Az egészségnevelés és a védőnői feladatok fejlődése Magyarországon

Az egészség fogalma, ahogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1948-ban közzétette, nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát jelenti, hanem a teljes fizikális, lelki és társadalmi jóllét állapotát. Ezen definícióhoz igazodva Magyarország Alaptörvénye is kimondja, hogy „mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”. Az ország lakosságának egészségi állapota számos tényezőtől függ, mint az életmód, az örökletes adottságok, és az egészségügyi ellátás színvonala.

Magyarországon számos idült megbetegedés, mint a szív- és érrendszeri, daganatos betegségek és a cukorbetegség, megelőzhető lenne egészséges életmóddal. Ezért kiemelten fontos a társadalmi szintű egészségfejlesztés és az egészségnevelés.

Egészségfejlesztés és egészségnevelés

Az egészségnevelés olyan kommunikációs formák összessége, amely az egészséggel kapcsolatos tudást és készségeket bővíti az egyén és környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Az egészségfejlesztés ennél tágabb fogalom, amely magában foglalja az egészséget szolgáló közpolitikát, a kedvező környezet kialakítását, a közösségi tevékenységek erősítését, az egyéni képesség fejlesztését és az egészségügyi rendszer szükség szerinti átszervezését.

Az egészségfejlesztés nem csupán az egészségügyi ágazat feladata, hanem össztársadalmi összefogást igényel, melyben a szociális, családügyi, egészségügyi és oktatási ágazatnak összehangolt tevékenységet kell folytatnia.

Népegészségügyi programok és a Sulinet Digitális Tudásbázis

A rendszerváltás utáni első hazai népegészségügyi program 1994-ben jött létre, dr. Kertai Pál nevéhez fűződve. Jelenleg számos országos egészségfejlesztő program épül az országos intézetek által kidolgozott nemzeti programokra.

A Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT) egy modern e-learning keretrendszer, amely több mint 11 ezer tanórai elektronikus tananyagot, és több mint egymillió tananyagelemet tartalmaz a közoktatás és a szakképzés számára. Az SDT, melyet 2007-ben EduMedia Éremmel és EduMedia Pecséttel díjaztak, kiválóan alkalmas az IKT-kompetencia fejlesztésére és korszerű digitális pedagógiai módszerek alkalmazására. A tudásbázis két fő összetevője a keretrendszer és maga a tananyagbázis, melyek lehetőséget biztosítanak egy Virtuális Tanulási Környezet (VTK) kipróbálására, ahol tanulás és tanár-diák interakció zajlik.

Az SDT tananyagok térítésmentesen vehetők igénybe oktatási, kutatási, ismeretterjesztési célokra. A tananyagegységek, mint a téma, a foglalkozás, és a lap, szervezetten jelenítik meg a szöveges, multimédiás és interaktív elemeket, amelyek azonnali visszacsatolást és értékelést biztosítanak a tanulók számára. A gyűjtemények tesztfeladatokat, szövegelemeket, képeket, hangokat, animációkat, mozgóképeket és linkeket tartalmazhatnak. A tanulói programok (TAP) és tanítási programok (TIP) támogatják a hatékony feldolgozást, hangsúlyozva a szociális, életviteli és IKT-használattal kapcsolatos kompetenciákat.

Magyarország Átfogó Egészségügyi Szűrőprogramja

A 2010-ben indult program 76 szervezet összefogásával jött létre, célja, hogy minden magyar állampolgárnak ingyenes lehetőséget biztosítson egészségi állapotának felmérésére. Az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapja támogatja, lehetővé téve a legkorszerűbb eszközök alkalmazását, mint például a húsz méter hosszú szűrőkamion.

Három generációval az egészségért program

A 2019-ben meghirdetett program a betegségmegelőzést és egészségfejlesztést célozza meg minden korosztályban, kiemelve az alapellátásban részt vevő szereplők (védőnők, gyógytornászok, dietetikusok, pszichológusok) együttműködését. Hosszú távú célja a szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségek okozta halálozás csökkentése, és a gyermekkori elhízás, dohányzás visszaszorítása.

Dohányzásleszokás támogatása

Az Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ 2012 óta működik, segítve a dohányosokat a leszokásban. Ingyenes telefonos call centert (06-80-44-20-44) működtet, és közreműködik az orvosok továbbképzésében.

Az egészségmegőrzés szintjei

A megelőzésnek (prevenció) három szintjét különböztetjük meg:

• Elsődleges megelőzés (primer prevenció): Célja a betegség kialakulásának megelőzése az egészséges életmód kialakításán keresztül, például iskolai testnevelésórák, egészséges közétkeztetés, védőoltások.
• Másodlagos megelőzés (szekunder prevenció): A megbetegedés minél korábbi felismerése a hatékony kezelés érdekében, például szervezett szűrővizsgálatok.
• Harmadlagos megelőzés (tercier prevenció): Már kialakult betegség szövődményeinek és tartós károsodásainak megelőzése, azaz gyógyító és rehabilitációs tevékenységek.

Egészségnevelés színterei és koordinációja

Az egészségnevelés legfőbb színterei az egészségügyi intézmények (kórházak, szakrendelők, háziorvosi rendelők, iskolaorvosi szolgálatok, gyógyszertárak), társadalmi és tömegszervezetek (Magyar Vöröskereszt), oktató-nevelő intézmények (bölcsődék, óvodák, iskolák) és munkahelyek. Az egészségfejlesztési tevékenységet országos szinten a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) koordinálja.

