A méhnyálkahártya rákmegelőző állapotai és a méhnyakrák megelőzése

A méh a női nemi szervrendszer része, amely az alhasban, a húgyhólyag és a végbél között foglal helyet. A méhnyakrák akkor alakul ki, amikor a méhnyak sejtjei szabályozatlan osztódásba kezdenek. Ezek az elfajulások leggyakrabban a 25 és 40 év közötti nőknél alakulnak ki. Ha nem észlelik mindezt időben, akkor a sejtek a méhnyak felszínéről a mélyebb szövetrétegekbe betörve tumorsejtekké fejlődhetnek - ekkortól már méhnyakrákról beszélünk. Prekancerózus, azaz rákmegelőző állapotnak nevezzük azt az állapotot, amelynek talaján kialakulhat rosszindulatú daganat. Ez azt jelenti, hogy még nincsen kialakult rákos elváltozás, van viszont egy olyan folyamat, amely során már elindult a kóros sejtek szaporodása, aminek az eredménye lehet daganatos betegség.

A méhnyakrák kialakulását a méhnyak hámjának különféle súlyosságú elváltozásai előzik meg. Ezek az elfajulások leggyakrabban a 25 és 40 év közötti nőknél alakulnak ki. A méhnyakrák leggyakoribb típusa (az összes eset kb. 80%-a) az ún. laphámsejtes karcinóma - ez a méhnyak felszínét borító hámsejtekből alakul ki. A második leggyakoribb típus az adenokarcinóma, amely a méhnyak mirigyeit alkotó sejtekből ered.

A méhnyakrák kialakulásának okai és kockázati tényezői

A méhnyakrák kialakulásában nagy szerepe van a humán papilloma (HPV) vírusnak. Hosszú ideje fennálló, azonos típusú HPV-fertőzés eredményeképpen fokozott mértékű és kontrollálatlan sejtosztódás indulhat, mely évek alatt a méhnyak rosszindulatú daganatos megbetegedését okozhatja. A méhnyakrák kialakulásáért az esetek több mint 90%-ában a HPV bizonyos törzsei okozta fertőzés tehető felelőssé. A HPV bőrkontaktus útján könnyen terjed szexuális tevékenység során. A méhnyak a HPV fertőzés tekintetében sérülékeny terület. A természetes hengerhám-laphám átmeneténél (transzformációs zóna), hámsérüléseken (pl. szexuális együttlét során kialakuló mikro-sérüléseken) keresztül a HPV vírus bejut a hámréteg alapsejtjeibe.

A HPV-nek több mint 100 fajtája van, ezekből megközelítőleg 15 rákkeltő. A méhnyakrák több mint 60 százalékát a HPV 16-os váltja ki, a maradék közel 40 százalékon pedig osztozik a 18-as, a 45-ös, a 31-es, a 33-as, a 39-es, az 51-es, az 52-es és az 58-as törzs. A gumióvszer nem véd meg teljesen a HPV fertőzéstől, csökkenti az esélyét annak, hogy a HPV-t elkapja, de nem zárja ki teljesen a kockázatát. A szexuális együttlét mellett a HPV bőrről bőrre is terjedhet. Érdemes tisztában lenni azzal a ténnyel, hogy a HPV nem csak a nőkre jelent veszélyt, a férfiak is könnyen megfertőződhetnek. Az esetek többségében a vírus hordozói a férfiak, akik a nemi aktus során adják azt tovább női partnereiknek. A fertőzés nőknél kétszer olyan gyakori, mint férfiaknál.

További kockázati tényezők:

• Legyengült immunrendszer: Amennyiben az Ön immunrendszere valamilyen egyéb okból legyengült (ún. immundeprimált állapotban van), és Ön HPV fertőzötté válik, akkor növekszik az esélye a méhnyakrák kialakulásának.
• Dohányzás: A dohányzás több szempontból is fokozza a daganatos átalakulás valószínűségét. Igazolt, hogy dohányzás esetén a tartós HPV fertőzés aránya emelkedik, vagyis csökken a vírus elleni védekező képesség. A dohányzással a szervezetbe jutó rákkeltő vegyületek és a HPV fertőzés hatása összeadódik.

