A kisgyermekek táplálása során a szülők számos kérdéssel szembesülnek, különösen, ha olyan ételekről van szó, mint a füstölt kolbász. Fontos, hogy a hozzátáplálás során megfelelő információkkal rendelkezzenek a biztonságos és egészséges étrend kialakításához. Ez a cikk a füstölt kolbász és más füstölt húsok bevezetésének időzítését vizsgálja a kisgyermekek étrendjébe, a legújabb orvosszakmai ajánlások alapján.
A hozzátáplálás alapjai és a hús bevezetése
A hozzátáplálás megkezdése kulcsfontosságú a baba fejlődésében. A betöltött 4-6 hónapos kor után várható, hogy a gyermek neurológiailag és pszichésen is megérik rá. Fontos, hogy a gyermek stabilan üljön, fejét és nyakát jól tartsa, mozogja és irányítsa. Négy hónapos kor előtt egyértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek.
A hozzátáplálás megkezdése után 1-2 héttel már adhatunk kevés húst a babának. Erre szüksége van, hiszen a magzati korban épített vasraktárak fél éves korra kiürülnek, és a legjobb utánpótlás erre a hús. Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként - és ezzel maximálisan egyetértek. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek.
A húsban a vas úgynevezett haem-vas formában van jelen, mely nagyon jól felszívódik. A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz. Az Amerikai Gyermekgyógyász Társaság Táplálkozási Bizottsága, és az uptodate.com (mely az egyik legnagyobb orvosszakmai portál) azt javasolja, hogy az elsőkként babáknak kínált ételek között legyenek a húsok.
A húsok elkészítése és bevezetése
Elsőként csirkemellel indíthatunk. A kicsontozott, lebőrözött csirkemellet főzzük meg (vagy főzhetjük egyben is és a főtt csirkemellet csontozhatjuk ki), egy kis darabot turmixoljunk hozzá a főzelékhez. A húsokat nehéz megrágni, ezért egészen addig kapja a főzelékbe turmixolva, amíg nincsenek rágófogai. Ha nem akarunk külön főzőcskézni a babának, a húslevesünkből is kaphatja a húst, például egy csirkeszárnyból vagy combból lefilézve, később a nem túl fűszeres sült vagy főtt húsokból, rántott húsból is ehet (az életkorának megfelelő húsokat).
Ha olyasmit főzünk, amiből a pici nem kaphat, jól jöhet a lefagyasztott húskészlet. Főzzünk meg egy filézett csirkemellet és főzőlével együtt turmixoljuk össze, majd jégkockatartóban fagyasszuk le. Azonban a jégkockás trükknek nem mindenki rajongója. A húst meg kell főzni egy kis vízben, azzal együtt ledarálni, jégkockatartóba tenni és lefagyasztani. Arra jó, hogy a mennyiséget lásd. Vészmegoldásnak jó, de simán ha látsz a megfelelő hentesnél egy szép husit, vidd haza, pirítsd meg egy kis olívaolajon, és utána vagy pürésítsd a szintén pirított és párolt zöldségekkel és egy kis zöldségalaplével, vagy darált húst vegyél és inkább azt fagyaszd le adagokban, még nyersen.
A babáknak a húst a legnehezebb minden étel közül elrágni. Pürés táplálásnál össze kell keverni a húst valamilyen más, magas víztartalmú zöldséggel, hogy egy kicsit jobban csússzon (például cukkinivel). Darabos táplálásnál lazítani: darált hús formájában elkészíthető úgy, hogy nagyon könnyű legyen rágni, kézbe fogható és igazán finom legyen. Mehet a darált hús mellé reszelt majd kinyomkodott cukkini, reszelt sajt, tojás, zabpehely, áztatott majd kinyomkodott zsemle/kifli, fűszerek. Ez mehet vagy egy nagyobb hőálló tálba (ebben az esetben több legyen a tojás, így még lazább) és ha elkészült szeletelve, vagy gombócokat/hosszúkás kukacokat formázva a sütőbe egy kis olívaolajjal meglöttyintve.
- Sütőben sütve: Kis mennyiségű olívaolajon elkészítve, puhára párolva.
- Pürésítve: A legjobb, ha még nyersen kisebb darabokra összevágod a húst, és akkor pürésíted. Nehezebb, ha a hús forró, de ha így hozta az élet, ezt is tudod pürésíteni, de adj hozzá mindenképp folyadékot ekkor.
- Pácolva: Egy kis joghurtba, kefírbe, egy pác csepp citromlével, fűszerekkel igazán porhanyós, finom lesz a hús.
HOZZZÁTÁPLÁLÁS 3.rész - GABONAFÉLÉK, GLUTÉN bevezetése
Füstölt húsok és a kisgyermekek
A füstölt ételek, mint például a húsvéti sonka vagy a kolbász, sok család asztalán megtalálhatók, de fontos tudni, mikortól adhatók biztonságosan a kisgyermekeknek. A nemzetközi ajánlások 1 év felett az „adható” kategóriába sorolják a füstölt ételeket. Ha szeretnéd megkóstoltatni ezeket az ételeket a gyermekeddel, 1 éves kor felett 1-3 év között hőkezelve (megfőzve, megsütve), kis mennyiségben kínálhatod.
