Szemmel nem látható vér a székletben: Mi utalhat rá és mit tehetünk?

A székletben található, szabad szemmel nem látható vér komoly bajra utalhat, és számos kérdést vet fel. Mit jelent pontosan? Milyen betegségekre utalhat? Mikor kell orvoshoz fordulni, és milyen vizsgálatokra számíthatunk? A rejtett vérzés nem önálló betegség, hanem egy tünet, amely az emésztőrendszer valamely szakaszán fellépő vérszivárgásra utal. Mivel a vér mennyisége csekély, a széklet színe nem változik meg láthatóan, így jelenlétét csak speciális laboratóriumi tesztekkel lehet kimutatni. Fontos megérteni, hogy a rejtett vérzés hátterében ártalmatlan okok és súlyos betegségek egyaránt állhatnak, ezért a tünetet soha nem szabad elhanyagolni.

Mi a rejtett vérzés, és miért fontos a kimutatása?

A rejtett (okkult) vérzés azt jelenti, hogy az emésztőrendszerből származó vér kis mennyiségben, szabad szemmel nem észlelhető módon keveredik a széklethez. Ha a vérzés a gyomorból vagy a vékonybél felső szakaszából származik, a vér megemésztődik, mire a székletbe kerül.

A rejtett vérzés kimutatása azért kiemelten fontos, mert olyan betegségekre hívhatja fel a figyelmet, amelyek kezdetben nem okoznak látványos tüneteket. A krónikus, kis mennyiségű vérveszteség vashiányos vérszegénységhez vezethet, amelynek tünetei a fáradékonyság, gyengeség, sápadtság és csökkent terhelhetőség.

Tévhitek a rejtett vérzéssel kapcsolatban

A rejtett vérzéssel kapcsolatosan számos tévhit kering, amelyek szorongást kelthetnek vagy éppen hamis biztonságérzetet adhatnak. Fontos tisztában lenni a valósággal, hogy megalapozott döntéseket hozhassunk egészségünkkel kapcsolatban:

• Tévhit: „Ha nem fáj, nem lehet komoly baj.” A valóság: Számos súlyos állapot, beleértve a vastagbélrákot és annak korai stádiumait (polipokat), sokáig teljesen fájdalommentes lehet. A rejtett vérzés lehet az egyetlen korai jel.
• Tévhit: „Csak aranyér lehet.” A valóság: Bár az aranyeresség gyakori oka a végbélvérzésnek, soha nem szabad automatikusan erre gyanakodni. Az aranyér általában élénkpiros, friss vért okoz, de a diagnózist csak szakorvos állíthatja fel.
• Tévhit: „Fiatalon nem fordulhat elő vastagbélrák.” A valóság: Bár a vastagbélrák kockázata 50 éves kor felett jelentősen megnő, egyre gyakrabban diagnosztizálják fiatalabb korban is.
• Tévhit: „A negatív székletvérteszt azt jelenti, hogy nincs baj.” A valóság: A székletvértesztek, még a modern immunkémiai (FIT) tesztek sem 100%-os pontosságúak. A daganatok és polipok nem véreznek folyamatosan, így előfordulhat, hogy a teszt álnegatív eredményt ad. Ezért fontos, hogy rizikócsoportba tartozó személyek vagy alarmírozó tünetek (pl. székelési szokások megváltozása, fogyás) esetén további vizsgálatokra is sor kerüljön.
• Tévhit: „Ha pirosat eszem (pl. cékla, vörös hús), az befolyásolja a teszt eredményét.” A valóság: Ez a régebbi, guajak alapú tesztekre (gFOBT) volt igaz, amelyek érzékenyek voltak bizonyos élelmiszerekben (pl. vörös hús, cékla, retek) és gyógyszerekben lévő anyagokra. A ma elterjedt modern, immunhisztokémiai tesztek (iFOBT vagy FIT) kifejezetten az emberi hemoglobint mutatják ki, így ezekre nincsenek hatással az elfogyasztott ételek.