Közösségi egészségfejlesztés

Az egészségfejlesztési irodák (EFI) az országban számos helyen működnek, céljuk a helyi lakosok egészséges életmódjának előmozdítása és a népegészségügyi szűréseken való részvétel javítása.

Iskolai egészségfejlesztés

A Teljes körű Iskolai Egészségfejlesztés (TIE) 2012 óta jogszabályi előírás minden köznevelési intézmény számára, célja a fiatalkorúak testi-lelki-szellemi jóllétének megőrzése és fejlesztése. A program keretében a pedagógusok feladata az egészséges táplálkozásra ösztönzés és a mindennapos testnevelés biztosítása. A TIE a lelki egészség fejlesztését, a társas kapcsolati készségek fejlesztését, a lemorzsolódás és szenvedélybetegségek csökkentését, valamint az iskolai erőszak megelőzését is célozza.

Munkahelyi egészségfejlesztés

A munkahelyek fontos színterei lehetnek az egészségfejlesztésnek, ahol a munkáltatók és munkavállalók közösen dolgoznak a dolgozói állomány egészségének és jólétének javításáért. Ez magában foglalja a sporttevékenység támogatását, az egészséges táplálkozás ösztönzését, dohányzásról való leszokást segítő programokat és a lelki jóllét támogatását.

Védőnői feladatok és az egészségügyi rendszer átalakulása

A védőnői képzés a háború utáni években jelentős átalakuláson ment keresztül. Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) keretében történő szegedi középfokú egészségügyi és szociális védőnőképzés 1945-ben és 1946-ban szünetelt, majd az újszegedi Állami Védőnőképző Intézetben (ÁVI) indult újra. Az OKI átszervezése után a védőnőképzés közvetlen irányítása az Egészségügyi Minisztériumhoz került.

Szegeden az egészségügyi osztály 1950 és 1990 között az egészségügyi és szociális ellátás irányításának központja volt. A Kossuth Zsuzsanna Ápolóképző 1949-ben kezdte meg az egészségügyi szakdolgozók képzését, fokozatosan kialakítva a kétéves alapképzést ápolónői, gyermekápolónői és szülésznői szakmákban. A szülésznőket 1949-től a Martos Flóra Állami Szülésznőképző Iskolában képezték, amely 1954-től a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakiskola tagozata lett. 1963-ban kezdődött a középfokú „egészségügyi középkáderek” képzése.

A szegedi intézmény 1975-től a budapesti egészségügyi főiskola kihelyezett tagozataként képzett főiskolai szinten egészségügyi szakembereket. 1989-ben a kihelyezett tagozat a SZOTE Főiskolai Kara lett, a védőnők mellett diplomás ápolókat, gyógytornászokat és szociális munkásokat képzett.

Az iskola-egészségügyi ellátás és a védőnők szerepe

Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet szabályozza az ifjúság-egészségügyi gondozást, melynek során biztosítani kell a szűrővizsgálatokat és a beiskolázás előtti vizsgálatokat. Az iskolaorvos feladata a gyermekek egészségi állapotának vizsgálata és nyomon követése, a vizsgálati eredményeket törvény szerint rögzíteni kell, és leletet kell kiadni a törvényes képviselő részére.

Az iskola-egészségügyi feladatok éves munkaterv alapján történnek, a védőnői feladatok összeállítása a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelési programjában meghatározott feladatok figyelembevételével történik. A védőnő kétévenként elvégzi a tanulók vizsgálatát (kivéve a színlátás vizsgálatát), az érzékszervek működésének vizsgálatát (látás, kancsalság, hallás), és a pajzsmirigy tapintásos vizsgálatát.

Az ifjúság-egészségügyi gondozás keretében ellenőrizni kell a közegészségügyi, baleset-megelőzési követelmények érvényesülését, az étkeztetést, a járványügyi előírások betartását, az elsősegélynyújtás feltételeit, valamint a pszichotróp anyagok és dohánytermékek fogyasztására vonatkozó szabályokat és a tanulók pszichológiai állapotát.

Az iskolaorvos a környezet-egészségügyi feladatai körében ellenőrzi az intézményi környezetet, és hiányosságok esetén intézkedik. A védőnő részt vesz a testnevelés, technikai órák, iskolai helyiségek és környezet, valamint az étkeztetés higiénés ellenőrzésében.

A védőnő végzi a védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítési feladatokat. A védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni védettség kialakítása, mely 0-6 éves kor között folyamatos és életkorhoz kötött. Az oltásokat dokumentálni kell a „Kimutatás iskolás korú gyermek védőoltásairól” című nyomtatványon és a törzslapra is be kell jegyezni. Az elmaradt oltásokat a legrövidebb időn belül pótolni kell. A rendeletben előírtak be nem tartása szabálysértési kategória, mely helyszíni bírsággal is járhat. A területi védőnő a járási hivatalnak jelenti a végzett oltásokat, iskolai kampányoltásokat, valamint az oltások elmaradását.

tags: #sulinet #egeszsegneveles #vedonoknek