A petesejt az emberi reprodukció alapvető eleme, melynek fejlődése és érése rendkívül összetett folyamat. A petesejt létrejöttének helye a petefészek, ahol a fejlődő tüszők tartalmazzák. Ezek a gömb alakú struktúrák a petefészekkéregben helyezkednek el, és biztosítják a petesejtek megfelelő fejlődését és érését.
A petesejt fejlődése és érése
A nők már magzati korban rendelkeznek a legtöbb tüszővel, körülbelül 6-7 millióval. Születéskor ez a szám már csak körülbelül 1 millió, pubertáskorra pedig 300-400 ezer marad. A női élet folyamán mindössze 400-500 tüsző jut el az ovulációig, ami azt jelenti, hogy petesejtet bocsát ki. A tüszők száma meghatározott, véges, és a készlet folyamatosan fogy.
A tüszők fejlődése a pubertáskorban folytatódik, amikor a menstruációs ciklusnak megfelelően megérik egy-egy tüsző, és kibocsátja magából az érett petesejtet. Középidőben bekövetkezik a tüszőrepedés, és az érett petesejt kiszabadul a tüszőből, elhagyja a petefészket, majd megkezdi vándorlását a méh irányába. Ezután a petevezetékbe kerül, és a petevezeték falában lévő csillók mozgásával a méh üregébe jut.
Az ovuláció után a petesejt 24 óránál rövidebb időközönként termékenyülhet meg, míg a női testben lévő spermiumok 3-5 napig megőrizhetik megtermékenyítő képességüket. Ezeknek az időknek az összege egy nő termékeny napjai.
A tüszők típusai és méretei
A tüszők fejlődési szakaszai és méretei a következők:
- Primordiális tüszők: <0,03 mm
- Primer tüszők: 0,05-0,1 mm
- Szekunder tüszők: 0,2-0,4 mm
- Antrális tüszők: 2-10 mm (ultrahanggal már láthatók)
- Domináns tüsző: 16-25 mm (ovuláció előtt)
A domináns tüsző kiválasztódása
Egy ciklusban több tüsző indul növekedésnek, de csak egy válik dominánssá. Ez a tüsző lesz az, amelyik a leggyorsabban növekszik, a legtöbb ösztrogént termeli és a legérzékenyebben reagál az FSH-ra (tüsző stimuláló hormon). A többi tüsző visszafejlődik, miközben a kiválasztott tovább érik.
A petesejt minősége és az ovariális rezerv
Az ovariális rezerv annak felmérése, hogy a petefészek várhatóan milyen mértékben képes megtermékenyítésre alkalmas petesejteket létrehozni. Azonban az alábbi tesztekkel a petesejtek minőségét nem tudjuk vizsgálni, és azt sem tudjuk megmondani, hogy mennyi petesejt van még a petefészekben, amely alkalmas lesz a megtermékenyítésre. Ez azt jelenti, hogy azt sem tudjuk megmondani a tudomány jelen állása szerint, mennyi idő van még hátra, mielőtt a petefészek kimerül, azaz amikor megszűnik a hormontermelés és a nő a változókorba kerül.
A petesejt minőségének egyelőre a legjobb fokmérője az életkor. Csak abban az esetben kaphatnánk információt a petesejt minőségéről, ha a petesejteken, illetve az abból létrejött embrión végeznénk genetikai teszteket (PGS-t), ami egyelőre Magyarországon nem engedélyezett.
A petefészekben található tüszők mennyiségével kapcsolatban az AMH (anti-müllerian hormon) vizsgálatával juthatunk több információhoz. Az AMH, a petefészekben a tüszők által termelt hormon, és általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a szintje, annál több tüsző van a petefészekben, és minél alacsonyabb a szintje, annál kevesebb. A ciklustól függetlenül, vérvétellel vizsgáljuk.
A petesejt egészségét és a termékenységet nagyban befolyásolja, hogy a tüszőn belüli sejtek hogyan kommunikálnak egymással, különösen a petesejt és a körülötte lévő sejtek közti anyagcsere- és jelátviteli kapcsolatok. Fontos megérteni: nem minden tüsző tartalmaz petesejtet, és nem minden petesejt tud megtermékenyülni. Ez az egész folyamat önszabályozó, érzékeny az életmódra, stresszre, táplálkozásra, sőt az alvásra is.
Lombikprogram (IVF) és a petesejtek
Az asszisztált reprodukció, főleg az IVF-kezelés (szervezeten kívüli megtermékenyítés), sok pár esetében a szülővé válás egyetlen lehetséges útja. A kezelés egyik legfontosabb lépése a megfelelő embrió kiválasztása a beültetéshez, ami precíz és gondos minőségmeghatározást igényel.
