Rózsa Ibolya IBCLC könyvajánlója: Szoptatás – tények és tévhitek

A szoptatás témakörében rengeteg tévhit kering, amelyek gyakran elbizonytalanítják a kismamákat és a szoptató édesanyákat. Rózsa Ibolya IBCLC laktációs szaktanácsadó, az Anyatejút Tudásközpont és az Anyatejút Tudástár alapítója és szakmai vezetője munkája során nap mint nap találkozik ezekkel a hiedelmekkel. Ezen tapasztalatok alapján írta meg hiánypótló könyvét „Szoptatás: tények és tévhitek” címmel. A könyv elektronikus formában jelent meg, és bármilyen mobil eszközre letöltve olvasható. Egy erős személyes szál is köti a szerzőhöz, Rózsa Ibolya a második kislánya születésekor dúlájuk lehettem. Számára nagy öröm a megjelenése, több okból is.

A könyv témái és tartalma

A kötet olyan témákat ölel fel, amelyek a szülésfelkészítő csoportokban, egyéni konzultációkban vagy a szülésélményt feldolgozó beszélgetésekben is gyakran előkerülnek. Kitér a természetes szülés és az arra való felkészülés minden apró részletére, a császármetszés okaira és menetére, valamint a császármetszés utáni hüvelyi szülés „ágaira-bogaira”. Hiánypótló is ez a kötet, mert hasonló témában, ilyen alapossággal, szakirodalmi hivatkozásokkal ellátva, magyar szerzőtől nincs hasonló a szülőknek szóló, szülésfelkészítő könyves kínálatban.

A szoptatás tényei és tévhitei

Rózsa Ibolya könyvében részletesen foglalkozik a szoptatással kapcsolatos leggyakoribb tévhitekkel, segítve a szülőket abban, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. Íme néhány kiemelt téma:

A kolosztrum jelentősége

A szülés utáni első pár hétről, a kórházi gyermekágyas napokról, a kolosztrum (előtej) jelentőségéről és a baba-mama egység támogatásáról szóló fejezetek különösen hasznosak. A kolosztrum immunanyagokban olyan gazdag, hogy a kisbaba első oltásának is szokták nevezni. A gyakori szoptatás során bőségesen jut az újszülött kolosztrumhoz, amely elősegíti a meconium (magzatszurok) távozását, ezzel a felesleges bilirubin kiürülését a szervezetből. Így az élettani sárgaság általában enyhébb és gyorsabb lefolyású lesz.

Táplálékallergia és a szoptatás

Sajnos a táplálékallergiák helyzete nem egyszerű. Gyakran előfordul, hogy egy étel azonnal allergiás reakciót vált ki, azonban sokszor csak évek múltán jelentkezik az allergia. Ezért nem állíthatja egy anyuka sem, hogy például a tehéntejtől nincs semmi baja a babájának, miközben mondjuk visszatérő középfülgyulladása van, vagy gyakran fáj a hasa, esetleg befullad, asztmás lesz. A leggyakoribb allergiát kiváltó táplálékok a tehéntej, tojás, szója, földimogyoró, búza és egyéb gluténtartalmú gabonafélék; paradicsom, kukorica, hal, az aprómagvas gyümölcsök, citrusfélék, méz.

A szoptatott és tápszeres csecsemők bélflórája

A szoptatott és a tápszeres csecsemők bélflórája eltérő. A szilárd ételek bevezetése is zavart okoz a bélflórában, az enterococcusok és az enterobaktériumok száma jelentősen emelkedni kezd. Hat hónapos kor előtt a csecsemő emésztőrendszere még éretlen az anyatejen kívül egyéb táplálék feldolgozására. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a WABA (A Szoptatásért Világszövetség) ajánlása alapján a babák féléves koráig a kizárólagos szoptatás javasolt. A Magyar Csecsemő- és Gyermekorvosok Szakmai Kollégiuma és a Védőnők Szakmai Kollégiuma egyaránt a 6 hónapos korig tartó kizárólagos anyatejes táplálás mellett foglal állást.

