A csecsemő korának számolása sok szülő számára jelentős kérdés, legyen szó akár a várható szülés időpontjáról, akár egy koraszülött baba fejlődésének nyomon követéséről. Különböző módszerek és fogalmak segítenek ebben, amelyek megértése elengedhetetlen a gyermek egészséges fejlődésének támogatásához.
A várandósság korának és a szülés időpontjának meghatározása
A várandósság korát és a szülés várható időpontját általában az utolsó havivérzés (menstruáció) első napjától számolják. Ez a kiindulópont, mivel a fogantatás pontos időpontja gyakran ismeretlen.
Naegele-képlet és korongnaptárak
A leggyakoribb számítási módszer a Naegele-képlet:
- A szülés várható időpontja = az utolsó havivérzés első napja - 3 hónap + 7 nap + 1 év
Például, ha az utolsó havivérzés 2013. december 1-én volt, akkor a várható szülés dátuma 2014. szeptember 7. Ez a képlet szabályos, 28 napos ciklusokat vesz alapul, és feltételezi, hogy a várandósság 40 hétig vagy 280 napig tart. Hasonló elven működnek a terhességi korongnaptárak is, melyeket az orvosok és védőnők is használnak. Ezek a korongok külső körükön az év napjait, belső körükön pedig a várandósság heteit mutatják. A 0-t az utolsó menses időpontjához kell állítani, majd a 40-esnél leolvasható a szülés várható időpontja.
Fontos tudni, hogy ez a képlet statisztikákon alapul, és a babák csupán körülbelül 4 százaléka születik meg pontosan a kiszámított napon. A fejben való számolásnál, amikor 7 napot hozzáadunk az utolsó menses dátumához, majd 3 hónapot kivonunk, kisebb eltérések lehetnek a 30 és 31 napos hónapok váltakozása miatt.
Ultrahangos pontosítás
A szülés várható időpontját általában a várandósság elején végzett ultrahang vizsgálattal is megerősítik, illetve pontosítják. Az első trimeszterben a magzatok fejlődésében és méreteiben nincsenek nagy különbségek, így az ekkor mért adatok megbízhatóbbak. Amennyiben az ultrahang és a menstruáció alapján számított terminus között több mint egy hét különbség van, az ultrahangos időpontot is figyelembe veszik a kiskönyvben szereplő dátum meghatározásához.
Rendszertelen menstruáció esetén, vagy ha a fogantatás pontos időpontja ismeretlen (pl. rendszertelen ciklus vagy beágyazódási vérzés miatt), a terhességi kor meghatározásánál az egymást követő ultrahangvizsgálatok alapján határozzák meg a szülés várható időpontját. A terhesség korának ismerete elengedhetetlen a szűrések és vizsgálatok megfelelő időzítéséhez, valamint a magzat állapotának ellenőrzéséhez a terminus lejárta után.
Koraszülött babák és a korrigált életkor
A korrigált életkor a koraszülött kisbabák fejlődésének nyomon követésében használt fogalom. Egy baba akkor számít koraszülöttnek, ha a betöltött 37. hét előtt születik. A legtöbb gyermek a terhesség 40. hetében születik meg.
A korrigált életkor számítása
A korrigált életkort a születés időpontjától függetlenül az alapján számoljuk ki, hogy a fogantatás utáni 40. hétig mennyi idő hiányzott. A koraszülött babák éretlenebb szervezettel születnek, mint az egészségesek, ebből kifolyólag több időre van szükségük a teljes kifejlődésükhöz.
Egy koraszülött gyermek szüleinek fontos tudniuk, hogy a normális mozgásfejlődés idejét úgy kapják meg, hogy a valódi életkorból ki kell vonni a tényleges és a tervezett születés közötti hetek számát.
Példa: Egy 32. héten született baba 8 héttel korábban jött világra a vártnál. Ha ez a baba például 8 hónapos (32 hetes) a születése óta, akkor a korrigált kora csak 6 hónap (32 hét - 8 hét = 24 hét, ami 6 hónap).
A korrigált életkor jelentősége a fejlődésben
A korrigált kor elsősorban a mozgásfejlődés szakaszainál jelent fontos információt. Az első megfordulást, felülést, felállást ugyanis nem a tényleges születés időpontjához képest eltelt idő szerint kell vizsgálnunk, hanem a megtermékenyüléshez képest. Minél korábban született egy baba a várt időponthoz képest, annál később éri be a tényleges életkorát, vagyis annál tovább kell figyelembe venni a korrigált kort. Ez az időszak általában két-három éves korig tart, amikor a koraszülött gyermekek fejlődése utoléri a vele azonos korrigált életkorú, időre született társaikét.