A rejtett vérzés lehetséges okai

A rejtett vérzés forrása az emésztőrendszerben bárhol lehet. Számos betegség és állapot okozhatja, az enyhébb problémáktól a súlyos daganatos megbetegedésekig. Fontos tudni, hogy a székletben található, szabad szemmel nem látható vér komoly bajra utalhat. Rákos betegséget is jelezhet, de keringési, légzőszervi, emésztési, vérzési, hormonális vagy neuropszichológiai rendellenességet is. Illetve jelezhet gyulladást is a szervezetben, ami más rákos betegségekkel (nem vastagbélrákkal) vagy Alzheimer-kórral is összefügg (arra vonatkozóan is léteznek kutatási eredmények, hogy krónikus gyulladás fennállása esetén nagyobb eséllyel alakulhat ki a testben többféle ráktípus és az Alzheimer-kór is).

Betegségek, amelyek rejtett vérzést okozhatnak:

• Fekélybetegség: A gyomor- és nyombélfekélyek gyakran okoznak vérzést. Bár sokszor látványosabb tünetekkel (pl. gyomorfájdalom, hányinger) járnak, a kis mennyiségű, krónikus vérveszteség rejtett maradhat.
• Aranyeresség (Nodus haemorrhoidalis): A végbél körüli vénák tágulatai gyakran véreznek, de ez általában friss, piros vér formájában jelentkezik. Azonban kis mennyiségben, főleg belső aranyér esetén, rejtett is lehet.
• Divertikulózis: Az életkor előrehaladtával a vastagbél falán kiboltosulások (buborékszerű tömlők) jelentkeznek, melyeket divertikulumoknak nevezünk. Ez az állapot a diverticulosis. Feltételezések szerint a bélfalak görcsös összehúzódásai által jönnek létre, mely oka a rostszegény táplálkozás. Mikor először jelentkeznek, a tünetek általában enyhék, ám ha begyulladnak, irritálttá válnak, diverticulitisszé (a divertikulum falának gyulladása) alakulnak. Ilyenkor hasi fájdalommal kísért véres széklet jelentkezhet a vastagbél vérzése miatt.
• Vastagbélpolipok: A vastagbél nyálkahártyájából kiinduló jóindulatú növedékek. Idővel némelyek rosszindulatúvá válhatnak (ez a vastagbélrák előalakja). A polipok kis kinövések a vastagbél felszínén, melyek lehetnek laposak és kiemelkedőek is. Egyes esetekben ezek a polipok tünet nélkül jelentkeznek, ám akár rákossá is válhatnak, ilyenkor azonnali eltávolításuk is indokolt lehet. Ha jelentkeznek tünetek, azok a hosszabb ideig tartó hasmenés vagy székrekedés, anális vérzés és véres széklet.
• Emésztőrendszeri daganatok: A nyelőcső-, gyomor- és leggyakrabban a vastagbélrák is okozhat rejtett vérzést. A végbél- és a vastagbélrák is okozhat véres székletet, mivel a rákos sejtek túlburjánzása a végbél vagy vastagbél nyálkahártyáján fekélyeket okoz. A tünetek közé tartozik a székelési szokások megváltozása, véres széklet, fogyás, hányás, fáradtság.
• Gyulladásos bélbetegségek: A gyulladásos bélbetegségek jellemzője a tápcsatorna krónikus vagy visszatérő gyulladása, mely leggyakrabban colitis ulcerosa és Crohn-betegség formájában jelentkezik. Mindkettő esetében a vér lehet sötét és világos vörös is. A kezeletlen, vagy régóta fennálló gyulladásos bélbetegség növeli a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A Crohn-betegség a vékony- és vastagbeleket egyaránt érintheti, tünetei közé tartozik a gyakori, laza, vizes széklet, fogyás, étvágytalanság, hasi görcsök és a székletben található vér. A Colitis ulcerosa a vastagbélben jelentkezik, jellemzője a laza, véres széklet, fájdalmas hasi görcsök, láz és hányinger.
• Gyomorhurut, gyomornyálkahártya-gyulladás: A gasztritisz vagy gyomorhurut egy olyan állapot, melyet a gyomor nyálkahártyájának gyulladása jellemez. Kiváltó oka lehet a gyulladásgátló szerek tartós használata, krónikus epés reflux, és a vészes vérszegénység is. Tünetei közé tartozik az emésztési zavar, hasi fájdalom, véres széklet.
• Baktériumfertőzések (bakteriális gasztroenteritisz): Az általánosan ételmérgezésként ismert gasztroenteritisz akkor jelentkezik, ha baktériumok fertőzik meg a gyomrot, beleket, ami gyulladáshoz és betegséghez vezet. Az E. coli, a Salmonella és a Shigella baktérium is származhat nem megfelelően hőkezelt húsból, tojásból, és a kézmosás hiányából. Tünetei közé tartozik a görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, véres hasmenés. Különösen veszélyes az idősekre, csecsemőkre és kisgyermekekre, valamint a legyengült immunrendszerű emberekre.
• Végbélrepedés: A székrekedéssel járó erőlködés a végbélnyílás szöveteinek szakadását is okozhatja, mely szintén vérzéssel jár. A végbélrepedés elsősorban a nőket érinti, de nem kizárt a férfiaknál sem. Jellemzője, hogy székeléskor a végbélben jelentkező éles fájdalom, amely amilyen hirtelen jön, olyan hirtelen el is múlik.
• Endometriózis: Endometriózis esetén a méhnyálkahártya a méhen kívül is elhelyezkedhet. Megtalálható lehet például a petevezetékekben, a húgyhólyagban, a hashártyán vagy a belekben. Amennyiben a belekben is található ilyen méhnyálkahártya szövet, kialakulhat véres széklet.
• Fogászati beavatkozás: Fogászati beavatkozást követően is lehet nemnegatív a teszt eredménye.