Szilárd táplálék bevezetése

A szakmai kollégiumok a vegyes étrend bevezetéséhez a gyümölcs-, zöldség- és gabonaféléket javasolják. Sokak szeretik gyümölccsel, azok közül is almával, őszibarackkal kezdeni a szilárd táplálék bevezetését. Első ételként népszerű még a banán. Egyes mamák azt tapasztalták, hogy kisbabájukban allergiás reakciót váltott ki ez a déligyümölcs. Mivel a banán távoli országokból érkezik hozzánk és a tartósítás érdekében vegyszeresen kezelik, érdemes az orvos tanácsát kikérni ezzel kapcsolatban. A magyar babák a hazánkban honos gyümölcsöket tolerálják leginkább.

Ajánlott első ételek és bevezetésük:

• Az első próbálkozásokhoz egy nyugodt időszakot érdemes választani, pl. a délutánt, amikor a kisbaba kipihent és vevő valami újra.
• Mindig először szoptassuk meg, majd ültessük az ölünkbe és kínáljuk meg a babát egy negyed teáskanál reszelt almával.
• Ha ízlik neki és megeszi, akkor másnap adhatunk neki egy kicsivel többet. Lassan, fokozatosan emeljük az adagot és közben figyeljük a kicsit, hogy nincsenek-e kiütései, vagy egyéb, allergiára utaló jelek. Egy étel bevezetése 5-7 napig tartson.
• A kicsik általában imádják az őszibarackot, érdemes lefagyasztani belőle, hogy télre is legyen.
• Zöldségek közül a krumpli jöhet elsőként szóba, a csicsóka, bio-répa, sütőtök, spenót, sóska, zöldborsó, zöldbab.
• A húsokat érdemes aránylag hamar, az első néhány főzelékféle után bevezetni, a magas vastartalom miatt.

Különböző, egymásnak és a nemzetközi ajánlásoknak ellentmondó javaslat látott napvilágot 2010 végén. Elterjedt az a nézet, hogy a gluténtartalmú élelmiszereket már négy hónapos korban be kell vezetni, ráadásul pépesített háztartási keksz formájában. Továbbra is a féléves korig tartó kizárólagos szoptatás javasolt, majd az első ételek között lehet apránként megismertetni a kisbaba szervezetével a glutént. Ennek legideálisabb módja, ha a baba kezébe kenyérhéjat adunk, amit szopogathat vagy tejmentes gabonapépet készítünk neki, amit kis mennyiségben a már kipróbált gyümölcspüréhez keverünk. A pépes ételeket hamarosan fölváltják a villával összenyomott, kissé darabos főzelékek. Hagyjuk a kisbabát egyedül is kanalazni! Igaz, eleinte sokat kell utána takarítani, de amint egyre ügyesebben bánik az evőeszközzel, úgy fog egyre kevésbé maszatolni. Később adjunk a kezébe nagyobb darabokat is, például egész főtt répát. ételek állagát, színét, formáját.

Mit kerüljünk?

• Ha a családi ebéd nem neki való, akkor persze külön kell főzni, de minimális sóval, cukorral ízesítsük csak az ételeket.
• hagymát, fokhagymát, bármit, ami jó ízt ad az ennivalónak. Ne aggódjunk, ha a baba nem eszik túl sokat! Akár másfél, kétéves is lehet, mire jelentősebb mennyiséget fogyaszt a főzelékekből, húsokból.
• Ha egy-egy ételről megbizonyosodtunk, hogy nem váltott ki allergiás reakciót, akkor kombinálhatjuk más, már kipróbált étellel. A főzelékeket főtt krumplival lehet sűríteni.
• Egyéves kor előtt ezek bevezetése a kisbaba étrendjébe nem ajánlott. Mézet se adjunk a babának az első születésnapja előtt, a méz ugyanis botulizmus csírákat tartalmazhat.
• Kétéves kor előtt kerüljük a csonthéjasok, magvak és a nyers répa adását, fulladásveszély miatt.
• A savanyított tejtermékek bevezetését Magyarországon a Gyermekorvosok Szakmai Kollégiuma 9-10 hónapos kortól javasolja.

