A Paksi Bóbita Bölcsőde új csoportokkal bővült, így már 130 kisgyermeket tudnak fogadni, miközben új munkahelyeket is teremtettek. Minden paksi kisgyermek, akinek szülei igényelték, részesülhet bölcsődei ellátásban, köszönhetően két gyermekcsoport szeptemberi megnyitásának. Erről az intézmény fenntartója, Paks Város Önkormányzata döntött.
Lukácsi-Magyar Melinda, a Paksi Bóbita Bölcsőde vezetője elmondta, 26 kisgyermeket tudtak fogadni a két csoportban, így a két telephelyen - a Kápolna utcában és az Ifjúság úton - működő intézmény immár 130 férőhelyesre bővült. Ezzel a lépéssel munkahelyteremtés is megvalósult, hiszen négy kisgyermeknevelőt és egy bölcsődei dajkát alkalmaz az eddigieken felül az intézmény. Az önkormányzat régóta fennálló problémát orvosolt, hiszen az utóbbi években állandósult a bölcsődei férőhelyhiány.
Szeptembertől két új csoportot nyitottak a Paksi Bóbita Bölcsőde Ifjúság úti épületében, így összesen már 130 gyermek felügyelete, gondozása biztosított az intézmény két épületében. A csoportszobák megnyitására az évek óta fennálló várólista miatt volt szükség. Minden paksi kisgyermek, akinek szülei igényelték, részesülhet bölcsődei ellátásban, köszönhetően két gyermekcsoport szeptemberi megnyitásának. Erről az intézmény fenntartója, Paks Város Önkormányzata döntött.
Ezzel a lépéssel munkahelyteremtés is megvalósult, hiszen négy kisgyermeknevelőt és egy bölcsődei dajkát alkalmaz az eddigieken felül az intézmény. Az önkormányzat régóta fennálló problémát orvosolt, hiszen az utóbbi években állandósult a bölcsődei férőhelyhiány, tette hozzá Lukácsi-Magyar Melinda. Szeptembertől megszűnt a várólista, sőt, jelenleg van két üres férőhely a bölcsődében.
A bölcsődei ellátást a dolgozó, munka világába visszatérő szülők vehetik igénybe nulla és három év közötti gyermekeik számára, de előfordul, hogy szociális, gyermekvédelmi okok miatt veszik fel a kisgyermekeket.
A bölcsőde épülete pavilon rendszerű, a meglévő épületből jelenleg egy pavilont és a hozzá tartozó játszóudvart használják a gyermekek. Az udvart sok füves terület, árnyat adó fák teszik kellemes játszóhellyé, valamint nagymozgást fejlesztő játékok biztosítják a kicsik mozgásfejlődését. Az udvaron nagyméretű homokozó, telepített játékeszközök valamint sok motiváló játék (pl. A kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége a játék, így a bölcsődei nevelés leghatékonyabb eszköze is. Elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és szociális fejlődését is.
A Paksi Bóbita Bölcsőde a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi Ilyés Gyula karának gyakorló intézménye. Székhelye: 7030 Paks, Ifjúság u. 12.
A paksi Villany utcában, egy újépítésű, négylakásos társasház alsó szintjén található az MVM Atommanók bölcsőde. A csoportszobákon túl száz négyzetméternyi füves udvar, és egy nagy, árnyékolt terasz is tartozik - a megszokott bölcsődei udvari játékok mellett a nyári melegben szolárzuhany és párakapu várja a kicsiket.
Az MVM Atommanók bölcsődében a Katica és a Pillangó csoportokban - világos, tágas, modern és magas pedagógiai minőségű játékokkal és bútorokkal felszerelt szobákban - szakképzett kisgyermeknevelők és csupaszív segítő munkatársak várják mindennap az apróságokat. Rajtuk kívül egy koordinátor segíti az intézmény működését, aki vezetői feladatai mellett a csoportokban helyettesítést lát el.
Az MVM Atommanók bölcsőde hétköznaponként 7 és 17 óra között tart nyitva, de igény esetén rugalmasan tudnak alkalmazkodni a szülők munkarendjéhez. Az intézménybe 6 hónapos kortól 3 éves korig járhatnak a gyermekek.
