A szülés az élet egyik legmeghatározóbb eseménye, amely fizikailag és érzelmileg is alapjaiban rengeti meg a női testet. Bár a köztudatban gyakran csak a boldog pillanatok és az újszülött illata szerepel, a valóság ennél jóval összetettebb folyamatokat takar, hiszen a vajúdás és a kitolás során a kismedencei szervek, izmok és szövetek extrém terhelésnek vannak kitéve. Ezekről a nehézségekről beszélni nem riogatás, hanem a tudatos felkészülés része, amely segít a megelőzésben és a hatékonyabb rehabilitációban is.
A szülési sérülések típusai és okai
A szülési sérülések leggyakoribb formái a gáttájékot érintik, amely a hüvelybemenet és a végbélnyílás közötti területet jelenti. A kitolási szakaszban ez a viszonylag kis felület hatalmas nyomás alá kerül, hiszen a magzat fejének tágítania kell a lágyrészeket. A gátrepedés természetes folyamat eredménye is lehet, amikor a szövetek nem képesek tovább nyúlni, és a feszültség hatására elszakadnak. A szakemberek a repedéseket négy különböző fokozatba sorolják, attól függően, hogy milyen mélyen érintik a szöveteket.
Az elsőfokú repedés csupán a hüvelyhámot és a gát bőrét érinti, gyakran még varrásra sincs szükség, mert a sebszélek maguktól is összeforrnak. A másodfokú sérülés már mélyebbre hatol, és érinti a gát izmait is, ám a végbél záróizmát még nem sérti meg. A súlyosabb, harmad- és negyedfokú repedések szerencsére ritkábbak, de ezek már komolyabb odafigyelést igényelnek. A harmadfokú sérülés esetén a végbél záróizma is érintett, míg a negyedfokúnál a szakadás kiterjed a végbél nyálkahártyájára is.
A gátmetszés, vagy orvosi nyelven episiotomia, az egyik legvitatottabb téma a modern szülészetben. Évtizedekkel ezelőtt rutinszerűen végezték minden először szülő nőnél, azt feltételezve, hogy ezzel megelőzhetők a súlyosabb szakadások. A vágás egy szabályos, egyenes vagy ferde sebet ejt, amely átszeli a bőrt és az izomrétegeket. Bár a sebszélek így könnyebben illeszthetők össze, a gyógyulás néha fájdalmasabb lehet, mint a természetes repedésé, mivel a vágás átvágja az idegvégződéseket és az ereket is.
A gátvédelem a szülési folyamattal kapcsolatos, egyéni elvárások között szinte kivétel nélkül megjelenik. Valamilyen szintű gátsérülés azonban a szülések 80%-ánál előfordul (ennek nagy része felületes, csak a bőrt érinti), ám ez tipikusan az a terület, ahol nem kell, és nem is lehet bűnbakot keresni. Jó hír viszont, hogy a gát jó gyógyhajlamú terület - nem túlzás, hogy az emberi test egyik csodája.
Nem minden szülési sérülés látható kívülről; gyakran a hüvely belső fala vagy a méhnyak szenved el kisebb-nagyobb szakadásokat. A hüvelyi horzsolások és repedések kifejezetten kellemetlenek lehetnek, különösen vizeletürítéskor, hiszen a sós vizelet irritálja a nyílt sebet. A méhnyakrepedés akkor fordulhat elő, ha a kitolás megkezdődik, mielőtt a méhszáj teljesen eltűnt volna. Ha az édesanya túl korán kezd el nyomni, a méhnyak szövetei a magzat feje és a medencecsont közé szorulhatnak, ami szakadáshoz vezethet.
A gátmetszés mellőzése miatt nyilván belül össze-vissza repedt. A hüvely ilyenkor túltágul, szétszakadnak a lágyrészek, rövidtávon minden fáj (mint Önnél), ráadásul így is varrni kell, sőt, berepedhet a csiklónál is, ami elég kellemetlen. További gond, hogy hosszú távon a papának nem tetszik, hogy túl tág, és rugalmatlanná vált a hüvely.
