A védőnői hálózat a magyar egészségügyi rendszer kiemelten fontos része, amely a megelőzésben és a családok támogatásában játszik kulcsszerepet. Az elmúlt években több kormányzati intézkedés is született a védőnők anyagi megbecsülésének javítására, azonban ezek végrehajtása és hatása gyakran kihívásokba ütközött.

Kormányzati ígéretek és rendeletmódosítások
Az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár, Mészáros János tájékoztatása szerint egy kormányrendelet-módosításnak köszönhetően a védőnők is megkapják a nekik járó teljes béremelést, így a védőnőket alkalmazó szolgálatoknak kötelező kifizetni az idei évre járó kétmilliárd forintos pluszjuttatást. Mészáros János emlékeztetett, az előző évhez hasonlóan 10 milliárd forintot kapnak a háziorvosok, a házi gyermekorvosok, ezen felül 2 milliárd forintot az alapellátásban dolgozó fogorvosok, illetve szintén 2 milliárd forint jut a védőnőknek. A pluszforrás az idén január 1-jétől jár, a pénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár július 29-én visszamenőlegesen, egy összegben elutalta.

A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a kormányrendelet egyértelmű módosításával a munkáltatók kötelesek a fejenként havi 30-35 ezer forintot teljes egészében átutalni az érintetteknek. Azért, hogy a szolgáltatóknak egyértelmű legyen, hogy másra nem fordíthatják ezt a pluszforrást, csak a védőnők béremelésére, a korábbi bejelentésnek megfelelően megtörtént a rendeletmódosítás - emelte ki Mészáros János. Ennek értelmében mind a visszamenőleges kifizetést, mind a jövőbeni juttatást meg kell, hogy kapják a védőnők.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma jogszabályban fogja garantálni, hogy a védőnők megkapják béremelésüket, amelyet az ajánlás ellenére számos önkormányzat nem fizetett ki - mondta Lengyel Györgyi, a minisztérium közigazgatási államtitára. Szomorúnak nevezte, hogy a tavalyi 14 százalékos béremelést a védőnők többsége nem kapta meg, mert az önkormányzatok többsége nem fizette ki nekik az emelés összegét. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitár beszédében szintén arról szólt: előkészítették a jogi lépéseket, hogy a védőnőkhöz eljusson a megfelelő finanszírozás.
A kormány várhatóan még márciusban döntött a védőnői szolgálat finanszírozási struktúrájának átalakításáról. A jövőben egységes szabályozás alapján kell a szolgálatokhoz juttatni a pénzeket, mégpedig úgy, hogy az új szabályrendszer a védőnők keresetének növekedésével is járjon - mondta Benyhe István, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára. Benyhe István szerint egyelőre nem lehet megmondani, hány forinttal emelkedhet egy védőnői fizetés, összesen viszont körülbelül évi 3,2 - 3,6 milliárdos többletpénz áramlik majd a szolgálathoz. A kormány biztosítani fogja a forrásokat erre a célra - mondta. Az államtitár szerint a második félévben elvileg már több fizetést kaphatnak a védőnők. Az államtitár szerint az átalakítás tervezetének elkészítéséhez kérték a szakmai szervezetek, az EDDSZ védőnői tagozata, az országos vezető védőnő véleményét.
A közösségi egészségügyi ápoló szerepei
A béremelések gyakorlati kihívásai
Márciusban átlagosan 20 százalékos fizetésemelést kellett volna kapnia az iskolai védőnőknek is, de a többség mégis kimaradt belőle. A Független Egészségügyi Szakszervezetnél (FDSZ) több ápoló, szakdolgozó jelezte, hogy nem kapták meg a beígért 20 százalékos emelést. A különbségeket az okozza, hogy a bérpolitikát a munkáltatónak, vagyis a kórházaknak és az iskolai védőnők esetében az önkormányzatoknak kellett kialakítania. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azt mondta, hogy a tagjaik fele elégedetlen az emeléssel. Az elnök szerint vannak olyan kórházak, ahol egységesen nagyobb emelést kaptak a dolgozók, és elégedettek is, de akadnak olyan intézmények, ahol szerinte a vezetőség nem volt felkészülve arra, hogy nekik kell a bérpolitikát kialakítani. Nagyon sok helyen nem valósult meg egyáltalán béremelés vagy még azt a minimális összeget sem fordították béremelésre a munkáltatók, amit fordíthattak volna - mondta Szalai P. Boglárka az FDSZ védőnői alapszervezetének vezetője.
Annak ellenére, hogy a védőnők munkáját szavakban elismerik, szeptembertől jelentős anyagi visszaesés várható. A Dél-pesti Centrumkórházban dolgozó védőnők fizetése több tízezer forinttal is csökkenhet, és több más intézményben is hasonló helyzet várható. Úgy tudni, más kórházakban is csökkentik a védőnők fizetését. Egy érintett elküldte a híradónak a szerződése részletét, melyben a kórház elismeri, nincs pénze az eddigi bér kifizetésére. A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint több olyan védőnő van, akinek az alapbéremelés ellenére nem nőtt a havi keresete. A problémára való figyelemfelhívás céljából a 30 százalékos béremelést követelő védőnők két órás országos figyelmeztető sztrájkot tartottak. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) szerint a védőnők 60 százaléka vett részt a sztrájkban. Egy diplomás kezdő védőnő nettó fizetése 36 500 forint, egy 32 éve a pályán lévő dolgozóé pedig 49 000 forint volt a sztrájk idején.