Veszélyeztetett csoportok

Egy Skóciában készült friss kutatás rámutatott, hogy az idősebb, szegényebb körülmények között élő férfiaknak valamivel nagyobb az esélyük arra, hogy vért találjanak a székletmintájukban. De azoknál is nagyobb a rizikó, akik rendszeresen szedtek aszpirint vagy vérhígítókat.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Noha a véres széklet gyakran ártalmatlan okokra vezethető vissza, súlyos állapotot is jelezhet. Beszélje meg orvosával, ha vért tapasztal a székletében! Fontos, hogy kizárja az ismert problémákat, még akkor is, ha úgy gondolja, „csak” az aranyere vérzik. Ha három hétnél tovább is fennál a véres széklet, mindenképp orvoshoz kell fordulni! Fontos, hogy nemnegatív lelet esetén akkor is javasolt elvégeztetni a vastagbéltükrözést, ha Ön semmilyen tünetet nem tapasztal, azaz nincsen panasza.

A szurokszerű, sötét és ragacsos széklet, ami egyidejűleg gyengeséggel, szédüléssel jár együtt, sürgősségi ellátást igénylő állapot is lehet, ezért ilyen esetben azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!

A székletvér vizsgálata és diagnózisa

A széklet okkult vérvizsgálat (FOBT) egy alapvető szűrőeszköz, amely segít kimutatni a rejtett (okkult) vért a személy székletében. Ezt a tesztet elsősorban a gyomor-bélrendszeri vérzés korai jeleinek azonosítására használják, amelyek különböző egészségügyi állapotok tünete lehet, beleértve a vastag- és végbélrákot, a fekélyeket és a polipokat. A széklet okkult vérvizsgálat egy nem invazív eljárás, amely székletmintát (ürüléket) vizsgál szabad szemmel nem látható vérnyomok kimutatására. A tesztet „okkultnak” nevezik, mivel a székletben lévő vér laboratóriumi vizsgálatok nélkül nem tűnik fel az egyén számára.

A széklet okkult vérvizsgálat (FOBT) típusai és működése

A széklet okkult vérvizsgálat úgy működik, hogy kis mennyiségű vért észlel a székletben, amely esetleg nem látható a beteg számára. A teszt jellemzően kémiai reakciót használ a hemoglobin, a székletmintákban található vörösvértestekben található oxigénszállító fehérje azonosítására.

