Az élettársi kapcsolat automatikusan létrejön, ha két - akár azonos, akár különböző nemű - személy házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösség) együtt él, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
Számos esetben célszerű azonban az élettársi kapcsolatot igazolni, bizonyítani, így különösen szükség lehet az élettársak nyilatkozatára például reprodukciós eljárásban, lombik programban való részvétel során.
Az egészségügyről szóló törvény szerint az asszisztált reprodukciós eljárás - ideértve az inszeminációs és lombikkezelési, vagy más szükséges beavatkozásokat is - a házastársak, illetőleg élettársak együttes kérelmére végezhető el. A reprodukciós eljáráshoz szükséges élettársi viszonyra vonatkozó nyilatkozat megtétele esetén a felek arról nyilatkoznak a közjegyző előtt, hogy meghatározott idő óta egymással közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek, vér szerinti rokoni kapcsolatban egymással nem állnak, illetve más személlyel házastársi, illetve élettársi kapcsolatban egyikük sem áll.
Az élettársi kapcsolat igazolásának módjai
Az élettársaknak több lehetőségük van kapcsolatuk alátámasztására:
1. Közjegyzői okiratba foglalt élettársi nyilatkozat
Az egyik megoldás az, hogy közjegyzőhöz fordulnak, aki közjegyzői okiratba foglalhatja az élettársaknak az élettársi kapcsolat fennállásáról közösen tett nyilatkozatát. Ebben a nyilatkozatban az élettársak azt rögzítik a közjegyző előtt, hogy közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek. Nyilatkozhatnak arról is, hogy mikortól - akár egy korábbi időpont óta - áll fenn közöttük az élettársi kapcsolat. Ezt a nyilatkozatot csak személyesen tehetik meg.
A közjegyző által okiratba foglalt élettársi nyilatkozat közokirat, amely közokirati bizonyítóerővel bír, azaz a benne foglalt tények és adatok valóságát teljesen bizonyítja. Ez azt jelenti, hogy a közokiratban foglalt nyilatkozatokat valósnak kell tekinteni (ellenbizonyításnak a közokirattal szemben is helye van, de csak annyiban, amennyiben azt a törvény nem zárja ki vagy nem korlátozza).
Szükséges dokumentumok a nyilatkozó felek részéről: személyazonosító igazolvány/útlevél/vezetői engedély és lakcímkártya.
2. Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartása (ENYER)
Az élettársi kapcsolatban élők másik lehetősége kapcsolatuk alátámasztására, hogy kérelmezik a közjegyzők által vezetett közhiteles Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (ENYER) történő felvételüket.
A fő különbség a közjegyzői okiratba foglalt élettársi nyilatkozat és az ENYER-ben rögzített élettársi nyilatkozat között az, hogy az ENYER-ben nincs lehetőség korábbi időpontot megjelölni az élettársi kapcsolat kezdeteként. Ha a kapcsolat kezdetének időpontja fontos lenne, akkor azt majd más módon kell igazolni.
A nyilvántartásba történő bejegyzést az élettársak csak személyesen és közösen kérhetik, míg az élettársi kapcsolat megszűnéséről szóló nyilatkozatot bármelyik élettárs egyedül is megteheti, de azt is csak személyesen.
Az ENYER legnagyobb előnye az, hogy az élettársi nyilatkozat bejegyzésétől kezdve az élettársak bármikor, egyszerűen tanúsítványt kérhetnek a közjegyzőtől a nyilvántartásban szereplő adatokról (például, hogy mikor jegyezték be a nyilatkozatukat). Így ezt érdemes az élettársaknak mielőbb megtenniük, hogy a későbbiekben olcsóbban és gyorsabban tudjanak tanúsítványt kérni az esetleges igazolások érdekében.
WAGO 221 - karos vezeték összekötők 4- és 6 mm²-es változatban
3. Hatósági bizonyítvány
Egyes önkormányzatoknál is lehetőség van "Hatósági bizonyítvány" elnevezésű dokumentum beszerzésére, amely igazolja az élettársi kapcsolat fennállását. Ehhez általában két tanúra és illetékbélyegre van szükség. Fontos azonban meggyőződni arról, hogy az adott reprodukciós központ elfogadja-e ezt a fajta igazolást, mivel egyes helyeken kifejezetten közjegyzői okiratot kérnek.
Mind az élettársi nyilatkozatra, mind az ENYER-be történő bejegyzésre igaz, hogy csak akkor van rá szükség, amikor éppen igazolni kell az élettársi viszonyt, más esetekben - például perben vagy más eljárásban - egyéb módon (pl. tanúkkal, iratokkal) is lehetséges a bizonyítás. Önmagáért tehát nem szükséges ilyen nyilatkozatot tartogatni otthon, de olykor bizony célszerű, hogy legyen.
Lombik programhoz kapcsolódó jogi és finanszírozási tudnivalók
Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként kizárólag az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 166. §-a szerint végezhető. A 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet tartalmazza a reprodukciós eljárások elvégzésének szabályait: a szakorvosi javaslat megadása kapcsán egyedileg mérlegelendő orvosszakmai és jogi feltételeket, illetve a beavatkozás elvégzését kizáró okokat.
A megfelelő reprodukciós eljárás tehát a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél végezhető el, amennyiben:
- Legalább két egymástól független szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy a valamelyik félnél vagy mindkét félnél együttesen fennálló egészségi ok(ok) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat.
- A nő a reprodukciós kor felső határát nem érte el.