Rákmegelőző állapotok a női nemi szervekben

Prekancerózus, azaz rákmegelőző állapotnak nevezzük azt az állapotot, amelynek talaján kialakulhat rosszindulatú daganat. A rákmegelőző állapot minél korábbi felismerése lehetővé teszi azt, hogy a rák kialakulását megelőzzük. HPV okozta rákmegelőző állapotról beszélhetünk a méhnyak, a szeméremtest, a hüvely, a hímvessző és a végbélnyílás estén.

Méhnyak rákmegelőző állapotai

A méhnyakrák kialakulását a méhnyak felszínét borító hám különböző súlyosságú elváltozásai előzik meg. Ennek során a normálistól eltérő megjelenésű (eltérő méretű, alakú, számú) sejtek jelennek meg. A szöveti elfajulás leggyakrabban 25-40 év között alakulhat ki, és állapota egyre súlyosabbá válhat. Rákmegelőző állapotot jelent a CIN2 vagy CIN3 jelenléte, melyeket közösen HSIL-nek nevezünk. A méhnyak rákmegelőző állapotai kedvező körülmények mellett meggyógyulhatnak. Amennyiben nem történik időben beavatkozás, a kóros sejtek betörnek a hámréteg alatti kötőszövetbe, kialakul a méhnyakrák.

A méhnyak mirigyes hengerhámja különbözik a méhtestet bélelő méh-nyálkahártyától (endometrium). Eltérően reagál a menstruációs ciklus hormonális változásaira: nem vastagodik meg, és lökődik le. A nyákból képződik a nyakcsatornát elzáró nyák-csap, mely útját állja a legtöbb baktériumnak, véd a fertőzésektől. Megfelelő időben átengedi viszont a spermiumokat. Orgazmus idején a külső méhszáj a kilövellt spermába ér bele, és perisztaltikus mozgással továbbítja a hímivarsejteket a belső nemi szervek mélye felé. A méhnyak átmeneti szállást is biztosít a hímivarsejtek számára. A mirigykamrákban visszamaradt cervikális váladékban akár öt napig is életképesek maradhatnak a spermiumok, hogy aztán a tüszőrepedéskor kiszabadult petesejt felé folytathassák útjukat.

Szeméremtest rákmegelőző állapotai

Azt az állapotot, amely az invazív rák kialakulása előtt 10-15 évvel jelenik meg a szeméremtesten, és amely egy szövettanilag jól meghatározott, csak hámra szorítkozó elváltozás, VIN-nek nevezzük (Vulvar Intraepithelial Neoplasia). A hagyományos szeméremtesti elváltozás köthető a HPV-fertőzéshez, míg a differenciált forma leginkább megelőző hámelváltozások talaján alakul ki (pl. hosszú ideje fennálló gyulladás). A daganatmegelőző elváltozás (súlyos VIN) tehát 2 csoportba sorolható:

• HSIL: HPV-fertőzés talaján kialakult daganatmegelőző elváltozás, mely többnyire a 35-55 év közötti nőket érinti.
• Differenciált VIN: gyulladásos bőrbetegség talaján kialakult daganatmegelőző elváltozás.

A HPV-asszociált szeméremtesti elváltozásokat morfológiailag három csoportba oszthatjuk: beszélhetünk szemölcsös, lapos (basaloid), illetve kevert formákról. A szeméremtest rákmegelőző állapotának gyakran nincs tünete. Amennyiben mégis jelentkezik, úgy előfordulhat szűnni nem akaró, hosszan fennálló viszketés, égő, szúró érzés, a szeméremtest bőrének elvékonyodása, de lehet, hogy a bőr bepirosodik, vagy besötétedik.