• Guaiac-alapú teszt (gFOBT): A guajak-teszt során a székletmintát egy speciális kártyára helyezik, és előhívó vegyszert alkalmaznak a vér jelenlétének kimutatására. Ennél a módszernél az álpozitív eredmények elkerüléséhez a mintavételt megelőzően speciális diétát kell tartani. Pl. a vizsgálat előtt 3 napig nem szabad vörös húst fogyasztani, halat, jód- és bórsavtartalmú szereket.
• Immunkémiai teszt (iFOBT vagy FIT): Az immunkémiai vizsgálathoz a székletmintát olyan reagenssel keverik össze, amely specifikusan kötődik a humán hemoglobinhoz. Az iFOBT-hoz nincs szükség speciális étrendi vagy gyógyszeres korlátozásra. A legújabb székletvér tesztek emberi vér specifikusak, meg tudják különböztetni az állati eredetű vértől.

Mintavétel és előkészületek

• Az orvos egy/több széklettartályt, vagy tesztkártyát ad a betegnek. Három különböző székletből, általában 3 egymást követő napon kell mintát gyűjteni. Mindegyiket tiszta tégelybe, és nem szabad bármivel szennyezni. Fel kell jegyezni a nevet, a mintavétel időpontját. A tégelyeket a laboratórium vizsgálja tovább.
• Tesztkártyánál egy mellékelt pálcika segítségével kevés székletmintát kell tenni a mintaablak szűrőpapírjára. A széklet beszáradása után a minta vizsgálatra kész, stabil. El kell juttatni a laboratóriumba. Szállításig a mintát célszerű hűtőszekrényben tartani.
• Menstruáció, valamint heveny aranyeres panaszok, véres vizeletet okozó húgyúti fertőzés esetén nem adható minta, mert az pozitív eredményt adhat még akkor is, ha egyébként a tápcsatornában nincs vérzésforrás. Ilyen esetben a gyógyulás után végezhető el a teszt. Hasmenéses széklet sem alkalmas mintavételre, a panasz elmúltával lehetséges csak a vizsgálat.
• Érdemes elhagyni azokat a gyógyszereket, amik potenciálisan nyálkahártya irritációt, gyulladást okozhatnak az emésztőrendszerben (pl. aspirin, nem-szteroid gyulladáscsökkentők). A vérhígítókat is szüneteltetni kell a vizsgálat előtt.

Eredmények értelmezése és további lépések

A székletminta laboratóriumi elemzése után az egészségügyi szolgáltató megkapja az eredményeket.

• Negatív eredmény: A negatív lelet azt jelenti, hogy a székletben rejtett vér nem volt kimutatható. Ebben az esetben nincs további tennivalója. Azonban a negatív eredmény sem garantálja, hogy nincsen betegség a háttérben, mivel a vérzés lehet időszakos.
• Pozitív eredmény: Ha vért észlel, az eredmény pozitív. A pozitív eredmény azonban nem feltétlenül jelez rákot vagy súlyos állapotot. Számos jóindulatú oka van annak, hogy vér jelenik meg a székletben, például aranyér, végbélrepedések vagy gyomorfekély. Pozitív teszt esetén érdemes felkeresni egy szakorvost, aki a lehető leghamarabb felállíthatja a pontos diagnózist, és előírhatja a szükséges kezelést.
• Értékelhetetlen lelet: Az értékelhetetlen lelet azt jelenti, hogy az adott minta feldolgozása során valamilyen technikai hiba történt.

Pozitív székletvérteszt esetén elengedhetetlen a gasztroenterológiai szakvizsgálat, hogy kiderüljön a vérzés pontos helye és oka. Ne féljen a vizsgálatoktól, ezek ma már rutinbeavatkozások, amelyek minimális kellemetlenséggel járnak.

