A csecsemők fejlődése minden szülő számára kiemelten fontos. Érthető, hogy aggodalomra ad okot, ha a kisbabájuknál szokatlan mozgásokat, például fejrázást tapasztalnak. Ebben a cikkben részletesen tárgyaljuk a csecsemő fejrázásának lehetséges okait, és iránymutatást adunk arra, mikor érdemes szakemberhez fordulni.
Természetes, nem aggodalomra okot adó jelenségek
Számos olyan jelenség létezik, amely elsőre ijesztőnek tűnhet a szülők számára, pedig valójában a csecsemő fejlődésének természetes része. Dr. Wendy L. Hunter sürgősségi gyerekorvos és két gyermek édesanyja hívja fel a figyelmet arra, hogy bár lehetnek valódi vészhelyzetek, de meglepő, hány olyan dolog van, ami egyáltalán nem veszélyes, a szülőket mégis nagyon megrémíti.
Alvás közbeni mozgások
Az egyik ilyen a kontrollálatlan remegés, alvás közbeni rángatózás csecsemőknél. Bár felnőtteknél ez valóban komoly tünet lehet, babák esetében az alvás közbeni rángatózás oka a csecsemő fizikai éretlensége, illetve a hormonok játéka. A jelenséget jóindulatú alvási myoclonusnak hívja a szakirodalom, és valójában nem veszélyesebb, mint az egyszerű csuklás. A csecsemők idegrendszere még éretlen, mozgásuk alvás közben még kontrollálatlanabb, mint ébren. Ezek a rángatózó mozgások nem különböznek attól, melyeket a felnőttek is tapasztalnak olykor elalváskor.
Az alvó kisbabát figyelve sokan kórosnak gondolják, amikor nyöszörög, szemhéja remeg, arcizmai grimaszolnak, rendszertelenül lélegzik, izmai megfeszülnek. Ez valójában a REM- (rapid eye movement) alvás fázisa, ami felnőtteknél is jelen van.
Fejrázás mint önnyugtató mechanizmus
A csecsemőknél gyakran előforduló fejrázás, különösen az alvási idő körül, sokszor egyfajta „belső cirógatás”, szenzoros vigaszt jelent a gyermeknek. Ez a ritmusos mozgás, mint például a fej jobbról balra történő himbálása, a falba, vagy a kiságy himbálása, nyugtatás, ringatás a gyermek számára. Ez a szokás nem tekinthető kórosnak, általában ágyba fektetéskor jelentkezik, és egyfajta kapaszkodó lehet az álom határán. Egy 4 és fél hónapos, vidám, kiegyensúlyozott kisbaba esetében ez a fejrázás - akár olyan gyorsan, hogy a kiságy szinte zuhog - teljesen normális viselkedésnek minősül.
Egyéb hasonló viselkedésformák
A romper.com szerint a babák ismételten eltakarhatják valamivel az arcukat, vagy a hasukra gurulva az arcukat a matracba fúrják. Az újszülött időszakban a szoptatás során a gyermek arca természetes módon egy másik bőrfelülethez nyomódik, és ahogy a gyermek egyre idősebb lesz, ez a kényelmi mechanizmus tovább fejlődik és folytatódik. Az, ahogy a babát tartjuk és etetjük, annyira a rutinjuk része, hogy másban is keresnék ezt a megnyugtató érzést. Amire ügyelni kell, hogy semmi ne csábítsa őket erre a viselkedésre, amikor lefekszenek aludni. A 12 hónapos babák esetén az ajánlás az, hogy a hátukon, a saját kiságyukban aludjanak, takarók, párnák és egyéb holmik nélkül.
Amikor a szülők orvoshoz fordulnak, mert a csecsemő lábait összeszorítja, ritmusosan összedörzsöli, szintén ártalmatlan jelenségről, csecsemő-, illetve kisdedkori maszturbációról (gratificatio) van szó. A gyermek legkésőbb néhány éves korára beavatkozás nélkül kinövi.
Mikor szükséges szakemberhez fordulni?
Bár sok esetben a fejrázás ártalmatlan, vannak helyzetek, amikor érdemes szakember tanácsát kérni.
Fejlődésbeli elmaradás és neurológiai problémák
A fejlődésbeli elmaradás, az izomtónus-zavar, valamint az alvási és táplálási nehézségek komolyabb neurológiai problémákra utalhatnak. Ha egy baba jelentősen késik bizonyos mérföldköveknél (például fej megtartása, forgás, kúszás, ülés), az intő jel lehet. Az izomtónus-zavarok esetén a baba izmai túl lazák vagy éppen túl feszesek lehetnek. Ha ezek a tünetek közül több is jelentkezik, érdemes gyermekorvossal vagy gyermekneurológussal konzultálni. A korai felismerés kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő terápia (pl. gyógytorna, konduktív pedagógia) nagyban segítheti a gyermek fejlődését.
