Az egészségügyről szóló 2007. évi CLIV. törvény 219. § (1) b) pontja szerint a perinatális halálesetek kórbonctani vizsgálata kötelező. A törvény a perinatális halál kategóriáját a méhen belül elhalt magzatok esetében a 24. terhességi hét utáni időszakra, illetve az élve született, de 168 órán belül elhalálozott újszülöttekre vonatkoztatja. A magzat és a mellékrészek kórbonctani vizsgálata fontos kiegészítő információkat nyújt a méhen belüli elhalás hátterének megismeréséhez.
A perinatális halálozás jogi szabályozása többféle jogszabályt érint, melyek célja az esetek pontos dokumentálása, az okok feltárása és a szükséges eljárások meghatározása. A 377/2023. (VIII. 10.) Korm. rendelet módosította a halottvizsgálattal összefüggő kormányrendeleteket, bevezetve az elektronikus halottvizsgálati bizonyítványt és a mentőtisztek bevonását a helyszíni halottvizsgálatba.
A perinatális halál definíciója és jogi keretei
Az Eütv. (Egészségügyi törvény) meghatározása szerint:
- Klinikai halál: a légzés, a keringés vagy az agy működésének átmeneti megszűnése, amely nem jelenti a halál vagy az agyhalál beálltát.
- Agyhalál: az agy - beleértve az agytörzset is - működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése.
- Halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul.
Perinatális (szülés körüli) halálról akkor beszélhetünk, ha:
- a halál a méhen belül a terhesség 24. hete után következett be, vagy
- ha a méhen belül elhalt magzat hossza a 30 cm-t vagy tömege az 500 g-ot eléri, illetve
- amikor a halál az újszülött megszületését követő 168 órán belül következik be, függetlenül az újszülött hosszától vagy tömegétől.
Korai vagy középidős magzati halál:
- a 24. hétig vagy annál rövidebb ideig az anya méhében lévő magzat, ha az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adja; vagy
- ha a magzat kora nem állapítható meg, és a magzat testtömege az 500 grammot vagy a testhossza a 30 cm-t nem éri el, ide nem értve azon ikerszülés esetét, ahol legalább az egyik magzat élve született.
A 34/1999. (IX. 17.) NM rendelet (a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet korábbi jogszabálya) 3. § (2) bekezdése szerint halva születettnek (késői magzati halottnak) kell a magzatot tekinteni, ha 24 hétnél hosszabb ideig volt az anya méhében, és az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adta. Vetélést (korai, illetve középidős magzati halált) kell megállapítani, ha a magzat az anya testétől történt elválasztás után az élet semmilyen jelét nem adta, és 24 hétig vagy annál rövidebb ideig volt az anya méhében, illetve, ha a magzat kora nem állapítható meg, és testtömege az 500 grammot, testhossza a 30 cm-t nem érte el.

A halottvizsgálat új szabályai és a mentőtisztek szerepe
A 377/2023. (VIII. 10.) Korm. rendelet célja a helyszíni halottvizsgálat folyamatának modernizálása. A mentőtisztek bevonása a helyszíni halottvizsgálatba, valamint az adminisztráció egyszerűsítése, elektronizálása révén az Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítvány (eHVB) bevezetése történik meg.
A rendelet alapján:
- A mentőtiszt az előírt célirányos képzés után jogosulttá válik a halál bekövetkezte módjának valószínűsítésére.
- A helyszíni halottvizsgálatot csak természetes halál esetén végezheti. Nem természetes halál esetén kizárólag orvos járhat el.
- Amennyiben a mentőtiszt a halál természetes módját nem tudja valószínűsíteni, a holttestet a legközelebb eső patológiára kell beszállítani.
- A mentőtiszt csak abban az esetben szállíttathatja az elhunytat a temetkezési helyre, ha a kezelőorvos elérhető, megerősíti a természetes módon bekövetkezett halált, és eltekint a boncolástól.
- A mentőtisztekre vonatkozó új szabályok 2024. január 1-jén léptek hatályba.
A helyszíni halottvizsgálatot végző mentőtiszt a halottvizsgálati bizonyítvány bizonyos adatait jogosult kitölteni, de perinatális halálozás esetén nem végezhet helyszíni halottvizsgálatot. Nem természetes módon bekövetkezett haláleset valószínűsítése esetén a vizsgálatot meg kell szakítani, és azt kizárólag arra feljogosított orvos folytathatja.
Az Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítvány (eHVB)
2024. január 1-jétől bevezetésre kerül az Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítványt Kiállító Rendszer (eHVB rendszer). Ez egy olyan adattartalmú halottvizsgálati bizonyítvány űrlap kialakításával történik, amely megfelel a szakmai-közigazgatási igényeknek. Az új adattartalmú halottvizsgálati bizonyítvány teljeskörűen felváltja a régi változatot.
A halottvizsgálati bizonyítvány igazolja a halál tényét és okát, s ez alapján állítja ki az illetékes anyakönyvi hivatal a halotti anyakönyvi kivonatot, ami szükséges a temetéshez is. Ha a halál oka nem egyértelmű, a bizonyítványt csak a kórbonctani vizsgálat után adják ki.

