A spontán vetélés lelki okai és a feldolgozás útja

A spontán vetélés sajnos gyakori jelenség, amely sok nőt érint, és komoly testi, lelki megterhelést jelent. Tudtad, hogy a statisztikák szerint minden negyedik terhességnél lehet számítani a korai vetélésre? A világon minden negyedik várandósság vetéléssel végződik. A terhességek 10-20%-a vetéléssel végződik, és sok esetben a nő még nem is tud a terhességről, amikor az bekövetkezik. Magyarországon a demográfusok szerint a helyzet aggasztó: 100 élve születésre 18-20 vetélés jut. Ez az arány 2009 óta nem változik érdemben.

Mi az a spontán vetélés?

Spontán vetélésnek hívjuk a terhesség megszakadását a betöltött 24. terhességi hét előtt. Ha a terhességi kor nem állapítható meg, akkor az 500 g alatti vagy <30 cm hosszúságú, életjelenséget nem mutató magzat esetén beszélünk vetélésről. Korai a vetélés akkor, ha az első trimeszterben (<12 hét), középidős akkor, ha a második trimeszterben (<24 hét) történik. A vetélések döntő többsége, 50-75%-a az első 12 hétben (korai vetélés) történik. A 12-24. hét között előforduló vetélések (középidős vetélés) már jóval ritkábbak.

Vetélésről akkor beszélünk, ha a terhesség a 24. hét előtt megszakad, azaz a magzat nem mutat életjeleket, valamint a súlya nem éri el az 500 grammot. Ha azonban a 24. hét után történik a vetélés, és a magzat súlya 500 gramm felett van, azt már nem vetélésnek, hanem halva szülésnek nevezzük.

A vetélés típusai

A vetélés típusai lehetnek:

• Fenyegető vetélés (abortus imminens): Korai stádiumban lévő fenyegető veszély.
• Kezdődő vetélés (abortus incipiens): A vetélés folyamata már elindult.
• Komplett, azaz teljes vetélés (abortus completus): A magzat és a méhlepény teljes mértékben kiürül.
• Inkomplett, azaz tökéletlen vetélés (abortus incompletus): A magzat vagy a méhlepény részei bent maradnak a méhben.
• Nem lezajlott vetélés (missed abortion): A magzat elhalt, de nem indul meg a kilökődése.

A vetélés lehet egyszeri vagy többszöri (habituális vetélés), utóbbi esetben a nő legalább háromszor, mindig a 24. hét előtt vesztette el magzatát. A habituális vetélés azt jelenti, hogy a terhesség a 20-24. hét előtt két-három vagy több egymást követő alkalommal megszakad.

A spontán vetélés okai

A spontán vetélés hátterében számos ok állhat, amelyek lehetnek genetikai, anatómiai, hormonális, anyai betegségekhez köthető, külső környezeti tényezők, illetve apai tényezők. Az esetek jóval több mint felében azonban nem derül ki, miért szakad meg a terhesség. Az alábbiakban a leggyakoribb okokat mutatjuk be:

Genetikai rendellenességek

Az esetek közel felében kromoszóma-rendellenességek akadályozzák az embrió megfelelő fejlődését. A korai vetélések többsége genetikai deformitás következménye, amely megelőzi egy súlyosan beteg vagy életképtelen kisbaba születését. A magzati és placentáris okok legfőképp genetikai-kromoszómarendellenességek, és az összes spontán vetélés közel 50%-áért felelősek.

Hormonális problémák

Alacsony progeszteronszint vagy egyéb hormonális zavarok, mint például a policisztás petefészek szindróma (PCOS), befolyásolhatják a terhesség megtartását. A progeszteron alacsony szintje vagy egyéb hormonális zavarok, mint például a policisztás petefészek szindróma (PCOS), befolyásolhatják a terhesség megtartását.

Anyai betegségek és anatómiai tényezők

Krónikus betegségek, mint például cukorbetegség, pajzsmirigy-rendellenességek vagy magas vérnyomás, növelhetik a vetélés kockázatát. A méh fejlődési rendellenességei, a méhnyak elégtelensége, mióma, a méhnyálkahártya károsodása korábbi műtéti szövődmények, nem kezelt gyulladások okán szintén szerepet játszhatnak.

Bizonyos autoimmun betegségek megnehezítik a teherbeesést, illetve a magzat kihordását is. A fel nem ismert lisztérzékenység és a nőknél gyakori autoimmun pajzsmirigy-gyulladás is meddőséget okozhat, de a vetélések kockázatát is növeli. Az antifoszfolipid szindrómára sajnos az esetek többségében csak az ismétlődő vetélések hívják fel a figyelmet.