Hüvely rákmegelőző állapotai

Csakúgy, mint a méhnyak és a szeméremtest esetében, a hüvely területén is beszélhetünk rákmegelőző állapotról, mely az esetek többségében a humán papillomavírushoz köthető. A vagina (hüvely) elváltozásai sokszor panaszmentesek, esetleg szexuális együttlét utáni vérzés, szokatlan hüvelyi váladékozás hívhatja fel rá a figyelmet. A hüvely esetében VaIN megjelöléssel találkozhatunk, mely a Vaginalis Intraepithelialis Neoplasia rövidítése, és a sejtek morfológiai, kóros irányú elváltozásait jelöli. Ekkor tehát még nem beszélhetünk rákról. Megkülönböztetünk 3 állapotot attól függően, hogy a hámréteg alsó (VAIN1 = LSIL) vagy alsó és középső harmadát (VAIN2 =HSIL), illetve a hám teljes vastagságát (VAIN3 = HSIL) érinti.

Végbélnyílás rákmegelőző állapotai

A végbélnyílás körüli terület elváltozásainak kapcsán is beszélhetünk rákmegelőző állapotról, ez az ún. anális intraepiteliális neoplázia (AIN). Az elváltozások, kinövések megjelenhetnek a végbélnyílás külső és belső részén egyaránt, sőt, az is előfordulhat, hogy egyszerre mindkét területen. Lehet alacsony kockázati fokozatú, amit LSIL-nek vagy AIN I-nek nevezünk, illetve lehet magas kockázatú, amit HSIL-nek vagy AIN II-nek, AIN III-nak nevezünk. A humán papillomavírus az anális rákmegelőző állapotokban is jelen van: az AIN1 esetek 91,5%-át, az AIN2/3-as elváltozások 93,9%-át okozza a HPV. Előbbit az alacsony kockázatú HPV 6 és 11-es típus, míg az utóbbiakat a HPV 16-os és 18-as típusa.

A végbélnyílás körüli daganatok esetében prekancerózusnak, azaz rákmegelőzőnek kell tekinteni:

• az anális szemölcsöt (condyloma acuminatum), amelyet az esetek többségében alacsony rizikójú HPV (6-os és 11-es típus) okoz, és amely az esetek 3-4%-ában válik rosszindulatúvá (malignizálódik);
• az olyan rendellenes, de nem rákos elváltozásokat, amelynek hátterében általában magas rizikójú HPV-fertőzés áll (HPV 16, 18);
• a Bowen-kórt is, ami lényegében egy bőrbetegség, ami vörös, pikkelyes foltok kialakulását okozza a bőrön;
• a verrucosus (szemölcsös) karcinómát, amely átmenet az anális szemölcs és az invazív laphámkarcinóma között. Inkább alacsony kockázatú HPV-fertőzés okozza;
• illetve a morbus lichen perianalis kórképeket.

Aktív szexuális életet élő homoszexuális férfiak és HIV-pozitív személyek körében gyakrabban fordulnak elő a végbél rákmegelőző állapotai is. A rákmegelőző állapotban legtöbbször nincsenek tünetek, ha mégis, akkor az lehet vérzés illetve viszketés.

Hímvessző rákmegelőző állapotai

A hímvesszőráknak számos rákmegelőző (prekancerózus) állapota van, melyeket nagyon nehéz megkülönböztetni más, jóindulatú bőrelváltozásoktól. Beszélhetünk alacsony kockázatú állapotról, amely ritkán válik rosszindulatúvá, vagy magas rizikójúról. A hímvessző rákmegelőző állapotait aszerint is csoportosíthatjuk, hogy a HPV okozza-e vagy sem. Utóbbi esetben a kiváltó ok valamilyen krónikus gyulladás.

HPV okozta rákmegelőző állapotok:

• Bowen-kór (elszíneződések a hímtag tövén és a herezacskón)
• Queyrat-betegség (vörös foltok a makkon és a fityma belfelszínén)
• Bowenoid papulosis: gombás fertőzésre, ekcémára, pikkelysömörre hasonlító, hámló, vörös, barnás elváltozás a bőr felületén, amely lassan növekszik.

Ezeket legtöbbször a 16-os vagy 18-as HPV-típus okozza. Szintén HPV-hez köthető, de az alacsony kockázatú (6-os, 11-es) típusokhoz az óriás condyloma (Buschke-Löwenstein tumor) kialakulása, mely szemölcshöz hasonló, összeolvadó, karfiolszerű elváltozásokról ismerhető fel.