Kórbonctani vizsgálat és a kivizsgálás fontossága
Intézményben történt haláleset után kórbonctani vizsgálatra kerül sor, kivéve, ha a hozzátartozó kérvényben kéri ennek elmaradását. Intézményen kívüli haláleset esetén nem kerül sor boncolásra, ha a halál oka egyértelmű és természetes eredetű.
Kötelező a boncolás, ha:
- a halál oka nem állapítható meg egyértelműen;
- felmerül a nem természetes halál gyanúja;
- a haláleset röviddel a születés után történik (perinatális haláleset);
- az elhunyt szervátültetés donora vagy fogadója volt;
- az elhunyt foglalkozási eredetű betegségben szenvedett, és felmerül a gyanú, hogy ez okozta halálát;
- ha az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van.
A halvaszületést (intrauterin magzati elhalás) gyakran a 20. terhességi héten vagy ezt követően bekövetkező magzati veszteségként definiálják. Az esetek körülbelül fele a 28. terhességi hét után jelentkezik; ez esetben késői halvaszületésről beszélünk, mely nagyobb eséllyel előzhető meg. Bár sok tényezőt hoztak már kapcsolatba a halvaszületéssel, a terhesek többsége ilyen tényezők fennállása esetén is élő újszülöttet hoz világra. A halvaszületés okainak besorolására és azonosítására egy sor osztályozási rendszert alkottak már. A specifikus okra sajnos sokszor az alapos elemzés sem derít fényt. Ez különösen a harmadik trimeszterben előforduló halvaszületések esetében igaz. A halvaszületés mögött esetlegesen meghúzódó okok kivizsgálásának fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni.
A kórbonctani vizsgálat során a magzat és a mellékrészek részletes elemzése történik meg. Jellegzetes morfológiai képpel, minor anomáliákkal járhatnak bizonyos kromoszomális rendellenességek, valamint a vércsoport-inkompatibilitás kapcsán, illetve egyéb okból kialakuló magzati hydrops. A kórbonctani vizsgálat a szervek szintjén is kimutathat fejlődési rendellenességeket. Fontos a méhen belüli fejlődés értékelése is. Az esetek egy részében a specifikus okok azonosíthatók, ami segíthet a jövőbeli megelőzésben és a családok tájékoztatásában.

Az antifoszfolipid-szindróma mint a magzati elhalás oka
Tisztázatlan hátterű méhen belüli elhalás következhet be olyan terheseknél is, akiknél a kivizsgálás során pozitívnak bizonyul lupus anticoagulans, és az antikardiolipin-IgG antitestek szintje emelkedett. Az antifoszfolipid-szindróma a magzati elhalás ritka oka. Ebben az esetben a több mint 12 hetes különbséggel megismételt laboratóriumi tesztek ismét pozitívnak bizonyulnak, és a terhesség kedvezőtlenül végződik. Amennyiben más tényező nem igazolódik a magzati elhalás hátterében, úgy a későbbi terhességek során célszerű felajánlani az antifoszfolipid-szindróma kezelésének lehetőségét.
Az antifoszfolipid szindróma: TMA-k és terhesség - Dr. Karen Breen
Temetés és hozzátartozói juttatások
A halottvizsgálati bizonyítvány kiállítása után a temetkezési vállalat gondoskodik a halott elszállításáról és a temetés lebonyolításáról. A temetés megszervezéséről alapvetően a hozzátartozók gondoskodnak.
A temetés költségeihez a helyi önkormányzattól temetési segély kérhető. Egyes településeken a rászorulók rendkívüli települési támogatásra is jogosultak lehetnek.
Az elhunyt özvegye pénzügyi ellátásra jogosult, ez az özvegyi nyugdíj. Árvaellátásra a kiskorú vagy még tanuló gyermekek jogosultak.
tags: #perinatalis #halalozas #jogszabaly