Védőnői béremelésről szóló jogszabályok és kihívások

A védőnői hálózat a magyar egészségügyi rendszer kiemelten fontos része, amely a megelőzésben és a családok támogatásában játszik kulcsszerepet. Az elmúlt években több kormányzati intézkedés is született a védőnők anyagi megbecsülésének javítására, azonban ezek végrehajtása és hatása gyakran kihívásokba ütközött.

Védőnő egy anyával és gyermekével

Kormányzati ígéretek és rendeletmódosítások

Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár, Mészáros János tájékoztatása szerint egy kormányrendelet-módosításnak köszönhetően a védőnők is megkapják a nekik járó teljes béremelést, így a védőnőket alkalmazó szolgálatoknak kötelező kifizetni az idei évre járó kétmilliárd forintos pluszjuttatást. Mészáros János emlékeztetett, az előző évhez hasonlóan 10 milliárd forintot kapnak a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, ezen felül 2 milliárd forintot az alapellátásban dolgozó fogorvosok, illetve szintén 2 milliárd forint jut a védőnőknek. A pluszforrás az idén január 1-jétől jár, a pénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár július 29-én visszamenőlegesen, egy összegben elutalta.

Magyarország térképe, kiemelve az egészségügyi régiókat

A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a kormányrendelet egyértelmű módosításával a munkáltatók kötelesek a fejenként havi 30-35 ezer forintot teljes egészében átutalni az érintetteknek. Azért, hogy a szolgáltatóknak egyértelmű legyen, hogy másra nem fordíthatják ezt a pluszforrást, csak a védőnők béremelésére, a korábbi bejelentésnek megfelelően megtörtént a rendeletmódosítás - emelte ki Mészáros János. Ennek értelmében mind a visszamenőleges kifizetést, mind a jövőbeni juttatást meg kell, hogy kapják a védőnők.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogszabályban fogja garantálni, hogy a védőnők megkapják béremelésüket, amelyet az ajánlás ellenére számos önkormányzat nem fizetett ki - mondta Lengyel Györgyi, a minisztérium közigazgatási államtitára. Szomorúnak nevezte, hogy a tavalyi 14 százalékos béremelést a védőnők többsége nem kapta meg, mert az önkormányzatok többsége nem fizette ki nekik az emelés összegét. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitár beszédében szintén arról szólt: előkészítették a jogi lépéseket, hogy a védőnőkhöz eljusson a megfelelő finanszírozás.

A kormány várhatóan még márciusban döntött a védőnői szolgálat finanszírozási struktúrájának átalakításáról. A jövőben egységes szabályozás alapján kell a szolgálatokhoz juttatni a pénzeket, mégpedig úgy, hogy az új szabályrendszer a védőnők keresetének növekedésével is járjon - mondta Benyhe István, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára. Benyhe István szerint egyelőre nem lehet megmondani, hány forinttal emelkedhet egy védőnői fizetés, összesen viszont körülbelül évi 3,2 - 3,6 milliárdos többletpénz áramlik majd a szolgálathoz. A kormány biztosítani fogja a forrásokat erre a célra - mondta. Az államtitár szerint a második félévben elvileg már több fizetést kaphatnak a védőnők. Az államtitár szerint az átalakítás tervezetének elkészítéséhez kérték a szakmai szervezetek, az EDDSZ védőnői tagozata, az országos vezető védőnő véleményét.

A közösségi egészségügyi ápoló szerepei

A béremelések gyakorlati kihívásai

Márciusban átlagosan 20 százalékos fizetésemelést kellett volna kapnia az iskolai védőnőknek is, de a többség mégis kimaradt belőle. A Független Egészségügyi Szakszervezetnél (FDSZ) több ápoló, szakdolgozó jelezte, hogy nem kapták meg a beígért 20 százalékos emelést. A különbségeket az okozza, hogy a bérpolitikát a munkáltatónak, vagyis a kórházaknak és az iskolai védőnők esetében az önkormányzatoknak kellett kialakítania. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azt mondta, hogy a tagjaik fele elégedetlen az emeléssel. Az elnök szerint vannak olyan kórházak, ahol egységesen nagyobb emelést kaptak a dolgozók, és elégedettek is, de akadnak olyan intézmények, ahol szerinte a vezetőség nem volt felkészülve arra, hogy nekik kell a bérpolitikát kialakítani. Nagyon sok helyen nem valósult meg egyáltalán béremelés vagy még azt a minimális összeget sem fordították béremelésre a munkáltatók, amit fordíthattak volna - mondta Szalai P. Boglárka az FDSZ védőnői alapszervezetének vezetője.

