Az állatok szaporodása összetett biológiai folyamat, amelynek központi eleme az ovuláció. Az ovuláció (tüszőrepedés) során általában mindkét oldali petefészekből petesejtek válnak le és kerülnek be a petevezetőbe. Az érett és megrepedt tüszők száma fiatal állatokban 12-16, többször ellett kocákban 15-25 között változik. Az ovulált petesejtek közel 60 %-a a bal oldali petefészekből származik.
Az Ivari Érettség Jelei és az Ivari Ciklus
Az ivarérettség elérését az ovulációval együtt járó (valódi) ivarzás, a párzási vágy (libidó) és a tűrési reflex megjelenése jelzi. A kocák ivari ciklusa átlagosan 21 napos (18-24 nap). A ciklus tüszőfázisa (a tüszőérés kezdetétől az ovulációig) 6-7 nap, sárgatestfázisa (az ovulációtól a luteolízisig) 14-16 nap. Az ivarzás átlagosan 2-3 napig tart, az ovuláció az ivarzás kezdete utáni 24-42 órában történik. Az ovuláció a tűrési reflex megjelenését követő 36-42 órán belül történik meg. Ennek ismerete a termékenyítés optimális idejének megválasztása szempontjából fontos, ami a tűrési reflex megjelenését követő 12-14. óra körüli időszak.
Az Ivarzás Tünetei és Jelzései
Az ivarzás kezdetét (előivarzás) az állat megváltozott viselkedése jelzi: nyugtalanná, érdeklődővé válik a társai, az ember, de különösen a kan iránt. Mozgása felélénkül, kevesebbet pihen, étvágya csökken. A péraajkak megduzzadnak, kipirulnak, a pérarésből kevés víztiszta váladék ürül. A hüvelyváladékkal és a vizelettel ivari feromonok ürülnek, amelyek fokozzák a kanok ivari aktivitását. A koca a keresztcsonti tájékra gyakorolt nyomás elől nem tér ki, "fűrészbakszerűen megáll", hajlandó a kan felvételére, azaz a párzásra. A reflex kialakulásához szükség lehet a kan, mint "biostimulátor" jelenlétére. A koca jellegzetes búgó vagy görgő hangot ad, innen származnak a "búg" (ivarzik) vagy a "búgatás", "görgetés" (párzás) elnevezések. Az utóivarzás alatt fokozatosan, keletkezésükkel ellentétes sorrendben megszűnnek az ivarzási tünetek.
A Termékenyítés Időzítése és a Petesejtek Élettartama
A petesejtek 6-12 (max. 24) óráig maradnak termékenyülő-képesek, ugyanakkor az ondósejtek kb. 20-24 óráig őrzik meg termékenyítőképességüket. Kétszeri termékenyítéssel így kb. 40-44 órán keresztül érett ondósejtek termékenyítik meg a folyamatosan leváló petesejteket. Az ovulált tüsző helyén kb. 48 órán belül kialakul a corpus haemorrhagicum, amelyekből az 5-7. napra kialakulnak a sárgatestek (corpus luteum, CL). A luteolízis (CL oldódása) a 14-16. napra tehető.
Az Indukált Ovuláció és Hormonális Kezelések
Nyulaknál a mesterséges termékenyítés egyik legfontosabb pontja az ovuláció (petesejtek leválása) kiváltása. Mesterséges termékenyítéskor hormonális kezelés szükséges. Az ovuláció kiváltására kezdetben hCG- vagy LH-hormonnal kezelték az anyanyulakat. Több GnRH-analóg ismert. Mindegyik megbízható és eredményesen alkalmazható, amit általában maga a nyúltenyésztő ad be az állatoknak. Néhány éve reményt fűztek ahhoz, hogy a GnRH-analógot az ondóhoz keverik. Előnye, hogy egy munkafázis kimaradna. Hatékonysága több tényezőtől (a hígító összetételétől, a GnRH-analógtól, a hüvely állapotától) függ. Újabban az idegi növekedési faktor (béta-NGF) szaporodásbiológiai szerepét, használatának lehetőségét vizsgálják. Az NGF megtalálható mind a hím, mind a nőstény nyúl reproduktív traktusában. Fontos fiziológiai szerepe van a spermiumok érésében és aktivitásukban, valamint az ovuláció során és az embrió fejlődésében is. Több kutatócsoport foglalkozik azzal, hogy az állatok oltása nélkül (állatjólléti előny) lehessen a petesejtek leválását és jó vemhesülést elérni.
