Terhességi cukorbetegség és vitaminok

A várandósgondozás kötelező szűrővizsgálatainak egyike a cukorterheléses teszt, amely a szénhidrátháztartás terhesség hatására bekövetkező eltéréseit hivatott felderíteni. A vizsgálatot a második trimeszterben, a terhesség 24-28. hetében végzik el. Eredménye cukorbetegség fokozott kockázatára hívhatja fel a figyelmet, vagy már kialakult cukorbetegséget igazolhat. Ha ezt az állapotot első ízben a terhesség alatt észlelték, terhességi cukorbetegségről (gesztációs diabéteszről) beszélünk, ami lényegét tekintve, az anyai szervezetre nézve ugyanolyan szénhidrátanyagcsere-zavar, mint a 2-es típusú cukorbetegség. A terhességi diabétesz kivételes veszélye abban rejlik, hogy a magzat állapotát, a szülés kimenetelét, sőt, a következő terhességet is befolyásolhatja.

A terhesség alatt a cukorháztartás felborulásának hátterében bonyolult, részben feltáratlan folyamatok állnak. Ismert, hogy a terhességi hormonok rontják a cukrot felhasználó sejtek inzulinérzékenységét, amelynek következtében a táplálékból származó cukrot a sejtek kisebb hatásfokkal tudják felvenni a vérből. A csökkent működést a hasnyálmirigy fokozott inzulintermeléssel igyekszik kompenzálni. Ezek a változások önmagukban természetes élettani (fiziológiás) jelenségek. Onnantól tekinthető kórosnak a folyamat, amikor az inzulin fokozott termelődése ellenére sem tudja kielégítő mértékben csökkenteni a megemelkedett a vércukorszintet. Elégtelen kompenzációra (azaz gesztációs diabétesz kialakulására) nagyobb az esély, ha az anya idősebb, túlsúllyal rendelkezik, vagy a terhessége alatt nagy volt a súlygyarapodás, ha a korábbi terhességében nagy súlyú babát hozott világra.

A terhességi cukorbetegség (GDM - gestatiós diabétesz) olyan, a várandósság során észlelt szénhidrátanyagcsere-zavar, amely terhesség során alakul ki (az esetek 90%-a) vagy a várandósság előtt is fennállt, csak nem ismerték fel (10%). Hazánkban jelenleg minden tizedik várandósságra jellemző, az utóbbi 20 évben előfordulása megduplázódott. Tünetet nem okoz, szűrésére cukorterhelést alkalmazunk: terheléses glükóztolerancia teszt (OGTT) végzendő a várandósság 24-28. hetében, fokozott GDM-kockázat (megelőző szénhidrátanyagcsere-zavar, 35 év feletti életkor, elhízás - 30 feletti testtömegindex, PCOS, magasvérnyomás-betegség, cukorbeteg rokon, ikerterhesség, asszisztált reprodukcióval létrejött terhesség, korábbi terhesség során GDM, koraszülés, halvaszületés, méhen belüli elhalás, fejlődési rendellenességgel vagy min. 4000 grammal született gyermek) esetén a 16-18. terhességi héten.

Koraterhességben (12. hétig) még nem érvényesül a várandósság diabetogén, inzulinszükségletet növelő hatása. A 12. hétig csökken, majd a 18. hétre éri el a terhességi előtti szükségletet, aztán tovább fokozódik a terhesség végéig, ezért ez az időszak alkalmas a terhesség előtt kialakult anyagcserezavarokkiszűrésére az éhgyomri/randomvércukorszint mérésével. A 20. hét után már érvényesül a terhesség diabetogén hatása, így a valódi GDM diagnosztizálható.

Az OGTT helyes kivitelezése: reggel (ébredés után 1 órán belül), éhgyomorra (min. 10 órás koplalást követően), az előző 3 napon a szokásos, min. 150 g szénhidrátot tartalmazó étrend és átlagos fizikai tevékenység után, 75 g glükózt 3 dl vízben feloldva, 5 perc alatt elfogyasztva 0 és 120 perces glükózértékek mérése. A határértékek a hazai és a nemzetközi szakmai ajánlásokban is többször változtak az elmúlt években, az alábbiakban a Magyarországon 2020-tól érvényes ajánlás értékei olvashatóak. 7 mmol/l feletti random vagy éhgyomri, illetve 11 feletti terhelést követő 2 órás glükózérték cukorbetegséget jelez. Korai felismerésük, kezelésük az anya és a magzat lehető legjobb egészségi állapotának biztosítása, a szövődmények (az anyánál terhességi magasvérnyomás-betegség, későbbi életkorban cukorbetegség kialakulása, a gyermeknél szív-, gerinc-, arc-, húgyúti fejlődési rendellenesség, méhen belüli növekedési elmaradás/sorvadás, elhalás, nagy születési súly, újszülöttkori alacsony vércukorszint, légzészavar, későbbi cukorbeteség, szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása) megelőzése érdekében fontos.