Kész bébiételek

A boltok polcain széles a választék bébiételekből, azonban érdemes körültekintően választani. Nézzük meg, mit tartalmaznak az üvegek; egyéves kor alatt semmiképpen ne vegyünk a babának tejet, epret, paradicsomot vagy más, allergizáló ételféleséget tartalmazó bébiételt. Népszerűek a különböző tejpépek is. Mivel csak vizet kell hozzáadni, elkészítése rendkívül egyszerű. Azonban a tejpépek nagy része teljes tejet vagy sovány tejport tartalmaz, ami köztudottan az első számú táplálékallergén és egyéves kor alatt mindenképpen kerülendő. Az anyatejes babának semmi szüksége tejpépekre. Nem igényel sokkal több munkát elkészíteni gabonapehelyből egy finom kását, amihez akár lefejt anyatejet is keverhetünk.

Súlygyarapodás és elhízás

Az egészséges, időre született csecsemő az első napokban veszít a súlyából. Ideális esetben ez a súlyvesztés körülbelül 5-7%, de semmiképpen nem haladja meg a 10%-ot. A kisbabák súlyvesztése általában a 3-4. napon a legnagyobb, a normálisnál valamivel nagyobb lehet a súlyesés, de ha már elérte a 7%-ot vagy a 4. napot, akkor érdemes tanácsot kérni képzett LLL szoptatási tanácsadótól vagy IBCLC laktációs szaktanácsadótól. A kisbabák legtöbbje a 10-14. napra visszanyeri vagy meghaladja a születési súlyát, 4-6 hónapos kor között megduplázza, az első születésnap körül pedig megháromszorozza azt. Amikor egy baba nem hízik eleget, akkor érdemes tanácsot kérni képzett LLL szoptatási tanácsadótól vagy IBCLC laktációs szaktanácsadótól. Gyakran előfordul, hogy valójában nincs is semmi baj, csupán a kicsi gyarapodása eltér az átlagostól vagy az elvárttól. Nem kell megijedni, ha a kisbaba látszólag túl sokat hízik, és önmagában a gyakori szoptatás nem növeli az elhízás (obeszitás) veszélyét. valamint hosszútávon a tinédzser- és felnőttkori elhízás veszélye is csökken. Az obeszitásban több faktor is szerepet játszik, többek között a szülők súlya és a szilárd táplálék minősége.

Vas a szoptatás során

Az anyatej relatíve alacsony (de annál jobban hasznosuló) vastartalma kiegészítésre szorul, ilyenkor már érdemes hússal is kínálni a kisbabát. Az édesanyákat gyakran riogatják azzal, hogy vashiányos vagy vérszegény lesz a gyerek, ha nem kap már 4 hónaposan az anyatejen kívül mást is. Habár az anyatej vastartalma alacsony, nagyon jól hasznosul: 49 százaléka! Ellentétben a tehéntejjel, amiből 10%, a vassal dúsított tápszerből pedig csak 4%! Szoptatott babák nem veszítenek vasat a székletükkel, ellentétben a tehéntejjel és tehéntejalapú tápszerrel táplált babákkal. Egy felmérés során, melyet olyan szoptatott babák között végeztek, akik nem kaptak vaskészítményt vagy vassal dúsított gabonapelyhet, bebizonyosodott, hogy a legalább 7 hónapig vagy tovább kizárólag szoptatott babák haemoglobinszintje egy éves korukban lényegesen magasabb volt, mint azoké a babáké, akik 7 hónapos koruk előtt kaptak valamilyen szilárd táplálékot. A kutatók nem találtak anaemiás esetet azok között az egy éven aluli babák között, akiket legalább az első 7 hónapban kizárólag szoptattak. Ebből arra következtettek, hogy a 7 hónapig tartó kizárólagos szoptatás csökkenti a vérszegénység kialakulásának veszélyét, így ajánlott, különös tekintettel a világ azon részeire, ahol a szoptatás általános és vaskészítmények adása nem lehetséges vagy az adott kultúrában nem elfogadott. Ha az anya vagy a gyermekorvos szeretné, egy vérvétellel ellenőrizhető a vas-szint, haemoglobinban mérve.

