A csecsemőkor az az időszak, amikor a gyermekek immunrendszere még éretlen, így különösen érzékenyek bizonyos betegségekre. Az egészségügyi prevenció egyik legfontosabb eszköze a védőoltás, amely évszázadok óta biztosít védelmet az emberiség számára. Számos, korábban gyakori és súlyos betegség előfordulása jelentősen csökkent, vagy akár teljesen megszűnt az oltásoknak köszönhetően. A modern egészségügy alappillérei közé tartoznak a csecsemőkori védőoltások, amelyeknek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.
Abban az esetben, ha a kisbabáknak szánt védőoltásokat nem adjuk be megfelelő időben, az immunrendszerük felkészületlensége miatt súlyosabb megbetegedések alakulhatnának ki. Ezért fontos, hogy a kötelező oltásokat, amelyek döntően 18 hónapos korig kerülnek beadásra, ne hagyjuk ki. Az ajánlott védőoltások listája a legújabb kutatási eredmények alapján folyamatosan változik. Magyarország törvénye nem írja elő ezeket, de járványügyi és klinikai ajánlásuk erős. A magyar védőoltási rendszer nemzetközi szabvány, amely az életkorhoz kötött kötelezettséget, a megbetegedési veszély esetén adandó oltásokat, valamint az ajánlott választható oltásokat szervezett módon kezeli. Dr. Kovács Tibor, aki évtizedes tapasztalattal rendelkezik a gyermekgyógyászat terén, kiemeli a kötelező és választható védőoltások jelentőségét.

Kötelező védőoltások csecsemőkorban
Az 1997. évi CLIV. törvény 58. § alapján minden magyar és az ország lakóterületén élő gyermek számára kötelezőek az előírt oltások. A magyar jogszabályi keretrendszer (1997. évi CLIV. törvény, 18/1998. NM rendelet) nyolc betegség elleni védőoltást írja elő.
Pneumococcus elleni védőoltás
A pneumococcus baktériumok csecsemőkben és kisdedekben agyhártyagyulladást, szepszist, súlyos tüdőgyulladást és gennyes középfülgyulladást okozhatnak. Például a korábban az „ajánlott” kategóriába tartozó pneumococcus elleni vakcináció a 2014. június 30-a után született gyermekek számára már kötelező.
DTPa+IPV+Hib kombinált oltás
A kötelező védőoltások sorozata 2 hónapos korban folytatódik. Ekkor torokgyík (D), szamárköhögés (P), tetanusz (T), járványos gyermekbénulás (IPV), és a Haemophilus influenzae b kórokozó (Hib) ellen kap védőoltást a gyermek. Ez utóbbi baktérium - többek között - agyhártyagyulladást, végzetes gégefőgyulladást okozhat. A tetanusz immunitás csökkenése miatt a 6. életévben DTPa+IPV (szamárköhögés nélküli vagy acelluláris pertussis), majd 11. életévben dTap emlékeztető oltás (2025. évben) szükséges.
MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) elleni védőoltás
15 hónapos korban mumpsz (M), kanyaró (M) és rózsahimlő (R) elleni oltás következik. Az MMR oltás egy háromkomponensű oltóanyag, amely védelmet nyújt a kanyaró, mumpsz és rubeola (rózsahimlő) ellen.
Biztonságos az MMR vakcina?
Varicella (bárányhimlő) elleni védőoltás
A varicella/bárányhimlő elleni oltás 2020-tól épült be az oltási naptárba, azaz térítésmentes. 2020-ban vezették be a 13 és 16 hónaposok (tehát két alkalommal) varicella/bárányhimlő elleni oltását.
Választható, de erősen ajánlott védőoltások
A kötelező védőoltások mellett vannak úgynevezett ajánlott védőoltások is. Kidolgoztuk a gyermekek számára ajánlott oltási rendet, amit a kötelező oltásokhoz igazítottunk.