A kezelés első és legfontosabb eleme az életmódváltás: megfelelő étrend kialakítása a fizikai aktivitáshoz igazítva (mind tápanyag- és kalóriatartalmát, mind időzítését tekintve), napi 5 étkezésre elosztva (a gyakori, alkalmanként kis szénhidrátbevitel az étkezések utáni vércukorcsúcs mérséklését szolgálja). Rendszeres testmozgás az edzettséghez igazítva (mind időtartamát, mind intenzitását tekintve). Várandósoknak a nem terhesekhez képest reggelire kevesebb, tízóraira ugyanannyi vagy kicsit több szénhidrát fogyasztása javasolt. Az első trimeszterben összesen naponta 140-160 g szénhidrát, 1500-1600 kcal bevitele testtömegtől függően (22-35 kcal/ttkg).

Ha az életmód-terápia nem elegendő a megfelelő vércukorszint fenntartásához, gyógyszeres kezelés (inzulin) javasolt a terhesség végéig, 4 hetente laboratóriumi (HbA1c, TSH) és diabetológiai ellenőrzés, otthoni vércukormérés, diétás és vércukornapló vezetése mellett.

A kezelési célértékek terhesség vállalása előtt: 3,5-5,3 mmol/l éhgyomri glükóz, 6,5% alatti HbA1c, 290 alatti fruktózamin, 130/80 alatti vérnyomás, szükség esetén fogyás, ezek elérése előtt megfelelő fogamzásgátlás, napi 400 ug folsav, 2000-4000 mg myo-inositol, 2000 NE D-vitamin bevitele javasolt.

A szülést követően naponta mérni kell a vércukorszintet kiszűrendő, hogy cukorbetegségről van-e szó. Ha igen, diabetológiai gondozás, terápia-beállítás javasolt. Cukrobeteg páciensnek általában nem javasolt várandósság az alábbiak esetén: kezelésre nem reagáló, látást veszélyeztető retinakárosodás, vesefunkció csökkenését okozó vesekárosodás, ér-, idegkárosodás, súlyos ischaemiás szívbetegség, 10% feletti HbA1c.

A terhesség alatt számos vizsgálatot végeznek a kismamán. Többek között rendszeresen vesznek tőle vért, a kapott eredményeket összehasonlítják, így könnyen kiderülhet az is, ha a vércukorszint nem egyezik. További vizsgálatokkal megállapítható a terhességi cukorbetegség (GDM - gestatiós diabétesz).

A terhességi cukorbetegség minden előzmény nélkül kialakulhat. A kialakulásáért genetikai és életmódbeli tényezők egyaránt felelősek lehetnek. A túltáplálkozás, elhízás, mozgásszegény életmód és a finomított élelmiszerek fogyasztása mind emelik a terhességi cukorbetegség megjelenésének kockázatát.

A cukorbetegség mind az anyára, mind a babára nézve veszélyes. Az anyukának magas vérnyomása, valamint a normálisnál nagyobb terhesség alatti súlygyarapodása lehet, míg a babának megnövekedhet a születési súlya, továbbá megnagyobbodott szervei lehetnek a cukorbeteség miatt. A születést követően pedig túl alacsony lehet a baba vércukorszintje, ami szintén kezelést igényelhet.

A terhességi cukorbetegség alatt alkalmazott étrend általában könnyen betartható, nem jár drasztikus lemondásokkal. Elsődleges célja az egészségmegőrzés, a diétát pedig érdemes folytatni a baba megszületése után is. Energiamennyiség: a kalóriaszámlálás, valamint a makrotápanyagok számontartása nélkülözhetetlen eleme a diétának. A dietetikus az új étrend összeállítását általában egy részletes ismertetővel kezdi azokról az ételekről, amelyeket ki kell iktatni a mindennapokból.

A finomított fehér búzalisztből készült péktermékek és tészták magas glikémiás indexszel rendelkeznek, ezért hamar megemelik a vércukorszintet. A hagyományos kenyér, kifli, zsemle, valamint a cukrokban is gazdag péksütik, mint a kakaós csiga, bukta, sajtos pogácsa nem illeszthetőek be az étrendbe.

