Pajzsmirigy alulműködés és a peteérés összefüggései

A pajzsmirigy a szervezet legnagyobb hormontermelő szerve, amely a gége előtt, kétoldalt helyezkedik el, lebenyekből álló pillangó alakú belső elválasztású mirigy. Működését a pajzsmirigy stimuláló hormon (TSH) irányítja, amelynek nélkülözhetetlen szerepe van az anyagcsere és az energiafelhasználás vezérlésében. Ha a szervezetnek több pajzsmirigy hormonra van szüksége, a TSH szint megemelkedik és több pajzsmirigy hormon termelődik.

A pajzsmirigy-alulműködés (hipotireózis) a termékenységi problémák egyik vezető oka, elsősorban a párok női tagjait érinti, de kisebb számban férfiak körében is előfordul. A statisztikák szerint a fogamzóképes korú nők 2-4%-ának szervezetében alacsony a pajzsmirigyhormonok szintje. Ez az állapot nem csak a teherbeesést teszi rendkívül nehézzé, de negatívan befolyásolhatja a terhességet, valamint az anya és a baba egészségét is. Szerencsére van megoldás: megfelelő kezeléssel és tudatos odafigyeléssel ilyenkor is elérhető a sikeres fogantatás és az egészséges terhesség.

Pajzsmirigy alulműködés és a női ciklus

A pajzsmirigy a reproduktív egészség szabályozásában is óriási szerepet játszik. A pajzsmirigy alulműködése rendszertelen menstruációs ciklusokat, elhúzódó vagy erős vérzéseket is okozhat. Súlyosabb esetben a tüszőrepedés is rendszertelenül, vagy éppen egyáltalán nem következik be. A tüszőrepedés hiánya mellett is előfordulhatnak látszólag teljesen megfelelőnek tűnő, szabályos menstruációs ciklusok.

A pajzsmirigy alulműködés hatására a hipotalamusz fokozza a TRH (tireotropint felszabadító hormon) elválasztását, ami az agyalapi mirigyben serkenti a pajzsmirigyre ható, serkentő hatású hormon, a TSH elválasztását. A TRH emelkedés hatására azonban az agyalapi mirigyben a prolaktin nevű hormon termelése is fokozódik. A prolaktin túlzott mértékű elválasztása gátolhatja az LH és FSH hormonok termelését, ami a tüszőrepedés elmaradásához vezethet. A túl kevés pajzsmirigyhormon miatt ráadásul ösztrogéndominancia is felléphet, ami szintén gátat szabhat a normál ciklusnak és anovulációt eredményezhet.

Az ösztrogén és a progeszteron egyaránt kulcsfontosságú szerepet játszanak a női termékenységben. A progeszteron szerepét - a menstruációs ciklus hossza miatt - érdemes külön is kiemelni. Előfordulhat ugyanis, hogy a ciklus második, 13-17 napos fázisa túlságosan lerövidül, aminek hátterében az alacsony progeszteronszint állhat. Ha ez a fázis ennél jelentősen rövidebb, akkor a megtermékenyített petesejt nem tud beágyazódni a méhnyálkahártyába.

A hipotireózis csökkenti a nemi hormonokat kötő globulin szintjét (SHBG), ami magasabb keringő ösztrogén szintet eredményezhet a testben, és ezért erősebb menstruációkat okozhat. Ezen felül a hipotireózis csökkenti a véralvadási faktorokat, így szintén erősebb menstruációkat okozva.

A spektrum másik végén hipotireózis esetén a kimaradó ciklusok (amenorrhea) vagy ritka ciklusok (oligomenorrhea) állnak. Amenorrhoea vagy oligomenorrhea kialakulhat a tireotropinfelszabadító hormon (TRH) szint emelkedéséből. A magas TRH szint kiváltja a prolaktin felszabadulását az agyalapi mirigyben (az agy alapjában található borsó méretű szerv).

A pajzsmirigy gyulladása vagy csökkent működése akár önmagában is meddőséget, vetélést okozhat. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a pajzsmirigy működésére ható hormonok a petefészek működését is befolyásolják. A petefészekben ugyanis olyan pajzsmirigyhormon-receptorok vannak, amelyek befolyásolják a petefészek és a hipotalamusz-agyalapi mirigy-petefészek tengely működését.

