A gyermekvállalás az ember életében munkajogi szempontból is jelentős változásokat hoz. Magyarországon a Munka Törvénykönyve (Mt.) kiemelt védelmet biztosít a várandós, a reprodukciós eljárásban (inszemináció, IVF stb.) részt vevő, a szoptató és a kisgyermekes munkavállalóknak. Ez a védelem számos jogot és kedvezményt foglal magában, amelyek célja a nők és gyermekeik biztonságos és stabil környezetének megteremtése.
A jogi háttér és az egyenlő bánásmód elve
Magyarország ratifikálta az Európai Szociális Chartát, amelynek rendelkezéseit 1999. augusztus 7-től kötelező alkalmazni hazánkban is. Ez az egyezmény alapelvként rögzíti, hogy a dolgozó nőknek anyaság esetén joguk van a különleges védelemhez. Az Mt. - az alkotmányos alapelveknek és a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően - szintén rögzíti a diszkrimináció általános tilalmát, és tiltja a munkavállalók közötti indokolatlan különbségtételt.
Nem tekinthető azonban hátrányos megkülönböztetésnek az olyan különbségtétel, amely egyértelműen a munka jellegéből vagy természetéből következik. Más esetben a nő alkalmazása például terhessége miatt sem tagadható meg. Abban az esetben, ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának megszegése miatt tényleges károsodás történt, a károsodott személy kártérítést követelhet.
A törvény kötelező előírása alapján a nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely rá nézve bármely hátrányos következménnyel járhat. Nőt csak alkatának megfelelő munkakörben szabad foglalkoztatni, a terhes, illetőleg szoptató nő munkakörülményeit pedig az állapotának legmegfelelőbben kell kialakítani, lehetővé téve részére a gyermek ápolását, illetve gondozását. Terhes nő esetében a foglalkoztatási tilalom a rendeletileg meghatározott munkakörök és munkakörülmények mindegyikére kiterjed.
A várandósság bejelentése és a felmondási védelem
Alapvetően a munkavállaló nem köteles elmondani a munkáltatójának, ha gyereket szeretne, és a munkáltató sem kérdezhet rá a gyerekvállalás kérdésére sem az állásinterjú, sem a munkaviszony fennállása alatt. Kivételt jelent, ha ez munkabiztonsági okokból mindenképpen szükséges. Ha azonban már várandós a munkavállaló, különböző kedvezményekre jogosult, és megilleti a felmondási védelem.
A felmondási védelem célja, hogy a munka elvesztése vagy az ettől való félelem ne befolyásolja a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseket, továbbá kizárja az elbocsátás esetleges negatív hatásait a várandós nőkre. Ezért a Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a várandósság alatt, valamint a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés tartama alatt, legfeljebb azonban annak megkezdésétől számított hat hónapig a munkavállalónak nem lehet felmondani.
Ez a védelem azonban nem vonatkozik az azonnali hatályú felmondásra, tehát ha a munkavállaló nem látta el megfelelően a munkáját, vagy nem tartotta be a szabályokat, és súlyos kötelezettségszegés miatt bocsátják el. Ugyanígy nem vonatkozik a védelem a próbaidő alatti, indokolás nélküli felmondásra sem.
Ha a felmondás pillanatában, vagy azt követően - lehetőleg mihamarabb - tájékoztatja a munkáltatót a várandósságról, egy kisegítő szabály szerint 15 napon belül a felmondást írásban visszavonhatja. A várandósság nem lehet a felmondás alapja, kizárólag a munkához vagy más, a munkával összefüggő okokra hivatkozva küldhetik el a munkavállalót. Ha a felmondás valódi indoka az volt, hogy terhes, akkor ez az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik és jogellenes.
PODCAST - Várandósság alatti TÉVHITEK megdöntése
Munkakörülmények és munkaidő-kedvezmények
Ha a terhesség miatt az eredeti munkakörben nem dolgozhatna tovább a munkavállaló, mert az káros lenne a saját vagy a baba egészségére, módosítani kell a foglalkoztatás feltételeit, vagy másik munkakörbe kell helyezni őt a gyerek egy éves koráig. Ilyenkor az új munkakör alapbére nem lehet kevesebb, mint az eredeti. Ha nincs olyan munkakör, amely megfelelő lenne, a munkáltató köteles felmenteni a munkavégzés alól, és az eredeti munkakör szerinti munkabért fizetni.
A várandósság megállapításától a gyerek hároméves koráig a munkavállaló nem dolgozhat egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, csak akkor, ha ehhez hozzájárult. A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta 2x1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig 1 óra munkaidő-kedvezményre jogosult. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben illeti meg az anyát.