A zsíros húsok, mint az oldalas, tarja, szalámi, hurka vagy kolbász, a koleszterinszintre is negatív hatással bírnak, és a terhesség után sem javasolt gyakori fogyasztásuk.

A finomított cukrot, a cukros üdítőitalokat, édességeket is el kell kerülni annak érdekében, hogy a vércukorszint ne ingadozzon, és a kívánt értéken belül maradjon. A méz, valamint a barna cukor sem férnek bele a diétába, annak ellenére, hogy sokan egészségesnek gondolják fogyasztásukat.

A tejtermékek közül a vajat, tejfölt, érett sajtokat kell helyettesíteni sovány verziókkal.

Végezetül pedig a gyümölcsök között is találhatunk olyat, amelyekről le kell mondani a normál vércukorszint érdekében.

Mit érdemes fogyasztani? A mai fejlett táplálkozástudomány szerencsére ízletes és egészséges alternatívákkal kecsegtet mindazoknak, akik egészségügyi és/vagy fogyókúrás szempontból változtatni szeretnének az életmódjukon. Sokan a szénhidrátmennyiség megreformálását élik meg a legnagyobb kihívásnak, hiszen azt hiszik, hogy a megszabott CH mennyiség miatt nap végén éhesek maradnak, és nem lesz elég energiájuk a feladatok elvégzésére sem.

A gabonakészítmények terén számtalan olyan alapanyag és helyettesítő létezik, amelyeket cukorbetegként vagy akár inzulinrezisztensként is szabad fogyasztani. A teljes kiőrlésű kenyerek, tészták, a gersli, bulgur, kuszkusz, árpapehely mind lassan szívódnak fel, ezért nem emelik meg hirtelen a vércukorszintet.

A zöldségek és gyümölcsök terén több is létezik, amelyek korlátlanul fogyaszthatók, akár önmagukban, akár köretként használjuk fel őket. Ráadásul fontos is, hogy elegendő mennyiséget fogyasszanak belőle a várandós nők: a rengeteg zöldség és gyümölcs ugyanis fedezi a kellő vitamin- és rostmennyiséget.

A salátafélék, paradicsom, uborka, retek, padlizsán, sóska, spenót és a brokkoli, valamint a cseresznye, málna, szeder, áfonya és a citrusfélék is ezek közé tartoznak. A hüvelyeseket hetente 1-2 alkalommal érdemes csak ebédre vagy vacsorára választani.

Ezeken kívül a kiegyensúlyozott étrendbe a természetes vagy mesterséges édesítőszereket (stevia, xilit, eritrit) és a telítetlen zsírsavakat is be lehet illeszteni. Utóbbiakat a növényi zsiradékokban és a sovány fehérjék rejtett zsírtartalmában lehet felfedezni.

A cukorbetegség terápiája több pilléren is nyugszik, ám ez nem jelenti azt, hogy ezeken kívül nincs más kiegészítő kezelési lehetőség is a kezünkben. Vannak ugyanis bizonyos vitaminok, nyomelemek melyek szedésével hozzájárulhat a vércukor-és az inzulinszint stabilizálásához.

Ezekkel a vitaminokkal és nyomelemekkel támogathatja a kezelést:

