Müller Péter Sziámi a nyolcvanas évek underground világának ikonikus dalszerzője és előadója volt. Számos dalszövege fontos szerepet töltött be az életemben, már tinédzserkoromban is. Az első ezek közül, ami a kérdés hallatán eszembe jutott, az a „Ha előrelátó csecsemő lettél volna…” című száma, így erre esett a választásom. Ez a dal egy életérzést fogalmaz meg.
A dal, amely rezonált a lázadó tinédzserrel
A dal refrénje, hogy „Ha előrelátó csecsemő lettél volna / Felkötöd magad a köldökzsinórodra”, ezekkel a sorokkal lázadó tinédzserként nagyon rezonáltam. Ugyanis már fiatalon tudtam, hogy koncert- és rendezvényszervezéssel szeretnék foglalkozni, de a szüleim megpróbáltak eltántorítani ettől, mert nem hittek abban, hogy ez rendes szakma, amiből egzisztenciát lehet építeni.
Ez az ellentét idővel odáig fokozódott, hogy tizenhét évesen, gimnazistaként elköltöztem otthonról, mert a biztos családi háttérnél fontosabbnak tartottam megvalósítani az álmomat. A magyar alternatív rock határozta meg a fiatalkoromat, és a Sziámi zenéje is ebben az időszakban vált meghatározóvá számomra.
Szakmai kezdetek és a Sziámival való találkozás
Amikor 1990-ben az URH együttes egy fellépés erejéig újra összeállt, akkor személyesen is megismerhettem Pétert, mert azon a koncerten már én is a szervezőstábbal dolgoztam. Ott csak felületesen volt időnk beszélgetni.
Aztán nagyjából másfél évvel később véletlenül újra összefutottunk, és akkor végre lehetőségem adódott mélyebben beszélgetni. Kiderült, hogy időközben vidékre költözött, és épp szervezőt keres az új formációjának, felajánlotta, hogy akár dolgozhatnánk együtt. Ez nagyon sokat jelentett nekem, hiszen még nem igazán volt szakmai referenciám, mégis hitt bennem, és egyenrangú partnerként tekintett rám.
Menedzseri szerep és a Sziget Fesztivál
Én lettem a menedzsere, lehetőséget kaptam, hogy én szervezzem a koncertjeit, illetve kiadjam a lemezeit. Még alig múltam húszéves, igazi kiscserkész voltam, de ezt Péter sosem éreztette velem. Müller Péter Sziámi egy kifejezetten művelt, rendkívül érdekes és nyitott gondolkodású ember, akivel bármiről élvezetes beszélgetni. Két-három évvel később a Sziget fesztiválba is közösen vágtunk bele.
Nem hiszem, hogy nélküle, az ő kreativitása és kapcsolatai nélkül megvalósult volna a Sziget. A tőle tanult nyitottság biztosan elősegítette azt, hogy amikor a Sziget elkezdett igazi tömegrendezvénnyé válni, akkor folyamatosan hajlandó voltam nyitni a közönség igényei felé. Így olyan műfaj is simán bekerült a kínálatba, mint az elektronikus zene, amely egyáltalán nem áll közel a szívemhez.
Sziámi hatása a zenei sokszínűségre
Azt nem állítom, hogy ha egyedül vágtam volna bele, akkor zeneileg más irányba indultam volna el, mert hozzám mindig a rock- és az alternatív zene állt közel, szóval a Sziámit, a Vágtázó Halottkémeket, a Kispál és a Borzot, a Tankcsapdát vagy az Európa Kiadót ugyanúgy elhívtam volna.
A fesztivál indulása előtt már volt szerencsém néhány olyan előadóval együttműködni, amelynek a zenéjét is kedveltem, például a Pál Utcai Fiúkkal vagy a Beatricével, de tőlük, illetve a menedzsmentjüktől még inkább csak részfeladatokat kaptam. Az első igazi zenekarmenedzseri feladatom a Lord együttes mellett volt, majd rögtön utána már a Sziámi jött.
Sziámi ma és a nosztalgia
Müller Péter Sziámi zenészként már nem olyan aktív sajnos, mint húsz-harminc évvel ezelőtt, de a mai napig rendszeresen fellép, és noha ritkán járok már koncertre, őt néha még megnézem. Nyilván a dalai már egészen mást jelentenek számomra, manapság inkább egyfajta nosztalgiával töltenek el a tinédzserkorommal kapcsolatban.
Előfordul az is, hogy a gyerekeim mutatnak nekem friss és menő előadókat. Amikor még a Szigetet szerveztem, kötelességem volt, hogy képben legyek a trendekkel, azonban mióta ez már nem feladatom, kicsit örülök, hogy nem kell ezzel foglalkoznom.