Külső tényezők és életmód

Dohányzás, alkohol- vagy drogfogyasztás, valamint bizonyos gyógyszerek alkalmazása kockázatot jelenthet. Stressz, túlzott fizikai megterhelés vagy trauma szintén növelheti a veszélyt. Az anyai túlsúly szintén gyakrabban jár együtt vetéléssel.

A közhiedelemben él az is, hogy a várandós nők kockáztatják a babájuk életét, ha nehéz fizikai munkát végeznek, szexuális életet élnek vagy sportolnak. Dr. Imre Ruben szerint egy spontán vetélés nem indul meg csupán azért, mert a kismama megerőltette magát. Ugyanakkor ezek mind olyan tényezők, amik hatással lehetnek egy „billegő” folyamatra. Eldönthetik, hogy beindul a vetélés vagy sem, de önmagában a sportolás vagy az együttlét nem okozhat bajt. Olyankor kockázatos edzeni, ha valakinek alacsony a progeszteron szintje, és elkezd vérezni. Hasonló a helyzet akkor is, ha a kismama vérhígítóval injekciózza magát trombózis hajlam miatt. Ilyen esetben egy vérnyomás ingadozással járó edzés megrepesztheti az ereket, ami okozhat vetélést.

Az apai tényezők szerepe a vetélésben

Egy új brit kutatás szerint a spontán vetélések okai között jelentős szerepet játszhatnak a férfiak. A tanulmány kimutatta, hogy a vetélő nők párjának spermiumában négyszeresére nőtt az úgynevezett oxidatív stressz a kontrollcsoportban szereplő férfiakhoz képest. Az oxidatív stressz azt jelenti, hogy a férfiak szervezetének védekező mechanizmusa működésbe lépett valami miatt. A probléma az, hogy ezek a „védő molekulák” a hímivarsejtek genetikai állományát is károsíthatják nagy koncentrációban, ami sérült spermiumok révén befolyásolhatja a magzat fejlődését, sőt, a méhlepény kialakulását is.

A kutatók jelenleg annak okát keresik, mitől sérül a spermium. Most azt valószínűsítik, hogy a férfiak életmódja lehet hatással a termékenységükre. A dohányzás és az alkoholfogyasztás kimondottan káros a spermiumokra nézve, ezeket a káros szenvedélyeket mindenképpen kerülni kell a gyermekvállalás előtt álló férfiaknak.

Nem feltétlenül az a probléma oka, hogy a férfinak rossz a spermaképe vagy a megtermékenyítő képessége. Növelheti a korai vetélés kockázatát az is, ha magas a spermiumokban lévő genetikai állomány töredezettsége, azaz a DNS-fragmentáció, miközben az anyával minden rendben van.

A vetélés jelei és mikor forduljunk orvoshoz?

A spontán vetélés tünetei nem mindig szembetűnőek. Előfordulhat, hogy a jelenséget csak egy a szokottnál erősebb menstruáció jelzi. Máskor a vérzés, görcsös háti és/vagy alhasi fájdalmak, vagy a terhesség eddigi tüneteinek hirtelen megszakadása figyelmeztethet.

A vetélés tünetei változóak lehetnek, de az alábbi jelek figyelmeztetőek lehetnek:

• Hüvelyi vérzés: Ez lehet enyhe barnás pecsételés vagy erős, menstruációszerű vérzés.
• Alhasi fájdalom: Hörgő, menstruációszerű görcsök jelentkezhetnek.
• Váladékozás: Szövetdarabok vagy magzatburok darabkáinak távozása a hüvelyből.
• Egyéb tünetek: Hát- vagy derékfájdalom, gyengeség, láz, és a terhességi tünetek, mint például az émelygés hirtelen megszűnése.

Azonnal orvoshoz kell fordulni vérzés, görcsös háti és/vagy alhasi fájdalmak, vagy a terhességi tünetek hirtelen megszakadása esetén. Az orvosi vizsgálat során ultrahang és/vagy vérvizsgálat segítségével állapítható meg a vetélés tényleges bekövetkezése, illetve annak okai.

Műtéti beavatkozás szükségessége

A vetélés egy természetes mechanizmus, az ember biológiája úgy alakult ki, hogy a méhüreg ki tudja lökni magából a nem élő magzatot. Ez a folyamat elhúzódhat. A műtéti beavatkozás abban az esetben nem szükséges, ha a korai vetélés során a méh teljes egészében kiürül.

