Fehérjedús ételek babáknak: útmutató a megfelelő tápláláshoz

A kisbaba az első évben rendkívül gyorsan fejlődik: nagyjából hat hónapos korára megduplázza, első születésnapjára megháromszorozza születési súlyát, testhossza pedig másfélszeresére növekszik. Ehhez a fantasztikus fejlődéshez a babádnak arra van szüksége, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét kapjon, hiszen a csont, az izmok és az agy alkotóelemei is fehérjékből állnak.

Miért kulcsfontosságú a fehérje a baba fejlődésében?

A fehérje az egész szervezet építőanyaga. Ezek alkotják a sejteket, segítségükkel épül ki az emésztőrendszer és az immunrendszer. A fehérjék határozzák meg leginkább a kisbabád növekedését és fejlődését. Ebből a tápanyagból az első életév során, ahogyan a későbbiekben is, a szervezetnek meghatározott mennyiségre van szüksége.

Az optimális fehérjebevitel 0-12 hónapos kor között

Az optimális fehérjemennyiség viszonylag könnyen megadható számokkal:

Ezeknek a számoknak valójában akkor van jelentősége, ha valamiért nem tudod elegendő mértékben szoptatni a babádat.

Az anyatej szerepe a fehérjebevitelben

Az anyatej ugyanis optimális összetételben és minőségben tartalmaz minden szükséges tápanyagot, ezért, ha tudod, tápláld kisbabádat kizárólag anyatejjel egészen féléves koráig, majd egészítsd ki az anyatej mellett étrendjét hozzátáplálással. Az anyatejben lévő fehérje összetétele ráadásul minden fejlődési szakaszban tökéletesen alkalmazkodik a baba korához és szükségleteihez:

• A kisbaba születése utáni első anyatejtípus a kolosztrum, azaz az előtej - ebből mennyiségre kevés termelődik, ám az sűrű, fehérjedús és tápanyagban rendkívül gazdag: tökéletes az apró gyomorral rendelkező újszülött számára.
• Néhány nap után átmeneti, hígabb anyatej képződik, ami már nem kolosztrum, de még nem érett tej - ennek a mennyisége jóval több az előtejhez képest, és megnő benne a zsír, a laktóz és a vitaminok mennyisége.
• Ez később átalakul érett tejjé, ami megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazza mindazt, amire egy egészséges csecsemőnek szüksége van, így a fehérjéket is.

Anyatej hiányában: tápszer és tehéntej

A fehérje tehát kulcsfontosságú, de megtörténhet, hogy bár mindent megteszel, mégsem tudod elegendő mértékben anyatejjel táplálni kisbabádat - ez esetben olyan tápszer mellett dönts, ami összetételében leginkább hasonlít az anyatejre. Az anyatej minden részecskéjében az emberi igényekhez igazodik, míg a tehéntej a borjú számára optimális összetételű. Ez a tejtípus háromszor annyi fehérjét tartalmaz, és teljesen más összetételű, mint az anyatej - fogyasztása túlságosan nagy igénybevételnek teszik ki a fejlődő veséket, és hosszú távon az anyagcserére is nem kívánatos hatással lehet. Tehát tehéntejet vagy más állat tejét nem javasolt adnod a babádnak 1 éves kor alatt, mert az emésztőrendszere még nem bír el az ezekben található fehérjékkel.

Fehérjék a második félévben: hozzátáplálás

Ha a babád elmúlt féléves, elkezdődik számára a hozzátáplálás: mostantól új forrásokból is gyűjthet be fehérjéket. Elsőként zöldségekkel és gyümölcsökkel ismerkedik meg, majd 8-9 hónapos kortól pedig következhetnek a húsok. Ezután lehet a tejtermékek közül a kefirrel és joghurttal próbálkozni. Az említett ételek mind fehérjeforrásnak számítanak, de azt, hogy a kisbaba mennyire tudja ezeket hasznosítani, a fehérje összetétele és környezete határozza meg. A zöldségekből származó fehérjék például sokkal kisebb arányban hasznosulnak, mint a húsokból származók.

A hatodik hónap környékén megkezdheted a hozzátáplálást. Ez azt jelenti, hogy a baba először találkozik szilárd ételekkel - így az anyatej mellett a menüben megjelennek a zöldségekből és gabonákból származó növényi fehérjék, valamint 8-9 hónapos kortól a húsból, halból, tojásból pedig az állati fehérjék.

Húsok a baba étrendjében

Fontos tudnod, hogy a különféle fehérjetípusokat a baba szervezete más-más mértékben hasznosítja: a hüvelyesekben például nagy mennyiségű fehérje van, viszont ezek a növényi rostok között helyezkednek el, és sokkal kevésbé hasznosulnak, mint a húsok fehérjetartalma esetén. Ezért rendkívül fontos, hogy a baba kellő mennyiségben fogyasszon húst, főétkezésenként 10-20 g-ot.