A peteérés folyamata

A női ciklus két szakaszra bontható: az átlagosan 28 nap hosszú időszak első fele a follikuláris szakasz, a második fele a luteális szakasz. Az elnevezésük a két szakaszban termelődő, a petesejt érését stimuláló hormonok nevéből adódik. Az érésre kész petesejtek mennyisége már az élet nagyon korai szakaszában eldől, melyből pubertás korra 300-500 korai fejlődési stádiumban levő „elő alak” marad, amelynek nagy része a fejlődése során elvész, kivéve abban az esetben, ha FSH (Follikulus Stimuláló Hormon) stimulálása éri. A túlélő petesejtek közül általában mindössze egy válik dominánssá, ami az LH (Luteinizáló Hormon) hatására megérik (ovuláció). Ez a ciklikus folyamat egészen addig zajlik, amíg a petefészek ki nem merül, tehát a menopauza (klimax) eléréséig.

A petefészek kapacitása, ami az éretlen petesejtek számával és minőségével jellemezhető, folyamatosan csökken az életkorral, rontva ezzel a nők teherbeesési képességét. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa elmondta, hogy a petesejtek állapotáról az ún. Anti-Müllerian Hormon (AMH) vizsgálatával kaphatunk képet. Sajnos napjainkban egyáltalán nem ritka jelenség a korai klimax, a hölgyek mintegy 10 százaléka válik az átlagosnál jóval korábban, akár már a huszadik éveik végére terméketlenné. Emellett jellemző a gyermekvállalás időpontjának kitolódása is, ezért lényeges volna ismerni a klimax várható időpontját.

Az egyéni petefészek kapacitás (stimulálható petesejt tartalék) meghatározásra általában a ciklus korai szakaszában mért szérum FSH és ösztradiol mérést alkalmazták. Napjainkban egyre jobban elterjed az AMH mérése, mivel ennek a hormonnak a mennyisége csökken a petesejtek érése során. Ez a specifikus tulajdonsága teszi alkalmassá az AMH-t, hogy az éretlen petesejtek számáról pontos képet alkossunk. Amennyiben a mért szérum AMH értéke alacsony, akkor a petefészek rezervoár kimerült és ekkor a jelenleg ismert, az in-vitro fertilizációs (IVF) centrumokban is alkalmazott stimulációs módszerekkel sem lehet sikert elérni.

Bizonyos betegségek gyakran járnak az AMH szint csökkenésével. Ilyen állapot a korai menopauza, vagy menopauza, a petefészek elégtelenség, autoimmun betegségek és pajzsmirigygyulladás. A csökkent pajzsmirigyműködés egyik paramétere a TSH, az anti-TPO és az AMH szint között kapcsolat van. Az alacsony AMH szint a pajzsmirigy megfelelő kezelésével emelhető és a várt gyermekáldás elérhető - magyarázza Balázs professzor.

Pajzsmirigy alulműködés és PCOS

Mind a pajzsmirigy alulműködés, mind a PCOS népbetegségnek számít, ám azt kevesen tudják, hogy gyakran egyszerre áll fenn a két állapot. Ennek többek között az az oka, hogy a hypothyreosis gátolhatja a normál peteérést, ami ciszták kialakulásához vezethet. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája szerint a PCOS-t sokan kizárólag nőgyógyászati problémának tartják, pedig erős hormonális érintettsége is van. A petefészekben létrejövő ciszták ugyanis gyakran hormonzavar miatt jönnek létre, melynek hatására nem megy végbe megfelelően a tüszőérés-és repedés-helyette keletkeznek a ciszták. Hátterében gyakran inzulinrezisztencia húzódik, melyet a 2-es típusú cukorbetegség előszobájaként is ismernek.

Azonban a PCOS-t nem csak az IR generálhatja, hanem pajzsmirigy alulműködés is. Ennek oka többrétű: egyrészt pajzsmirigy alulműködés esetén gyakran túlsúly alakul ki a lelassult anyagcsere következtében. Másrészt hypothyreosis esetén megnő a TRH szintje, mely megemeli a prolaktin és a TSH mennyiségét. Mivel a két kóros állapot egymással összefügg, így, ha kiderül, hogy mindkettő jelen van, akkor nem elég csupán az egyiket kezelni, mivel akkor nem érhető el a kívánt eredmény. Mind a PCOS-t, mind a pajzsmirigyzavart kezelni szükséges!

A hipotireózis csökkenti a test inzulinérzékenységét, ami az egyik oka annak, hogy a pajzsmirigy betegség policisztás petefészek szindrómával járhat, és súlyosbíthatja a PCOS tüneteit. Az autoimmun betegségek esetén a pajzsmiriggyel szemben termelődő antitestek összefüggésbe hozhatók a vetélés, az alacsony termékenység és a policisztás ovarium szindróma kockázatával is.

