Gyermekvállalás és munkaviszony: jogok, ellátások és teendők kismamáknak és apáknak

A gyermekvállalás az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb esemény egy ember életében, amely számos változást hoz magával, nemcsak a magánéletben, hanem a karrierben és a munkaügyi státuszban is. Fontos, hogy az érintettek alaposan tájékozódjanak a gyermekvállaláshoz kapcsolódó feladatokról, kihívásokról és esetleges buktatókról munkaügyi és TB szempontból, még jóval a fogantatás várható ideje előtt, akár 2-3 évvel is. A megfelelő forrásokból származó hiteles információk birtokában a várandósság és a kisgyermekkel otthon töltött időszak a lehető legnyugodtabb lehet.

Tervezés és előkészületek

A karrier és magánélet szempontjából is sok kérdést át kell gondolni, és bizonyos döntéseket már a tervezési szakaszban érdemes meghozni. Fontos átgondolni szakmai és gyermekvállalási terveinket, és ezeket összhangban megvalósítani. A karrier építése egy hosszúra nyúló folyamat, amelyet a szülési szabadság - egy időre, de - meg fog szakítani. Ezért is kulcsfontosságú az időben történő, alapos tervezés.

A gyermekvállalás tervezési fázisai

Pénzügyi tervezés és ellátások

A gyermekvállalás előtti pénzügyi tervezés kapcsán nem lehet eleget hangsúlyozni a hiteles információk időben történő megszerzésének és az alapos tervezésnek a fontosságát. Nem mindegy, mennyi jövedelemmel tervezhet a család az otthon töltött idő alatt.

CSED (Csecsemőgondozási díj)

  • A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár, maximum 24 hétig (168 nap).
  • A CSED összege a naptári napi jövedelem 70%-a, de 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedett.
  • A CSED egy állami juttatás, amelyet az állam finanszíroz azoknak a kismamáknak, akik megfelelnek a CSED szabályainak és rendelkeznek a megfelelő mennyiségű TB-jogviszonnyal.
  • A jogosultsághoz a gyermek születése előtti két évből legalább 365 biztosított nap szükséges.
  • Az összeg szempontjából alapesetben a CSED indulása előtti három hónapot megelőző 180 nap (tehát fél év) átlagjövedelméből kalkulálnak.
  • Amennyiben nincs 180 nap (csak az aktuális jogviszonyból számítható az ellátás összege), akkor 120 napot keresnek.
  • A táppénzes időszak nem számít bele a bérrel ellátott napokba. Ha a várandós kismamának nem lesz legalább 120 bérrel ellátott napja, akkor maximum a minimálbér kétszerese után számíthatják a CSED-et.
  • Ikrek esetén: a CSED összege és időtartama változatlan.
  • Diákok esetén: ha a biztosított kismamának nincs meg a szülés előtti 2 évből legalább 365 biztosított napja tanulmányok miatt, akkor a 180 nap a tanulmányokból is beszámítható.
A CSED és GYED jogosultsági feltételei

GYED (Gyermekgondozási díj)

  • A CSED folyósítási idejének lejárta után (a gyermek születését követő 169. naptól) az édesanya gyermekgondozási díjra lesz jogosult.
  • A GYED a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár.
  • A GYED összege az adózott jövedelem naptári napi átlagának 70%-a, de maximum a mindenkori minimálbér (2023-ban bruttó 324.800 Ft) kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360 Ft).
  • A GYED alatt korlátlanul lehet dolgozni.
  • Apuka mehet GYED-re: ez alatt korlátlanul dolgozhat is (általában anyagi megfontolásból, ha az apuka jobban keres). Ilyen esetben az anyának nincs biztosítási jogviszonya, a TB-t magának kell fizetnie, amivel így orvosi ellátásra jogosult, de biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
  • Ikrek esetén: a GYED a gyermekek 3 éves koráig jár.

GYES (Gyermekgondozást segítő ellátás)

  • A GYES a gyermek 3. életévének betöltéséig folyósítható.
  • A GYES összege 28.500 Ft gyermekenként, egyszerre több gyermekre is folyósítható.
  • Ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévéig jár.

Örökbefogadói díj

  • Csecsemők örökbefogadásakor nincs eltérés a saját gyermek születéséhez képest.
  • Ha a gyermek 2 évesnél idősebb, akkor örökbefogadói díj kapható, amely 168 napig jár, számítása a GYED-hez hasonlóan működik.

Anyasági támogatás

  • Egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának.
  • A kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.

Rizikós munkahelyváltás

Ha elégedett a munkavállaló a fizetésével és az elkövetkezendő 1-2 évben szeretne kisbabát, akkor érdemes a munkahelyén maradnia. Ebben az életszakaszban rizikós munkahelyet váltani, mert egy új munkahellyel próbaidő is jár, amely alatt indoklás nélkül megszüntethetik a munkaviszonyt, akkor is, ha a munkavállaló már várandós.