Vonatkozó jogszabályok
A védőnői béremelésekkel kapcsolatos jogszabályi hátteret többek között a 181/2023. (V. 16.) Korm. rendelet adja, amely az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendeletet módosítja. A rendelet 3/E. és 3/F. §-ai, valamint a 11/X. § részletezi az egészségügyi szakdolgozók és egészségügyben dolgozók alapbérnövelését, az ahhoz kapcsolódó támogatásokat, és a hatályba lépés időpontját, amely 2023. július 1. volt.
A módosítások célja az volt, hogy egyértelművé tegyék a munkáltatók kötelezettségét a béremelések kifizetésére, és biztosítsák, hogy a pluszforrásokat kizárólag erre a célra fordítsák. Azonban a szakszervezeti visszajelzések és a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogszabályok ellenére is adódtak problémák a béremelések teljes körű érvényesítésével.

A védőnői hálózat jövője és feladatai
Szócska Miklós beszélt arról is, hogy az ötezernél kevesebb lakosú településeken a védőnő által végzett méhnyakszűrésekről és a háziorvosok beutalásai alapján elvégzett vastagbélrákszűrésekről érkezett visszajelzések jók, a szűréseket mindenképpen folytatják. Bábiné Szottfried Gabriella miniszteri biztos az ünnepségen elmondta, a védőnők munkáját informatikai eszközökkel kívánják segíteni, könnyíteni. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem tudományos rektorhelyettese köszöntőjében a védőnői hálózatnak a megelőzésben betöltött szerepét emelte ki. Mint mondta, sok múlik a védőnőkön a betegségek időbeni felismerésében, vagy akkor, amikor a népegészségügyi szűrőprogramokat ajánlják a családoknak.
A védőnők napját 2008. óta ünnepelik, amelynek célja a szakma megbecsülésének növelése. A védőnői szakmai kollégium, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Magyar Védőnők Egyesülete, valamint az Egészségügyi Szakdolgozói Kamara védőnői tagozata annak emlékére tartja a védőnők napját, hogy 1915. június 13-án alakult meg Budapesten az Országos Stefánia Szövetség Bárczy István polgármester és Madzsar József orvos, szociálpolitikus kezdeményezésére.
A védőnői szolgálat finanszírozásának átalakításáról szóló kormánydöntés és az egységes szabályozás bevezetése kulcsfontosságú lehet a jövőbeni béremelések és a szakma stabilitásának biztosításában. A szakmai szervezetekkel való folyamatos egyeztetés elengedhetetlen a sikeres végrehajtás érdekében.
tags: #rendelet #a #vedonoi #beremelesrol