Annak ellenére, hogy a védőnők munkáját szavakban elismerik, szeptembertől jelentős anyagi visszaesés várható. A Dél-pesti Centrumkórházban dolgozó védőnők fizetése több tízezer forinttal is csökkenhet, és több más intézményben is hasonló helyzet várható. Úgy tudni, más kórházakban is csökkentik a védőnők fizetését. Egy érintett elküldte a híradónak a szerződése részletét, melyben a kórház elismeri, nincs pénze az eddigi bér kifizetésére. A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint több olyan védőnő van, akinek az alapbéremelés ellenére nem nőtt a havi keresete. A problémára való figyelemfelhívás céljából a 30 százalékos béremelést követelő védőnők két órás országos figyelmeztető sztrájkot tartottak. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) szerint a védőnők 60 százaléka vett részt a sztrájkban. Egy diplomás kezdő védőnő nettó fizetése 36 500 forint, egy 32 éve a pályán lévő dolgozóé pedig 49 000 forint volt a sztrájk idején.

Infografika a védőnői bérek alakulásáról

Vonatkozó jogszabályok

A védőnői béremelésekkel kapcsolatos jogszabályi hátteret többek között a 181/2023. (V. 16.) Korm. rendelet adja, amely az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendeletet módosítja. A rendelet 3/E. és 3/F. §-ai, valamint a 11/X. § részletezi az egészségügyi szakdolgozók és egészségügyben dolgozók alapbérnövelését, az ahhoz kapcsolódó támogatásokat, és a hatályba lépés időpontját, amely 2023. július 1. volt.

A módosítások célja az volt, hogy egyértelművé tegyék a munkáltatók kötelezettségét a béremelések kifizetésére, és biztosítsák, hogy a pluszforrásokat kizárólag erre a célra fordítsák. Azonban a szakszervezeti visszajelzések és a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogszabályok ellenére is adódtak problémák a béremelések teljes körű érvényesítésével.

Grafikon a védőnői illetmények alakulásáról

A védőnői hálózat jövője és feladatai

Szócska Miklós beszélt arról is, hogy az ötezernél kevesebb lakosú településeken a védőnő által végzett méhnyakszűrésekről és a háziorvosok beutalásai alapján elvégzett vastagbélrákszűrésekről érkezett visszajelzések jók, a szűréseket mindenképpen folytatják. Bábiné Szottfried Gabriella miniszteri biztos az ünnepségen elmondta, a védőnők munkáját informatikai eszközökkel kívánják segíteni, könnyíteni. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem tudományos rektorhelyettese köszöntőjében a védőnői hálózatnak a megelőzésben betöltött szerepét emelte ki. Mint mondta, sok múlik a védőnőkön a betegségek időbeni felismerésében, vagy akkor, amikor a népegészségügyi szűrőprogramokat ajánlják a családoknak.

A védőnők napját 2008. óta ünnepelik, amelynek célja a szakma megbecsülésének növelése. A védőnői szakmai kollégium, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Magyar Védőnők Egyesülete, valamint az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara védőnői tagozata annak emlékére tartja a védőnők napját, hogy 1915. június 13-án alakult meg Budapesten az Országos Stefánia Szövetség Bárczy István polgármester és Madzsar József orvos, szociálpolitikus kezdeményezésére.

A védőnői szolgálat finanszírozásának átalakításáról szóló kormánydöntés és az egységes szabályozás bevezetése kulcsfontosságú lehet a jövőbeni béremelések és a szakma stabilitásának biztosításában. A szakmai szervezetekkel való folyamatos egyeztetés elengedhetetlen a sikeres végrehajtás érdekében.

tags: #rendelet #a #vedonoi #beremelesrol