A haemoglobin szint normál értékei:

A felesleges vas-kiegészítés felboríthatja a csecsemő vasfelhasználásának kényes egyensúlyát, emésztőrendszeri problémákat, mint hányás, hasmenés okozhat. Az anyatejben két fehérje, a laktoferrin és a transferrin felveszi és megköti a bélrendszerben lévő vasat, ezáltal megakadályozva azoknak a káros baktériumoknak az elszaporodását, amelyek növekedéséhez vas szükséges. Ha a szoptatott baba vaskiegészítést kap, a laktoferrin és a transferrin vasmegkötő képessége ezt már nem bírja el, minek következtében a káros baktériumok elszaporodnak.

Gyakori szoptatás és hasfájás

Egyre jobban terjed az a tévhit, miszerint nem szabad két óránál gyakrabban mellretenni a babákat, mert akkor a félig emésztett tejre ráeszi a frisset, az erjedni kezd és hasfájást okoz. A kisbabák nem óramű pontossággal szeretnének szopizni. A szoptatás nem csak etetés, hanem itatás, vigasz, közelség, melegség, mama íz, mama illat. Ebből következik, hogy egy kisbaba bármilyen gyakran felkéredzkedhet a mellre. A gyakori, igény szerinti szoptatás biztosítja a kisbabának mindazt, ami a jogos szükséglete. A legtöbb édesanya azt tapasztalja, hogy kisbabája a délelőtti órákban nyugodtabb, egyszerre többet szopik, de ritkábban, míg délután olyan, mintha folyton éhes lenne, állandóan a mellén szeretne lenni. Növekedési ugrás idején a kisbaba egész nap szopizni akar, szinte megállás nélkül, majd néhány nap alatt megtermeli magának a több tejet. Nagy melegben a babák gyakran szopiznak, de egyszerre keveset.

Ha a mama ilyenkor mindig átteszi a babát a másik mellére, akkor a csecsemő csak az úgynevezett elsőtejet fogja kiszopizni, ami laktózban gazdag. A bélbolyhok felszínén lévő laktáz enzim nem bírja a rengeteg tejcukor feldolgozását, a cukor erjedni kezd, gázok keletkeznek és ez a folyamat komoly hasfájást okozhat a kisbabának. Tehát nem a gyakori szoptatás, hanem az elsőtej-hátsótej mennyiségének aránytalansága okozza a hasfájást! Semmiképpen sem az, hogy nem hagyjuk a babát igénye szerint szopizni. Fontos, hogy hagyjuk a kisbabát, hogy alaposan kiürítse a mellet és hozzájusson a hátsótejhez. Ezt nem kell erőltetni, viszont érdemes a következő 2-3 órában ugyanerre a mellre visszatenni. Bizonyos esetekben szükséges lehet az egy mellből való szoptatás, sőt extrém esetekben az is előfordul, hogy 4-6-8 óránként kell mellet váltani. Eközben természetesen fejni kell a másik mellből, mindig annyit, hogy ne feszüljön.