Nézzük, milyen húsokat adhatsz a babának:

• Csirkehús: az első húsféle, amivel a babád találkozik - könnyen emészthető, nem zsíros.
• Pulykahús: szintén fehér hús, de még kevesebb a zsírtartalma, mint a csirkehúsnak.
• Marhahús: vörös hús, amely kiváló vasforrás és B vitaminokban gazdag - 12 hónapos kor körül add először a babának, pépesítve.
• Sertéshús: zsírosabb húsféle, amely szintén sok B-vitamint és vasat tartalmaz - válaszd a soványabb részeket a baba ételeihez.
• Hal: tökéletes telítetlenzsírsav-forrás, amely segíti az agy és az idegrendszer fejlődését.
• Májak: az egyik legjobb vasforrás, amely zsírban oldódó vitaminokat (A-, D-, E-, K-vitaminok) is tartalmaz. Hetente egyszer adj májat pépesítve a babának, a hússal megegyező mennyiségben!

Tejtermékek bevezetése

A tejtermékek, hasonlóan a húsokhoz, állati eredetű fehérjét biztosítanak a szervezet számára, ráadásul kalciumot, B6 és B12-vitamint is tartalmaznak - ám ahogy írtuk, a tehéntejfehérje megemésztése túl nagy feladatot jelent a babád fejlődő emésztőrendszerének. Ezért csak 10-12 hónapos kortól kezdd el adni neki a tejtermékeket, először még csak kefirt, joghurtot (50-80 g-ot), túrót (30 g-ot) és kis darabka sajtot.

A túl sok fehérje kockázata

A legújabb kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a fehérjék esetében a minőség és az összetétel nagyon fontos - a túlzott mennyiségű, illetve nem megfelelő szerkezetű fehérje fogyasztása a baba első két évében növeli mind a későbbi elhízás, mind az allergia kockázatát.

Az édesanyák a legjobbat akarják a babának, ezért előfordul, hogy tisztán jó szándékból úgy gondolják, ha a fehérje jó, kapjon minél többet belőle a baba… de fontos tisztában lenned azzal, hogy a túlzásba vitt fehérjefogyasztás bajt okozhat: a baba túlságosan gyorsan növekszik, és később elhízással, valamint allergiával küzdhet.

Ajánlott állati fehérjemennyiség 9-12 hónapos korban:

• anyatej vagy tápszer: 5-8 dl
• húsok: 10-20 g
• kefir, joghurt: 50-80 ml
• tehéntúró: 30 g
• sajt: 10-15 g

Ebben a korban ugyanis még mindig az anyatej (hiányában a tápszer) biztosítja a baba fehérjeigényének legalább az egyharmadát.

Fehérjeérzékenység és tejmentes diéta

Amikor kiderül kisbabánkról, hogy tejfehérje érzékenysége van, sok minden megváltozik a család életében. Egyrészt örülünk, hiszen nagy valószínűséggel megtaláltuk a tünetek (pl.: hasfájás, köhögés, ekcéma) forrását, másrészt egy új kihívás került elénk, hiszen tejmentesen étkezni nem is olyan egyszerű.

Azoknál a kisbabáknál, akik még szopiznak, az anya étrendje a meghatározó. Sok édesanya számol be róla, hogy a hasfájás, a sok puki, az általánosnál több buki, sőt esetenként a véres széklet is abbamaradt, amikor tejmentes diétát tartottak. Van, aki csak a tejet hagyta el, más az összes tejterméket kizárta az étrendjéből. A javulás néhány hét után volt tapasztalható, vélhetően azután, hogy a tejfehérje kiürült az anyuka és a kisbaba szervezetéből is.

Szerencsére ma már nem olyan nehéz megfelelő alternatívát találni a tejekre. A növényi tejtermékek biztonságos és kényelmes megoldást nyújtanak, hiszen ugyanúgy lehet őket felhasználni, ahogy a rendes tejet, joghurtot vagy sajtot is. Ráadásul rengeteg íz közül válogathatunk! A tápszeres babáknál is fontos, hogy olyan tápszert biztosítsunk kisbabánknak, ami nem tartalmaz tejfehérjét. A védőnő vagy a gyermekorvos által javasolt tápszereket érdemes először kipróbálni. Ha valami problémát észlelünk, a szakemberekkel egyeztetve lehet váltani. A gyerekek bizonyos ideig tartó diéta után általában kinövik az allergiát.