Diagnosztikai vizsgálatok

• Vastagbéltükrözés (kolonoszkópia): Pozitív székletvérteszt esetén az elsődleges és legfontosabb vizsgálat a kolonoszkópia. Ennek során egy vékony, hajlékony, kamerával ellátott eszközzel (kolonoszkóp) tekintik át a teljes vastagbelet. A vizsgálat lehetővé teszi a vérzésforrás azonosítását, a polipok észlelését és azonnali eltávolítását, valamint szövettani mintavételt a gyanús területekről. A vastagbéltükrözés beutaló köteles beavatkozás, így a székletvér-vizsgálati eredménnyel a háziorvosát kell felkeresnie. A háziorvosnak lehetősége van arra, hogy a megfelelő laborvizsgálati eredmények mellett Ön számára időpontot kérjen a vastagbéltükrözésre.
• Gyomortükrözés (gasztroszkópia): Ha a kolonoszkópia nem találja meg a vérzés okát, vagy a tünetek felső tápcsatornai eredetre utalnak (pl. gyomorfájdalom, vashiányos vérszegénység), gyomortükrözésre van szükség.
• Kapszulás endoszkópia: Ritkább esetekben, ha a gyomor- és vastagbéltükrözés is negatív, de a rejtett vérzés továbbra is fennáll, a vékonybél vizsgálatára kapszulás endoszkópia jöhet szóba.
• Laboratóriumi vizsgálatok: A kórisme felállításához az emésztőrendszerrel foglalkozó szakorvos (gasztroenterológus) a vérzés kiindulópontját keresve vér laboratóriumi vizsgálatait is elrendelheti.

A vastagbéltükrözés előkészületei és menete

A vastagbéltükrözésre való előkészület alatt elsősorban a bél tisztítását értjük. A tükrözés csak akkor lehet sikeres, ha a vastagbél teljesen tiszta, táplálékmentes és az azt borító nyálkahártya minden apró részlete jól látható. Tekintettel arra, hogy a vastagbél az emésztőszervrendszer végső szakasza, már napokkal a beavatkozás előtt el kell kezdeni az előkészületeket. A nem kellően megtisztított bélben nem megfelelőek a látási viszonyok az orvosok számára még a modern vizsgálóeszközökkel sem. Ennek eredményeként a bél falán és belső részében lévő elváltozások egyáltalán nem, vagy csak részben fedezhetők fel. Korlátozott látási viszonyok mellett a szövődmények kialakulásának is nagyobb a veszélye (pl. bélfal szakadása, hasűrbe történő átfúródás).

Minden páciensnél kötelező a laborvizsgálat a tükrözést megelőzően. A vastagbéltükrözés során ugyanis, ha valamilyen elváltozást (pl. polipot) találnak, gyakran lehetőség van ennek azonnali eltávolítására is. Annak érdekében, hogy elkerüljék az ilyenkor esetlegesen fellépő vérzéses szövődményeket, nagyon fontos, hogy a vizsgáló orvos ismerje a páciens vérképét, illetve fontosabb véralvadási paramétereit. A laborvizsgálatnak a tükrözést megelőző 1 hónapon belül kell megtörténnie. A rendszeresen szedett gyógyszereinek adagolásáról minden esetben egyeztetni kell a háziorvosával, mert az esetleges módosítások egyénre szabottan történnek.

Az előjegyzési időpontban kell a páciensnek megjelennie a vastagbéltükrözést végző szakrendelőben/szakambulancián, lehetőség szerint kísérővel (bódítás vagy altatás - intézménytől és kórtörténettől függően végzik - esetén kötelező a kísérő jelenléte). Az öltözőbe, illetve a vizsgálóba az endoszkópos szakasszisztens szólítja be a pácienst és segít minden előkészületben (pl. öltözködés), valamint tájékoztatást ad a vizsgálat menetéről. A páciens elfoglalja helyét a vizsgáló asztalon oldalt fekvő helyzetben, és az orvos megkezdi a vizsgálatot. Ennek ideje attól függ, hogy talál-e gyanús elváltozást a vizsgált bélszakaszban. Ha igen, az a vizsgálat során eltávolítható-e, de általában a vizsgálat 30-50 perc időtartamú.