Az újszülöttkori agykárosodást számtalan megnevezéssel illetik: szülési sérülés, oxigénhiányos a gyerek, cerebral palsy, régen Little-kór, újszülöttkori agyvérzés. Hajlamosít rá a koraszülés, az alacsony APGAR-érték, az újraélesztés, a tartós lélegeztetés, a fertőzés miatti tartós lázas állapot, az elhúzódó sárgaság. A figyelem elmaradása a legsúlyosabb probléma, ami meghatározhatja a későbbi fejlődését is. Már egy hónaposan édesanyja hangjára, közvetlen közeledésére figyel az újszülött. Ha mindez nem történik meg három hónapon belül, akkor gyermekneurológushoz kell fordulni, és korai fejlesztésre van szükség.
Epilepsziás rohamok
A sérült idegrendszer hajlamos fokozott kérgi ingerlékenységre, különböző típusú epilepsziás rohamokra. Dr. kEDVES ANYUKA! Nem gondolja, hogy aggódnia kellene. De érdemes a jelenséget felvenni egy telefon videójára, hogy majd a neurológus megnézhesse. A gyerekorvos az ebben az életkorban előforduló West szindrómát szeretné megnyugtatóan kizárni, erre meg csak úgynevezett epileptológus, azaz epilepsziában jártas neurológus alkalmas. Aggódni és sürgetni a kivizsgálást csak akkor kellene, ha a gyermek fejlődése megtorpanna, ha azt tapasztalnák, hogy a gyermek időnként "mintha nem lenne ott". Ha ez nincs, reméljük, banális jelenségről van szó.
Nem kell megijedni az epilepsziás rohamoktól! - tv2.hu/fem3cafe
Mikrokefália
A mikrokefália egy olyan ritka neurológiai állapot, melyben a csecsemő feje lényegesen kisebb, mint a vele azonos korú és nemű gyerekeké. Az elsődleges (vera) mikrokefália általában örökletes, ilyenkor elégtelen mennyiségű agysejt képződés figyelhető meg. Elsődleges mikrokefália esetén keskeny a homlok, csúcsos a koponya, súlyos magatartászavar és epilepszia kíséri a betegséget. Bár ismerik a betegség genetikus hátterét, de a méhen belüli felismerés nehéz, általában csak születés után derül ki a probléma. A mikrokefáliát okozhatják különböző genetikai és környezeti tényezők, emellett pedig az utóbbi időben világszerte aggodalmat okozó Zika-vírus is. A kisfejűséggel született gyermekeknél fennáll a fejlődési rendellenesség kockázata.
A diagnózis megállapítására az orvos alapos szülési és családtörténeti, valamint fizikális vizsgálatot végez. Megméri a baba fejkerületét, összehasonlítja azt az általános növekedési diagramban található értékkel, és kiszámolja, mennyit kell növekednie egy következő vizsgálatig. A craniosynostosis műtét kivételével általában nincs olyan kezelés, mely növelheti a gyermek fejét, vagy visszafordíthatja a mikrokefália okozta szövődményeket. A kezelés célja a gyermek állapotára való fókuszálás. A kora gyermekkori intervenciós programok, melyek beszéd-, fizikai-, mozgásterápiát foglalnak magukban, segíthetik a fejlődést.
Mikor forduljon orvoshoz?
Általános tanács, hogy ha bármilyen szokatlan jelenséget, mozgást tapasztalunk, lehetőség szerint készítsünk videót. Ez segíti a szakembert a pontos diagnózis felállításában. Ha a baba 4 hónapos kora után sem mutat javulást a fej megtartásában, érdemes lehet felkeresni egy gyermekorvost vagy gyógytornászt. Ha bármikor bizonytalanok vagyunk a kisbaba állapotát illetően, inkább forduljunk orvoshoz.
A SIDS (bölcsőhalál) megelőzése
Többen kérnek segítséget a bölcsőhaláltól (sudden infant death syndrome, SIDS) való félelmükben. Magyarországon a SIDS gyakorisága az összes csecsemőhalál 1-2 ezreléke, azaz 6-12 csecsemő évente. 1 hónapos és 1 éves kor között következhet be, 2-4 hónaposan tetőzik az előfordulása. A halál közvetlen oka nem deríthető fel sem az előzmények, sem a kórbonctani leletek alapján. A megelőzés érdekében fontos betartani néhány alapvető szabályt:
- Éjszaka mindig háton fektessük a csecsemőt! Lényegesen több bölcsőhalált regisztráltak hason altatott piciknél.
- Etetés után büfiztessük a kisbabát!
- A csecsemő matraca legyen kemény! Feje alá összehajtogatott pelenkát tegyünk!
- Felső légúti hurutos megbetegedések esetén a csecsemő fokozott figyelmet igényel.
A légzésfigyelő berendezések igen elterjedtek, nagy segítséget nyújtanak a csecsemők észlelésében. Fontos, hogy a laikus számára semmit sem ér a légzésfigyelő a csecsemő-újraélesztés ismerete nélkül; hamis biztonságérzetet kölcsönöz! Nem mellőzhető a gyakorlati oktatás.