A füstölés során különböző vegyületek képződhetnek, például kátrányos és más káros anyagok. Ezek keletkezése függ a füstölési módszertől, időtartamától, a használt alapanyagoktól és hőmérséklettől is. A füstölt termékek egyrészt nehezen emészthetőek a kicsik számára, másrészt a nem megfelelő hőkezelés a füstölés során számos betegség forrása (pl. gyomor-bélrendszeri fertőzések) lehet. A botulizmus egy súlyos, ritka, baktérium okozta életveszélyes betegség - ételmérgezés - mely izomgörcsöket, perifériás izombénulást majd légzésbénulást okoz. A csecsemők és a kisgyermekek fokozottan érzékenyek lehetnek a botulizmus toxinnal szennyezett élelmiszerekre, mivel az immunrendszerük még fejletlen, és a bélrendszerükben nem alakulnak ki a kórokozók elleni védelmi mechanizmusok.
Füstölt kolbász és lángolt kolbász
A füstölt kolbász hideg füstöléssel készül. A lángolt kolbásznál is füstölt lesz az eredmény, de a lángolt kolbász egy rövid, intenzív érlelési, füstölési eljárással készül. Ilyenkor a lángolt kolbász gyorsan elveszíti nedvességtartalmát, és térfogatát, kissé megszikkad, így azonnal száraz lesz. Mivel magasabb hőfokon történik a füstölése, ezért hamarabb elkészül, de nem olyan tartós, mint a hagyományos hidegfüstöléssel készülő változat, hűtést igényel.
Az 1 éves kor után ehet a baba füstölt vagy lángolt kolbászt, ha előtte megsütöd, vagy megfőzöd. Az első születésnap után lehet kolbászt mértékkel kínálni, legjobb módja ennek a friss sütni való kolbász, de csakis hőkezelés után és kis mennyiségben, figyelve a gyermek reakcióit. A kolbász gyakran magas nátrium- és nitráttartalmú, olyan összetevőket tartalmaz, amelyeket minimálisra kell csökkenteni vagy kerülni kell a gyermek első éveiben. Ennek ellenére rengeteg fehérjét, zsírt, B-vitamint, kolint, szelént és cinket tartalmaz. Kolbász vásárlásakor válassz „csökkentett nátriumtartalmú” címkével ellátott terméket.
Füstölt termékek alternatívái és a füstaroma
A nosztalgikus nemzet szeretjük a régi, megszokott ízeket, és ez a konyhánk ízvilágában is gyakran megnyilvánul. A gyártóknak így hát ki kellett találni, hogyan lehetne pótolni a füstölés során keletkezett ízt. Innen indult a „füstízű” és „füstölt ízű” élelmiszerek gyártása. A füstaromák használata a kutatások, tudományos értékelések szerint is kisebb egészségügyi veszéllyel jár, mint a hagyományosan füstölt élelmiszerek. Bár a szakirodalom a füstízű termékeket részesíti előnyben, természetesen az alkalmazott ízesítőnek is kiváló minőségűnek kell lennie.
Így csak megbízható forrásból vásárolt termékeket válasszatok, ha elkerülhetetlen a füstölt vagy füstízű termékek adása. A füstöltízű termékek ugyanazt az ízt és aromát kínálják, mint a hagyományosan füstölt élelmiszerek, de kevésbé járnak egészségügyi kockázattal, mivel a füstaromát a termékekbe juttatják, és nem a hagyományos füstölési eljárással érik el. Így nem kell lemondani a kellemes füstös ízről és aromáról, de mégis kisebb az egészségügyi kockázata, különösen a gyermekek esetében, akiknek még érzékenyebb az emésztőrendszerük.
Amit nem szabad adni a gyermeknek
Fontos, hogy bizonyos ételeket kerüljünk el a kisgyermekek étrendjében, különösen az első években:
- Tehéntej nagy mennyiségben: Fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, „túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját. Tiszta tehéntejet 1 éves kor előtt nem javasolt adni. Maximum 500 ml tejet fogyasszon naponta a kisgyermek, mivel a vashiányos állapot kialakulását elősegíti a túlzott tehéntej-fogyasztás.
- Édeskömény: Se tea, se semmilyen más formában: bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából (hatása persze finoman szólva kérdéses), egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
- Gyümölcslé: A hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
- Hozzáadott só és cukor: Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
- Aprómagvas gyümölcsök: Csecsemőkorban ne adjunk aprómagvas gyümölcsöket (eper, málna, szeder).
További fontos tanácsok
A legfontosabb üzenet: főbb irányvonalak vannak, szigorú hozzátáplálási irányelvek azonban nincsenek, hogy mikor ehet a gyermek körtét vagy gombát. Minden gyermek más és más, ne stresszelje túl, dőljön hátra, bízzon az ösztöneiben és próbálkozzon kitartóan!
Ne adja fel, kínálja fel újra és újra az elutasított ételt sokszor, nem erőltetve, változatos helyzetekben. Ezt javasolja az Uptodate.com is, rengeteg szakirodalom és kutatás igazolja, hogy sokszor 15x-i kínálás, próbálkozás (!) vezetett sikerre és fogadta el a gyermek az adott ételt.
A hozzátáplálás minőségi kiegészítés, amely során kiemelt szerepe van a vas utánpótlásának. Nem jó, ha egy baba hónapokig csak zöldségeket, gyümölcsöket eszik, a hús kitűnő tápanyagforrás. Amennyiben ki szeretnéd hagyni vegetáriánus életmód miatt, keress fel szakembert mindenképpen. Ha pedig csak szimplán kételyeid voltak a hús miatt, ne legyenek: irány egy jó hentes!