• A-vitamin és származékai: támogatják a hasnyálmirigy béta-sejt funkcióját, elhárítják az oxidatív stresszt és segítik a májat a zsírok metabolizmusában.
• B1-vitamin: jelentős szerepe van a szénhidrát-anyagcserében, segíti a szénhidrátok elégetését, valamint létfontosságú szerepet tölt be az idegrendszer, az izmok és a szív normális működésében.
• B12-vitamin: metformin terápia esetén gyakran jelentkezik B12-vitamin hiány. Megfelelő szintje igen fontos az idegrendszer, a vérképzés és az immunrendszer támogatásához. Segít a DNS szintézisében, valamint támogatja az emésztőrendszert a vércukorszintet pedig kordában tartja. Alacsony szintje esetén nagyobb eséllyel fordul elő neuropátia, melynek esélye diabetes esetén alapból magasabb (diabeteszes neuropátia). Éppen ezért, metformin terápia mellett, érdemes gondoskodni a megfelelő B12 pótlásról!
• D-vitamin: a megfelelő D-vitamin ellátottság igen fontos a szervezet normál működése szempontjából, hiszen nem csupán az egyik legjelentősebb vitamin az erős immunrendszer eléréséhez, de az endokrin rendszerünk támogatója is. Tanulmányok szerint azoknál, akik elegendő D-vitaminnal rendelkeznek, alacsonyabb az esély a cukorbetegségre, ugyanis fokozza az inzulinérzékenységet. Cukorbetegségben a csonttörési kockázat növekedett, a D-vitamin hiánya pedig tovább növeli az osteoporosis, így a törések veszélyét. Hiánya gyengíti az immunrendszer működését, így elősegíti a fertőzések gyakoriságát.
• E-vitamin: erős antioxidánsként működik, védi a sejteket a szabad gyökök káros hatásaival szemben és szorosan kapcsolódik az egészséges immunfunkcióhoz. Elősegíti a szem egészségét és megakadályozhatja az artériák károsodását azzal, hogy szabályozza a koleszterinszintet. Tanulmányok szerint összefüggés lehet szívbetegségek, stroke és szívroham kockázata és a csökkent E-vitamin ellátottság között. Megfontolandó viszont, hogy az E-vitamint nem szabad antikoagulánsokkal, niaciannal, kemoterápiás és trombocitaellenes gyógyszerekkel együtt szedni!
• Króm: a króm szintén fontos a cukorbetegeknek, fokozza az inzulin termelését, csökkenti a vércukor szintjét és a HbA1c értékét. Azonban nem árt tudni, hogy bár alacsony dózisban segítségünkre lehet, túl nagy mennyiségben alacsony vércukorszintet és vesekárosodást is okozhat. Alkalmazását mindenképp beszélje meg diabetológusával!
• Magnézium: a cukorbetegek több vitaminból és ásványi anyagból is hiányt szenvednek. Ez az elem bizonyos tanulmányok szerint javítja az inzulinérzékenységet, így csökkenti az inzulinrezisztenciát, mely a cukorbetegség alapja, így a diabetes megelőzésére is szolgál. Ezen kívül mérsékli az olyan - cukorbetegségnek is tulajdonított- tüneteket, mint a krónikus fáradtság, az izomgörcsök, a magas vérnyomás, és a fertőzés hajlamot.

A vitaminok és nyomelemek szedése előtt mindenképp konzultáljon kezelőorvosával, vannak ugyanis olyan készítmények, melyek kölcsönhatásba léphetnek a diabetes-re, illetve más betegségekre használt gyógyszereivel. Előfordulhat, hogy fokozzák azok hatását és hipoglikémia léphet fel, vagy az ellenkezője, csökkenti a hatást, így hiperglikémiás állapotot eredményezhet.

A várandósvitaminok bizony tartalmaznak bizonyos mennyiségű szénhidrátot. Ez azonban jellemzően igen alacsony mennyiség, vagyis a használatuk biztonságos cukorbetegség esetében is. Természetesen bele kell kalkulálni a szénhidrátadagba, de jellemzően alig egy grammnyi adagról van szó egy nap alatt, így ez nem jelent számottevő különbséget.

A várandósvitamin célja nem a baba növelése, hanem az anya szervezetének tápanyagokkal való feltöltése. A kicsi szervezet ugyanis az anyától vonja el a szükséges anyagokat, és éppen annyit, amennyi kell a tökéletes fejlődéséhez. Vagyis nagyobb nem lesz a vitaminoktól, de arról gondoskodhatunk általuk, hogy a baba ne szenvedjen hiányt semmiben, ezzel is csökkentve az esetleges vetélés, vagy koraszülés esélyét.

A vitaminkészítmények azonban nem egyformák. Amellett, hogy a cukorbetegeknek mindenképpen számolni kell a szénhidrát tartalommal, érdemes arra is figyelni, hogy szerves kötésű készítményt keressünk. Ennek oka, hogy a szerves kémiai kötések jobb felszívódást biztosítanak az anyagoknak, ami egy-egy tabletta hatékonyságát igen nagymértékben növeli. Természetesen az is nagyon fontos, hogy a készítmény megfelelően tagolt legyen, így minden trimeszterben azokat az anyagokat kaphatja a kismama, és ezáltal a baba is, melyre a fejlődéséhez szüksége van!

A folsav szedése csökkenti a magzati velőcső-záródási rendellenességek (nyitott gerinc) kialakulását. Kutatások során bebizonyosodott, hogy védi azokat is, akik korábbi terhességük alatt már szembenéztek ezzel a szomorú helyzettel, de azokat is, akiknél nem fordult elő. A normál anyagcsere-folyamatok mellett a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázata is csökken.

A vas nélkülözhetetlen eleme a hemoglobinnak, ezért hiánya a vashiányos vérszegénység kialakulásához vezet.

A C-vitamin általános immunrendszer-támogató hatása mellett számos növekedési, sejttermelődési folyamathoz hozzájárul, szükség van rá a vas megfelelő felszívódásához is.

tags: #terhessegi #cukorbetegseg #vitaminok