Soron Kívüli Lombik Program: Részletes Tájékoztató és Eljárások

A gyermekáldás a párok számára talán a legcsodálatosabb ajándék. Azonban vannak, akiknek ez nem adatik meg könnyen. Napjainkban a párok körülbelül 15-20%-a küzd meddőséggel, és egyre többen szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a baba késik. Szerencsére az orvostudomány alaposan kidolgozott módszereket kínál a gyógyszeres kezeléstől az inszemináción át a lombikbébi eljárásig.

Meddőségről akkor beszélünk, ha egy év rendszeres, védekezés nélküli együttlét után sem jön létre terhesség. 35 év felett már 6 hónap után érdemes orvoshoz fordulni. A sikertelen fogantatásnak számos oka lehet, mind női, mind férfi oldalról, ezért az első és legfontosabb lépés az alapos kivizsgálás.

Mi tartozik a meddőségkezelési eljárások körébe?

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként kizárólag az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 166. § (1) bekezdésében felsorolt módszerek alkalmazhatók:

• Testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés (IVF)
• A házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel (inszemináció)
• Ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés
• Embrióadományozással végzett embrióbeültetés
• A női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer.

Mikor indokolt valamely meddőségkezelési eljárás elvégzése?

A reprodukciós eljárások végzésének szabályait a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet tartalmazza, beleértve az orvosi indikációkat is. Szülész-nőgyógyász szakorvos adhat szakorvosi javaslatot andrológus szakorvos véleményének figyelembevételével.

Az asszisztált reprodukciós beavatkozások javallatai:

In vitro fertilizáció és embriótranszfer (IVF-ET)

• Igazoltan mindkét oldalt lezárt vagy hiányzó petevezeték
• Nem korrigálható petevezeték károsodás
• A petevezeték működésének zavarával társult endometriózis
• Immunológiai eredetű meddőség
• Ismeretlen eredetű meddőség
• Andrológiai eredetű meddőség

In vitro fertilizáció és embriótranszfer adományozott vagy saját célra lefagyasztott ivarsejtekkel

• Irreverzibilis azoospermia
• Súlyos oligo-terato-asthenozoospermia (OTA-szindróma)
• Nem korrigálható ejakulációzavar
• Herék veleszületett vagy szerzett hiánya, atrophiája
• A hímivarsejtek mutációs elváltozásának lehetősége
• Súlyos örökletes megbetegedés átörökítésének lehetősége
• Saját hímivarsejttel végzett többszöri sikertelen ICSI (MESA, TESA)
• Rh-negatív vércsoportú izoimmunizált nőbeteg

Embriótranszfer adományozott embrióval

• A férfi és a nő együttes infertilitása
• A pár mindkét tagjának súlyos örökíthető genetikai terheltsége
• A férfi vagy a nő meddősége és legalább egyoldali genetikai terheltség
• Adományozott petesejttel vagy hímivarsejttel végzett asszisztált reprodukciós eljárások ismételten sikertelennek bizonyultak

Intracitoplazmatikus spermium injektálás (ICSI)

• Súlyos andrológiai eredetű meddőség
• A hímivarsejtek előkészítés utáni száma nem éri el az 500 000-et
• Korábbi két sikertelen IVF-ET beavatkozás

Mesterséges ondóbevitel (AIH, AIP, AID)

• A hüvelybe történő ejakuláció képtelensége
• Kóros spermiogram
• Gyógyszeresen nem javítható dysmucorrhoea
• Immunológiai vagy ismeretlen eredetű meddőség (igazoltan átjárható kürtökkel)
• Irreverzibilis azoospermia (AID esetén)

Az eljárás elvégzéséhez házastársi vagy különnemű élettársi kapcsolat, illetve egyedülálló nő esetében a következő feltételeknek kell teljesülniük:

• Legalább két független szakorvosi szakvélemény igazolja a meddőség tényét és okát.
• A nő nem érte el a reprodukciós kor felső határát (Magyarországon 45 év).
• A kérelmezők nem állnak rokoni kapcsolatban, mely a házasságot érvénytelenné tenné.
• Igazoltan eredménytelenek a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek, és nem állnak fenn kizáró okok.
• Az eljárással orvosilag megalapozott esélye van egészséges gyermek fogamzásának és megszületésének.

Milyen meddőségkezelési eljárások és vizsgálatok vehetők igénybe a társadalombiztosítás terhére?

Amennyiben a szakorvos indokoltnak tartja, és a jogszabályi feltételek teljesülnek, a páciens térítésmentesen veheti igénybe a meddőség megállapítására és kezelésére irányuló egészségügyi szolgáltatásokat, az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szolgáltatónál. A szükséges orvosi és laboratóriumi vizsgálatokat a kezelőorvos határozza meg.

Beutaló a vizsgálatokhoz

Főszabály szerint az egészségügyi szakellátások érvényes orvosi beutalóval vehetők igénybe. Kivételt képez többek közt a nőgyógyászati szakellátás. Az Ebtv. Vhr. 5. § (1) pontja szerint a meddőség tényének és okának megállapításához szükséges vizsgálatokat szülész-nőgyógyász vagy urológus szakorvos beutalása alapján lehet igénybe venni.

