Éjszakai és nappali bevizelés gyermekkorban: okok, diagnózis és kezelés

Az enurézis (bevizelés) olyan állapot, amikor a gyermek akaratlanul, nem megfelelő helyre (ruházatba, ágyba) üríti vizeletét olyan életkorban, mikor a kontinencia (visszatartás) már elvárható lenne (4-5 éves kor). Sok szülőnek okoz fejtörést, ha gyermeke óvodás korú, de még bepisil, és ez a probléma nem ritka, hiszen a 4 és 15 év közötti gyerekek körülbelül 10 százalékát érinti.

A szobatisztaság kialakulásának feltételei

A szobatisztaság kialakulásának több feltétele van: ép anatómiai és élettani viszonyok, ép neurohormonális szabályozás, ép mentális fejlődés és kiegyensúlyozott mentális állapot. A gyermek akkor áll készen a szobatisztaságra, ha záróizmait képes önállóan kontrollálni, nagymozgása kellően fejlett ahhoz, hogy önállóan képes járni és tárgyakat mozgatni, nyelvi fejlődése elérte azt a szintet, hogy képes szükségleteit kifejezni, pár utasításból álló parancsokat megérteni, valamint kellő motivációval rendelkezik a széklet- és hólyagfunkciók kontrollálására.

A szobatisztaság minden gyermeknél fokozatosan alakul ki: 1,5 éves kor körül a gyerek figyeli, mire való a WC, 2 éves kor körül kíváncsian ki is próbálná. 2,5 éves korra már kezdi jelezni, ha pisilni-kakilni kell, és kedvező esetben 3 éves kor körül kialakul a szobatisztaság, de ez inkább a nappali időszakra értendő. Az éjszakai szobatisztaság már egy kicsit több időt igényel, a megbízható szint elérése 5,5-6 éves korban várható.

Az enurézis típusai és előfordulása

A bevizelés lehet primer, ha a szobatisztaság még nem alakult ki, pedig a gyermek életkorától az már elvárható, vagy szekunder, ha a tünetek megjelenését megelőzően már legalább hat hónapon át szobatisztaság állt fenn. Akkor tekinthető problémának, ha hetente legalább kétszer előfordul a bevizelés nappal vagy éjjel, olyan életkorban, amikor a kontinencia már elvárható (5 éves kor felett).

Az éjszakai ágybavizelés többféle módon is előfordulhat:

• Elsődleges forma: amikor az életkora már indokolná, de a gyermek mégsem képes arra, hogy éjjel vissza tudja tartani a vizeletét, nem válik szobatisztává.
• Másodlagos forma: ha legalább fél évig jól működő szobatisztaság után újra előfordulnak vizelet-visszatartási problémák.
• Monoszimptómás bevizelés: ha csak alvás közben jelentkezik a probléma (az esetleges délutáni alvást is ideértve).
• Nem monoszimptómás bevizelés: ha nappal, éber állapotban is vizelési zavarok lépnek fel, például gyakori vizelés (poliuria) vagy a vizelet-visszatartás képtelensége (inkontinencia).

Az életkor előrehaladtával a funkcionális éréssel párhuzamosan spontán meggyógyulhatnak. Szorongó gyermekeknél gyakrabban fordul elő, fiúknál minden életkorban kétszer gyakoribb probléma.

A bevizelés okai

Fontos a megkülönböztetés organikus (szervi eredetű) és nem organikus (pszichés) eredetű bevizelés között, mert ez meghatározza a további kezelést.

Testi okok

A bepisilés (enurézis) hátterében állhatnak genetikai tényezők (családi halmozódás). Ha mindkét szülőnél probléma volt a vizeletszabályozással, nagyobb valószínűséggel fog előfordulni a gyermeknél is. Az okok között szerepel az éjjeli fokozott vizelet-kiválasztás is, melynek hátterében hormonális probléma is állhat (antidiuretikus hormon alacsony szintje).

Egyéb testi okok:

• Késés a fejlődésben: a gyermek az átlagosnál később tanulja meg a megtelt húgyhólyag által kiváltott reflex gátlását. Ez a jelenség ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) esetén gyakoribb.
• Húgyhólyag kicsi mérete: ez az anatómiai adottság primer éjszakai ágybavizelést okozhat, amit sokszor nappali inkontinencia is kísér.
• Ébredési zavar: a kisebb gyerekek általában a mélyalvási fázisból nem ébrednek fel a vizelési ingerre, a nagyobbak pedig az álomalvás fázisából ébrednek nehezebben.
• Cukorbetegség: a gyermekeknél is egyre gyakrabban jelentkező cukorbetegség fokozott szomjúságérzettel, gyakoribb és nagyobb mennyiségű vizeletürítéssel jár, ami éjszakai ágybavizeléshez vezethet.
• Vesebetegségek és húgyúti fertőzések: ezek is okozhatnak bepisilést.
• Székrekedés és hüvelygyulladás (vaginitis).