Környezeti Tényezők és az Ivari Működés
A sertés igen érzékenyen reagál különböző környezeti ingerekre, amelyeknek hatásuk lehet az ivari működésre is. Hirtelen ható stresszorok (pl. szállítás) ivarzást válthatnak ki, míg a hosszan tartóak (pl. rossz tartási körülmények) gátolhatják azt. Az illatnak (szagnak) komoly szerepe van az állatok közötti kapcsolatokban. Egyebek mellett a nőstény és a hím egyed egymásra találásában, az ivarzás jelzésében is szerepet játszik. Spanyol szerzők úgy gondolták, hogy bizonyos illatanyagoknak szerepük lehet az ivarzás kiváltásában. Az előzőekben ismertetett fényprogramhoz hasonló ivarzásszinkronizálás mellett többek között szagingereket alkalmaztak. Több csoportot alakítottak ki. Egyik csoportban a fialás utáni 11. napon végzett mesterséges termékenyítés előtt két anyanyulat 15 percre összeraktak egy ketrecbe. A többi csoportban a nő- vagy hímivarú nyúl vizeletét, illetve ondóplazmát spricceltek az állatok orrához a termékenyítés előtt egy órával, 15 perccel, majd 1 perccel (alkalmanként 1 ml-t). A péraajak színe leggyakrabban lila (56%) vagy vörös (34%) volt. Az ivarzást legjobban két nyúl összerakása váltotta ki.
Takarmányozás és Kondíció Hatása
A gazdasági állatok kondíciójának és az azt befolyásoló tényezőknek a vizsgálata az állattenyésztés aktuális területe. A nőivarú tenyészállatoktól ugyanis csak akkor várható el hosszú időn keresztül magas szintű termelés, ha jó kondícióban vannak. Ugyanakkor az intenzív igénybevétel, a nagy termelés miatt az állapotuk leromolhat. Ez természetesen az anyanyulakra is igaz. Spanyol kutatók e célból vizsgálták az anyanyulak súlyának és a vesekörüli zsírdepó vastagságának (ultrahanggal mérve) alakulását. Megállapították, hogy a 2. és a 3. vemhesség között és a termékenyüléstől a vemhesség 12. napjáig nő az anyanyulak testsúlya és a depózsír vastagsága. A szoptató anyanyulak jobb eredményt értek el, mint az üresen maradt társaik. A szerzők megállapították, hogy az évtizedeken át szelektált anyanyulaknak jó a kondíciójuk, megfelelően alkalmazkodtak a nagyobb termelés mellett várható nagyobb terheléshez.
A Zsírtartalom és a Kondíció Módosítása
Kaposváron a teljes test zsírtartalmára folytatott szelekcióval módosították a kondíciót. Tízhetes nyulakban CT-vizsgálattal állapították meg a teljes test zsírtartalmát; és öt generáción keresztül kétirányú szelekcióval az egyik állományban csökkentették, a másikban növelték a zsírtartalmat. Az ötödik generációban normál hőmérsékleten és melegben tartott anyanyulakat vizsgáltak. Természetesen melegben romlott az anyanyulak termelése, ami hasonló mértékű volt a sovány és a kövér nyulak csoportjában. A kövér nyulak - a takarmányfogyasztás kivételével - minden tulajdonságban jobb eredményt értek el, mint a soványak.
