A családbarát szülészet ismérvei és a magyarországi helyzet

A családbarát szülészet napjainkban egyre inkább fókuszba kerülő téma, hiszen a szülés testi és lelki értelemben is intim esemény, amelynek alapfeltétele a nő és a szülést kísérők jó, bizalmon alapuló kapcsolata. Számtalan nő vágyik természetes, medikális beavatkozástól mentes szülésre, ami hozzájárulhat a későbbi gyermekvállalási kedv növeléséhez is. Bálint Balázs országos szülészeti szakfelügyelő főorvos is megerősíti, hogy a nők egyre nagyobb része vágyik a családbarát születésélményre, ami növelheti a később vállalt gyermekek számát.

Egy családbarát országban a nulladik lépés a gondtalan várandósság és a családbarát szülés biztosítása lenne. Az örömteli szülést átélt nők könnyebben lesznek magabiztos anyák, nagyobb arányban szoptatnak. Az egészséges anya-gyermek kötődés korai kialakulása egész további közös életükre pozitív hatással lesz, és az apa is jó élményként raktározza el gyermeke születését. A traumatikus szülés ezzel szemben nyomasztó terhet helyez az anyára, a babára és a szülőszobai eseményeket tehetetlenül szemlélő apára egyaránt.

Családbarát szülészet fogalma

A hálapénz kivezetése és hatásai a szülészetekre

2021 januárja nagy változást hozott a magyar egészségügyben, innentől a Büntető Törvénykönyv (Btk) súlyosan szankcionálja a hálapénz adását és kapását. Ez a változás alaposan átrendezte a fővárosi szülészetek forgalmát. Vannak olyan közkórházak, amelyek forgalma 15-20 százalékkal esett vissza, míg a legfontosabb tb-finanszírozású kivétel a Szent Imre Kórházé, ahol 14 százalékkal több baba született. Szembeötlő a Szent Imre Kórház kiugró, 14 százalékos növekedési adata, ahol az orvosok 300 babával többet segítettek világra, mint az előző években.

A paraszolvenciával ugyanis a választott orvos rendszere is megszűnt, ezért a családbarát születésélményre vágyó nők inkább intézményt választanak, ha már szülészt nem tudnak. Korábban, ha a kismamák találtak egy-egy természetes szemléletű szülészorvost, hálapénz ellenében megfogadhatták, és családbarát ellátásban részesülhettek. A jogalkotók alapelve az volt, hogy a „beteg” ezentúl személyek helyett intézményekbe helyezze a bizalmát. Itthon ugyanis egy-egy kórházon belül is óriási különbség tapasztalható az orvosok szemléletében. Az orvosválasztás megszűntével gyakran a szemlélet megválasztása is ellehetetlenül. Egy kismama például elmesélte, hogy az orvosa a magánrendelésen azt mondta, már nem tud bejönni a szüléséhez, sőt, a lakóhelye miatt még a kórházában sem szülhet, így egy barátnőjéhez jelentkezett át a XI. kerületbe. Noha tavaly mintegy két százalékkal csökkent a 11. kerületi lakosok száma, az ott született kisbabáké 19 százalékkal nőtt, és 44 százalékkal megugrott azoké, akik a gyerek két hónapos kora előtt elköltöztek Újbudáról - derül ki a KSH és Lehoczky Péter Gábor, a kerületi védőnői szolgálatot felügyelő újbudai Szent Kristóf Szakrendelő főigazgatójának adataiból. Ez a jelenség nem új, de a hálapénz megszüntetésével gyakoribbá vált.

Hálapénz kivezetésének hatása a szülésszámra

A magánkórházak előretörése

A hálapénz kivezetése óta tarolnak a magánkórházak, tavaly akkorát nőtt a forgalmuk, hogy megtörtént az elképzelhetetlen: több nagy közkórházat is leköröztek. Korábban elképzelhetetlen lett volna, ami történt: tavaly a tíz legnagyobb forgalmú szülészetből kettő fizetős volt. 2021-ben a TritonLife Róbert Magánkórház a 7. legjelentősebb fővárosi szülészetté vált, alig maradva le az egyik legnagyobb fővárosi intézménytől, a Szent János Kórháztól. A Maternity Magánklinika szintén bekerült a legnagyobb forgalmú osztályok közé, olyan közintézményeket utasítva maga mögé, mint az Uzsoki Kórház. Akinek nem tetszik, hogy annál szül, aki éppen jut, mehet a magánklinikára, és fizetheti a több százezer, esetenként millió forint feletti díjat, és sokan meg is teszik.

Családbarát szülészet

A családbarát szülészet kritériumai és a jelenlegi kihívások

A „háborítatlan”, vagy alternatív szülésnek is nevezett szemléletben dolgozó orvosok és bábák a női test saját, működő rendszerében bíznak. Fő feladatuknak tekintik, hogy a szülő nőt támogassák, kísérjék a saját útján, miközben folyamatosan figyelik az eseményeket, és csak akkor avatkoznak közbe, amikor valóban szükséges. A szülés természetes folyamatában jártas szakemberek szerint a szülés körülbelül nyolcvan százalékban lelki, és csak húsz százalékban testi folyamat. Szép számmal vannak azok, akik természetes, medikális beavatkozástól mentes szülésre vágynak, vagy például kádban szeretnének szülni, ami ellazítja és segíti a meleg víz.