A bepisilés kiváltó tényezői lehetnek a koffein-tartalmú italok fogyasztása az esti órákban, a krónikus visszatartás, valamint húgyúti fertőzések gyógyulását követően is gyakrabban alakulhat ki.

Pszichés okok

A negatív, stresszes események, változások, veszteségek a család életében szintén a bepisilés kiváltói lehetnek. A gyermek szobatisztaságra szoktatásánál gyakori probléma lehet a túl korai, vagy túl erőszakos szoktatás és a jutalmazás elmaradása. A szoktatás időszakában történt negatív életesemények (szeparáció, testvérszületés, kórházi tartózkodás, bölcsődébe, óvodába kerülés) is megnehezíthetik a folyamatot.

A regresszió sajátos gyermeki reakció, amikor a szorongás, a tartós fáradtság, túlzott teljesítményelvárások hatására a gyerek visszatér korábbi életkorára jellemző viselkedés-mintákra. Ennek kapcsán is jelentkezhet újra a bepisilés problémája.

A már szobatiszta gyerekeknél - akár idősebb korban is - valamilyen lelki trauma is kiválthatja az ágybavizelést. A kiváltó ok lehet:

• egy szeretett személy vagy tárgy elvesztése;
• jelentősebb változás (pl. költözés, iskolaváltás, testvér megszületése);
• egyéb változás a gyermek megszokott életvitelében;
• szexuális zaklatás: más viselkedésbeli változásokkal és testi tünetekkel együtt jelentkezve.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha gyermeke öt-hat éves korára sem lesz éjszaka is stabilan szobatiszta, vagy féléves szobatisztaság után újra problémákat tapasztal, forduljon a gyermekorvoshoz, aki szükség szerint gondoskodni fog a további vizsgálatokról.

Aktív terápiás ellátás nem szükséges abban az esetben, ha a gyermek és a szülők számára a tünetek nem annyira zavaróak, és a gyermek még nincs hat éves.

Diagnosztizálás

Az orvosi vizsgálatok kitérhetnek a húgyhólyag-eltérésekre is, az idegrendszeri-hormonális érést is megvizsgálják, megnézik azt is, nem áll-e a háttérben neurológiai (ébredési) zavar, és a pszicho-szociális tényezők feltárására is sor kerül a bepisilés okainak megismerésekor. Az orvos fájdalommentes képalkotó vizsgálatokat is kérhet (ultrahangvizsgálat, urodinámiás vizsgálatok).

A kivizsgálás során az ágybavizelés hátterében keresni kell, hogy jól működik-e a gyermek veséje, van-e a húgyutaknak anatómiai eltérése, van-e beidegzési zavarra utaló eltérés, megfelelő méretű-e a húgyhólyag, illetve nem termelődik-e túl sok vizelet. A vesefunkció megítélése vérvétellel történik.

A vese és a húgyutak anatómiai rendellenességeinek keresésében a hasi ultrahang-vizsgálat segít. Beidegzési zavar, olyan esetben merül fel, ha a vizelési problémák mellett széklettartási zavar is fennáll, ha a gyermeknek vizelettartási problémái vannak, vagy pisilés után jelentős mennyiségű vizelet marad a hólyagjában, esetleg késik a nappali szobatisztaság. A gerinccsigolya-ívek záródásának zavarára utalhat, ha az ágyéki gerinc feletti bőrön fokozott szőrnövekedés látható. Ennek vizsgálata röntgennel történik.

A hólyagkapacitás mérése két módon történik. A gyermek visszatartja a vizeletét amíg csak tudja, majd megmérjük a húgyhólyag térfogatát hasi ultrahang-vizsgálat segítségével. Az egyszeri ultrahangos mérés mellett fontos információt jelent számunkra a funkcionális hólyagkapacitás, ami arról tájékoztat bennünket, hogy éber állapotban mennyi pisinek kell ahhoz a hólyagban lenni, hogy a gyermek elmenjen WC-re.

Az elégtelen hormontermelés gyanúja akkor merül fel, ha éjszakai szomjazás mellett a reggeli első vizelet híg, alacsony a fajsúlya. Ezt az egyszerű vizsgálatot három különböző alkalommal érdemes elvégezni. A cukorbetegség vizsgálata éhgyomri vérvétellel történik, míg a vese gyűjtőcsatornáinak megbetegedését a vizelet vegyhatásának (pH) vizsgálatával zárjuk ki. A vizelettel történő fokozott kalcium ürítés is irritáló hatással lehet a húgyhólyagra.

A kivizsgálás részét képezi a húgyúti fertőzés kizárása. Ehhez fertőtlenítőszeres, alapos gáttáji lemosás után középsugár vizeletminta leadása szükséges. A vizeletben fehérvérsejtek vagy genny jelenlétét keressük, ami gyulladásra utal.

