A magyar népdalkincs számos gyöngyszemet rejt, melyek közül a "Szánt a babám" című dal egyike a legismertebbeknek és legkedveltebbeknek. Ez a dal nemcsak a magyar paraszti életérzést, hanem a népi énektechnikát és a zenei hagyományokat is tükrözi. A népdalok gyűjtése és feldolgozása a magyar zenetörténet egyik legfontosabb fejezete, melyben olyan nagyságok vettek részt, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán.
A "Szánt a babám" népdal eredete és feldolgozásai
A "Szánt a babám" kezdetű népdal számos gyűjteményben megtalálható, ami bizonyítja népszerűségét és elterjedtségét. Kodály Zoltán szerkesztette az "Iskolai énekgyüjtemény I: 6-10 éves tanulóknak" című kiadványt 1943-ban, melyben ez a dal is szerepel. Ugyancsak megtalálható a "Tiszán innen, Dunán túl: 150 magyar népdal" című gyűjteményben, melyet Borsy István és Rossa Ernő állított össze, valamint Törzsök Béla "Zenehallgatás az óvodában: Dallamgyűjtemény óvodák számára" című könyvében is.
Bartók Béla is gyűjtött és feldolgozott magyar népdalokat, melyek között az "My sweetheart is ploughing" című dal is szerepel. Máriássy István zongorára vagy énekre és gitárra írt feldolgozásában az "Elindultam szép hazámból" című dal 47. tételeként szerepel. Ludvig József pedig "Kis kacsa fürdik…" című gyermekdalok gyűjteményében, gitárakkordokkal ellátva, a 11. dalként adta közre. A "Szánt a babám" népdal Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságán keresztül is beépült a magyar zenei oktatásba és kultúrába.
A népdaléneklés stílusa és Ferencz Éva művészete
A népdaléneklés sajátos technikát igényel, melyet a legtöbb fiatal népdalénekesnő már kislány korában elsajátít. Ez a paraszti énektechnika a dalolás egyetlen természetes megnyilvánulása számukra. Ferencz Éva, az első "Röpülj páva" felfedezettje, aki a fiatal népdalénekesek "törzsgárdájához" tartozik, tisztán látta az előadóművészethez vezető sajátos útját. A feszes gégefő állású paraszti torokhangot ő nem erőltette magára, mert szent meggyőződése volt, hogy a konzervatóriumi, akadémiai értelemben képzett hang sem szükségképpen gátolja a népdal stílushű megszólaltatását.
Ferencz Éva pályafutása során a szemünk előtt zajlott le, amint a dallamok bűvöletében csak úgy ontotta magából a legszebb és legnehezebb, gazdagon ékesített, régi stílusú erdélyi és moldvai énekeket. Első nagy sikere után végezte el a Színművészeti Főiskolát, és folytatta tanulmányait. A városi folklorizmus elmélyült stílushűségre való törekvésének egyik rokonszenves eredménye, hogy a fiatal népdalénekesnők elsajátították a paraszti énektechnikát, és az számukra a dalolás egyetlen természetes megnyilvánulása lett. A paraszti hangzás kétségtelenül fontos, de nem kizárólagos ismérve a sokat vitatott népi hangvételnek.
Ferencz Orsolya: Most nincs ideje a hallgatásnak | REAKCIÓ
A "Szánt a babám" népszerűsége és megjelenései
A "Szánt a babám" népszerűségét mutatja, hogy számos felvételen és daloskönyvben szerepel. Kovács Eszter és Fellegi Ádám YouTube felvételén is hallható (2000. január 20.). Béres József "Szép magyar ének" című daloskönyvének negyedik kiadásában (2016) is megtalálható. Kríza Kálmán szerkesztésében a "Daloskönyv: Szánt a babám" címen (1992. december 16.) is megjelent. A 608.hu weboldalon egy népdalgyűjtemény részeként is elérhető. A Szegedi piaristák honlapján is szerepel. Kövesdy-Nagy Zsuzsanna előadásában a YouTube-on (2013. november 6.) hallható. Csala Judit és Tóth Nógrád István előadásában "Szánt a babám csireg-csörög" címmel a musicme oldalon található meg (2013. november). Az Ovitévé is bemutatta.
A dal megjelenik a "101 magyar népdal" című gyűjteményben, melyet Bárdos Lajos szerkesztett, előszavát Kodály Zoltán írta. A "A mi dalaink" című kiadványban, amelyet Ugrin Gábor állított össze, szintén szerepel. A MTA Zenetudományi Intézet "Támlap a Kodály-rendben" című anyagában is fellelhető. Ezen kiadványok és felvételek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a "Szánt a babám" népdal generációról generációra tovább éljen és fennmaradjon a magyar kulturális örökség részeként.
