A védőoltások létfontosságúak a komoly megbetegedések megelőzésében, azonban nem ritkán járhatnak oltási reakciókkal. Fontos megérteni, hogy ezek a reakciók a szervezet immunrendszerének természetes válaszai a bejuttatott antigénekre. A védőoltásokat követő egészségi ártalmakat három nagy csoportba sorolják: oltási reakciók, oltási szövődmények és oltási balesetek, súlyosságuk alapján.
Az élő oltóanyagok oltási betegséget, míg a nem élő oltóanyagok oltási reakciót válthatnak ki. Ezek általános közérzeti és helyi tüneteket okozhatnak. Az oltásokat éppen ezért csak teljesen egészséges páciens kaphatja meg.
Az oltás utáni tünetek
Az oltás típusától függően jelentkezhet hőemelkedés, láz, rossz közérzet, fáradtságérzés, levertség, étvágytalanság, aluszékonyság, hányás, hasmenés, ingerlékenység vagy fejfájás. Helyi tünetként az oltás helyén bőrpír, duzzanat, keményedés vagy fájdalom jelentkezhet. BCG oltás után kis bőrheggel gyógyuló tályog is előfordulhat.
Az olyan csecsemőkori oltások, mint a DTPa (diftéria-tetanusz-acelluláris pertusszisz komponenseket tartalmazó oltóanyag) + IPV (inaktivált poliovírus vakcina) + Hib (Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag), valamint a pneumococcus elleni vakcina beadását követően pár órával vagy akár egy nappal később is kialakulhat hőemelkedés vagy láz. Ezzel szemben az MMR (mumpsz, kanyaró, rózsahimlő) oltás után általában 7-10 nappal jelentkeznek a testhőmérséklet emelkedésével járó mellékhatások.
Az MMR oltás és az oltás utáni láz
Az MMR (mumpsz, kanyaró, rózsahimlő) védőoltás a mumpsz, a morbilli (kanyaró) és a rubeola (rózsahimlő) betegségek ellen nyújt védelmet. Ez egy kombinált oltás, amely élő, gyengített vírusokat tartalmaz. Magyarországon az MMR védőoltás kötelező oltások közé tartozik.
Az első MMR oltást 15 hónapos korban kapják meg a gyermekek. Az oltást követő 7. és 14. nap között ún. oltási betegség léphet fel lázzal, kiütéssel, esetleg nyálmirigy duzzanattal. Ezek a tünetek általában jóval enyhébbek, mint a természetes betegség esetén, és 1-2 napnál nem tartanak tovább.
Ritkán előfordulhat lázgörcs az MMR oltás után. Fontos megjegyezni, hogy az oltások utáni láz legtöbbször normális immunreakció, és ha betartjuk a pihenést, folyadékpótlást, szükség szerint lázcsillapítást, a legtöbb eset magától rendeződik.
Láz csillapítása oltás után
Bár az oltás utáni tünetek általában enyhék és gyorsan elmúlnak, a kialakuló láz csillapítására szükség lehet. Fontos azonban, hogy az oltások előtt megelőzési céllal nem javasolt lázcsillapítót adni, és a védőoltást követően, még mielőtt a láz kialakulhatott volna, szintén nem tanácsos, hiszen nem minden esetben lép fel testhő emelkedése.
Kisgyermekek lázas állapota gondos megfigyelést és folyamatos lázcsillapítást igényel. Ha az általános állapot romlása mellett indokolatlanul magas (39-40 fokos) lázat, valamint más tüneteket tapasztalunk, orvosi vizsgálat szükséges!
A gyógyszeres kezelés mellett vagy helyett langyos vízbe mártott ronggyal borogatva is enyhíthetjük a lázat. Fontos ilyenkor a folyadékpótlás is, a láz ugyanis gyorsan kiszáríthatja a szervezetet.
Az oltási reakciók és szövődmények
Az oltási reakciók és betegségek korántsem szükségszerű és rendszeres velejárói a védőoltásoknak. A vakcinázás után kialakuló szövődmények nagyban függnek az oltott egyén egészségi állapotától. Az oltóanyag összetevőivel szembeni allergia esetén például anafilaxiás sokk is kialakulhat.
Az MMR oltás esetében 1 millió oltott közül egynél léphet fel súlyosabb szövődmény, agyvelőgyulladás formájában, ilyenkor kifejezett bágyadtság, aluszékonyság észlelhető, ami néhány nap alatt nyomtalanul eltűnik. Ezzel szemben a kanyarófertőzéshez társuló agyvelőgyulladás után gyakran maradandó károsodás - halláskárosodás és értelmi fogyatékosság - alakul ki.
A bélgyulladás és az autizmus - a tévhittel ellentétben - nem állnak kapcsolatban az MMR oltással. Az MMR védőoltás biztonságos és hatékony, és ajánlott minden gyermek számára, hacsak nincs orvosi ok, ami miatt nem kaphatja meg.
2015 02 04 Felvehető az ötkompenenses és az MMR védőoltás is
Az oltás múltja és jelene
A kanyaró elleni védőoltást 1969-ben vezették be, majd 1989-ben a rubeola elleni védőoltást, ekkor rendelték el a kanyaró elleni újraoltást is a 11 évesek körében. 1991-ben kezdték el használni a trivalens morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) védőoltást. 1992 óta az MMR védőoltást 15 hónapos korban adják először.
Az MMR oltóanyagokhoz való hozzáférés és biztonságuk globális kérdés, és több szervezet is dolgozik azon, hogy az oltások a lehető legtöbb ember számára elérhetőek és biztonságosak legyenek.
Mikor szükséges az oltás elhalasztása?
Az MMR oltás elhalasztása ajánlott lázas betegség, illetve várandósság esetén. Immunológiai károsodás (veleszületett vagy szerzett immunhiányos állapotok), alacsony trombocitaszám (ITP) esetén egyéni mérlegelés alapján szükséges dönteni az oltásról oltási tanácsadó segítségével.
A védőoltás hatásosságát az immunglobulin-pótlás, illetve a vérkészítmények csökkentik.