- A kérelmezők nem állnak egymással olyan rokoni kapcsolatban, amely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:12. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerint a házasságot érvénytelenné teszi, és ezt írásbeli nyilatkozatukkal alátámasztják.
- A kérelmezők hitelt érdemlően igazolják a meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenségét.
Társadalombiztosítási támogatás
A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza a finanszírozási feltételeket.
A Rendelet 2. §-a értelmében a társadalombiztosítás az alábbi beavatkozásokat támogatja:
- A 1.1. pont szerinti stimulációból legfeljebb öt beavatkozás (petesejtnyeréssel végződő stimuláció).
- A 14. és 15. pont szerinti beavatkozásból beavatkozástípusonként legfeljebb hat beavatkozás (Ovuláció indukció, Mesterséges ondóbevitel).
Változások 2024-től
A Rendelet 2. § (1) bekezdésének c) pontja alapján 2023. december 31-ig a közfinanszírozott asszisztált reprodukciós beavatkozások száma a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés során, az embrióbeültetéssel végződő beavatkozássorozatot tekintve öt alkalom volt, mely 2024. január 1-től módosult.
A módosítások értelmében tehát a támogatás számbeli korlátozása már nem a beültetéssel végződő beavatkozásokra, hanem egy-egy újabb ciklus megkezdésére vonatkozik. Fontos továbbá, hogy a nem petesejtnyerés céljából végzett gyógyszeres stimulációk nem csökkentik a lehetőségek számát, így a fagyasztott embriók beültetését nem érinti a fenti szabályozás.
A Rendelet 7. §-a alapján a stimulációkba beletartoznak a 2024. január 1-ét megelőzően az Egészségbiztosítási Alap terhére elvégzett stimulációk is. Ennek megfelelően, a jövőbeni kezelésekre való jogosultságot a korábban igénybe vett stimulációk száma határozza meg.
A Rendelet 2. § (1a) bekezdés b) és c) pontja értelmében a fenti módosításokkal továbbra is fennáll, hogy ha a közfinanszírozottan elvégzett reprodukciós eljárások eredményeképp legalább egy gyermek élve születik, további 4 közfinanszírozott ciklusra (beültetés helyett petesejtnyerés céljából történő stimulációra, illetve inszemináció indítására) keletkezik jogosultság, amely lehetőségek a Rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott időkorlátig igénybe vehetők.
Megszakadt kezelések
Amennyiben a petesejtnyerés céljából indított gyógyszeres stimuláció, az ovulációindukció, a mesterséges ondóbevitel vagy az embrióbeültetés folyamata esetlegesen megszakad, az a Rendelet 3. § (2) bekezdése alapján térítésmentesen kizárólag akkor vehető igénybe, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megkezdett beavatkozás megszakítására az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor. Tekintettel arra, hogy a 2024. január 1-től hatályos szabályok értelmében a petesejtnyerés céljából végzett stimulációk (inszemináció esetén pedig az azt megelőző ovulációindukció) száma korlátozott, az e céllal indított, azonban valamilyen okból megszakadt kezelés szintén csökkenti a közfinanszírozottan igénybe vehető ciklusok számát.
Korhatár
A Rendelet 2/A. § (2a) és (2b) bekezdése alapján a reprodukciós eljárás, valamint az ivarsejt- illetve embrióletét a kötelező egészségbiztosítás terhére a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhető meg. Ezen életkor betöltését követően tehát nem indítható eljárás annál a páciensnél sem, akinél a 45. életév előtt megkezdett stimulációhoz tartozó beavatkozási lépések a 45. életév betöltését követően is befejezhetőek.
Emellett kiemelendő, hogy azon Magyarországon végzett meddőségkezelés eredményeként létrejött embriók, amelyek az anya 45 éves életkorát megelőzően kerültek letétbe, a nő 45 éves korán túl is beültethetőek, ha ennek orvosszakmai ellenjavallata nincsen, illetve a Rendelet 2/A. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okok nem állnak fenn, így többek közt a támogatás feltétele, hogy az ivarsejtek letételére korábban egészségügyi indokból került sor.
Várakozási idő
A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. Amennyiben meddőségi kivizsgálás, inszemináció vagy IVF eljárás indítására kerül sor, az ezek végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató köteles a biztosítottat intézményi regisztrációs listára felvenni a szükséges ellátási feladatok tervezése és ütemezése érdekében. Tekintettel arra, hogy az ellátások több alkalommal vehetők igénybe közfinanszírozottan, így minden indításkor szükséges a biztosítottat regisztrálni.
A közfinanszírozott ellátások fentebb részletezett okokból esetlegesen csak hosszabb várakozási idővel végezhetők el. A várakozás elkerülése érdekében igénybe vett szolgáltatás magánfinanszírozott ellátásnak minősül, azaz annak felmerült költségei a pácienst terhelik függetlenül attól, hogy egyébként a társadalombiztosítás terhére (is) elvégezhető beavatkozásra került sor.
Hol kaphatok részletesebb tájékoztatást?
Az egyéni esetben tervezett ellátások kapcsán a páciensek tájékoztatáshoz való jogát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. §-a biztosítja. Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) a Belügyminisztérium önálló szervezeti egységeként működik a beteg-, ellátott-, gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében. A kapcsolódó feladatokat az országos jogvédői hálózat keretében megyei illetékességgel működő betegjogi képviselők látják el.
tags: #regisztralt #elettars #lombik