Rotavírus elleni védőoltás
A rotavírusok a csecsemők és kisdedek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek egyik leggyakoribb kórokozói közé tartoznak. A rotavírus olyan kórokozó, mely erőteljes hasmenést, hányást, kórházi kezelést szükségessé tevő kiszáradást okozhat. A nagyfokú fertőzőképesség miatt a vírusok terjedését nehéz megakadályozni, ezért gyermekközösségekben járványos megbetegedéseket okozhatnak. A rotavírus elleni védőoltás szájon át adandó. Az első oltás már hathetes kortól adható babáknak, majd ezt követi négy hét múlva a második adag. Az első dózist legkésőbb 12 hetes korig be kell adni a babáknak, a teljes oltási sort - mely három dózist jelent - lehetőleg 20-22 hetes korig, de legkésőbb 32 hetes korig be kell fejezni. Az oltás ellenjavallt, amennyiben az előző rotavírus-vakcina beadását követően túlérzékenység alakult ki, ha a kórelőzményben bélbetüremkedés szerepel, vagy arra hajlamosító nem korrigált, veleszületett gyomor-bélrendszeri fejlődési rendellenesség áll fenn. Nem javasolt az oltás beadása ismerten vagy gyanítottan immunhiányos csecsemők esetében sem. A klinikai vizsgálatok a rotavírus elleni vakcinát jól tolerálhatónak találták.

Meningococcus elleni védőoltás
A gennyes agyhártyagyulladást - főleg - a meningococcus baktériumok okozzák. Több típusuk van: C, B, A, W, Y. Ezek közül a C és a B csoportú a leggyakoribb. Ez az egyik legrettegettebb korkép nemcsak a szülők, hanem a gyermekorvosok számára is, ugyanis egy nagyon heves lefolyású és nagyon súlyos idegrendszeri fertőzést tud okozni mind a két kórokozó. A betegség kórokozója a Neisseria meningitidis nevű baktérium, melynek több típusa ismert, hatékony védőoltás nem mindegyik ellen létezik. A kórokozó cseppfertőzéssel terjed, elsősorban zárt közösségben (pl. kollégium) fertőződhetnek vele a gyerekek. Többfajta vakcina áll rendelkezésre.
A meningococcus C elleni védőoltás térítésmentes. Már 6 hetes kortól el lehet kezdeni az oltási sorozatot, mely 2+1 oltásból áll 1 éves kor alatt. A vakcina a kórokozó C-típusával szemben véd. Két hónapos kortól adható, az oltási rend szerint alapimmunizáláshoz 2-4 hónapos kor között (legalább 2 hónap különbséggel) 2 adag, 4 éves kor felett 1 adag szükséges. A jelenlegi ajánlás szerint a csecsemőkorban elvégzett alapimmunizálás esetén 1 emlékeztető oltás ajánlott 12-13 hónapos korban, de legalább 6 hónappal az előző dózis után. A javasolt oltási rend szerint az immunizálást kisbabáknál már 2 hónapos kortól el lehet kezdeni.
Létezik kombinált oltóanyag is (A-, C-, W-135 és Y-típusú változatokkal szemben nyújt védelmet), amely hathetes kortól ajánlott. A 6-11 hónapos kor közötti, még nem oltott kisbabák esetén két dózis beadása szükséges, az egyes dózisok között legalább 2 hónap különbséggel. 2-10 éves kor között 2, legalább két hónap különbséggel beadott dózis, 11 év felett szintén 2, legalább 1 hónap különbséggel beadott dózis alkalmazandó. A beadás helyén átmenetileg fájdalom és bőrpír jelentkezhet. Az oltás beadása ellenjavallt, amennyiben túlérzékenységi reakció lépett fel bármilyen, korábban agyhártyagyulladás ellen beadott védőoltás kapcsán. Lázas betegség esetén az oltás beadását el kell halasztani.
Kullancs-encephalitis (agyvelőgyulladás) elleni védőoltás
A hazai erdőkben, mezőkön találkozhatunk olyan kullancsokkal, amelyek hordozzák az agyvelőgyulladást okozó kórokozót. Magyarországon az Encepur, továbbá az FSME-IMMUN vakcinák rendelkeznek forgalomba hozatali engedéllyel. A vakcinák inaktivált kullancs-encephalitis-vírust tartalmaznak. 1 és 2 éves kor között csak az előny/kockázat gondos mérlegelése alapján adhatók. Gyerekeknél 12 éves (Encepur), illetve 15 éves (FSME-IMMUN) kor felett a felnőtt vakcina alkalmazandó. Az alapimmunizálás 3 oltásból áll.
Encepur oltási rend
- 1. adag: 0. nap
- 2. adag: 1-3 hónappal a 0. nap után
- 3. adag: 5-12 hónappal a 0. nap után
FSME-IMMUN oltási rend
- 1. adag: 0. nap
- 2. adag: 1-3 hónappal a 0. nap után
- 3. adag: 5-12 hónappal a 0. nap után
Hagyományos oltási rend szerint történő vakcináció esetén a védelemhez szükséges ellenanyag szintje az alapimmunizálás befejezése után 3 évig fennmarad. Az emlékeztető oltás egy adag oltóanyagot jelent, az első emlékeztető oltás után minden 5. évben javasolt.