Koraszülött csodás fejlődése A legkisebbek a legnagyobb hősök
Többnyire a nagyon hamar világra jövő gyerekek jóval kisebb súlyúak, és számos olyan sérülésük, fogyatékosságuk lehet, ami tovább nehezíti a fejlődésüket. Ilyen esetekben elengedhetetlen a korrigált korhoz igazított szakszerű fejlesztés (pl. Pető- és Dévény-módszer, gyógytornász, babaúszás stb.). A koraszülöttek kezdeti gondozásához elengedhetetlen egy hiteles neonatológus szakszerű segítsége.
A koraszülöttek leggyakoribb szervi problémái a központi idegrendszert, a szemet, a tüdőt és a bélrendszert érintik, de az összes szervük éretlen. Évente több ezer gyermek születik túl korán Magyarországon. A Semmelweis Fejlődéstámogató Központ célja, hogy megháromszorozódjon az ellátott gyerekek száma, és a jelenlegi 650-700 helyett mintegy 2 ezernek tudjanak ellátást biztosítani évente.
Csecsemő korának számolása hetekben és hónapokban
A babák korát az első évben gyakran hetekben számolják, majd utána hónapokban. Például, sok szülő 12 hetes koráig hetekben számolja a csecsemő korát. Egy 16 hetes csecsemő 4 hónaposnak számít.
Példa egy lehetséges eltérésre:
| Számítási mód | Eredmény (5 hónapos kor) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Hetekben | Ma 5 hónapos (ha a hetek alapján számoljuk) | 35 hét = 5 hónap (7 hét/hónap alapon) |
| Hónapokban | 14-én lesz 5 hónapos (a születés napjához igazítva) | Akár 10 nap különbség is lehet. |
Ez a különbség abból adódik, hogy a naptári hónapok hossza eltérő (28, 30 vagy 31 nap), míg a hetek mindig 7 naposak. Fontos, hogy a szülők konzultáljanak orvosukkal vagy védőnőjükkel, ha bizonytalanok a számításban, különösen a fejlődési mérföldkövek és az egészségügyi vizsgálatok kapcsán.
Táplálás és folyadékbevitel az első hónapokban
A csecsemő táplálása és folyadékbevitele az első hónapokban kulcsfontosságú. Az életben tartás érdekében az első időszakban a legtöbb koraszülött szondatáplálásra szorul. Amint lehetséges, feltétlenül el kell kezdeni a szoptatást, és arra kell törekedni, hogy a csecsemő legalább féléves koráig anyatejet kapjon.
Hozzátáplálás
A hozzátáplálást a valós kor szerinti (vagyis a születés utáni) hatodik hónap végén célszerű elkezdeni. Fontos megjegyezni, hogy az első hónapokban jól hízó babák hízása a 2. félévben lelassulhat, akár hónapokra meg is állhat.
Hízás és folyadékigény
A Magyar Gyermekorvosok Társasága szerint a babának 150 ml folyadékra van szüksége testsúlykilogrammonként naponta. Egy 5 kilós babának ez 750 ml folyadékot jelent (az eredeti szövegben 600 ml szerepel, ami hibás számítás, 5x150 = 750). Ezt 6 hónapos kor alatt az anyatej vagy a tápszer fedezi. 6 hónapos kor felett az anyatej/tápszer mellett a gyümölcsökből és zöldségekből is folyadékhoz jut a baba.
Amikor egy-egy étkezést teljesen kiváltunk, azaz se előtte, se utána közvetlenül már nem kap anyatejet/tápszert a kicsi, akkor étkezés után meg lehet kínálni innivalóval - annyival, amennyit elfogad. Célszerű babavizet, forralt és lehűtött vizet, vagy ízesítés nélküli gyümölcsteát, hígított gyümölcs- vagy zöldséglevet adni innivalóként.
Ne aggódj az átlagok miatt!
Nem érdemes túlságosan komolyan venni a szakkönyvekben írott számokat és átlagokat. Minden baba egyedi, és a fejlődése is eltérő lehet. Ha a baba az első hónapban lassan hízik, és utána sem túlságosan gyors, az általában alkati kérdés. Ilyenkor mindig azt kell megvizsgálni, hogy vajon a baba eleget eszik-e. Fontos, hogy amikor már nem csak anyatejet/tápszert kap a baba, hanem mást is eszik, akkor a fenti számok már nem érvényesek, hiszen a különféle ételek tápértéke eltér egymástól.