Nem HPV-okozta rákmegelőző állapotok:

• a balanitis xerotica obliterans, ami a makk és a fityma gyulladása, mely lehet akut, szubakut, és krónikus lefolyású;
• a cornu cutaneum; ez egy szaruréteggel borított bőrkinövés (“bőrszarv”);
• a lichen sclerosus, amely egy autoimmun bőrgyulladás, gyakran beszűkíti a fitymát;
• a leukoplákia, amely fehér foltokról ismerhető fel;
• a nem invazív verrucosus daganat, amelynek szemölcsös megjelenése van;
• a keratotikus, micaceus balanitis.

Rákmegelőző állapotként tartják számon még az in situ karcinómát, mely 10-30%-ban alakul át invazív rákká. Továbbá HPV (humán papilloma vírus) okozta rákmegelőző állapotnak tekinthető a condyloma acuminatum (szemölcsszerű elváltozások a hímvesszőn és környékén) is. Említést kell még tenni a Paget-kórról, amely egy olyan rosszindulatú elváltozás, ami kezelés nélkül rákos megbetegedéssé alakul.

Diagnózis és szűrés

A rákmegelőző állapot minél korábbi felismerése lehetővé teszi azt, hogy a rák kialakulását megelőzzük. Erre az állapotra a méhnyakszűrés során derülhet fény. Ezért nagyon fontos a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel, hogy egy esetleges elváltozás esetén minél kisebb beavatkozásra legyen szükség.

Méhnyakszűrés

A méhnyakszűrés célja a méhnyakrák megelőzése, korai felismerése, a tüneteket és panaszokat még nem okozó méhnyakrák illetve rákmegelőző állapot felismerése a későbbi, súlyosabb következmények megelőzése érdekében. Szűrés alkalmával a méh alsó részének, a méhnyaknak az állapotát ellenőrzik. Hazánkban 2003 óta biztosított szervezett módon, az 51/1997. (XII.18.) NM rendelet alapján a 25-65 év közötti nők számára a méhnyakszűrés. Azon nők, akik (a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása alapján) 3 évnél régebben nem voltak méhnyakszűrésen, postai úton meghívót kapnak a szűrésre. A szűrést az orvos nőgyógyászati szakrendelésen vagy a védőnő végezheti a lakhely szerinti védőnői tanácsadóban.

A méhnyakszűrés bizonyítottan hatásos módszere citológiai vizsgálat, azaz a nőgyógyász, vagy a védőnő a hüvely felől a feltárt méhszájat megtekinti, s kenetet vesz a méhnyak nyálkahártyájáról. Egyedül ez a módszer alkalmas arra, hogy a méhnyak egészéről tájékoztatást adjon. A citológiai kenet segítségével észlelhetőek és hatékonyan elkülöníthetők a HPV fertőzés jeleit mutató sejtek (enyhe hámelváltozás), a daganat megelőző állapotra utaló súlyos hámelváltozás és a valódi rákos sejtek is. A citológiai vizsgálat érzékenysége 60-80%, ami azt jelenti, hogy az esetek jelentős részében észrevétlen marad a kóros folyamat.

Kiegészítő vizsgálatok

• HPV-teszt: Az orvos HPV-tesztet is végezhet, ami kimutatja, hogy a méhnyakon jelen van-e az emberi papillomavírus (HPV).
• CINtec Plus vizsgálat: Kiegészítő vizsgálat, mely során a méhnyak felszínéről nyert sejtek speciális festési eljárást (p16 és Ki67 kettős immunfestés) követően kerülnek vizsgálatra. Segítségével felismerhetővé válnak a kórosan osztódó sejtek. Alkalmazására legtöbbször bizonytalan citológiai elváltozások esetén rák megelőző állapot igazolására, ill. kizárása céljából kerül sor.
• Kolposzkópia: A vizsgálat lényege, hogy a hüvelyi feltárás során egy speciális nagyító (kolposzkóp) segítségével megvizsgáljuk a méhnyak felszínét. A vizsgálathoz ecetsavas és jódos festést is használhatunk.
• Szövettani mintavétel (biopszia): Ha a Pap-kenet vagy az HPV-teszt eredményei aggasztóak, az orvos további vizsgálatokat rendelhet el, például szövettani mintavételt vagy biopsziát.