Amennyiben a munkavállaló emberi reprodukciós eljárásban vesz részt, a munkáltató köteles mentesíteni a munkavégzés alól az egészségügyi intézményben történő kezelés idejére, vagyis köteles elengedni az orvosi kezelésekre. Ezen kívül a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés alatt, legfeljebb azonban a kezdetétől számított hat hónapig nem mondhatnak fel neki.
| Időszak | Kedvezmény | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Várandósság alatt (orvosi vizsgálatok) | Munkavégzés alóli felmentés | Távolléti díj jár |
| Reprodukciós eljárás (kezelés) | Munkavégzés alóli felmentés | Távolléti díj jár |
| Szoptatás (első 6 hónap) | Naponta 2x1 óra | Ikrek esetén 2x2 óra |
| Szoptatás (7-9. hónap) | Naponta 1 óra | Ikrek esetén 2x1 óra |
Szabadságok és pénzbeli ellátások
Szülési szabadság
A várandós, illetőleg szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg, amit úgy kell kiadni, hogy abból 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság a gyermek halva születése esetén az ettől számított 6 hét elteltével, a gyermek halála esetén a halált követő 15. napon szűnik meg. A szülési szabadság a gyermek állami gondozásba adását követő napon szűnik meg, de a szülést követően ez esetben a szülési szabadság nem lehet rövidebb 6 hétnél.
A 24 hét szülési szabadság alatt csecsemőgondozási díjra (CSED) jogosult a munkavállaló, ami azt jelenti, hogy a teljes jövedelmét megkapja, de fontos, hogy ilyenkor más keresőtevékenységet nem folytathat. A szülési szabadság megkezdését legkésőbb 15 nappal korábban jelezni kell a munkáltatónak.
Fizetés nélküli szabadság
A munkáltató a szülési szabadság letelte után a munkavállaló kérelmére köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni a gyermek gondozása céljából a gyermek 3., tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében annak 10. életéve betöltéséig, továbbá a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében, a gyermek 12. életévének betöltéséig.
Ez idő alatt családtámogatási ellátásokra, gyermekgondozási díjra (GYED), majd gyermekgondozás segítő ellátásra (GYES) jogosult a szülő (de csak az egyikük, a szülők választása szerint). Fizetés nélküli szabadság az örökbefogadó szülőknek is jár a gyerek családba érkezésétől számított három évig, három évesnél idősebb gyerek esetén pedig hat hónapig.
Apasági és szülői szabadság
Az anyák mellett az apáknak is járnak szabadnapok gyermekük születése után. 2023. január 1-jével ötről tíz munkanapra emelték az úgynevezett apasági szabadságot. Ezt a gyerek születését, illetve örökbefogadás esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig kell kiadni az apa kérésének megfelelően, legfeljebb két részletben. Az első öt napra a teljes összegű, míg a hatodik munkanaptól 40 százalékos távolléti díjra jogosult az apa.
Emellett bevezették a szülői szabadságot, amely az apasági és a szülési szabadságon felül jár a szülőknek gyermekük hároméves koráig, ha munkaviszonyuk a gyerek születésétől vagy az örökbefogadási határozat keltétől legalább egy éve tart. A 44 nap szülői szabadságot mindkét szülő igénybe veheti. Ilyenkor a távolléti díj 10 százalékára jogosult a munkavállaló, ebből az összegből levonják a gyermekgondozási díj (GYED) vagy gyermekgondozás segítő ellátás (GYES) összegét. A szülői szabadság kivételét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt jelezni kell.
Pótszabadság és egyéb juttatások
A szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a 16 évesnél fiatalabb egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő.
A családtámogatási ellátások köre hazánkban viszonylag szélesnek mondható, ezek az ellátások a gyermekek születésétől tanulmányaik végeztéig segítik a szülőket a nevelésben. Ebbe a körbe tartozik az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély (GYES), a gyermekgondozási díj (GYED), a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás.
Anyasági támogatásban részesül a szülést követően az a nő, aki a terhessége alatt legalább négyszer terhesgondozáson vett részt, kivételt képez ez alól a koraszülés esete, amikor is a támogatásra jogosultsághoz elegendő az egyszeri terhesgondozás. A támogatás a jogosultat a gyermek halva születése esetén is megilleti.
Visszatérés a munkába és a munkaviszony megszűnése
A gyermekkel otthon töltött idő munkaviszonynak számít, de a munkavállalónak a távolléte teljes időtartamára nem jár szabadság, csak az igénybe vett szülési szabadság (legfeljebb 24 hét) és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjának idejére. A szülés miatti távollét alatt felhalmozódott szabadságot a munkavállaló visszatérését követő 60 napon belül ki kell adni.
A munkáltató munkaviszony megszüntetésre irányuló lehetőségei korlátozottak a visszatérő munkavállaló tekintetében, a gyermek hároméves koráig. A Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint, az ilyen jellegű távollét megszűnését követően a munkáltató ajánlatot tesz a munkabér módosítására, mely során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére időközben megvalósult átlagos éves béremelés mértékét kell alapul vennie.
Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.