Paks polgármestere, Szabó Péter hozzátette, hogy örömteli, hogy egy régen bezárt és veszni látszó épületet adhatnak vissza a városban élő kisgyermekes családoknak. Az ünnepélyes átadással november 26-án fejeződött be a Kápolna utcai bölcsődeépület teljes körű rekonstrukciója. A projektre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) nyert bruttó 923.916.900 forint pályázati támogatást Paks Város Önkormányzata 2019-ben. A száz százalékban támogatott projekt keretében megtörtént az épület és az udvar teljes körű felújítása bruttó 670 millió forintból.
A rekonstrukció során mindhárom pavilonban két-két csoportszobát alakítottak ki, valamint játéktárolókat, és vizesblokkokat. Az udvaron megújult a zöldfelület, minden pavilonhoz készült új homokozó árnyékolótetővel. Az eszközbeszerzésre bruttó 70 millió forint állt rendelkezésre, ennek keretében a háztartási nagygépektől a melegítőkonyha felszerelésén át, új bútorzat, új textíliák, korszerű kül- és beltéri játékok gazdagítják a bölcsődét.
A parkolókat bruttó 56 millió forintból alakították ki: 14 megállóhelyet a pályázatból finanszírozott az önkormányzat, 18 parkoló árát pedig a város saját forrásából állta. A kivitelező a PSN Építőipari Kft.
A paksi atomerőmű építése 1979-ben kezdődött. Ötven éve helyezték el ünnepélyes keretek között az alapkövét, pedig akkor már hat éve építették a paksi atomerőművet. A négy reaktorblokkos erőmű bővítését már akkor előkészítették, amikor még az első blokk sem volt átadva, ám az ötödik és hatodik reaktorblokk sem akkor, sem azóta nem épült meg.
„Amióta megszületett az elhatározás, hogy a Szovjetunió segítségével Pakson megépítik az első magyar atomerőművet, hazánkban is új szakasz kezdődött az atomtechnika terén. Az eddigi, főként kutató és kísérleti munka az atomenergia ipari hasznosításának problémáival bővült ki” - adott hírt 1969 januárjában a Népújság arról, hogy hamarosan elindul a 20. század egyik legjelentősebb magyarországi nehézipari beruházása.
A paksi atomerőmű építéséről 1966-ban döntöttek, a földmunkák három évvel később kezdődtek el, igaz, a munkálatokat még abban az évben le is állították. Pedig az építkezést megelőzte egy háromnapos atomtechnikai tanácskozás is, ahol Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes - a Népújság beszámolója szerint - biztosította a hallgatóságot, hogy „az ilyen irányú terveinket reálisan csak a Szovjetunióban folyó fejlesztésre lehet alapozni.
A paksi atomerőmű tervezése és előkészítő munkálatai során igen jó együttműködés alakult ki a szovjet és a magyar tervező és üzemeltető szervek között. A Szovjetunióban található novovoronyezsi erőműbe szervezett üzemlátogatások több mint indokoltak voltak, mert a paksi atomerőművet ennek mintájára tervezték. A tervezés és az előkészítés jóformán teljes egészében a Szovjetunióban történt, a magyar lakosságot pedig leginkább csak arról tájékoztatták, hogy a folyamat jó ütemben halad, illetve, hogy a tervek elkészültek.
A Szovjetunió és Magyarország között létrejött 1966-os államközi megállapodás értelmében az atomerőművet Paks mellé, a 6-os főút és a Duna közé tervezték. Paks ideális helyszínnek bizonyult, mert a Duna magyarországi szakaszának alsó-középső folyásán elég nagy a vízhozam ahhoz, hogy biztosítsa a reaktorok hűtését, ráadásul egy főútvonal is haladt már erre.
Röviddel a földmunkák elkezdését követően az építkezés 1969-ben átmenetileg leállt, aminek okait azóta is jótékony homály fedi. Annyi azonban bizonyos, hogy az építkezést 1974-től folytatták. Az ünnepélyes alapkő-letételre viszont csak 1975. október 3-án került sor. Mire a paksi atomerőmű alapkövét elhelyezték, az erőmű építkezésén - az Atomenergetikai Múzeum leírása szerint - már mintegy 2500 munkás dolgozott.