Különleges adózási formák (Ekho, Kata)

Egyéni vállalkozóként (különösen katás adózási formával), ekhósként hatványozottabban fontos a tervezés, ugyanis nagyon alacsony ellátásokra számíthatunk ezen adózási formák mellett.

Munkaviszony alatti jogok és kötelezettségek

A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) számos védelmet biztosít a várandós és kisgyermekes munkavállalóknak.

A várandósság bejelentése

  • Nincs jogi értelemben kötelezettsége a munkavállalónak a várandósság bejelentésére. Sokan megvárják a 12. hetet, azonban munkajogilag ez nem releváns.
  • A felmondási védelem akkor él, ha a munkavállaló bejelentette a várandósságát.
  • A hivatalos bejelentéshez nem szükséges orvosi igazolás, de mindenképpen írásban kell megtenni a munkaadó felé.
  • Emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben (lombikprogramban) résztvevők számára a kezelés elejétől jár a védelem, amely maximum 6 hónapig tart.

Orvosi vizsgálatok

A hivatalos bejelentés a rendszeres orvosi vizsgálatok miatt is kardinális kérdés, pláne kötött munkaidő esetén szinte elkerülhetetlen a munkahelyről történő gyakori késés vagy a napközbeni elkéredzkedés. A munkáltatónak kötelessége elengedni a munkavállalót az orvosi vizsgálatokra, azonban ezzel nem szabad visszaélni, a munkavállalónak is együttműködési kötelezettsége van. Érdemes a vizsgálatokat a nap elejére vagy a végére szervezni.

Munkakör módosítása

A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel (például várandósság) köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást, akár a munkakört ennek megfelelően módosítani. Ha például olyan munkakörben dolgozik a kismama, amelynek körülményei veszélyt jelenthetnek rá vagy a magzatra, úgy a bejelentés után a munkáltatónak az egészségügyi állapotának megfelelő, biztonságos munkakört kell biztosítania a cégen belül. Ha ez nem megoldható, nincsen ilyen pozíció, akkor felmentik a munkavégzés alól a kismamát és az alapbérét folyósítják számára.

Felmondási védelem

A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt többek között a várandósság, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.

Szoptatási idő

A szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, ezt követően a 9. hónap végéig naponta egyszer 1 óra időtartamban munkaidő-kedvezményre jogosult. Ez a munkaidő részét képezi, így továbbra is fizetett marad.

A szoptatási idő és munkaidő összehangolása

Szülési szabadság és visszatérés a munkába

A szülési szabadság időtartama

  • Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből 2 hetet köteles igénybe venni.
  • A szülési szabadság 24 hete alatt (amikor a CSED-et folyósítják) nem lehet dolgozni.

Apák szabadsága

2023 óta 10 szabadnap jár az apukáknak a gyermek születésekor: az első 5 napban 100%-os bérrel lehet otthon, a második 5 napra a bérének a 40%-a illeti meg. Ikrek esetén 7 napot vehetnek ki az apák.

Fizetés nélküli szabadság

  • A munkavállalónak a gyermek 3 éves koráig joga van otthon maradni, fizetés nélküli szabadságon.
  • A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg.
  • A GYED alatt, amikor egyébként fizetés nélküli szabadságon van a szülő, már lehet dolgozni, korlátlanul.

Visszatérés a munkába

  • A szülési szabadság letelte után az anyának lehetősége van eldönteni, hogy vissza szeretne-e menni dolgozni.
  • Legkésőbb a gyermek 3. évének közeledtével a munkavállalónak szükséges bejelentkeznie a cégnél, hogy egyeztessék a folytatást.
  • Fontos, hogy legalább 30 nappal a munkába állás előtt hivatalosan be kell jelentenie a munkáltatójánál, fizetés nélküli szabadság megszüntetésére irányuló kérelmet kell beadni írásban.
  • A munkaadó nem mérlegelhet: a bejelentést követő 31. napon aktív állományba kell vennie a szülésről visszatérő alkalmazottat.

A visszatéréskori bér

A munkáltatónak visszatéréskor bérajánlatot kell tennie a visszatérőnek. Amennyiben az otthontöltött időszak alatt volt bérfejlesztés a vállalatnál, az vonatkozik a kismamára is: a vele azonos munkakörben dolgozókéval azonos mértékű jár számára is, vagy ennek hiányában az általános bérfejlesztés mértéke. A szülő bére akkor sem csökkenhet, ha csak a korábbitól eltérő munkakört tudnak neki felajánlani.

Felhalmozott szabadságok

A távollétet követően a jogszabály előírja, hogy a kismama a felhalmozott szabadságokat 60 napon belül kivegye. Ezt a szabadságot a szülési szabadság 24 hete, és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után kell kiadni, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő 60 napon belül kell. Fontos arról is előre egyeztetni a munkáltatóval, hogy mennyi szabadság jár, és hogy ezt mikor szeretné kivenni a szülő. A szabadságok kiadása munkáltatói kötelezettség, ezt tovább görgetni nem lehet.

