Radnóti Miklós (1909-1944) a XX. század és a modern magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Irodalmunk egyik leghányatottabb sorsú költője, aki életével és munkásságával még is érettségi tételek közé került. Az iskolában sokat hallhattunk már róla, órákon legtöbbször csak társadalmának áldozataként és a legtragikusabb sorsú költőnkként emlegetik, akit még a haláltáborban is annyira hajtott az alkotási vágy, hogy éjszaka, pihenés helyett, vagy éppen menet közben ontotta magából gyönyörű költeményeit.
A születés tragédiája és a korai évek
A mai újlipótvárosi Kádár utca 8.-ban, asszimilált zsidó családban született. Születésekor édesanyja, Grosz Ilona (1881-1909) és utónevet nem kapott fiú ikertestvére életébe került. Ezt a traumát a költő élete végéig magában hordozta, több versében is megemlítette, az Ikrek hava című prózai munkájában írt róla. Édesapja, Glatter Jakab (1874-1921) kereskedő volt. 1911-ben újból megnősült, felesége az erdélyi zsidó származású Molnár Ilona lett, aki Radnótit úgy szerette, mint saját gyermekét, megteremtette számára a kellemes családi légkört. 1921. július 21-én agyvérzésben meghalt édesapja. Radnóti csak ekkor tudta meg, hogy az őt felnevelő asszony nem az édesanyja, és testvére, Ágika, a féltestvére.
Grosz Ilona utolsó levelei betekintést engednek a család tragédiát megelőző életébe. Az 1909. május 4-én, férjének írt utolsó levélben a várandósságával kapcsolatos ijedségről számol be, de meg is nyugtatja őt, hogy a baj már elmúlt. A szülés azonban a vártnál korábban indult meg, az ikrek világra jöttek, ám az édesanya és az egyik gyermek nem élte túl.
Erőltetett menet - dokumentumfilm
Tanulmányok és a költői kibontakozás
Szegeden diplomázott és doktorált, summa cum laude értékeléssel. A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának egyik alapító tagja volt. 1935-ben vette feleségül fiatalkori szerelmét, Gyarmati Fannit. Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelme legendássá vált, férfi és nő, akik egyenrangú félként éltek házasságban. Fanni volt a költő legjobb barátja és legnagyobb kritikusa is, az őszinteségen alapult a kapcsolatuk.
| Dátum | Esemény |
|---|---|
| 1909. május 5. | Radnóti Miklós születése Budapesten |
| 1934 | Doktori cím megszerzése Szegeden |
| 1935 | Házasságkötés Gyarmati Fannival |
| 1944. november | A költő halála Abda mellett |
A tragikus vég
1938-tól kezdve többször is behívták munkaszolgálatra. 1944-ben élete utolsó munkatáborába, Borba vezényelték. Ez alatt az idő alatt született többek között a Hetedik ecloga, vagy az Erőltetett menet. A költő és társai egészen a Győr melletti Abda községig jutottak, ahol viszont november 9-én mind a 22 foglyot agyonlőtték. A tömegsírt, ahova Radnóti került, 1946 nyarán találták meg. Ekkor azonosították az ő holttestét is, a zsebében talált fekete kis könyv, úgynevezett bori notesz alapján, amibe a tábor ideje alatt a költeményeit írta.
Radnóti Miklós élete és halála tragikus, de munkássága örökké él, és fontos helyet foglal el a modern magyar irodalomban. A halálát megelőző hónapokban írott verseiben a cselekvés vágya, a tehetetlenség és az otthon utáni vágyódás érzése kap hangot.