagy adagban fogyasztott tápszer: csökkentse a tápszerbeadás sebességét, ill. szünetet tartson.
- Bizonyos összetevőkkel szembeni érzékenység, allergia: konzultáljon orvosával a megfelelő tápszer kiválasztásához.
- Nem megfelelő tárolás miatt megromlott tápszer: kérjük, minden esetben tartsa be az előírt tárolási útmutatókat.
- Elzáródott szonda: a fecskendővel szívjon vissza a szondából annyi táplálékot, amennyit csak tud. Óvatosan öblítse ki a szondát meleg vízzel. Ismételje meg a folyamatot. Amennyiben az elzáródás még mindig fennáll, óvatosan nyomja össze az ujjaival a szondát és ismételje meg az öblítést. A PEG-et soha ne távolítsa el.
- Testmozgás hiánya: amennyiben lehetséges, iktassa be a napirendjébe a rendszeres testmozgást.
Ápolja a tubus körül a bőrt az irritáció elkerülése érdekében! Ügyeljen a megfelelő szintű hidratáltságára oly módon, hogy elegendő vizet ad a szondán keresztül!