Ha nem derül fény szervi okra, szóba jön a pszichológiai vizsgálat, esetleg kezelés. A pszichológiai okokat gyermekpszichológusnak kell felderítenie és kezelnie.

Kezelési lehetőségek és tanácsok szülőknek

A terápiás ellátás része a tanácsadás (a bevizelésre adott megfelelő reakció megbeszélése a szülővel, életmódbeli tanácsok). A legtöbb gyermek idővel kinövi ezt a problémát, így ha az esetlegesen fennálló és kezelendő okokat (cukorbetegség, húgyúti fertőzés stb.) kizárják, akkor sok esetben nincs egyéb teendő.

A szülőknek be kell látni, hogy a szobatisztává válás alapesetben is egy sokéves tanulómunka és érés eredménye, amit nem szabad siettetni, erőltetni, mert ezzel az enurézisnek éppen mi magunk ágyazhatunk meg. Semmiképpen se szidjuk, pláne ne büntessük meg a problémával küzdő gyermeket, mert az ilyen típusú reakciókkal a kicsi szégyenérzetét erősítjük.

Jó tanácsok a szülők számára

• Nyugodt környezet és napi rutin: A gyermeknek legyen egy stabil napi ritmusa, amibe beletartozik az elalvás ideje is. A lefekvés előtti rituálék (könnyű vacsora, fürdés, meseolvasás) is fontosak.
• Folyadékfogyasztás: Kerüljük a túl sok folyadékot lefekvés előtt, ugyanakkor napközben bátorítsuk a gyereket arra, hogy minél többet igyon. Kerülendők a vízhajtó hatású, koffein tartalmú üdítők.
• Vizelési szokások: Napközben a vizelési inger jelentkezésekor kérjük meg a gyermeket, hogy tartsa vissza egy ideig a vizelését, ezzel fejleszthető a vizelettartási funkció. Vagy kérjük meg, hogy járjon rendszeresen (2-2,5 óránként) a WC-re, ne tartogassa a pisit, és ha egy kicsi siker is van, azonnal dicsérjük meg.
• Alváshigiéné: A szobája legyen csendes, az ágya biztonságot nyújtó, otthonos. Kerüljük a félelmet okozó, a gyerek számára nehezen feldolgozható képi-, és hanghatásokat, a nem az életkorának megfelelő műsorokat!
• Ébresztő eszközök: Léteznek olyan ágybetétek, amelyek bepisilés esetén hangjelzéssel riasztanak. Ezek 1-3 hónap alatt segíthetnek annak a reflexnek kialakításában, hogy vizelési inger esetén ébredjen fel a gyermek.
• Gyógyszeres kezelés: Az éjszakai vizeletkiválasztást csökkentő ADH-hormon alacsony szintje esetén gyógyszeres hormonpótlás jöhet szóba. A simaizom sejtekre ható (oxybutyin) gyógyszer segítheti a hólyag ellazulását.
• Pszichológiai támogatás: Amennyiben szervi oka nem igazolódik az állapotnak, az éjszakai ágybavizelés hátterében komoly szorongásos panaszok feltételezhetők, amelyek feltárása és kezelése gyermekpszichológus közreműködését is igényelheti.

Nappali becsurgás és magzatvíz-folyás megkülönböztetése

A nappali becsurgások sokkal több gyermeket érintenek, mint gondolnánk. A szülők általában nem foglalkoznak vele, többnyire elintézik azzal, hogy a gyermek eljátssza az időt. Van, amikor tényleg erről van szó, de ha gyakran előfordul, akkor muszáj kivizsgálni, hogy mi áll a hátterében. Lehet, hogy valami fertőzés áll fenn, de gyakran előfordul, hogy például a gyermek vizelés közben nem üríti ki rendesen a hólyagot, kialakul egy helytelen vizelési technika, ami rögzül.

A terhesség utolsó heteiben gyakori a megmagyarázhatatlan nedvesség-érzet a kismamák körében. Sokan aggódnak, izgulnak, vajon magzatvíz-folyást tapasztalnak-e, vagy csupán természetes hüvelyi váladék figyelhető meg. Amennyiben a hüvely vegyhatása lúgosba csap át, az jelezhet magzatvíz-szivárgást, de jelentheti egy fertőzés meglétét is. Ha a váladék okozta elszíneződés a tesztcsíkon lúgos tartományba esik, akkor ugyan nem mindegy, hogy magzatvíz vagy fertőzés okozta, de abból a szempontból mindegy, hogy mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

A fehérneműbe helyezett vegyhatást mérő csík (indikátor papír) könnyen átnedvesedik és mutatja a vegyhatást. Ha a csík kékre vagy zöldre színeződik, magzatvíz-szivárgás vagy hüvelyi fertőzés van jelen. Azonnal keresse fel orvosát, vagy egy kórházat. A magzatvíz-szivárgás növeli a fertőzések kockázatát, mind a kismama, mind a magzat számára.

tags: #bepisiles #mint #a #magzatviz