A gát izomzatára alapvetően a terhesség is negatív hatással lehet, de felületes, vagy komolyabb sérülések főként a hüvelyi szülés során fordulnak elő. A legtöbb esetben az apró sérülések észrevétlenek maradnak és helyreállnak. A várandósság idején medencefenékre nehezedő teher, a hüvelyi szülés okozta izomnyúlás, idegi sérülés, vagy gátsérülés, vágás a leggyakoribbak és talán a legerősebbek. A hormonális változások a szövetek rugalmasságának és az izmok tónusának csökkenését okozzák, de ez alapvetően a korral járó izomerő gyengeség miatt is fokozódik.
A szülési sérüléseket két csoportba oszthatjuk. Vannak a látható, felismerhető, evidens sérülések, amikor sebet, vérzést, szövetfolytonosság-megszakadást észlelünk. És vannak a rejtett sérülések (ezek képezik a nagyobb csoportot), amikor a felszínen minden rendben van, de a mélyebb kötőszöveti rétegben olyan károsodás történik, ami a felszínen nem nyilvánvaló. Az utóbbi csoportba tartozó sérülések nem járnak együtt törvényszerűen olyan tünetekkel, amelyek rövid távon, a szülést követő időszakban orvosi ellátást igényelnének, hanem általában elég sokáig némák maradnak, és inkább a hosszabb távú vonzatuk markáns.
A belső varratok és a gyógyulási folyamat
A szülés után a kismamák eltérően tapasztalhatnak kellemetlen érzéseket, fájdalmakat a gát területén. Van, aki alig érez valamit, és van, aki szinte ülni sem tud. Ezek a tünetek általában 2-3 hétig tartanak maximum, ahogyan a sérülések és a gátmetszés gyógyul. A kórházban töltött idő alatt szúró és húzó érzést válthat ki a külső varrat - mintha egy sündisznón ülnénk - , ami szinte azonnal enyhül, amint az orvos eltávolítja.
A külső varratokat, kapcsokat rendszerint a hazabocsájtás előtt eltávolítják, a belsők pedig az idő múlásával fokozatosan felszívódnak. Az első időkben a sebek fájdalma, húzódása szinte folyamatos, később azonban ez enyhülni fog, s a gyermekágy végére rendszerint panaszmentessé válnak. Amíg azonban be nem gyógyulnak, az érintett területekre fokozottan kell ügyelni, mind higiéniai, mind fizikai terhelés céljából.
Kérdés: 3 hete szültem, spontán. Gyors és könnyű szülés volt, nem volt gátmetszés, nem repedtem, és csak belső varrataim vannak. Normális, hogy még ennyi idő után is érzek fájdalmat a hüvelyben? Kellemetlen, égő érzés, olyan, mintha fertőzés miatt lenne. Vérzésem már nincs, csak folyás, de az mustár színű, és kicsit kellemetlen szagú (ezért sem vagyok biztos benne, hogy természetes). Egyáltalán, a belső varratokat lehet érezni? A gyógyulás a hüvelyben okozhat ilyen égő érzést? A másik dolog az, hogy a csiklóban is jelentkezik fájdalom. Nem állandó, de bizonyos helyzetekben mindig érzem (ha pl. leülök, vagy ha intimtornát végzek). Ez lehet a szülés (természetes) velejárója? Aggódom miatta, mert ilyet előtte soha nem tapasztaltam. El fog ez múlni magától?
Az orvos válasza szerint, a belső varratokat lehet érezni. A gyógyulás a hüvelyben okozhat égő érzést. A csiklóban jelentkező fájdalom is lehet a szülés (természetes) velejárója, de aggodalomra adhat okot, ha korábban soha nem tapasztaltuk. A kérdésre, hogy el fog-e múlni magától, az orvos nem ad egyértelmű választ, de a tünetek alapján javasolja a további kivizsgálást.