Elválasztás és hosszan tartó szoptatás

Elválasztódásról akkor beszélünk, ha hagyjuk, hogy a kisgyermek fokozatosan, magától hagyja abba a szopást. Az első évben még az anyatej a fő táplálék, később azonban egyre többet fogyaszt a kisbaba a családi ételek közül. A szoptatások száma csökkenhet, és továbbra sem kizárólag az étkezés szempontjából van jelentősége, hanem az összebújást, a megnyugvást, a vigaszt is jelenti. A tipegőkorú gyermek gyakran elesik, megüti magát, fájdalmai vannak, vagy egyszerűen csak nyűgös, dacos. Egy kis szopizás ilyen esetben csodákat tehet! A fogzással járó kellemetlenségek csillapítására is jó hatással lehet a szoptatás. Az egyévesnél idősebb gyermek rendkívül elfoglalt: ideje nagy részét a világ felfedezése köti le. Egyre kevesebb ideje marad a szopizásra, jóllehet éjszaka szeretné bepótolni, ami napközben kimaradt. Ha az édesanya nem kínálja a babát, de nem is tiltja meg neki a szopizást, akkor a gyermek lassan, fokozatosan elválasztja magát. Egyre ritkábban szeretne szopizni, lehet, hogy több nap is eltelik két szopás között. Egyszer minden kisgyermek kinövi a szopás iránti igényét, s egy új korszak kezdődik az életében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a kisbaba magától abbahagyja.

Szoptatás császármetszés után

A császármetszés utáni szoptatással kapcsolatban sok tévhit kering a köztudatban. Az egyik leggyakoribb, hogy később indul be a tejelválasztás, a kismama szervezete nem fog elég táplálékot termelni babájának. Mi segíthet abban, hogy a szoptatás a műtéti szülés után is menjen? Ez az egyik leggyakoribb tévhit. A tej belövellésének ugyanis nem a hüvelyi szülés, hanem a lepény megszületése a feltétele, ez pedig műtét során is megtörténik. A kolosztrum (előtej) már a várandósság alatt termelődik, így megszületés után azonnal hozzájuthat kisbabád. A tejbelövellés, vagyis a nagyobb mennyiségű tej csak napokkal a szülés után jelenik meg a születés módjától függetlenül. Beindulásában a minél gyakoribb szoptatással, helyes mellre helyezéssel tudsz segíteni.

Kevesebb lesz a tej?

Az esetleges szoptatási nehézségek azért alakulhatnak ki császármetszés után, mert nincs megfelelő támogatás a baba születése utáni mihamarabbi mellre tételére. Kevesebb tej termelődhet, ha késleltetett a mellre helyezés, az első szoptatás. Mivel az anya műtét után órákig mozgásképtelen, ehhez szakszerű segítségre van szüksége. A tej termeléséhez fontos, hogy egy császárral szült édesanya is annyit lehessen együtt a babájával a kezdetektől fogva, mint természetes úton szült társa és igény szerint szoptathasson. A rooming-in lehetőségéről előre érdeklődj a kórházban!

További könyvajánlók

Ha neked is van kedvenc könyved, ami nem szerepel itt, akkor kérlek írd meg kommentben a bejegyzés alatt.

Várandósságról és a szülésre készülve:

• Ingeborg Stadelmann: A bába válaszol (Katalizátor Könyvkiadó) - ahogy az alcímében is áll: „Természetes kísérés a várandósság, a szülés, a gyermekágy és a szoptatás idején gyógynövényekkel, homeopátiás gyógyszerekkel és illóolajokkal.” Régi nagy kedvenc, alapmű. Stadelmann hatalmas tudású és nagy tapasztalattal rendelkező bába, és könyvéből szinte minden kérdésedre választ kaphatsz.
• Debra Pascali-Bonaro, Elizabeth Davis: Orgazmikus szülés - Útmutató a biztonságos, élvezetes és örömteli szülésélményhez (Jaffa Kiadó). Talán most sokan felkapod a fejedet, hogy miért is kell egy szülés orgazmikus legyen, hogy ez már túlzás, de mégis nagyon jó szívvel ajánlom a két nagyszerű szerző könyvét. Debra az Észak-Amerikai Dúlák Szövetségének társelnöke, Elizabeth Davis pedig világszerte ismert és elismert bába. Tanításukkal, történeteikkel arra biztatnak minden várandós nőt, hogy a szép szülésélményhez magukban találják meg a szükséges önbizalmat és belső bölcsességet. A könyv gyakorlati segítséget, ismereteket és tanácsokat nyújt a várandósság hónapjairól, a vajúdásról és a szülésről, majd szép szüléstörténetekből is átnyújt egy csokorra valót.

tags: #rozsa #ibolya #ibclc #konyv #ajanlo