Műtéti beavatkozásra akkor lehet szükség, ha elmaradt vetélésről (missed abortion) van szó. Amikor nincs vérzés, az édesanyja sem érzékel semmi problémát, de az ultrahangos vizsgálaton kiderül, hogy nincs szívhang, tehát nem él a terhesség. Ilyenkor a műtét azért is javasolt, mert súlyos egészségügyi kockázatokkal járhat, ha a kismama tovább hordozza magában a nem élő magzatot. Későbbi terhesség esetén a műtéti beavatkozás elengedhetetlen a gyulladásos szövődmények és idegi összenövések elkerülése végett.

A vetélés pszichés hatásai és a feldolgozás

A korai vetélés, bár sokszor nem osztják meg másokkal, komoly trauma lehet. Egy kutatás szerint a korai vetélésen átesett nők egyharmadánál poszttraumás stressz zavar (PTSD) tünetei mutatkoztak. A gyászfolyamat a veszteség után hetekkel vagy hónapokkal is tarthat. Fontos, hogy a nőgyógyászati-szülészeti ellátóhelyeken szűrjék a korai vetélésen átesett nőket a PTSD tünetei szempontjából, és szükség esetén pszichológushoz irányítsák őket.

Önvád és izoláció

A vetélésen átesett nők hajlamosak magukat hibáztatni, pedig a valóságban a korai vetélések többsége genetikai eredetű. Az anyában gyakran elindul egy önvád, és úgy érzi, neki kellett volna életben tartania a magzatot, csalódik a testében.

A gyász a szervezet egészséges reakciója. Azonban ha a szülő nem tud hozzáférni a saját érzéseihez, és azok később pániktünetekben vagy szorongásban jönnek elő. Mindezt befolyásolja az is, hogy mennyire megengedő, támogató és elfogadó az édesanyát körülvevő közeg. Ha azt az üzenetet kapja - például az egészségügyi dolgozóktól -, hogy szedje össze magát, hiszen ez nem is volt semmi, vagy esetleg saját magát erőlteti egy megszokott üzemmódba, akkor nem tudja megélni a gyászt, csak azt fogja érezni, hogy valami nem jó.

Anikó is így tette meg az első lépést, amely végül egy teljes személyiségfejlesztési utazáshoz vezette. Teljesen összetört. Egyáltalán nem tudta feldolgozni a történteket. Folyton magában kereste a hibát, önmagát okolta a baba elvesztése miatt. A napja önostorozással és bánattal teltek. Anikónak és férjének egyik napról a másikra kellett olyan érzelmi hullámvasúton végigmennie, amely még a legbátrabbakat és legerősebbeket is kicsinálja.

A környezet szerepe és a kommunikáció

A szülész-nőgyógyász szerint a vetélés után érdemes két ciklusnyi szünetet, középidős vetéléseknél fél év pihenőt javasolni. Minden szempontból jobb, ha van idő arra, hogy a szervezet és a lélek is túl tudjon lépni azon a traumán, amit elszenvedett.

Fontos kimondani, hogy nem szabad tabusítani a magzat elvesztését sem. Azonban nehezíti a helyzetet, hogy a veszteség arra emlékezteti a hozzátartozókat, hogy a saját életük is véges, és ettől félnek - ilyen kellemetlen témákról nem szeretnek beszélgetni. Ilyenkor a környezet értő, figyelmes hallgatására és jelenlétére van szükség, és nem kellenek jótanácsok, okos mondatok - sajnos sokszor ezek fájnak a legjobban.

Szükség esetén a családnak pszichoterápiás, vagy párterápiás segítséget érdemes kérni. Ha a fizikai, orvosi ellátást páralkalmas pszichológiai konzultáció követné minden esetben, azzal sok későbbi problémának lehetne elejét venni.

A kötődéselmélet és a meddőség lelki terhei

Az utódnevelés egyik leglényegesebb evolúciós aspektusa, hogy a férfi mennyi energiát fektet gyermeke nevelésébe, melynek legfőbb mutatója a párkapcsolat minősége és biztonságossága. A sikeres reprodukcióhoz tehát szükséges, hogy a pár tagjai közt szilárd kötődés alakuljon ki: a nő hűséges legyen, a férfi pedig hajlandó legyen energiát fordítani az utód felnevelésére (és ezt a nő is így lássa).

