Czakó Zsófia Szívhang című kötete erőteljesen táplálkozik a vetéléssel végződő első terhességének tapasztalataiból. Czakó magáról szeret írni, illetve a környezetét is magán keresztül mutatja be. Tudta viszont, hogy ebben őszintének is kell lennie, legyen szó az anyjával vagy a testével való kapcsolatáról, a falubeli konfliktusokról.
A Regény keletkezése és Inspirációi
Amikor André Ferenc és Czakó Zsófia 2021-ben a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj első nyertese lett, az őszi Margón Valuska László a készülő köteteikről kérdezte őket. Itt Czakó Zsófia elmesélte, hogy a regény traumaszövegként indult: elvetélt, ezt pedig írással próbálta feldolgozni. Emellett foglalkoztatta az is, hogy vajon hogyan éli meg ugyanezt más nő, és mit él át az, aki abortusz miatt fekszik ugyanabban a szobában, valamint hogyan viszonyul ehhez az a vidéki szomszéd néni, aki szerint a gyereket Isten adta, Isten elvette. Czakóban aztán az is elkezdett mozogni, hogyan lehetne ezt a nyers szöveget szépirodalommá formálni, ennek adott lökést a pályázat.
Mikor az őszi margós beszélgetés zajlott, Czakó már ismét kisbabát várt, és mesélt arról is, hogy tartott tőle, milyen lesz veszélyeztetett terhesként vetélésről írni, de a folyamat végül inkább felszabadítónak bizonyult.
Czakó Zsófia Szívhang című könyvét a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be, a szerzővel Ott Anna beszélget. A bemutatóra június 10-én 19.30-kor kerül sor a Városmajori Szabadtéri Színpad Kisszínpadán.
A Szívhang főbb témái és Motívumai
„Missed ab, élettelen embrió a méhben, öt milliméter, kaparásra előjegyezni” - kapja meg a diagnózist a harmincas, házas főszereplő az orvostól, az izgatott készülődést pedig egészen másfajta várakozás váltja fel. A kötet fókuszában egyértelműen a vetélés megélésének női szemszöge áll.
A Szívhang nem vetéléstörténet, hanem sok más témát is érint, ezeket vették végig a bemutatón. Ott van benne például a Covid, ami miatt az íróházaspár elköltözik Budapestről vidékre. Hangsúlyos a Szívhangban a szülővé válás folyamata is. A főhős környezetében sokan figyelmeztetik, hogy „majd meglátod”, hogy a gyerek születése után elromlik a házasság, a főszereplő viszont máshogy akarja csinálni. Az anyák nagyon sok kéretlen tanácsot kapnak, ennek kezelésére Czakó hallott egy jó technikát: meg kell köszönni, és azt mondani, hogy majd megfogadja.
„Nincs köztük kövér, az a halálom" Bekapcsolva hagyták Orbán mikrofonját
A Kórházi Tér és Társadalmi Problémák
A helyszín alapvetően a hatágyas C szoba - nem mintha ez lenne a hivatalos neve, de a kórházi dolgozók egymás közt így nevezik, a főszereplőt leszámítva ugyanis roma nőket helyeznek el benne. Az ágyakból visszanéző arcok váltják egymást, hiszen az abortusz, a kaparás vagy a „majóma”-műtét nem igényel hosszabb kórházi kezelést, így a főszereplő fiatal, szinte gyerek roma lányok és meghatározhatatlan korú asszonyok életébe pillant be a félnapos-napos közös benntartózkodás alatt.
A borsodi állami kórház és magánklinika különbségét is behozza a kötet, ami egy általános társadalmi problémára mutat rá. A főszereplőt ugyanis a „C” szobába fektetik be, ahol változó, hogy ki miért került be. Van, aki abortuszra érkezik nagyon fiatalon, vagy mert nem tudják eltartani a hatodik gyereket, és olyan is, aki beteg. Ott Anna kiemelte, hogy a páciensek sokféleségéhez képest milyen erősen jelent meg a főszereplőben a kapcsolódni vágyás.