Az Atomerőmű lakótelepen, a Fenyves utca a Kishegyi út felé nézve 1981-ben. A Magyar Nemzet 1974 márciusában még jövő időben írt a majdani új városrészről: „A Dunára is szép kilátást nyújtó dombtetőn épül a modern lakónegyed. A panelekből összeszerelt, négyemeletes házsorba júliusban költöznek be az első lakók. 1980-ig évente 200 lakás átadásával számolnak. Az új házak gyűrűjében tető alatt van és az év végére elkészül a 3000 adagos konyha és étterem. Épül a szolgáltatóház, amelyben ABC-áruház, posta, patyolatszalon kap helyet. Kitűzték az orvosi rendelő helyét.”
Az újonnan betelepülők két nagy csoportja költözött a lakótelepi panelekbe: a lakások egyik felét annak a több ezer építőmunkásnak utalták ki, akik hosszú távra Pakson maradtak, mert vagy az urbanizációt szolgáló épületek felépítésében vettek részt, vagy a leendő atomerőmű üzemi területén dolgoztak.
A település azonban még az előtt két részre szakadt, hogy az első atomreaktort üzembe helyezték volna. A lakótelepen élőkre a helyiek évtizedekig csak „jöttmentekként” hivatkoztak, a feszültséget pedig az is szította, hogy az eredetileg mezőgazdaságból és a helyi konzervgyári munkából élő őslakosok rövid időn belül azzal szembesültek, hogy ők érzékelhetően kevesebb jövedelemből kénytelenek megélni.
Noha az 1960-as évek végén a nehézipari fejlesztésről még úgy adtak hírt a napilapok, hogy 1975-re készen is lesz az ország első - és azóta is utolsó - atomerőműve, az első reaktorblokkot csak 1982 decemberében, a VI. ötéves terv keretében sikerült átadni, akkor is csak a próbaüzem indult el.
Időben elindult viszont a szakemberképzés: Budapesten a Központi Fizikai Kutatóintézetben és Debrecenben az Atommagkutató Intézetben korábban is volt már egy-egy kutatóreaktor. A leendő szakemberek képzéséhez a Műegyetemen már 1970-ben oktatóreaktort létesítettek. Az 1966-ban aláírt államközi egyezmény alapján Pakson épülő atomerőmű szakemberigénye ugyanis mind minőségileg, mind mennyiségileg korábban nem ismert kihívások elé állította a magyarországi oktatást.
Az első reaktorblokk jól vizsgázott, ünnepélyes átadását követően a többi blokkot már villámgyorsan üzembe helyezték. A másodikat alig tíz hónappal az első 1983. novemberi átadása után, a harmadikat 1986 szeptemberében, a negyediket pedig 1987 augusztusában átadták. Az 1982 és 1987 között üzembe helyezett létesítmény négy VVER típusú, egyenként 460 megawattos reaktora Magyarország áramszükségletének mintegy 40 százalékát fedezi.
Már az első reaktorblokk átadása előtt felmérték, hogy további reaktorokra lenne szükség. Így aztán már 1979-ben elkészült egy kormányközi egyezménytervezet, amely a paksi atomerőmű 2×1000 megawattos bővítéséről szólt. Az előkészítő munkákat el is kezdték, ám a programot a rendszerváltás évében leállították. Mint az ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök 2014-ben írta alá azt a megállapodást, amely a paksi erőmű 21. századi bővítéséről döntött. Mindeddig ez sem eredményezett több sikert, mint a 20.
A paksi erőműről az építésekor és azóta is sokan, köztük a mára szinte teljesen az erőmű gazdasági erejére alapozó Paks lakói is elmondják, hogy Magyarország legtisztább és legolcsóbb villamos energiát termelő erőműve. Arról azonban máig kevés szó esik, hogy mi történik az erőműben időről időre keletkező nukleáris hulladékkal.
A hidegháborús években ez olyannyira tabunak számított, hogy sem Paks lakosságát, sem az országos nyilvánosságot nem értesítették arról, amikor 1989-ben az éj leple alatt vonatra pakolták az elhasznált fűtőanyagot, hogy a Szovjetunióba szállítsák azt. A paksi atomvonatról azóta sem tudni túl sokat, az éjszaka közepén, fegyveres katonák vigyázó szeme előtt pakolták fel a rakományt és a vonat útját a teljes magyarországi szakaszon rengeteg katona őrizte és kísérte.