A vastagbéltükrözés kellemetlenségekkel, akár fájdalommal is járhat. A vizsgálat során előfordulhat hasi kellemetlen érzés, görcs, puffadás. A bódításban - vagy altatásban /intézménytől és kórtörténettől függően végzik/-végzett vizsgálat azonban fájdalommentes. A kellemetlen érzést elsősorban a vastagbél felfújásából származó feszítés, puffadás okozza. Az orvos egyénre szabottan, fokozatosan adagolja a végbélen át a felfújásra alkalmazott levegőt vagy szén-dioxidot, az Ön visszajelzései alapján pedig azt módosítani is tudja.

Vastagbélszűrés és megelőzés

Más fejlett országokhoz hasonlóan hazánkban is megkezdődött a szervezett vastagbélszűrés, amely az 50-70 év közötti, tünetmentes nőket és férfiakat egyaránt érinti. A szűrés segítségével a vastagbéldaganat kialakulására utaló jelek időben felfedezhetők, ezzel a betegség megelőzhető vagy jó eséllyel gyógyítható. A szűrés kétévente indokolt.

Ki jogosult a szűrésre?

Vastagbélszűrésre jogosult minden érvényes egészségbiztosítási jogviszonnyal rendelkező 50 és 70 életév közötti nő és férfi, akik az elmúlt 2 évben (pontosan: 22 hónapban) nem voltak vastagbéltükrözésen, nem volt széklet immunkémiai vizsgálatuk, valamint akiknek nincs igazolt vastag-és végbéldaganata és gyulladásos bélbetegsége.

A szervezett szűrés ingyenes mindenkinek, aki Magyarországon érvényes társadalombiztosítással rendelkezik. A székletvér kimutatása, illetve a vastagbéltükrözés magánrendelés keretében is elérhető, azonban ezek a rendelések nem részei az országos vastagbélszűrő programnak, így nem ingyenesek.

A szűrés menete

A vastagbélszűrés két lépésből áll: először a székletben szabad szemmel nem látható vér kimutatása történik, amihez otthonában kell mintát venni, majd azt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ immunkémiai laboratóriumába postai úton, elsőbbségi küldeményként eljuttatni.

A szűrésre az 50 és 70 életév közötti lakosok postai úton, személyre szóló meghívást kapnak, ugyanis ebben az életkorban a leggyakoribb a betegség előfordulása. A meghívottak listája a társadalombiztosítási jogosultság alapján készül a népességnyilvántartó adataira alapozva. Amennyiben Ön szűrésre jogosult, úgy a meghívót az állandó lakcímére küldi a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.

Azokon a szűrésre meghívottak, akiknek háziorvosa részt vesz a programban, a háziorvosi rendelőben vehetik át a mintavételi csomagot. Aki direkt meghívásban részesült vagy egyénileg jelentkezett, postai úton kapja meg a székletvér kimutatáshoz szükséges egységcsomagot. Amennyiben háziorvosa még nem csatlakozott a szervezett vastagbélszűrési programhoz, de Ön életkora alapján jogosult rá, úgy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ lehetőséget biztosít a részvételre.

Megelőzés

A zöldségben-gyümölcsben és rostokban gazdag, alacsony zsírtartalmú táplálkozás nagyon fontos az egészsége érdekében. A teljes kiőrlésű gabonák segítenek a székrekedés, aranyér és vastagbélrák megelőzésében. Sose használjon hosszú ideig ibuprofent, aszpirint és naproxent, mert gyomorfekélyt okozhatnak! A nem-szteroid gyulladáscsökkentők mellé használjon gyomorsavcsökkentő tablettát is. A rendszeres alkoholfogyasztás irritálhatja a nyelőcső belső nyálkahártyáját és fekélyt okozhat, akárcsak a dohányzás és a stressz. Amennyiben szükséges, használjon székletlágyítót, hogy elkerülje a fájdalmas székletürítést!

Dr. Mark Siegel, a New York-i Langone Medical Center professzora megerősítette, hogy a szervezetben tartósan fennálló gyulladás összefügg a túlsúllyal, a helytelen étkezéssel, a mozgáshiánnyal és az inzulinrezisztenciával. Az orvos felhívta a figyelmet az egészségesebb életmód fontosságára - akkor is, ha nem találtak vért a székletben, de a páciens szeretné megelőzni a bajt.

tags: #szemmel #nem #lathato #ver #a #szekletben