1. táblázat: Sovány és Kövér Anyanyulak Termelési Adatai
Fialási arányban és 3 hetes kori alomlétszámban megfigyelt különbség a 10%-ot is meghaladta.
| Tulajdonság | Sovány nyulak | Kövér nyulak |
|---|---|---|
| Fialási arány | Alacsonyabb | Magasabb |
| 3 hetes kori alomlétszám | Alacsonyabb | Magasabb |
| Takarmányfogyasztás | Magasabb | Alacsonyabb |
| Egyéb termelési tulajdonságok | Rosszabb | Jobb |
Hőstressz és Megelőzési Módszerek
A hőstressz negatív hatásának kivédésére több módszert próbálnak ki és alkalmaznak, főként az afrikai országokban. Ebben az előadásban szódabikarbónát, C-vitamint, valamint vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag majomkenyérfa gyümölcséből készült takarmánykiegészítőt etettek az anyanyulakkal. Az élettani paraméterek és a kis létszámú állományon vizsgált termelési tulajdonságok alapján a szódabikarbóna használata nem ajánlható. Bár a majomkenyérfa adta a legjobb eredményt, de nálunk a C-vitamin jöhet számításba, mint antioxidáns takarmány-kiegészítő. Az állatok egyik felét normális hőmérsékletű teremben (20 °C) helyezték el, a másik felét melegben (28 °C).
2. táblázat: Hőmérséklet hatása az anyanyulak termelésére
Amint a 2. táblázatban látható, a meleg hatására az anyanyulak takarmányfogyasztása 40%-kal csökkent, ami alapvetően befolyásolta a termelésüket. Mivel a nyulakat a vemhesség utolsó hetében tették be a meleg terembe, ezért a vemhesülési arány és az összesen született nyulak számában csak véletlenszerű változást figyeltek meg. Melegben 2,5-3-szor több szopósnyúl hullott el, ezért a 3 hetes kori alomlétszám drasztikusan lecsökkent. A 3 hetes alomlétszám mellett az anyanyulak tejtermelése is csökkent, ezért a 3 hetes alomsúly 40%-kal kisebb lett, mint normál hőmérsékleten.
| Tulajdonság | Normál hőmérséklet (20 °C) | Meleg (28 °C) | Változás |
|---|---|---|---|
| Takarmányfogyasztás | Normál | Csökkent | -40% |
| Vemhesülési arány | Változatlan | Változatlan | Véletlenszerű |
| Összesen született nyulak száma | Változatlan | Változatlan | Véletlenszerű |
| Szopóskori elhullás | Alacsony | 2,5-3-szor több | Jelentős növekedés |
| 3 hetes kori alomlétszám | Magas | Drasztikusan csökkent | Jelentős csökkenés |
| Tejtermelés | Magas | Csökkent | Jelentős csökkenés |
| 3 hetes alomsúly | Magas | Kisebb | -40% |
Az Omega-3 Zsírsavak Szerepe
Az elmúlt években olyan kísérletek is zajlottak, melyekben a takarmány többszörösen telítetlen zsírsavtartalmát, elsősorban az omega-3 zsírsavak arányát megemelték. A cél minden esetben az volt, hogy olyan omega-3 zsírsavakban gazdagabb funkcionális élelmiszer-alapanyagot állítsanak elő, amely elfogyasztása a betegségek megelőzése, az emberek egészsége szempontjából kedvező. Érdekes, hogy az omega-3 zsírsavak anyaállatokra kifejtett hatását viszonylag későn kezdték vizsgálni. Az egyik kísérletben lenmagtartalmú készítményt kevertek az anyanyulak takarmányába. A lenmag magas fehérjetartalmú, rostokban, B-vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag. Amint az várható volt, a vemhesülési arány 3%-kal javult, almonként 0,9-del több nyúl született és egy kisnyúllal többet választottak, csökkent a szopóskori elhullás, nagyobb lett a választáskori alom- és egyedi súly.