Szabadság számítása

Először meg kell határozni, hogy pontosan hány nap is jár a 24 hét szülési szabadság (168 nap) plusz a hat hónap fizetés nélküli szabadság után.

  • Alapszabadság: 20 nap.
  • Életkor utáni pótszabadság:
    • 25 éves kortól +1 nap,
    • 28 éves kortól + még 1 nap,
    • 31 éves kortól + még 1 nap,
    • aztán kétévente +1 nap, egészen 45 éves korig, amikor eléri az évi maximális +10 nap életkor után járó szabadságot.
  • Gyermekek után járó pótszabadság (16 éves kor alatt):
    • 1 gyermekre 2 nap,
    • 2 gyermekre 4 nap,
    • legalább 3 gyermekre 7 nap.
    • Tartósan beteg gyermekre további 2 nap.
  • A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

Szülői szabadság

A munkavállaló a gyermeke 3 éves koráig 44 munkanapnak megfelelő szülői szabadságra jogosult, amennyiben legalább egy éve fennáll a munkaviszonya. A szülői szabadságra nem a teljes távolléti díj jár, hanem annak csak 10 százaléka, amelyből még lejön az erre az időszakra megfizetett gyed vagy gyes összege.

Munkakörfelajánlási kötelezettség

Előfordul, hogy az otthon töltött időszak alatt a cégnél megváltozott körülmények miatt nem tudják visszavenni a kismamát az eredeti pozíciójába, mert az megszűnt. Ilyenkor a munkaadónak meg kell vizsgálnia a helyzetet és fel kell ajánlania egy alternatív megoldást a visszatérőnek (képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelően). Ha ezt visszautasítja a kismama, akkor munkáltatói felmondással élhet a munkaadó. Ha a munkáltató nem tud másik megfelelő munkakört felajánlani, a munkaviszony ekkor is megszüntethető.

Részmunkaidős foglalkoztatás

Ha a gyermek még nincs négyéves (vagy háromnál több gyermeket nevel a szülő), akkor 4 órás részmunkaidős foglalkoztatást kérhet a szülő a munkáltatótól. Egyenlőtlen munkaidős foglalkoztatás csak akkor lehetséges, ha ahhoz a munkavállaló hozzájárult. Az anyát (vagy ha az apa gondozza a gyermekeket, akkor őt) a gyermek 3 és 10 éves kora közötti időszakban éjszakai munkavégzésre csak akkor lehet beosztani, ha ehhez ő is hozzájárult.

Részmunkaidős lehetőségek kisgyermekes szülőknek

Munkaközi szünetek és munkaidő-kedvezmények

A munkavállalónak minden naptári évben, a munkában töltött idő alapján jár szabadság. A Munka Törvénykönyve számos szabályt ír elő a munkaidő-beosztásra és a pihenőidőkre vonatkozóan is.

Munkaközi szünetek

  • A munkavállalónak - ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja - legalább 20 perc szünetet kell biztosítani.
  • A napi munkaidő 9 órát meghaladó része esetén további 25 perc, azaz a munkáltató mindösszesen 45 perc pihenőidőt köteles biztosítani a munkavállalónak.
  • A munkaközi szünetet legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően kell kiadni.
  • Ennek nincs törvényi akadálya, hogy a munkaközi szünetet több részletben adják ki.
  • A munkaközi szünet - eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában - nem számít bele a munkaidőbe.
  • Fiatal munkavállalónak minősül az, aki a 18. életévét még nem töltötte be; őket jobban védik a jogszabályok.

Képernyős munkavégzés

Azok a munkavállalók, akik a munkájuk jellegéből adódóan napi szinten minimum négy órát töltenek el a gép előtt, az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet szerint 45 percenként 5-10 perc, a munkavégzésbe beszámító szünetre jogosultak.

Pihenőidő a munka befejezése és a következő munkanap között

A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább napi 11 órai egybefüggő pihenőidőnek kell lennie, fiatal munkavállalónak pedig napi 12 óra pihenőidő a kötelező.

Pihenőnapok

A munkavállalót hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amely közül - az általános szabályok szerint - az egyiknek vasárnapra kell esnie.

Munkaidő-kedvezmények

  • Tanulmányok folytatása: a munkáltató a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosíthat. Vizsgánként 4 munkanap, a diplomamunka, valamint a szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez 10 munkanap szabadidő jár.
  • Szakszervezeti tisztségviselők: az üzemi tanács tagját heti munkaideje 10 százalékának, elnökét heti munkaideje 15 százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg.

tags: #40 #oras #munkaidoben #mennyi #a #szulesi