Bowlby kötődéselmélete szerint az egészséges csecsemőkben 8-9 hónapos kor környékén kialakul egy biológiailag megalapozott, erős kötődés az állandó gondviselő felé, melynek alapja, hogy a csecsemő szükségleteit az késlekedés nélkül kielégítse. Ha ez a kötődés nem alakul ki, bizonytalan kötődési stílusról beszélhetünk, melynek két altípusa az elkerülő és az ambivalens kötődés. Közös vonásuk, hogy az ilyen kötődési stílussal jellemezhető személyek stresszhelyzetben nem keresik a szoros kapcsolatot másokkal. Az elkerülő személyek ezen túl hajlamosak tagadni negatív érzéseiket annak ellenére, hogy pszichofiziológiai mérések szerint rejtett szorongást élnek át. Az elkerülő kötődési típusba tartozó emberek félnek az intimitástól és az elköteleződéstől. Bizalmatlanok, sőt, ellenségesek, negatív érzéseiket azonban gyakran tagadják vagy elfojtják. Nem bírják a túlzott közelséget, fontos számukra a saját autonómiájuk, teljesítményük és egyéni céljaik.

Fontos hangsúlyozni, hogy a kötődést nem csak az elsődleges gondozóval (többnyire anyával) megélt tapasztalatok, hanem az későbbi gyermekkorban átélt érzelmek is befolyásolják. Például a szülők válása, vagy feszültséggel teli házassága is hathat a gyermek későbbi kötődési mintázatára és ezen keresztül a bekövetkező terhesség kimenetelére. Bár a kötődési stílusunk alapvetően meghatározza kapcsolatainkat, mégis kiemelném, hogy a későbbi tapasztalatok módosíthatják a korán berögzült mintákat, pszichoterápia segítségével kapcsolataink jobbá tehetőek. A meddőségben szerepet játszó korai traumák hatása is ily módon csökkenthető, a stressz levezetéséhez pedig különféle relaxációs technikák taníthatóak a hölgyek számára.

A coaching szerepe a felépülésben

Anikónak volt valamije, ami sok embernek nem adatik meg. Ismert egy módszert, amellyel bármilyen problémát meg lehet oldani, bármilyen akadályt le lehet küzdeni. Nemcsak coaching konzultációkra járt hozzám, de még a coaching tanfolyamot is elvégezte. Én mindig azt mondom, hogy minden, ami velünk történik, matematikailag kristálytisztán levezethető. Ha tudjuk, hogy mi a probléma, akkor elkezdhetjük megkeresni a kiváltó okot is. Rájött, hogy nem ő volt a vetélés oka, hanem a körülményei. Az, ahogyan vélekedett, ahogyan gondolkodott, és ahogyan a környezete hatott rá. Az egyéni konzultációknak és a coaching tanfolyamnak köszönhetően Anikó elindult a gyógyulás útján. Amint számára is világossá vált, min kell változtatnia az életében, látványosan elindult a feldolgozási folyamat. Rájött, hogy többet kell pihennie, nem szabad annyit idegeskednie, stresszelnie és hogy át kell szerveznie a munkáját is. Anikó újra felépítette önmagát. Újra bízik! Hiszen egy coaching tanfolyam nemcsak azért hasznos, mert ezzel segíthetünk másokon vagy akár egy teljesen új hivatást is felépíthetünk, hanem azért is, mert SEGÍTHETÜNK ÖNMAGUNKON.

Megelőzés és a jövőbeli terhességek

Bár a vetélések egy része elkerülhetetlen, néhány lépéssel csökkenthető a kockázat. Fontos az egészséges életmód fenntartása, a dohányzás és alkoholfogyasztás kerülése, a rendszeres orvosi ellenőrzés, a terhesség alatti vitaminbevitel (pl. folsav) biztosítása, valamint a krónikus betegségek megfelelő kezelése és karbantartása. A fertőzések megelőzése és időben történő kezelése is kiemelten fontos.

A modern táplálkozás kevéssé elégíti ki a tápanyagszükségletet, ezért fontos a várandósvitaminok szedése. A normál testsúly fenntartása, a káros szenvedélyek mellőzése, a koffeinbevitel és a stressz csökkentése, valamint a gyógyszerszedés minimalizálása is sokat segíthet a magzat életben maradásáért.

Kivizsgálások és terápiás lehetőségek

A Reprogenesis klinikán szakemberek segítségével feltárhatóak a sikeres terhesség akadályai, hormonális, immunológiai és genetikai vizsgálatokkal. A habituális vetélés esetén fontos a véralvadási zavarok, immunológiai problémák és genetikai eltérések vizsgálata is, amelyek kezelése elősegítheti az egészséges terhességet. A vérvizsgálat az alloimmun vetélések okait és a kezelés módját is felfedheti. Az eredményektől függően kezelésként szóba jöhet, hogy az apai sejtek felhasználásával végzett oltással az anyai immunrendszert megtanítjuk, hogy bizonyos sejteket ne tartson most már idegennek, ill. immunszupresszív készítményekkel tünetmentessé tehető az autoimmun betegség.

tags: #spontan #veteles #lelki #okai