HPV elleni védőoltás
Az oltás a HPV néhány magas kockázatú fajtája ellen nyújt védelmet. Hatékony lehet akkor is, ha a személy már kapcsolatba került a vírussal. A HPV elleni vakcináció 2014-től kötelezően felajánlható a 12. életévüket betöltött lányok, 2020-tól pedig a 12. életévüket betöltött fiúk számára is. A HPV elleni térítésmentes védőoltáshoz az iskolai kampányoltás keretében (vagy a házi gyermekorvostól) juthatnak hozzá a gyermekek.
HPV 16-os és 18-as típus elleni vakcina
A vakcina a HPV 16-os és 18-as típusa ellen nyújt védelmet. 9 éves kortól betöltött 14 éves korig két dózist kell alkalmazni a 0. és a 6. hónapban (a második oltás 5-13 hónappal az 1. adag után is). A 15 éves kort betöltött lányoknál három adag szükséges: a 0., 1. és 6. hónapban (a második adag 1-2,5 hónappal az 1. adag után, a 3. adag 5-12 hónappal az 1. adag után).
Kilenckomponensű HPV vakcina
A vakcina 9-14 éves korig kétadagos sémában adható be: 0. hónapban és azt követően 5-13 hónap múlva. 15 éves kor felett a készítményt három adagos ütemezés szerint kell alkalmazni: a 0., 2. és 6. hónapban. A második adagot legalább egy hónappal az első adag után, a harmadik adagot legalább 3 hónappal a második adag után kell beadni.
Influenza elleni védőoltás
Az influenza többféle influenzavírus által okozott légúti fertőző betegség, mely cseppfertőzéssel terjed. Szövődményei közé tartozik a tüdőgyulladás, valamint az agyvelőgyulladás. Mivel az influenzavírusok minden évben változnak, ezért a szezonális influenza elleni védőoltást évente fel kell venni. A vakcinát a házi gyermekorvostól kérhetjük térítésmentesen, erre a legalkalmasabb időpont a kora ősz. A védettség kialakulásához kb. két hét szükséges. A vakcina négyféle típusú, hasított vírust tartalmaz, 6 hónapos kortól adható. Létezik olyan vakcina is, amely háromféle influenzatörzs ellen nyújt védelmet, az immunizálás egyszeri oltással történik.

Koronavírus (COVID-19) elleni védőoltás
A koronavírusbetegség (COVID-19) a koronavírus-2 (SARS-CoV-2) által okozott súlyos akut légzőszervi szindróma, melyet 2019 végén Kínában azonosítottak először. A gyermekek koronavírusbetegsége az esetek nagy részében enyhe lefolyású, gyorsan átvészelhető, főként légúti betegség. Már az első dózist követően elkezd a szervezet ellenanyagot termelni, de a teljes védettség a második oltást követő második hétre épül fel. Szintén ellenjavalt az oltás beadása, ha az anamnézisben súlyos, kórházi ellátást igénylő gyógyszerrel (pl. adrenalinnal) kezelt allergiás reakció szerepel.
Fontos tudnivalók védőoltások beadása előtt és után
A védőoltások védelmének érdekében nem javasolt a lázas gyermek oltása, ugyanis fontos, hogy ha kialakul valamilyen komolyabb tünet vagy betegség, akkor tiszta képünk legyen, hogy mi okozta azt. Jó általános állapotú, gyógyulófélben lévő gyermekek néhány nap láztalanság után már olthatók, nem kell heteket várni. Az őszi téli időszakban náthás, köhögős, felső légúti hurutos gyermekek szintén olthatók. Gyakori probléma, hogy ha az óvodában-bölcsődében felütötte fejét a bárányhimlő, az egyébként teljesen panaszmentes gyermeket nem oltják be, „hátha lappang benne is a vírus” - pedig valójában ilyenkor is nyugodtan javasolt bármilyen védőoltás beadása.
Az MMR és bárányhimlő vakcinák esetén (ezek élő, de gyengített kórokozót tartalmaznak) két hét után műthető a gyermek, a többi védőoltás elölt kórokozót vagy kórokozó darabkákat tartalmaz, ezek beadása után 3 nappal már altatható és műthető egy gyerek. A 2025. évi Védőoltási Módszertani Levél (NNGYK) VII. fejezete alapján akut fertőzési veszély (pl. tetanuszra gyanús sérülés) esetén az oltás beadása azonnal megtörténik.