A hozzátáplálás megkezdésekor is fontos tartani a tejmentes diétát. Szerencsére a babák először a gyümölcsökkel és zöldségekkel ismerkednek meg. Figyeljünk rá, hogy olyan tejpépeket és babakekszeket válasszunk, amik nyomokban sem tartalmaznak tejet. A növényi alternatívákat általában 1 éves kortól ajánlják bevezetni az anyukák. Ezek a tejek általában főként apróra őrölt olajos magvakból és vízből készülnek. Mivel a mogyoró, szója, mandula szintén allergizáló élelmiszerek, ezekkel óvatosan szabad csak próbálkozni.

Egyéb fontos tápanyagok a baba étrendjében

Szénhidrátok

A szénhidrátok a szervezet legfontosabb és könnyen elérhető energiaforrásai. A gyermekek és a felnőttek egészséges étrendjének szükséges részét képezik. A szénhidrátok két fő formája: egyszerű szénhidrátok (vagy egyszerű cukrok, beleértve a fruktózt, a glükózt és a laktózt), és összetett szénhidrátok (vagy keményítők, olyan élelmiszerekben találhatók, mint keményítőtartalmú zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, rizs, kenyerek és gabonafélék). Egyes élelmiszerek szénhidrátjai (leginkább az egyszerű cukrot vagy fehér lisztet tartalmazók) könnyen lebomlanak, és gyorsan megemelik a vércukorszintet. A komplex szénhidrátok (amelyek teljes kiőrlésű gabonákban találhatók) viszont lassabban bomlanak le, lehetővé téve a vércukorszint fokozatos emelkedését. A cél a változatosság. Ajánlott ebben a korban különösen a graham-lisztet használni, nincs kesernyés íze, elfogadják a kicsik. Emellett szerepeljen az étrendben barna rizs, bulgur, teljes kiőrlésű és sima pékáru, jó minőségű keksz. A 2 évesnél idősebb gyermekek egészséges kiegyensúlyozott étrendjének tartalmaznia kell a szénhidrátokból származó kalóriák 50-60% -át.

Vas

A kisgyermekek étrendjében nagyon gyakran hiányzik a vas, amely oxigént szállít a vérben, és ez adja a gyerekek energiáját, befolyással van növekedésükre, tanulási képességeikre, viselkedésükre, hogylétükre. A tehéntejben kevés vas van. A nagymennyiségű szintén veszélyeztetheti a kisgyermeket a vashiány miatt. A sok tehéntejet fogyasztó kisgyermekek kevésbé lesznek éhesek! Folytasd a vassal dúsított gabonafélék kínálását, amíg gyermeked 2 éves nem lesz (olvasd el az összetevőket, legyen ott a vas!).

Kalcium

A kalcium az a szuper tápanyag, amely segít az erős csontok és fogak kialakításában. A legfontosabb most, amikor a gyermek növekszik, hiszen a csontok épülnek. A tej fontos része lehet a kisgyermek étrendjének. Általában 1-2 éves kor között a gyerekeknek teljes tejet (magas zsírtartalmú, pl. 3,6%) kell inniuk, hogy megkapják a normális növekedéshez és az agy fejlődéséhez szükséges étrendi zsírokat. Ha a túlsúly vagy az elhízás aggodalomra ad okot - vagy ha a családban előfordult elhízás, magas koleszterinszint vagy szívbetegség - beszélj a gyermek kezelőorvosával, hogy csökkentett zsírtartalmú (2%) tej adható-e. Néhány gyerek nem szereti a tejet/tejterméket, vagy nem fogyaszthatja azokat. Ebben az esetben kalciummal dúsított növényi italok és dúsított gabonafélék fogyasztása javasolt.

Rost

A gyerekeknek is szükségük van rostra. Többféle rost van, a lényeg, hogy az alábbiak szerepeljenek a gyermek étrendjében. A túl sok rostbevitel székrekedést is okozhat, főleg ha a folyadék és mozgás mellé nem elegendő.

Az elhízás megelőzése és a súlykövetés

„Magyarországon az OECD jelentései szerint Európában a legmagasabb az elhízottak aránya. Gyermekeknél minden 4-5. gyermek érintett lehet. Mára ez már közegészségügyi problémájává vált, nem csupán a gyermeknek rossz. Ahogy az elhízás gyakorisága megnőtt, az elhízással járó társbetegségek gyakorisága is növekedett. A gyermekek elhízásának kialakulásához többféle tényezők járulnak hozzá. Ide tartozik a nem megfelelő ételek és italok rendszeres fogyasztása: például magas cukortartalmú italok, készételek, gyorséttermi ételek fogyasztása, nagy adagok otthon, egyre kevesebb családi étkezés, egyre kevesebb testmozgás (helyette képernyő), rövidebb alvásidők, stb. A tv-nézés a gyermekkori elhízás kialakulásának egyik legelterjedtebb környezeti hatása. Léteznek még endokrin (pl. pajzsmirigy betegségek, kortizolfelesleg, növekedési hormon hiány, stb.) okok, de ezek a gyerekek kb. 1% -ban azonosítottak csupán. Újabb kutatások egyre több bizonyítékot adnak arra nézve, hogy van ún. „anyagcsere-programozás”, amelynek szerepe van az elhízás kialakulásában. Ez a környezeti és táplálkozási hatások miatt a legérzékenyebb, korai időszakban hatással lehet a gyermek elhízásra.