A belső varratok felszívódása általában néhány hétig tart, de ez egyénenként változó lehet. Az orvosok általában azt javasolják, hogy várjunk, és figyeljük a gyógyulási folyamatot. Ha a varratok nem szívódnak fel, vagy bármilyen kellemetlen tünetet tapasztalunk, forduljunk orvoshoz.
Megelőzés és regeneráció
A gátizmokról azt mondhatjuk, hogy testünk elfeledett területéhez tartoznak. Szerepük mégis kulcsfontosságú. Általában akkor ismerkedünk meg ezzel a területtel, amikor valamilyen probléma lép fel, aminek már tünetei is vannak. A megelőzés és a gát erejének, rugalmasságának megtartása, fejlesztése sokat jelentene a nők - és egyébként a férfiak - egészsége szempontjából, mégsem szokott fontos lenni.
A legfontosabb a gátizmok rugalmassá tétele a sérülésük csökkentése érdekében, és a szülés során megnyúlt izmok edzése. Nők esetében a hüvely és a végbél közötti területen található izmos-kötőszövetes lemezes felépítésű terület, mely a női nemi szerveket támasztja alá. Magában foglalja a külső nemi szerveket és a gátizmokat. A gátizmok alátámasztják a kismedencei szerveket, nem engedik őket bizonyos hatásokra lesüllyedni - amíg egészségesek és erősek. Szerepük van az akaratlagos vizelet-és széklet visszatartásban. Megóvásuk és erősítésük segíthet abban, hogy szülés után és idősebb korban is megfelelően funkcionáljanak.
Egy olyan technikáról van szó, amelyet a nők már a régi időkben is alkalmaztak azért, hogy a szülés során fellépő gátsérüléseket megelőzzék. Ahhoz, hogy szüléskor minél jobban meg tudjuk kímélni a gátizomzatot, két dolgot szükséges fejleszteni: a rugalmasságot és az ellazulási képességet. Egy feszes gátizomzat sérülékenyebb a megnyúlásakor, mint egy rugalmas, és visszahúzódni, regenerálódni is nehezebben tud. Az olajjal történő finom masszázs segíti a gátizom szöveteinek a felpuhulását, hogy a tágulásuk alatt ellenállás nélkül tudják a babát átengedni.
A rugalmassá vált szövetek könnyen tágulnak, és masszázs során azt is megtanulják, hogy szüléskor a magzat nyomásának hatására szinte automatikusan, ellenállás nélkül kinyíljanak. Amikor a gát pereme puha és laza, akkor a baba sokkal könnyebben csusszan a külvilágra, s közben a gátrepedés esélye is jelentősen csökken. Maga a technika nagyon egyszerű, a kismama saját maga is végezheti, vagy párja segíthet neki. Eleinte feszesnek fognak érződni az izmok, de idővel a gyakorlásnak köszönhetően elernyednek.
Ismered az intimtornát? Ha már a terhesség előtt edzed a medence-alap izmaidat, akkor gyorsabban tudnak szülés után regenerálódni. A torna által megtanulod a gátadat ellazítani, ami sokat segít a szülés könnyebbé tételében.
Ma Magyarországon már elérhetőek olyan kiváló komplex gátizom regeneráló terápiák is, amelyek szinte azonnali segítséget, enyhülést tudnak nyújtani a kismamáknak a komolyabb gátizom sérülések - méhsüllyedés, hólyagsérv, végbélsérv, inkontinencia - esetén is.
A gátseb tisztán és szárazon tartása kiemelten fontos. A langyos - nem meleg - zuhany igen kellemes lehet napközben is, mert fájdalmat csillapít, csökkenti a duzzanatot és tisztán tartja a seb környékét. A székletlágyító szerek segítenek abban, hogy a széklet ürítése ne jelentsen erőteljes nyomást a gát környékére.
