Petefészek ciszta: Típusok, tünetek és kezelési lehetőségek

A petefészek ciszta az egyik leggyakoribb nőgyógyászati elváltozás, amely bármikor kialakulhat a pubertáskortól a menopauzáig. A ciszta lényegében nem más, mint egy, a petefészek állományában kialakuló, kötőszövetes tokkal körülvett, folyadékot tartalmazó tömlő. Bár a legtöbb fiatal vagy termékeny korban lévő nő esetében jelentkező petefészekciszta jóindulatú, az elváltozás típusa és mérete meghatározhatja, hogy szükség van-e orvosi beavatkozásra.

A petefészek anatómiája és a ciszták elhelyezkedése

A petefészek ciszták típusai és kialakulásuk

A petefészek cisztáknak több típusa ismert, amelyek kialakulása gyakran a menstruációs ciklussal függ össze:

  • Funkcionális ciszták: A leggyakoribb típusok, amelyek a petefészek működésével kapcsolatban alakulnak ki. Ide tartoznak a follikuláris (tüsző) ciszták, amikor a peteéréskor a tüsző nem reped meg, és a sárgatest ciszták, amelyek a sárgatestben felhalmozódó folyadék miatt jönnek létre.
  • Endometriózis (csokoládéciszta): A méh nyálkahártyája az egyedfejlődés korai szakaszában vagy a menstruációs vérrel a hasüregbe kerülve megtapadhat a petefészekben. A benne felszaporodó, folyékony csokoládéhoz hasonlítható váladék miatt nevezik "csokoládétömlőnek".
  • Dermoid ciszta: Fejlődési rendellenesség, amely az embrionális fejlődés során visszamaradt sejtekből alakul ki. Gyakran tartalmaz zsír-, szőr-, hajszövetet, akár csont-, fog- vagy porcelemeket is.
  • Policisztás ovárium szindróma (PCOS): Amikor a petefészekben a tüszőérés zavara miatt számos kis ciszta indul növekedésnek, de egyik sem érik meg teljesen.

Mik azok a petefészekciszták – Típusok, tünetek és kezelés

Tünetek és diagnosztika

A kisebb petefészek ciszta általában nem okoz érezhető tüneteket, és gyakran csak rutin nőgyógyászati vizsgálat során ismerhető fel. Ha mégis panasz jelentkezik, az alábbi jelek utalhatnak a rendellenességre:

  • Alhasi fájdalom vagy teltségérzet.
  • Vérzési rendellenességek vagy a menstruáció elmaradása.
  • Gyakori vizelési inger vagy a húgyhólyag nehezített ürítése.
  • Késszúrásszerű, olykor görcsös fájdalom.

A diagnózist felállító orvos számára a tünetek mellett a legtöbb segítséget az ultrahangos vizsgálat nyújtja. A vérből kimutathatók olyan paraméterek (tumormarkerek), amelyek egy esetleges rosszindulatú elváltozásra utalhatnak.

Ciszta típusa Jellemző tulajdonság Kezelési irány
Funkcionális Spontán felszívódik Ultrahangos kontroll
Endometriotikus Csokoládészerű bennék Műtéti eltávolítás
Dermoid Szöveti maradványokat tartalmaz Műtéti eltávolítás

Kezelési lehetőségek és szövődmények

A ciszták az esetek többségében nem igényelnek kezelést, mivel spontán felszívódnak. Súlyosabb esetekben, vagy ha a ciszta nagy méretű, esetleg megcsavarodik (torquatio), műtéti beavatkozás válhat szükségessé. A legkíméletesebb megoldás a ciszta leszívása (punkciója), azonban mivel így a cisztafal visszamarad, fennáll a kiújulás esélye. A végleges eltávolítás ma már leginkább hastükrözéses (laparoszkópos) úton történik, amely kisebb metszéssel jár és gyorsabb gyógyulási időt tesz lehetővé.

Laparoszkópiás műtéti eljárás menete

A petefészek ciszta bármikor kialakulhat, néha akár méhen belül, leány magzatokban is észlelhető ultrahang vizsgálat során. Bár a kialakulását nem lehet teljes mértékben megelőzni, a hormontartalmú fogamzásgátlók alkalmazása csökkenti egyes cisztatípusok előfordulási gyakoriságát. A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat rendkívül fontos az elváltozások idejekorán történő felismerése érdekében.

tags: #petefeszek #ciszta #magzati #korban