Pajzsmirigy alulműködés férfiaknál

A pajzsmirigy-alulműködés a férfiak termékenységére is hatással lehet. Habár a betegség ritkábban fordul elő férfiaknál, az alulműködő pajzsmiriggyel rendelkező férfiak libidója és spermiumszáma alacsonyabb lehet a normálisnál. Egy 2013 novemberében, a Frontiers of Endocrinology című szaklapban megjelent cikk a tudományos vizsgálatok áttekintése alapján arra jutott, hogy a pajzsmirigyzavarok negatívan befolyásolják a spermatogenezist.

A pajzsmirigy alulműködés tünetei

A pajzsmirigy-alulműködés a teherbeesést is megnehezítheti. Sokan akkor szembesülnek a pajzsmirigy-alulműködéssel, amikor hosszas próbálkozás után sem sikerül a gyermekáldás, esetleg vetélés következik be. A hypothyreosis jelei és tünetei a hormonhiány súlyosságától függően változnak, és személyenként is eltérő tünetekkel jelentkezhetnek. Néhány jel, ami pajzsmirigy-alulműködésre utalhat:

• Lassú anyagcsere
• Súlygyarapodás
• Fáradtság, kimerültség
• Depresszió és hangulati problémák
• Hideg kezek, lábak és orr
• Hajhullás és hajritkulás
• Száraz bőr
• Törékeny körmök
• Székrekedés
• Ködös gondolkodás ("brain fog"), koncentráció csökkenése
• Magas koleszterinszint
• Gyomorégés és emésztési problémák
• Hangulatingadozás, szorongás
• Menstruációs változások (hosszabb, fájdalmasabb vagy rendszertelen ciklusok)
• Fejfájás
• Izom- és ízületi fájdalmak
• Álmatlanság

Diagnózis és kezelés

Ha a pajzsmirigy-alulműködés tüneteit tapasztalod magadon, látogass el orvosodhoz és kérj kivizsgálást! A meddőségi-vetélési kivizsgálások első lépéseinek egyike a hormonális egészség ellenőrzése, elsősorban a női oldalon, egyszerű vérvétel útján.

Egy egyszerű vérkép vizsgálattal megállapítható, hogy megfelelően működik-e a pajzsmirigyed. A diagnózis felállításához a szakorvos megpróbálja megállapítani, hogy az adott tünetek a pajzsmirigyhez vagy esetleg más betegséghez kapcsolódnak. A labordiagnosztikai vizsgálat során az agyalapi mirigy által termelt TSH és a pajzsmirigy hormonok (T3, T4) értékeit vizsgálják.

A TSH referenciatartománya laboronként változik, általánosságban azonban elmondható, hogy 4 mIU/l alatt tekinthető normálisnak (sőt, az endokrinológusok inkább a 2,5 mIU/l alattit javasolják). Amennyiben valaki gyermeket szeretne, úgy a legtöbb szakember a 2 mIU/l alatti értéket javasolja, annak ellenére, hogy ennél némileg magasabb szint még nem tekinthető pajzsmirigy-alulműködésnek. A TSH a pajzsmirigy betegségek diagnosztikájában kulcsfontosságú, hiszen ez a hormon stimulálja a pajzsmirigyhormonok képződését. Olykor azonban előfordulhat nem megfelelő T4- és T3-szint normál TSH mellett is. Éppen ezért célszerű a laborvizsgálat során a TSH mellett a T4, T3, rT3 és az ATPO szintjét is ellenőriztetni.

A legtöbb esetben a hypothyreosis kezelése elsősorban hormonpótlással történik. A hormonterápiás kezelés általában alacsony hormondózissal kezdődik, és fokozatosan növelik a hormon mennyiségét, a kívánt hatás eléréséig. Ha a pajzsmirigyhormon-szintek visszaálltak a normális tartományba, nincs akadálya a teherbeesésnek. A tablettát mindennap lehetőleg ugyanabban az időpontban kell bevenni éhgyomorra. Fontos, hogy ezt a terhesség során is folytatni kell, hiszen a baba az első időkben az anyától kapja a pajzsmirigyhormonokat. Éppen ezért az is előfordulhat, hogy a várandósság alatt magasabb dózis indokolt. Szerencsére a probléma kezelhető, megfelelő terápiával pedig hamar rendeződhet az állapot.