A szülés utáni kismama párna használata is segíthet a fájdalommentes ülőpóz kialakításában.
A szakértő a kiszállítás után hűtőbetétet is adhat az egészségügyi betéthez. Talán a legjelentősebb dolog, amit tehetünk a súlyos hüvelyi szakadások kockázatának csökkentése érdekében, hogy megkérjük a szakértőt, hogy kerülje el az epiziotómia elvégzését, kivéve, ha orvosilag szükséges. Egy síkosító, például ásványolaj vagy KY-zselé használata a hüvelycsatornában a baba megszületése közben segít csökkenteni a könnyezést. A gát izmainak masszírozása nyomás közben szintén csökkentheti a könnyeket.
A gátnak olyan biológiai gyógyhajlama van, amilyen az emberi szervezetben nincs máshol. A gátsérülés mellett, a végbélnyílásból történik a test legnagyobb koncentrációjú baktériuminváziója. Szintén közel van a hüvely, ahonnan a gyermekágyi váladék távozik, ami hasonlóan remek táptalaja a kórokozóknak. Sötét, zárt, mozgó területről van szó, méghozza olyan helyen, ahol állandóan pang a nedvesség (hiába teszünk oda betétet, akkor is nyirkos marad). És mégis anélkül, hogy leragasztanánk és lefertőtlenítenénk, „egyszerűen” összevarrjuk és csodálatosan meggyógyul.
A modern technológia, mint például a lézeres hüvelyfiatalítás vagy az elektrostimuláció, kiegészítheti a konzervatív terápiát, de az alap minden esetben a tudatosság és a kitartó munka.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha a szülés utáni fájdalom, égő érzés, kellemetlen szagú folyás, vagy a csiklóban jelentkező fájdalom tartósan fennáll, és nem javul, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Szakértőnk a témában: Dr. Érdekes tény, hogy a gátmetszés nem csökkenti a sérülések számát, sőt, az inkontinencia akkor ritkább, amikor gátvédelemmel történik a szülés.
A pontos diagnózishoz elengedhetetlen a profi ultrahangkészülék, amellyel a 2020-ban megnyílt TritonLife Kismedence Központ is dolgozik. Gyakori kérdés, hogy vajon később is érdemes-e hozzánk fordulni, akár évek, évtizedek múltán. Erre mindig az a válaszom, hogy igen, érdemes! A sérülés felismerésére időnként csak 50 éves kor körül kerül sor, amikor a kompenzációs mechanizmusok kimerülnek, az izmok gyengülnek.
A gátrekonstrukciós műtét (bár nem kis operációról beszélünk, a lábadozás általában 6 hét) az életminőséget jelentősen javító beavatkozás. A mellette szóló érvek táborát erősíti, hogy kezelés nélkül az idő előrehaladtával sajnos nagy valószínűséggel súlyosbodni fognak a panaszok, elsőfokúból másodfokú inkontinencia is kialakulhat.
A gyógytorna a gyógyulás másik központi pillére: miután az asszonyok túl vannak a beavatkozás utáni lábadozáson, a gyógytornász kollégák kiváló segítséget nyújtanak a funkció mihamarabbi helyreállításában. Nem titok, hogy Magyarországon kevés gyógytornász foglalkozik ilyen mélységekben ezzel a témával.
A szülési trauma lelki vetülete sem elhanyagolható. A test integritásának megsértése - legyen szó egy nem várt gátmetszésről, sürgősségi beavatkozásról vagy a kontroll elvesztésének érzéséről - mély nyomokat hagyhat az édesanyában. A poszttraumás stressz zavar (PTSD) szülés utáni formája gyakran összefügg a súlyosabb fizikai sérülésekkel.
Felépülés szülés után - Gátizom/Medencefenék izom torna- 10 percben