A szükséges gyógyszerek támogatása

A meddőség kezelése során használt, támogatott gyógyszerkészítmények árához nyújtott támogatások eltérőek lehetnek. Az intézményi regisztrációs listán szereplő, bizonyítottan meddő nők in vitro fertilizációs kezeléséhez felírt készítmények ára 90%-os támogatásban részesül. 2020. július 1-jétől a gyógyszerek is 100%-os támogatást kapnak (dobozdíj vagy egyéb kisebb költségek előfordulhatnak).

Ki és milyen esetben jogosult a társadalombiztosítás terhére igénybe venni a meddőségkezelési eljárást?

Az állam legfeljebb 6 alkalommal támogatja az ovulációt segítő kezeléseket, és öt alkalommal a hormonális stimulációval járó beavatkozásokat. Ezekre csak addig van lehetőség, amíg a nő be nem tölti a 45. életévét. Akik 45 év felettiek, már túl vannak az öt támogatott beavatkozáson, vagy nincs társadalombiztosításuk, azok számára nem jár ingyenes kezelés.

Lombikbébi program Magyarországon: Történelmi áttekintés és fejlesztések

Az első lombikbébi, Louise Joy Brown 1978-ban született Angliában, ami robbanásszerű fejlődést indított el a meddőségi ellátásban. Hazánkban az első lombikbébi 1988-ban látta meg a napvilágot Pécsett, GIFT módszerrel. A magyar meddőségi ellátás megteremtésében számos kiváló szakember játszott meghatározó szerepet.

Jogszabályi háttér és modernizáció

Magyarországon a meddőségi ellátást szabályozó jogszabályok folyamatosan fejlődtek. A 2019-es kormányzati döntés értelmében a lombikcentrumokat állami tulajdonba vették, és a kezelések, vizsgálatok, valamint a szükséges gyógyszerek 100%-os támogatást kapnak a nők 45 éves koráig.

Fontos változások 2022-től:

• 2022-ben megalakult az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága (OKFŐ HRI), amely a központi szakmai irányításért és az ellátás keretrendszerének megteremtéséért felel.
• A lefagyasztott embriók tárolási ideje 5 évről 15 évre módosult, mely egyszeri alkalommal további 15 évvel hosszabbítható meg.

Fontos változások 2023-tól:

• Megszűnt az IVF beavatkozások közötti három hónapos várakozási szünet.
• Már nem 5 embrió beültetésével végződő beavatkozás érhető el közfinanszírozottan, hanem 5 petesejt leszívásának céljából végzett stimuláció, és az abból származó összes embrió beültetése ingyenes.
• Az embriók blasztociszta tenyésztésének finanszírozási ösztönzése növeli a sikeres várandósság esélyét.
• A daganatos páciensek fertilitásprezervációja (termékenységének megőrzése) közfinanszírozottá vált.

Fontos változások 2024-től:

• Felülvizsgálták az egyidejűleg beültethető embriók számát az ikerszülések arányának visszaszorítása érdekében. 36 éves kor alatt első embrió beültetése során 5-7 napos embrió esetén egy, egyéb esetben legfeljebb kettő embrió, 36 éves kor felett pedig legfeljebb kettő embrió ültethető be egyidejűleg.
• Az embriók tárolása és beültetése közfinanszírozott, azaz ingyenes. Amíg lehetőség van letétbe helyezett embrió felhasználására, addig nem indítható újabb stimuláció.
• Kidolgozták a meddőségkezelési ágazatban dolgozó szakemberek képzési rendszerét, új szakképzéseket hoztak létre a szakemberhiány enyhítésére.
• A Meddőségi Szakambulanciák megkezdték működésüket a vármegyei kórházakban, biztosítva a meddőségi ellátáshoz való hozzáférést országszerte.
• Létrejött a „Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter” a meddőségi centrumok pontos, transzparens adatszolgáltatására.

Változások 2025-től:

• A Nemzeti Humánreprodukciós Regiszter a tervek szerint össze lesz kapcsolva a szülészeti adatokat tartalmazó Tauffer-Csákány Statisztikával, illetve a Peri- és Neonatális Regiszterrel.
• Hatályba lépnek azok a módosítások, amelyek az andrológiai mikrosebészeti eljárások NEAK finanszírozásba vételével megteremtik a férfi andrológiai ellátás finanszírozását.
• A spermafagyasztás és tárolás három indikációból (meddőségi okból, donációs céllal, fertilitásprezervációs céllal) közfinanszírozottá válik.

A lombikbébi-kezelés lépései

A lombikprogram nem olyasmi, amire 100%-osan fel lehet előre készülni, de a tájékozottság segít az úton. A kezelést megelőzően számos vizsgálaton, és valószínűleg gyógyszeres kezelésen, illetve inszemináción is túl van a páciens, mivel a lombikprogram általában csak akkor kerül sorra, ha az egyéb módszerek eredménytelenek voltak.