Lombik beavatkozás során a petesejtek testen kívüli megtermékenyítése történik. Az IVF-kezelés eredményessége a petesejtek minőségétől is függ. A petesejtek, így az embriók minősége is természetes módon romlik a nők életkorának előrehaladtával. A 40. év betöltésével nemcsak a spontán terhesség kialakulásának esélye csökken, de egyre gyakoribbak a genetikai rendellenességek is a petesejtekben. Emiatt az IVF-kezelés eredményessége csökken és a terhesség közbeni szövődmények kockázata is magasabb.
A lombikbébi eljárás első lépése az ún. szuperovuláltatás, melynek során hormonkezelés eredményeként akár tíznél több érett petesejt is keletkezik egyetlen ciklusban. A petefészek-stimulációt olyan gyógyszerekkel (antiösztrogénekkel, gonadotropinokkal) végezzük, amelyek növelik a tüsző stimuláló hormon (FSH) szintjét a vérben. Ezeket a petéket megtermékenyítik, és néhányat (1-3) visszaültetnek a leendő anya méhébe. A megmaradt embriókat lefagyasztják, és később még mindig vissza lehet őket ültetni. Az embrió beültetése után több kulcsfontosságú folyamatra kerül sor. Az embrió igyekszik megtapadni a méh falán, amit a szaknyelv nidációnak nevez. Ha a beültetés sikeres, az embrió elkezdi termelni a hCG hormont, ami a terhesség korai indikátora.
A lombikprogram lépései II. | A Vágyott Gyermekekért | 9. rész
Alternatív megoldások a petesejt-hiányra és a terápiás klónozásra
Az erkölcsi kérdések és a törvényi megszorítások mellett tudományos, gyakorlati oldalról nézve sem problémamentes a terápiás klónozás. Az egyik nagy kihívás a kellő számú és jó minőségű petesejt előállítása.
Petesejt termelés mesterséges körülmények között
Az egyik lehetőség, hogy közvetlenül a petefészekből a még éretlen petéket távolítják el, és mesterségesen érlelik, azaz maturáltatják őket. A svédországi Karolinska Intézetben olyan emberi petesejtekkel dolgoznak, melyek az érésük utolsó fázisában vannak. Ezeket az éppen peteérés előtt álló sejteket a lombikbébi-program során távolítják el a petefészkekből, egyidőben a már teljesen érett és kilökődött peték begyűjtésével. Ezeknek a majdnem érett petéknek a végső érését már mesterséges körülmények között is végig tudják vinni a kutatók.
Evelyn Telfernek és munkatársainak először sikerült humán petesejteket létrehozniuk in vitro a legkezdetlegesebb stádiumból. A technika révén biztonságosabban lehet majd helyreállítani a korábban rákban szenvedő nők termékenységét. Ráadásul akár több száz petesejt is előállítható lehet egyetlen biopsziából, míg ma, ha egy hölgynél a kemoterápia előtt petesejt-fagyasztás céljából hormonális stimuláció történik, ennek eredményeként legfeljebb 10-15 petesejt nyerhető.
Állati petesejtek alkalmazása
Egy másik lehetőség állati petesejtek felhasználása. Még ha terápiás alkalmazásra nem is, de a szakemberek egy része szerint kutatási célokra mindenképpen érdekes megoldás lenne az állati petesejtek képességeinek kiaknázása egy humán testi sejt újraprogramozására. Az emlősök petesejtjei valószínűleg hasonló molekuláris mechanizmusokat alkalmaznak erre a feladatra, így akár a nyúl vagy az egér petesejtje alkalmas lehet a feladatra.
Az emberi sejtből és állati petéből származó hibridek előállítása a világ legtöbb országában tilos. Kellő körültekintés és szigorú szabályozás mellett azonban elképzelhető a rendszer alkalmazása, kizárólag kutatási keretek között. A kutatók véleménye megegyezik abban, hogy ezek a sejtek emberbe soha nem kerülhetnek vissza.
Más sejtek petesejtek helyett
Más kutatócsoportok teljesen új oldalról közelítik meg a kérdést. Olyan sejteket keresnek az emberi testben, melyek a petéhez hasonlóan képesek lennének újraprogramozni egy már differenciálódott sejtet. A legkézenfekvőbb sejttípus maga az embrionális őssejt lenne. A Harvard Egyetem kutatóinak sikerült felnőtt testi sejteket egyfajta embrionális állapotba visszahozni azzal, hogy embrionális őssejtekkel olvasztották őket össze.
Láthatjuk, hogy a kutatások igen szerteágazóak, és a különböző módszerek és megközelítési módok mind hozzájárulnak a genetikai újraprogramozás megértéséhez, közelebb visznek egy a gyakorlatban is használható rendszer kidolgozásához. A kutatók többnyire egyetértenek abban, hogy valószínűleg nincs egyetlen önmagában elégséges módszer arra, hogy a petesejt jelenleg még misztikus képességét, az újraprogramozást reprodukálni tudnánk. Valószínűleg a különböző eljárások kombinációja fogja meghozni a várt eredményt.
tags: #petesejt #letrejottenek #helye