Czakó elmondta, hogy a kórházi részletek nagyrészt valósak, nem kitalációk: „Ez az én történetem, és így volt”. Annyira idegen volt neki a közeg, hogy lekötötte a figyelmét, „kulturális sokkban figyeltem a lányokat”.
Czakó szerint olyan ez a kórházi helyzet, mintha érdekellentét lenne a figurák között, hiszen van, aki akarta a gyereket, és van, aki nem, mégis közösen kell eltölteniük azt a 30 órát egymás mellett, miközben kialakul valamiféle kapcsolat közöttük. Az egyik abortuszra érkező, mélyszegénységben élő nő fogalmazza meg a mesélőnek, hogy „igazságtalan az élet”, amivel azt fejezi ki, hogy igazságtalan, hogy a főszereplőnek nem lehet gyereke, miközben ő elveteti.
A Főszereplő és az Irányítás Visszaszerzése
„Ekkor értettem meg, hogy ezzel a pálcikával és az élettelen magzattal a méhemben innentől kezdve nem én irányítok.” A kötet erős gesztusa maga a beszéd, a szavakban megragadott saját tapasztalat, amivel a főszereplő visszaveszi az irányítást a saját megélése felett. Tabuktól megfosztott és nyílt beszéd ez, ami provokáció nélkül képes kendőzetlenül megnevezni fiziológiai és érzelmi állapotokat, és számos olyan társadalmi problémára is rámutat, amit természetesnek veszünk, önigazolásokkal megmagyarázunk vagy inkább nem is veszünk róla tudomást - tesszük persze mindezt túlnyomórészt jóindulatúan.
Újabb központi motívuma a Szívhangnak a gyermekiség, hogy hogyan kerül vissza a gyerek szerepébe a főszereplő azáltal, hogy a kontrollvesztett állapotba kerül. A könyvben ennek a folyamatnak az egyik visszatérő, megidézett alakja az iskolai tanárnő, Edit néni, illetve a jelenben az anya is. Czakó sokat olvasott arról, hogy krízishelyzetben bekapcsolnak a rossz reflexek és az olyan komplexusok, amikről azt hisszük, hogy már leküzdöttük - az ő első könyve is a megfelelési kényszerről szólt, ezt most Edit néniben fogalmazta meg. A kiszolgáltatottság Ott Anna szerint a magánklinikán is megjelenik, ezt Czakó Zsófia a kukákkal érzékeltette, amik bár csúcstechnológiásan egy kézsuhintásra felemelik a fedelüket, még így sem működnek mindig.
Férfi Szerepek és Egyenjogúság
Míg a saját műtétjére vár, gondolatban végigjárja a terhessége stációit, ám mivel a cselekményben több idősík keresztezi egymást, a kórházi jelen és a vetéléssel végződő terhesség múltjához képest egy újabb jelen is társul: a második, sikeres terhesség és az arra való készülődés története. A kötet fókuszában egyértelműen a vetélés megélésének női szemszöge áll, a férfié háttérbe szorul, de amit látunk, érzékelünk ebből a férfiból, az alapján ő egy érett társ. Majdnem idealizált figura, de szerencsére több szituációban látjuk cselekedni, így egy olyan hús-vér ember képe rajzolódik ki, aki a gyerek elvesztésének megrázó érzelmi és testi tapasztalatában is képes egyenrangú partnerként osztozni, és jól segíteni.
Az őszi Margón Czakó kifejtette, hogy ugyan a feminizmust szerinte főleg nők képviselik, az nemcsak a nőkről szól, hanem az egyenjogúságról. Ennek kapcsán említette, hogy foglalkoztatja, hogyan lehet olyan férfiszerepet konstruálni, ami nem a toxikus maszkulinitás felől indul. A Szívhangban a főszereplő a nehéz helyzetben nincs egyedül, és akinek megengedi, hogy őszintén lássa őt, az a férje.
Mastercard® Alkotótárs Ösztöndíj
Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® - Alkotótárs ösztöndíjat. Czakó Zsófia Szívhang című kötetének tervével lett a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj egyik első nyertese. Amikor beadta a munkatervet a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíjára, akkor már pontosan tudta, hogy mikről akar beszélni a kötetben, mesélte a bemutatón Czakó Zsófia.