Szükséges vizsgálatok az első lombikbébi-kezelés előtt:

• A petefészkek funkcionális vizsgálata (hormonok, AMH, AFC)
• Méhüreg alaki alkalmasságának vizsgálata
• Hüvelyváladék vizsgálata (Chlamydia trachomatis, bakteriológiai vizsgálat)
• Spermiumvizsgálat
• Méhnyakrákszűrés (cytológia)
• Emlő ultrahang / mammográfia
• Szerológiai vizsgálat (hepatitis B, C, RPR, HIV, rubeola, vércsoport)
• Belgyógyászati kivizsgálás

Életmód és táplálkozás a kezelés előtt

A termékenységet és egészséges terhességet segítő életmódbeli lépések rendkívül fontosak a lombikbébi-kezelés esetén is. Ide tartozik a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag táplálkozás, a rendszeres testmozgás, az egészséges testsúly fenntartása és a káros szokások (dohányzás, túlzott koffeinbevitel, alkohol, drog) elhagyása.

Kiemelt figyelmet érdemelnek a sperma minőségét és mennyiségét, valamint a petesejt minőségét javító tápanyagok. Férfiaknak cink, szelén, E-vitamin és antioxidánsok (Q10 koenzim, astaxanthin) bevitele javasolt. Nőknek C-, D- és E-vitamin, folát, cink és szelén pótlására érdemes figyelni (terhesvitaminban mind megtalálható). Ezen kívül a Q10 koenzim, mio-inozitol, N-acetil-cisztein és alfa-liponsav is támogathatja a petesejt minőséget és a kezelés sikerét.

A kezelés három fő lépése:

1. Petefészek-stimuláció

Célja, hogy egyidejűleg több petesejt is megérjen. A stimulációs protokoll testreszabott, figyelembe véve az életkort, testsúlyt, hormonvizsgálati eredményeket. Előkezelés (fogamzásgátló tabletta vagy injekciók) segítheti a petefészek felkészítését és csökkentheti a túlstimulációs szindróma kockázatát. A hosszú protokoll kb. 22-24 napig, a rövid protokoll 10-12 napig tart.

2. Petesejtleszívás (tüszőpunkció)

Majdnem mindig altatásban történik, így fájdalommentes és biztonságos. Reggel, éhgyomorra végzik. Hüvelyi ultrahangfejre erősített tű segítségével szívják le a tüszőfolyadékot, amiből kinyerik a petesejteket. A petesejteket inkubátorban tárolják, majd 4-5 órával a leszívás után megtermékenyítik az előkészített spermiumokkal. A sperma mintaadás általában ezen a napon történik. A leszívást 2-3 óra pihenés követi. A terhességet támogató progeszteronszint fenntartása érdekében progeszteron-kiegészítést szoktak felírni.

3. Embrió visszaültetés (embrió transzfer)

A megtermékenyült, szabályosan osztódó embriók legalább 2, legfeljebb 6 nappal később kerülnek visszaültetésre. A beültetett embriók számáról a beültetés napján döntenek az embriológiai eredmények alapján. Jelenleg legfeljebb három embrió ültethető vissza egyidejűleg, négy speciális esetben néggyel. Az embrió transzfer gyors és fájdalommentes művelet, általában nem igényel altatást. A beavatkozás után kb. 30 perc pihenés javasolt, majd a páciens hazamehet. Az embriók visszaültetése után kezdődik a kéthetes várakozás, mely alatt kímélő életmód és stresszcsökkentés javasolt. A lombikbébi beavatkozás útján létrejövő terhesség a további lefolyásában nem különbözik egy természetes úton fogant terhességtől.

Sikertelenség és kockázatok

Bármilyen odaadó figyelemmel is járt el a pár és a szakemberek, a lombikprogram még ezzel együtt is lehet sikertelen. A sikertelenség okai között szerepelhetnek a petesejtek rendellenességei (erősen összefügg az életkorral), a rendellenes spermiumok, valamint a beágyazódási problémák.

Fontos tudni, hogy a lombik bár nagy lehetőség, mégsem veszélytelen. Az ilyen úton fogant babáknál kicsivel magasabb a fejlődési rendellenességek kockázata - kb. 1-2%-kal, ami 2-3%-ról 3-5%-ra nő. A lombikbébi eljárás által létrejött terhesség különbözik a spontán terhességektől:

• Többes terhesség kockázata: Mesterséges megtermékenyítés esetén számolni kell az iker, illetve általában véve a többes terhesség kockázatával, ami az esetek 25-35 százalékában lehetséges.
• Genetikai problémák: Mivel a meddő pároknál eleve nagyobb valószínűségű a genetikai rendellenesség, ezen pároknál a kockázat is magasabb, hogy a baba is valamilyen betegséggel fog majd küzdeni.
• Stressz: A lombikbébi eljáráson átesett nőknek a kivizsgálások, gyógyszeres kezelések, műtétek és egyéb beavatkozások miatt fokozott stresszel kell szembenézniük.

Gyakori tévhitek és tények az IVF-ről

tags: #soron #kivuli #lombik #program