Az Ablak a világra szülészeti adatbázis az anyák visszajelzései alapján működik, nem reprezentatív, de 12 ezer nő adatait rögzíti. A kérdőívet kitöltők kétharmadánál alkalmaztak gátmetszést (az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánlása 10 százalék), a szülések harmadát indítják hormon adagolásával vagy más beavatkozással (WHO ajánlás 10 százalék), a szülések több mint felénél repesztik meg rutinszerűen a magzatburkot (a WHO nem javasolja), a szülések közel felénél alkalmazzák a hasba könyöklést (a WHO nem javasolja). A Másállapotot a szülészetben! mozgalom anyai beszámolói alapján is siralmas összkép bontakozik ki.

WHO ajánlások a szülészeti beavatkozásokra

Munkaerőhiány és szemléletbeli különbségek

A paraszolvencia megszüntetésének nemkívánatos hatásaként kiderült, milyen nagy a munkaerőhiány a szülészeteken. Most az ügyeleteket egy-két orvos és esetleg bába viszi el. Nemhogy az optimális „egy szülő nőhöz egy szülésznő” elvet nem tudják tartani, de a nagyobb forgalmú osztályokon előfordul, hogy négy-öt-hat szülő nőre jut egy bába, miközben az orvosoknak a nőgyógyászati pácienseket is el kell látniuk. Aki orvostanhallgató kora óta csak medikális módszerekkel, háton vezetett szülést látott, nem tudja, mit kell kezdeni függőleges testhelyzet esetén, vagy hogyan működik a női test magától, gyógyszerek nélkül. Bálint főorvos látott már példát arra, hogy egy kizárólag medikális eszközökkel dolgozó orvos, megismerve a természetes szemlélet hatékonyságát és biztonságosságát, maga is változtatni kezdett a módszerein. Ha sikerülne megfelelő továbbképzési rendszerrel elérni a szemléletváltozást, sokat javulhatna a helyzet.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája, ahol kiemelt figyelmet fordítanak a családbarát ellátásra, 1992-ben kapta meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Bababarát Kórház címét. A családbarát szülészeti ellátás azt is jelenti, hogy a baba mellett az anyára, a családra is nagy gondot fordítanak. Szabó Zoltán professzor, a Klinikai Központ elnöke kiemelte, hogy a 2021-ben kezdődött integrációs folyamat fontos része volt a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika átalakítása is, melynek legfontosabb célja a betegellátás színvonalának további növelése volt. A 27. Országos Szülésznői Konferencián szakmai előadások hangzanak el a komplex szülésfelkészítés lehetőségeiről, a 35 év feletti várandósok speciális gondozásáról, a szülés körüli krízishelyzetekről, illetve az alternatív vajúdási módszerek alkalmazásáról. A konferencián részt vesznek és előadást tartanak az ország vezető szülész-nőgyógyászai is, jelezve, hogy fontos számukra a szülésznők helyzetének és képzettségének javítása.

Szülészeti beavatkozás Gyakoriság (%) (Ablak a világra adatbázis) WHO ajánlás (%)
Gátmetszés ~66 10
Szülésindítás hormonnal/más beavatkozással ~33 10
Magzatburok repesztése (rutinszerű) >50 Nem javasolja
Hasba könyöklés ~50 Nem javasolja

Javaslatok a családbarát szülészet fejlesztésére

Ahhoz, hogy a családbarát szülészet valóban elérhetővé váljon mindenki számára, központi intézkedésekre van szükség:

  1. Finanszírozási rendszer átalakítása: Hozzá kell nyúlni a közkórházak finanszírozási rendszeréhez, anyagiakkal is motiválni kell az intézményeket arra, hogy az alternatív szülészeti módszereket részesítsék előnyben.
  2. Szülésznők bérezésének rendezése: Sürgető a szülésznők bérének rendezése, az ő fizetésük ugyanis a hálapénz kivezetésekor inkább csak jelképesen nőtt. Félő, hogy a felmondási tilalom megszűnése után a szülésznők nagy számban áramlanak át a magánszülészetekre. Az ideális az volna, ha megemelnék a bérüket, és ezzel együtt több felelősséget kaphatnának.
  3. Szabad orvosválasztás lehetősége: Lehetővé kellene tenni a biztosítottak számára a szabad orvosválasztást. A várandós nő egy előre meghatározott összeg kórházi pénztárba történő befizetésével választhatná meg, kik legyenek jelen a szülőszobán, ha ez fontos számára.

Még 2016-ban jelentették be, hogy a két egyházi kórház - a református Bethesda Gyermekkórház és a katolikus Budai Irgalmasrendi - közös, természetes szemléleten alapuló szülészetet indít. A kormány által korábban megígért új, családbarát szülészeteknek azonban nyomuk sincs. Nehéz helyzetben vannak tehát az anyák, akik nem a fájdalomtól félnek, hanem a bizonytalanságtól, és egyszerűen csak azt szeretnék, ha minél kevesebb orvosi beavatkozással szülhetnének.

tags: #csaladbarat #szuleszet #kriteriumai