Kezelési lehetőségek

A rákmegelőző állapot tehát az esetek egy részében visszaalakulhat egészséges állapottá. A megfelelő diagnosztikus lépések - fizikális vizsgálat, biomarker vizsgálat, kolposzkópia, szövettan - segítenek eldönteni, hogy mi a valós helyzet a méhnyakon, és milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy ne jusson el a folyamat az invazív rákos állapotig.

Rákmegelőző állapotok kezelési lehetőségei:

• megfelelő esetekben szoros megfigyelés kezelés nélkül,
• szakorvos által javasolt kiegészítő lokális vagy orális készítmény,
• LOOP-konizáció,
• ritkábban hidegkés-konizáció.

A konizáció tulajdonképpen egy kisműtét, a méhnyak ék alakú kimetszését jelenti, melyet a legtöbb esetben már elektromos kaccsal végeznek. Az eljárás mindössze néhány percet vesz igénybe. Elvégezhető altatásban és helyi érzéstelenítéssel is, utóbbi esetben az egész eljárás ambuláns rendszerben történik.

Fontos tudni, hogy a konizáció diagnosztikus és sok esetben terápiás beavatkozás is egyben. Ez azt jelenti, hogy azon túl, hogy pontos szövettani eredményt biztosít, sokszor a teljes problémát is megoldja, amennyiben kimetszésre került a kóros rész, és a metszési síkok az ép szövetben vannak.

Megelőzés

A méhnyakrák kialakulása teljes mértékben megelőzhető. Ön is hozzájárulhat a daganat kialakulás kockázatának csökkentéséhez rendszeres méhnyakrákszűrésen történő részvétellel, valamint HPV által okozott megbetegedések ellen védelmet nyújtó oltás beadatásával.

HPV elleni védőoltás

A HPV elleni védőoltás nagyban csökkenti a méhnyakrák és egyéb HPV-vel összefüggő daganatok (szájüregi-, garat- és gégedaganatok) előfordulását. Ma Magyarországon többféle HPV elleni vakcina is forgalomban van, melyek csökkentik a leggyakoribb HPV típusok általi fertzés kockázatát. Az oltás bármely életkorban adható és javasolható mind nők, mind férfiak számára. A HPV elleni önkéntes védőoltást Magyarországon 2014-ben vezették be a 12. évüket betöltött, általános iskola 7. osztályába járó lányok számára. A védettség kialakulásához két oltásra van szükség, 6 hónap különbséggel. Ajánlott a szexuálisan aktív időszakot megelőzően megkapni a vakcinát. A szexuálisan aktív nők szintén részesülhetnek a vakcina védelméből, viszont a kialakuló védelmet korlátozhatja az éppen zajló HPV-fertőzés. A rendszeres méhnyakszűrés és az oltás együtt jelenti a legjobb módját a méhnyakrák elleni védekezésnek. Sem az oltás sem a méhnyakszűrés önmagában nem elegendő a megelőzéshez. Oltás után is szükséges a rendszeres méhnyakszűrés.

Életmódbeli tényezők

• Biztonságos szexuális élet: A HPV fertőződés kockázatának csökkentése érdekében javasolt a biztonságos szexuális élet.
• Dohányzás kerülése: A dohányzás fokozza a daganatos átalakulás valószínűségét. Amennyiben dohányzik, mihamarabb szokjon le!
• Rendszeres szűrővizsgálatok: Rendszeres méhnyakrákszűréssel könnyebben kiszűrhetőek a méhnyak rákmegelőző állapotai, ezáltal azok követhetőek és kezelhetőek, mielőtt kialakulna a valódi méhnyakrák.

tags: #rak #megelozo #allapot #mehnyalkahartya