A kutatások megerősítik, hogy a csecsemőkorban vagy a korai gyermekkorban fellépő súlygyarapodás és az azt követő elhízás vagy metabolikus szindróma között korai gyermekkorban, serdülőkorban vagy felnőttkorban összefüggés van. Amint a percentilgörbéken akár babádnál, akár kisgyermekednél korához és neméhez képest furcsa eltérést találsz, keress szakembert. Egy gyermeket tilos fogyókúráztatni, ők belenőnek a súlyukba. Azonban a megfelelő tudással, személyre szabott étrenddel és mozgással nagy sikerek érhetőek el.

Étkezési szokások és válogatósság

Fogadd el az ételekkel kapcsolatos erős preferenciákat. Hároméves gyermeked lelkesen étkezhet, de nagyon specifikus étel-preferenciái lehetnek. Bármennyire is irritáló ez a viselkedés, nagyon jellemző egy hároméves gyermekre. Továbbra is kínálj különféle egészséges ételeket, és hagyd, hogy gyermeked kiválassza, melyiket és mennyit fog belőle enni. Bátorítsd, de ne erőltesd az új ételek kipróbálását. Kínálj nagyon kis mennyiségű új ételt a gyermek számára, hogy megkóstolja („kalandfalat”), más, már megkedvelt, elfogadott ételekkel együtt. Ne számíts arra, hogy megeszik egy teljes adag ismeretlen ételt.

Kapcsold ki a tévét - főleg étkezéskor. A képernyőnézés nagy kihívást jelenthet hároméves gyermeked táplálkozásának szempontjából. A kisgyerekeket könnyen befolyásolhatják az egészségtelen ételek, például a cukros gabonafélék, a gyorsételek és az édességek hirdetése. Nem kell még kisgyermekednek megcímkézni az ételeket, „jó” és „rossz”, egészséges vagy egészségtelen szerint. Hasznos, ha „mágikus szavakat” használsz, jelzőket, amelyek segíthetnek, hogy a gyermeked elfogadja az ételt. Pl. Roppanós, extraédes paradicsom.

Közösségi étkezés és neofóbia

A legtöbb szülőben kétségek támadnak a közösségbe adás előtt: vajon mit fog a gyermek enni? A közétkeztetésnél szigorú rendeletnek kell az étrendnek megfelelnie. TIPP: Kérd el az étlapot pár hónappal a közösségbe adás előtt. Nézd át, és készülj fel. Mutass meg a gyermekednek ételeket, alapanyagokat az ovis/bölcsis étlapról. Otthon készítsd el, és magyarázd el neki, hogy „ez egy igazi finom ovis ebéd”. A neofóbia és a válogatós korszak normál időszakában kezdődik a közösségbe járás. Emiatt a gyermek fél az újdonságoktól. Egyébként is új lesz neki minden: új emberek, illatok, helyek, helyzetek, gyerekek, elvárások, feladatok, stb. Tudom, anyaként nehéz elfogadni ezt, kicsit úgy érezzük, mintha a gyermek ilyenkor „kicsúszna a kezünkből”. Az étkezéseit, étrendjét már nem teljesen mi irányítjuk.

Érdekesség, hogy az ovis közétkeztetés a napi háromszori étkezés esetén az energiaszükséglet 65%-át kell, hogy fedezze gyermeked számára (napi 1 főétkezés, 2 kisétkezés). Sokan úgy érezhetik, hogy eddig finom, egészséges ételeket kapott a gyermekük, majd a közösségben jön a „fekete leves”. Nos, ez nem így van. A gyermek teljesen normális, hogy megismer majd új ételeket és ízeket. Készülj fel, az is lehet hogy olyat fog megszeretni és kívánni, amit te sosem adnál neki. Ilyen esetben hagyd meg neki a szabad döntés jogát: az ő ízlése. Ha neki ízlik, ne szidd le, hogy „hogy voltál képes ezt megenni!?”. Egyszerűen azt kérdezd: „milyen íze volt? Tudnál valamihez hasonlítani? Otthon azért kompenzálhatsz, ha szükséges.

tags: #feherjedus #etelek #babaknak