Életmód és táplálkozás

A pajzsmirigy, illetve termékenység ugyanakkor életmóddal is nagymértékben támogatható, sőt, a problémák gyökerét hatékonyan csak így lehet igazán orvosolni. A gyógyszeres kezelés támogatására elérhetők olyan táplálékkiegészítők, ásványi anyagok, amelyek bevitele hozzájárul a pajzsmirigyértékek normalizálásához, egyben a mihamarabbi teherbeeséshez.

Fontos tápanyagok a pajzsmirigy egészségéért:

• Jód: A pajzsmirigy hormonjainak elengedhetetlen alkotórésze, hozzájárul a pajzsmirigy normál működéséhez. Az ajánlott napi jódbevitel terhesség idején 220 mcg, szoptatás idején 290 mg, míg nem terhes nőknek 150 mcg. Fontos megemlíteni, hogy autoimmun pajzsmirigybetegség esetén (ilyen például a pajzsmirigy-alulműködéssel járó Hashimoto-betegség is) nem szabad jódot tartalmazó készítményt szedni, mivel a plusz jód csak fokozza a gyulladást és az autoimmun folyamatokat. Ma már több olyan várandós vitamin van forgalomban, amely pont ezért nem is tartalmaz jódot.
• Szelén: Alkotórésze 11 olyan enzimnek, amely a pajzsmirigy egészségéhez és hormontermeléséhez járul hozzá. Az ajánlott napi szelénbevitel terhesség idején 60 mcg. A cink és a szelén remekül kiegészítik a gyógyszeres terápiát, hiszen elősegítik a pajzsmirigyhormonok termelődését.
• Cink: Fontos szerepet játszik a pajzsmirigy egészséges működésében, hozzájárul ahhoz, hogy a T4-hormon aktív T3 hormonná alakuljon. Az ajánlott napi cinkbevitel terhesség idején 11 mg.
• L-tirozin: Aminosav, ami nélkülözhetetlen a pajzsmirigyhormonok termeléséhez. Ha pajzsmirigyhormont szedsz, az L-tirozin kiegészítő használata előtt konzultálj az orvosoddal!
• Omega-3 esszenciális zsírsavak: Mérséklik a gyulladásos folyamatokat és támogatják a kiegyensúlyozott immunműködést.
• A-, C- és E-vitamin: Erős antioxidánsok, gyulladáscsökkentők és az immunrendszer normál működését is támogatják.
• B-vitaminok: A B12-vitamin-hiány gyakori a pajzsmirigy-alulműködéses nők körében. A legjobb választás egy B-vitamin komplex szedése.

Kerülendő élelmiszerek:

• Túlzott kalóriabevitel
• Glutén
• Feldolgozott élelmiszerek
• Alkohol
• Cukor
• Túlzott sófogyasztás
• Szója
• Lenmag
• Nyers keresztesvirágú zöldségek (főzve szabad!)

Gyógynövények a pajzsmirigy egészségéért:

Ha pajzsmirigyhormon-tartalmú gyógyszert szedsz, akkor bármilyen étrend-kiegészítő használata előtt konzultálj az orvosoddal!

• Maca gyökér: Támogatja az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékvese és a reproduktív szervek egészségét.
• Barátcserje: Az agyalapi mirigyre hatva támogatja a hormonrendszert.
• Ginzeng: Adaptogén gyógynövény, mely növeli a stresszel szembeni ellenállást. A mellékvesére és a pajzsmirigyre is jó hatással van.
• Ashwagandha: Adaptogén, támogatja a mellékvese, a szaporító rendszer és a pajzsmirigy működését. Mivel immunmoduláns hatása van, használják Hashimoto-thyreoiditis esetén is.
• Édesgyökér: Adaptogén és mellékvese-támogató, valamint fitoösztrogéneket is tartalmaz, melyek kiegyensúlyozhatják a szervezet ösztrogénszintjét. Immunmoduláns hatása van.
• Gotu Kola: Támogatja a pajzsmirigy funkcióját. Használják a szubklinikus pajzsmirigy-alulműködés kezelésében, illetve támogathatja a tüszőérlelő és a luteinizáló hormon termelését alacsony pajzsmirigy működés esetén.
• Tengeri alga: Természetes forrása különböző ásványi anyagoknak, például a jódnak is. Ne vidd túlzásba a fogyasztását, mert a túlzott jódbevitel gátolja a pajzsmirigy működését.

tags: #pajzsmirigy #alulmukodes #peteeres